Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

VILÁG PROLETARIAN EGYESÜLJETEK!

I

NÓGRÁD

. AZ MSZMP NÓGRÁO M EGY EI. Bl Z OTTS Á GA ÉS A M E G y eTta^ACSLÁPJaT

XLI. ÉVF., 56. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1985. MÁRCIUS 8., PÉNTEK

1 ...............................—.........

S

orskérdésünk:

az ipar

E

lképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik kissé patetikus- nak tartják írásunk címét, mondván: mintha költői pátosz sugallta volna a sorskérdés emlegetését. Pedig szó sincs semmiféle poétikus túlzásról, szigorú, sőt, könyörtelen gazdasági realitások figyelmeztetnek arra, hogy valóban az ipartól függ a népgazdaság jövője, s a mi egyéni boldogulásunk is. hiszen ez a népgazdasági ág adja a nemzeti jövedelem 46. az összes export több mint 70 százalékát.

A fentieket azon a kétnapos konferencián húzták alá, amit — Iparunk negyven éve címmel — a Budapest Kongresszusi Központban rendeztek meg, március első napjaiban. Amint erről a sajtó már beszámolt, előadások, hozzászólások sokasága hangzott el. Vámos Tibor akadémikus használta a nemzeti sorskérdés fogalmát.

Voltak a magyar iparnak aranykorai is — állapították meg az előadói emelvényen. Az első aranykor még dédapáink idejére esik, 1880—1913. között, amikor iparunk a növekedés ütemében és több más vonatkozásban is lépést tartott a világgal. A második aranykort — a két világháború közötti alacsony növekedési ütemmel szemben — 1950—73. között éltük át, amikor — a legtöbb fejlett tőkésországot jócskán meghaladva — évi átlagban 5,5 százalékkal nőtt nemzeti jövedelmünk. E látványos gyarapodás, gazdagodás húzóereje az ipar volt, hiszen — ezt már Kapolyi László ■ipari miniszter emelte ki leginkább — 1950—83. között, évi átlagban számolva csaknem 7 százalékkal növelte termelését.

Ez a dinamikus fejlődés gyökeresen megváltoztatta hazánk gazdaságát. A hajdani elmaradott agrárországból olyan ipari agrárországgá váltunk, amelynek ipara — változatlan áron számolva — 16-szor többet termel, mint amennyire 1938-ban képes volt. Ez a mind jobban izmosodó népgazdasági ág átrajzolta az egész ország térképét: 5 új szocialista városunk nőtt ki a földből, s teljesen átalakult az egykori kisebb-nagyobb alföldi mezővárosok arculata is. Az ipar alapvető változásokat indukált társadalmunk osztályszerkezetében is. Ugyanis abban áz országban, amelyben még 1945-ben is minden második munkaképes korú ember a földművelésből élt, napjainkban a foglalkoztatottak több mint fele munkás.

Mindezek — letagadhatatlan tények. Méltók voltak arra, hogy az elismerés hangján szóljanak róluk a 40 év, a jubileum kapcsán. Hozzátéve, hogy mégsem a visszatekintés jellemezte ezt a konferenciát. Ez csak alkalmat adott arra,

hogy — az orvosoktól kölcsönzött hasonlattal élve — szigorú, minden szépítés nélküli helyzetdiagnózist készítsenek a népgazdasági ágról, s meghatározzák a következő években, sőt, hosszabb távra előretekintő terápiát.

Az elmondottakban már az is bentfoglal tátik, hogy iparunk olyan hirtelen nőtt, izmos kamaszra hasonlít, aki mutatósnak látszó fizikai felépítése, ereje ellenére is gyengélkedik. Az előadók felsorolták, részletezték e gyengélkedés lanújeleit. Az egyik ilyen tünet, amire Kádár Béla mutatott rá: a korszerűtlen iparszerkezet. Vagyis az, hogy a természeti erőforrást igénylő ágak aránya meghaladja az 50 százalékot, ami világviszonylatban is kimagasló. Még ott is, ahol bővében vannak nyersanyagoknak, hát még Magyarországon! Ezt más szavakkal úgy is mondhatjuk, hogy nem elég fejlett az elektronika, a műszeriparunk, biotechnológiánk, általában: még nincs kellő súlyuk, részarányuk azoknak az iparágaknak, amelyek kevés anyagot és sok kvalifikált munkát igényelnek.

A másik nagy gondunk: lemaradtunk a műszaki fejlesztésben. Vámos Tibor akadémikus mondotta: „egyetlen érték növekszik — az eddiginél sokszorosan nagyobb mértékben — a magas színvonalú szellemi munkáé, és az ezzel szorosan összefüggő munkakultúráé... Az alapvető értéktermelés forrása tehát a szellemi munka lett... A közelmúltban és még ma is tartó periódust pedig sajnos az jellemzi, hogy a pillanatnyi szükségletek szempontjából hibásan „legpuhábbnak” ítélt szellemi értékek emberi és technikai tartaléka devalválódik... Hozzátette: ha az ipar fejlődése nemzeti sorskérdés, azon belül a műszaki fejlesztés, a szellemi alkotó munka megbecsülése még inkább az.

Az elmondottakból már a kiút is körvonalazható. Olyan iparpolitikára van szükség, amely a műszaki fejlesztés meggyorsításával. az iparszerkezet korszerűsítésével dinamikusabb gazdasági növekedést ér el. Hogy mekkora lehet az évi növekedés üteme az optimista és kevésbé optimista változatokat feltételezve, arról — a VII. ötéves terv készítésével elfoglalt — Országos Tervhivatal és Ipari Minisztérium között ma még hasznos, s minden bizonnyal gyümölcsöző vita folyik. De abban teljes az egyetértés, hogy valóban gyorsuló növekedésre van szükség, amelynek húzóereje, motorja —, amint Kádár János aláhúzta a kongresszusi központban tett látogatása során — az ipar kell, hogy legyen.

A

z eszköz —, vagyis az egyik legfontosabb eszköz — pedig a korszerűbb gazdaságirányítás. Erről már Pullai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese szólt a legrészletesebben. Méltatva az 1985. január elsején életbe lépett új reformszakasz jelentőségét, aláhúzva, hogy ez a gazdaságirányítás egész rendszerére kiterjed, amit később fokozatosan továbbfejlesztenek. Hogy miért, mi célból, az ismert: kapjanak nagyobb mozgásteret a vállalatok, nyíljék zöld út az értékteremtő, a tartalékokat mozgósító vállalkozószellem előtt. Az érdekeltek hasznára, amely a népgazdaságnak, így nekünk is kamatozik.

Magyar László

_____________________________________________________

F

IN '85

Programok. a három tavasz ünnepen

Éppen húsz esztendővel ezelőtt határozta el a Kommunista Ifjúsági Szövetség, hogy így tavasz tájt évről évre megrendezik a forradalmi ifjúsági napokat, azzal a céllal, hogy segítséget adjon a fiatalok történelmi tudatának és szemléletének formálásához.

A forradalmi ifjúsági napok március 15-én Budapesten, az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 137. évfordulóján a Petőíi-szobor- nál veszi kezdetét. A részletes programról csütörtökön Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoztatta az újságírókat. Egyebek között elmondotta, hogy a „Három tavasz” rendezvényei az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalásának feldolgozására is alkalmat adnak, s kapcsolódnak a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére országszerte szervezett eseményekhez. A március 15-i ünnepségen kívül április 4-én a katonai díszszemlét követően ifjúsági nagygyűlést rendeznek a Felvonulási téren, ahová mintegy húszezer fiatalt várnak.

A Nógrád megyei események sora március 14-én délután kezdődik Pásztón, ahol a helyi 1848-as emlékműnél helyezik el a fiatalok a hála és a kegyelet virágait, majd kulturális műsorra kerül sor. A megyei megnyitónak, a hagyományoknak megfelelően Balassagyarmat ad otthont, 15-én délután a Palóc- ligetben ünnepi nagygyűlést tartanak, majd kulturális és sportprogrammal folytatódik a rendezvény.

Március 21-én, a salgóbá- nyai KISZ-iskola fennállásának huszadik évfordulója alkalmából megyei ünnepségre kerül sor az intézményben, ahová meghívják az egykori diákokat is. Gazdag kínálatot nyújtanak a megyei rendezvények: mozgalmi dalverseny, művészet és ifjúság bemutató, népdalverseny, több helyen ifjúsági nap lesz. A salgótarjániak ismét Petőfi-emléktúrára indulnak, a bátonyterenyeiek ugyanekkor harci túrára hívják a környékbelieket a szorospataki ifjúsági táborhoz. Szécsényben március 21- én fáklyás felvonulással egybekötött ifjúsági nagygyűlést rendeznek, két nappal később Nógrád községben a rétsági és a vonzáskörzetbeli fiatalok adnak egymásnak randevút. Ugyancsak Rútságon vers- és prózamondó versenyt rendeznek, majd „köszöntünk, szabadság!” címmel politikai vetélkedőre kerül sor, az ifjúsági klubvezetők pedig április 3-án találkoznak, hogy megvitassák a mozgalom helyzetét és feladatait.

Bőven lehet válogatni a sportesemények között is: Pásztón, Szécsényben, Salgótarjánban, Bátonyterenyén és Rútságon az ifjúgárdisták tartják meg lövészversenyü- ket, majd több helyütt FIN- Kupa küzdelmeket rendeznek. A pásztóiak felszabadulási hálastafétát futnak Erdő- tarcsáról, az elsőnek felszabadult nógrádi községből a nemrégiben várossá avatott településre. Az 1 említetteken túl az úttörők, az üzemