Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

Szovjet küldöttség az EgyesGít Államokban Scserbickij találkozott Shultzzal Ponomarjov magyar Első helyen a gyorshajtás A bolesetek megelőzéséről tanácskozott George Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel találkozott csütörtökön a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­döttsége, amely az amerikai kongresszus meghívására tesz hivatalos látogatást az Egye­sült Államokban, Vlagyimir Scserbidkij, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja ve­zetésével. A küldöttség há­rom napon át tárgyalásokat folytatott az amerikai tör­vényhozás vezetőivel és tag­jaival is. A csütörtöki eszmecsere központjában a kétoldalú kap­csolatok, illetve a jövő héten kezdődő új leszerelési tanács­kozással, a fegyverkezési ver­seny megállításával kapcso­latos kérdések álltak. ' Georgáj Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia Egye­sült Államok és Kanada In­tézetének igazgatója, aki tag­ja a küldöttségnek, egy csü­törtöki televíziós nyilatkoza­tában szólt a leszerelési tár­gyalásokról. Mint mondotta, az amerikai kormányzat je­lenlegi magatartása nem ad okot különösebb derűlátásra a tárgyalások küszöbén. Wa­shington a napokban tett köz­zé .egy olyan „hivatalos” ok­mányt, amely a jövendőbeli tárgyalás másik résztvevőjét, a Szovjetuniót „szerződéssze­géssel” igyekszik megvádolni, s az amerikai kormány a zélgő tárgyalásokat arra is fel akarja használni, hogy úiabb fegyverek gyártásának engedélyezésére vegye rá a kongresszust. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon mennyire őszinték az amerikai kor­mányzat szándékai s mire akarja felhasználni még Wa­shington a tárgyalásokat — hangoztatta Arbatov. (MTI) Margaret Thatcher fogadta Várkonyi Pétert Hazaérkezett a magyar külügyminiszter Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök csütörtökön, hi­vatalában félórás, szívélyes hangulatú megbeszélésen fo­gadta Várkonyi Péter magyar külügyminisztert. Az eszmecserén a kormány­fő és vendége széles körben áttekintették a nemzetközi helyzet legfontosabb kölcsö­nös érdekű problémáit. A kétoldalú kapcsolatok érinté­se során megelégedéssel álla­pították meg, hogy a brit— magyar viszony jól fejlődik és még sok lehetőséget kínál az együttműködés bővítésére. Várkonyi Péter külügymi­niszter csütörtök este befe­jezte háromnapos nagy-bri- banniai hivatalos látogatását, és hazarepült Londoniból. A repülőtéren' brit kollégájának személyes képviselője búcsúz­tatta. Londoni tartózkodása során a magyar külügyminiszter meghívójával és vendéglátó­jával, Sir Geoffrey Howe kül­ügyminiszterrel, továbbá Mal­colm Rifkind külügyi állam- miniszterrel és Norman Teb- bit kereskedelmi és ipari mi­niszterrel is tárgyalt. Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg Sir Geoffrey Howe-t, aki a meghívást elfogadta. Hivatalos programja része­ként a magyar diplomácia vezetője részt vett Domokos Mátyás londoni nagykövet sajtófogadásán is, ahol brit újságírókkal találkozott. Vár­konyi Péter csütörtök este visszaérkezett Budapestre. Robbanások Managuában Craxi egyetért és bírál Befejezte washingtoni tár­gyalásait és elutazott az ame­rikai fővárosból Bettino Craxi olasz miniszterelnök. Kedden Reagan elnökkel folytatott megbeszélést, szerdán felszó- lalat a kongresszus két házá­nak együttes ülésén. Látogatá­sa során tárgyalt az amerikai kormány számos tagjával is, részben nemzetközi kérdések­ről, részben a kétoldalú kap­csolatokról. Az EGK tanácsá­nak soros elnökeként az Egye­sült Államok és Nyugat-Eu- rópa gazdasági kapcsolatairól, a gazdasági problémákról is megbeszéléseket folytatott. Amerikai részről igen elé­gedetten nyilatkoztak az olasz kormányfővel folytatott tár­gyalásokról. Craxi kiállt a NATO erősítése, ezen belül az amerikai közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök telepítése mellett. Óvatos egyetértéséről biztosította az amerikai kormányzat űrfegy­verkezési terveit, bér fi is aláhúzta, hogy a telepítés előtt feltételemül tárgyalásokat kell kezdeni az ilyen fegyverek­ről. Egyetértett azzal a poli­tikával is, amit Washington a jövő héten kezdődő új lesze­relési tárgyalásokon akar folytatni. Csupán egyetlen kérdésben mutatkozott vala­melyes hangsúlyeltolódás: La- tin-Amerika problémáiról szólva az olasz miniszterelnök elsősorban a chilei diktatúrát bírálta, nem volt hajlandó nyíltan támogatni Washing­ton Nicaragua elleni akcióit. Gazdasági téren Craxi nyi­latkozataiban azt húzta alá, hogy az Egyesült Államoknak és az EGK tagállamainak együtt kell működniök a gaz­dasági problémák megoldásá­ban — de csak igen fino­man szólt a nyilvánosság előtt az e téren fennálló nehézsé­gekről. Három nagy erejű robbanás történt szerda este a nieara- guai főváros, Managua egyik épületcsoportjában, ahol kato­nai létesítmények vannak. A detonáció és az utána kelet­kezett tűzvész súlyosan meg- rongáltt; egy katonai kórházat. A lángok hatására a kórház raktárában levő gyógyszerek és illékony anyagok szintén robbanásokat okoztak. Az eset oka egyelőre nem ismeretes, és az sem, hogy voltak-e ál­dozatok. A robbanás után néhány perccel orvosok, nővérek és katonai alakulatok bevonásá­val megkezdődött a kórház kiürítése. A betegeket a fővá­ros más kórházaiban helyez­ték el. H A hírek szerint a belügy- minisztérium létesítményei is megrongálódtak. A kivonult tűzoltók munkáját a gomoly- gó füstfelhő és a mindent el­borító lángtenger akadályoz­ta. A tűzvészt a helyszíni tu­dósítások szerint sikerült megfékezni. A robbanásokat követően a helyszínre érkezett Daniel Ortega elnök, Tornas Borge belügyminiszter és a Sandi­nista Front több más vezetője. (MTI) kitüntetése Hazaérkezett a? MSZMP küldöttsége Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Moszkvában átnyúj­totta Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. Az Elnöki Tanács a kitüntetést a magyar—szovjet kapcsolatok ápolása, a szocialista orszá­gok együttműködésének erő­sítése terén a békéért és a biztonságért vívott harcban szerzett kiemelkedő érdemei­ért 80. születésnapja' alkal­mából adományozta a szovjet vezetőnek. A kitüntetés átadásánál je­len volt Rajnai Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, hazánk szovjetunió­beli nagykövete. * Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével csütörtökön hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a szocialista orszá­gok testvérpártjad propagan­da- és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak találkozóján. A küldöttség tagjai voltak Ba­rabás János és Radics Kata­lin, a KB osztályvezető-he­lyettesei. Fogadtatásukon a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. T" r r • , *r Tüzérségi tűz Bászra ellen Az iráni nehéztüzérség csü­törtökön reggel mintegy más­fél órán át lőtte Bászra dél­iraki kikötővárost. A helyszínen tartózkodó külföldi tudósítók jelentése szerint mintegy negyven tü­zérségi lövedék csapódott a város különböző pontjaira. A támadásnak halálos áldozatai is vannak. Az iráni vezérkar újabb közleményben bejelentette azt is, hogy helyi idő szerint délutánra (közép-európai idő szerint, a déli órákra) együt­tes légi és tüzérségi támadást rendelt el Bászra és egy má­sik határmenti iraki város, Mandali ellen. (MTI) Az elmúlt két hónapban hosszas társadalmi vita folyt Lengyelországban a jövendő élelmiszerárakról. Miért is volt szükség erre, mit jelent a vita a táplálék áráról egy olyan országban, ahol — negyven évvel a háború után — jó néhány dolgot csak jegyre lehet kapni? Mindenekelőtt az utóbbi kérdésre kellene megadni a választ. Elsősorban azért, hogy lássuk: a jegyrendszer itt szűkösséget jelent, de nem nélkülözést. 1981-ben azért kellett bevezetni, mert a rea­litásoktól végleg elszakadt ér­és bérrendszer felborította a piaci egyensúlyt, a hisztéri­kus felvásárlás nemcsak a boltok polcait, de az állami tartalékot is kimerítette. A négy év előtti sorállásnak em­léke még erősen él, s ez ma­gyarázza, miért foglalt sok lengyel olyan módon állást a vitában, hogy inkább marad­janak a jegyek. Egyébként sok árucikkből a fejadagrend­szer szükség létén felüli ada­got biztosított.. Hiány minde­nekelőtt húsból és zsiradékból van. A jegyrendszer léte lehető­vé tette az áremelés tényének jó előre való bejelentését. Cukrot, lisztet, húst, vajat felhalmozni nem lehet, abból pedig, amit emeltek, de „szabad” árusításiban van, Varsói levél Egy áremelés háttere mint például a tej, kenyér, péksütemény — érthető okok miatt nem érdemes. A vita ténye azt bizonyítja, hogy a lengyel vezetés komolyan ve­szi a IX. pártkongresszus programját: nem lehet az emberek sorsáról véleményü­ket figyelmen kívül hagyva dönteni. Az áremelési vita egyben a közgazdasági képzés nagy országos próbája is volt, amibe a szakértőkön kí­vül a munkások, háziasszo­nyok tömegei! is belevonták. A sajtó, rádió, televízió teret adott a különböző vélemé­nyeknek. Ezekből kiderült: a lengyelek (nagyon természe­tes módon) elutasítanak min­den áremelést, de végül is ma már képesek megérteni, a gazdaság mozgatóit, azt, hogy elosztani csak a megtermelt javakat lehet, s hogy az árpo­litika része az egyensúly visz- szaállítására törekvő nagy műveletnek. Az árak, bérek, általában az életszínvonal kérdéseiben főszerepet a szakszervezetek, a tavaly ősszel létrejött or­szágos képviselet kapott. Sza­vuknak döntő szerepe lett abban, hogy a tervezettnél NŰGRAD — 1985. március 8., péntek kisebb százalékban emelke­dett a kenyér, liszt, a gabo­natermékek ára, s hogy el­halasztották egy évvel a táv­fűtés- és melegvíz-szolgálta­tás díjának emelését. Azt is a szakszervezetek szorgalmaz­ták, hogy „húzzák el” az ár­emelést. Ezért például most, március elején csak a liszt, kenyér, zsíros tej, sajtfélék ára emelkedett 5—25 száza­lékkal. A következő szakasz­ban április elején az elektro­mos áram és a gázszolgálta­tás díjai nőnek, majd június­ban a vaj és a zsír ára. Most megszűnt a lisztjégy (tanúsít­hatom, nem indult felvásár­lási hajsza), a többi jegy sor­sáról később döntenek. Mennyiben jó megoldás ez? A lengyel gazdaság vezetői szerint korántsem ideális.1 Például megmarad az a majd kétszázmillió zlotys kiadás, amit a jegyrendszer fenntar­tása okoz. Növekednek a do­tációk — ez más területekről von el eszközöket. Az 1985- ös népgazdasági terv 15 szá­zalékos áremeléssel számolt, amiből hat az „áthúzódó” 1984-ről. Ha az élelmiszer- árakat így állapítják meg, nyilván az amúgyis drága iparcikkeket kell majd tovább drágítani. Sok kárt okozott a januári—februári fagy is — ezt is be kell hozni valahogy, hogy a terv teljesüljön. Nem lehet persze kétséges, hogy a döntést a varsói il­letékesek jól megfontolták. Az élelmiszerárak kérdése Lengyelországban súlyos po­litikai ügy, amit a korábbi évek, évtizedek válságjelensé­gei is igazoltak. Éppen ezért a döntésnek figyelembe kellett vennie azokat a lehetséges károkat, amiket a realitások­tól teljesen elszakadt árak fenntartása okoz. s azt is, hogy az „egyensúlyi árak” be­vezetése milyen módon Veszé­lyeztetné a legnehezebb hely­zetben levő rétegeket. Éppen ezért növelték a különböző szociális juttatásokat, nyug­díjakat. A nagyobb jövedel­műeket viszont arra kívánják ösztönözni, hogy teljesítmé­nyüket javítva és növelve védjék meg és javítsák élet­színvonalukat. Említettem már, hogy az élelmiszerárak kérdése Len­gyelországban politikai ügy. Ezt bizonyítja, hogy a külön­böző illegális csoportok ebből is politikai tökét akartak ko­vácsolni, sztrájkra, tiltakozó ak­ciókra szólítva fel. A felszó­lítások azonban nem érték el céljukat. A lengyel dolgozók mind jobban megértik, hogy micsoda károkat okoztak ne­kik a kalandorakciók, s hogy az életszínvonal valódi javí­tásának útja másfelé vezet. Miklós Gábor a Salgótanáni Közlekedésbiztonsági fanács A mindennapi utca embe­rét is élénkén foglalkoztató eseményekről, a közlekedési balesetekről és az ezzel kap­csolatos megelőzési tevékeny­ségről tanácskozott csütörtö­kön a Salgótarjáni Közleke­désbiztonsági Tanács. Az el­múlt év közlekedésbiztonsági helyzetének értékelésekor Szi­getvári János rendőr alezre­des, a KBT elnöke minde­nekelőtt arra utalt: világje­lenség a közlekedési bűncse­lekmények emelkedése, ez vo­natkozik Magyarországra és Nógrád megyére is. Az is­mertté vált bűn csel ekmények száma például 2.1 százalékkal — az országosnál kisebb mér­tékben — nőtt az elmúlt év­ben Salgótarjánban. Az is­mertté vált bűncselekmények közül 20—22 százalékot tesz ki a közlekedéssel kapcsolatos jogsértés. Szigetvári János egy látszó­lagos ellentmondásra is fel­hívta a ‘ígyelmet. Az emel­kedés nem cáfolja azt a tényt, hogy igenis eredménye­sen dolgozik a közlekedésbiz­tonsági szervezet, hiszen a járműpark és az idegenforga­lmú nagymértékű növekedését nem követi ugyanilyen nagy­ságban a balesetek számának gyarapodása. A Salgótarjáni Közlekedésbiztonsági Tanács működési területén tavaly 178 közlekedési baleset történt, s ez tizenhárommal több az egy évvel azelőttinél. Kedvezőbb, hogy a korábbi 18 helyett tíz ha’álos közlekedési balesetet kellett regisztrálni. A súlyos sérüléssel iáró balesetek azo­nos szinten maradtak. míg némileg nőtt a könnyű sérü­lést. okozott balesetek száma. A KBT tanácskozó ülésén Szigetvári János természete­sen utalt a bales-tek leggya­koribb okaira, a felsorolás már önmagában is figyelmez­tető. Első helyen a gyorshaj­tást említette, majd a köve­tési távolság be nem tartása, az elsőbbségi jog meg nem adása, a gyalogosok hibája és az úttesten való szabályta­lan haladás szerepel: a bal­eseti okok között. I. Fegyelmezetlenebbek va­gyunk, illetve hatékonyabb az ellenőrzés — erre a kérdésre is felelt a tegnapi tanácsko­zás, az ittas vezetés kapcsán. A meditáció indokolt, hiszen gyakran elhangzik, hogy Nóg­rád megye es Salgótarján ki­emelkedő helyen szerepel az ittas vezetés statisztikájában, néha az országos elsők .kö­zött is ott vagyunk. Az érté­kelés szerint csökken a sze­szes ital hatása alatt elköve­tett balesetek száma, s ebben nagy szerepe van a jelentős gépkocsiparkot üzemeltető., vállalatoknak, a KBT-mek, a társadalmi aktivistáknak, az önkéntes rendőröknek, a mun­kásőröknek, valamint a saj­tóbeli propagandának is. A tanácskozáson kiemelték a megelőzés szerepét. Ennek ér­dekében például egy év alatt több mint húszezer esetben alkalmaztak figyelmeztetést a rend őrei. A szám önmagában is jelzi, hogy a nevelés és a szemléletváltozás az alapvető cél, nem pedig a minden áron való bírságolás. Mellesleg az állampolcárok értékítéletében is változás tapasztalható, egy­re jobban belátlak, hogy a balesete^ megelőzését szolga’ó intézkedések javukra válnak. A szigor szükségességét indo­kéba esvébként az is. hogy 8890 esetben alkalmaztak al­koholszondát, s ebből 312 al­kalommal pozitív volt az eredmény, azaz ittasan vezet­tek. A Salgótarjáni KBT tanács­kozó testületi ülésén szó esett az ez évi teendőkről, célki­tűzésekről is. A legfontosabb továbbra is a szemléletformá­lás. kiemelt figyelmet kell fordítani a gyerekekre és . az idősekre. Azokra, akik még nem, s azokra, akik már nem tudnak közlekedni. Telek Ond rendőr százados, a KBT titkára az idei munkaprogram egyik legfontosabb teendője között említette, hogy továb­bi erőfeszítések szükségesek az ittas vezetés visszaszorítá­sára. A KBT elnöksége és a szakbizottságok munkatervé- nek ismertetését vita követte. Számos hozzászóló személyes tapasztalatok'alapján adott ja­vaslatokat a közérdeket szol­gáló munkához, a balesetek megelőzéséhez. Felemás mérleg felemás mérleg vonható meg az elmúlt hápök Közép- Amerikáról érkező jelentések nyomán. Miközben a nicara- guai kormányzat újabb és újabb kezdeményezéseket jelen­tett be, hogy hozzájáruljon a válság feloldásához, addig a washingtoni keltezésű hírek egyelőre merev elutasítást tük­röznek. Sőt, a hangnem tovább keményedéit. Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti főnöke a hét közepén például kije­lentette, hogy az amerikai kabinet adott esetben kész meg­torló intézkedéseket hozni Managua ellen. A befolyásos po­litikus elsősorban gazdasági ellenlépésekre utalt, és egy. a nicaraguai ellenforradalmárok által alakítandó ellenkormány esetleges elismerésére, de a nicaraguai, vezetők változatla­nul nem zárják ki egy súlyosabb, katonai beavatkozás lehe­tőségét sem. Pedie a robbanásveszélyes közép-amerikai helyzetben sok­kal inkább a diplömáciai erőfeszítések fokozására lenne szükség, mindenekelőtt a politikai rendezés előmozdítását szorgalmazó Contadora-csoport közwetitőtevékenységénelc felújítására. A közvetlen nicaraguai—amerikai párbeszéd kibontakoztatására ugyanis a jelek szerint meglehetősen ki­csi az esély. Az Egyesült Államok az év elején felfüggesz­tette az addig Mexikóban folytatott kétoldalú tárgyalásokat, azzal az indoklással, hogy „elemezni akarják a közép-ame­rikai békefolyamatot”. Később jó néhány magas rangú po­litikus nyilatkozata alapján világossá vált, hogy az USA voltaképpen egyáltalán nem érdekelt már a sandinista ve­zetéssel kötendő bármilyen megegyezésben, s végső célja a mostani forradalmi kormányzat sarokba szorítása. Az elnök elképzelései azonban korántsem találkoznak egy­értelmű helyesléssel. A washingtoni kongresszusban e hó­napban kerül sor arra a szavazásra, amely a sandinistasl- lenes csoportoknak nyújtandó újabb sok millió dolláros ka­tonai segély ügyében dönt. A jelenlegi kilátások szerint a Fehér Ház a széles körű propagandakampány dacára való­színűleg vereséget szenved e kérdésben, vagyis — legalább­is elméletileg —; a törvényhozás megtiltja a hivatalos támo­gatás felújítását. (Bár mondani is felesleges, hogy a Reagan- kormányzat más országok, így Dél-Korea, Izrael és Tajvan bevonásával és egyéb, nem hivatalos csatornák felhaszná­lásával természetesen megtalálja a kiskaput a törvényhozás tilalmának kijátszására.) A Közép-Amerikával kapcsolatos washingtoni irányvonal sok . vihart kavart és kavar napjainkban külföldön, még az Egyesült Államok közeli szövetségesei körében is. Erre utál, hogy szintén a hét közepén hat nyugat-európai ország par­lamenti képviselőiből álló küldöttség érkezett az amerikai fővárosba. A delegáció tagjai a washingtoni külügyminisz­tériumban is kifejtették elképzeléseiket, felszólítva az' ame­rikai illetékeséket: hagyjanak fel az ellenforradalmárok tá­mogatásával. s segítsék elő a tárgyalásos rendezést. Az el­következő napok, mindenekelőtt a kongresszusbeli kötélhú­zás kimenetele és a konstruktív managuai javaslatokra adandó válaszok mutatják meg, van-e esély a békés kibon­takozásra, vagy pedig a kis, hárommilliós ország körül a feszültség további kiéleződésével kell számolnunk. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents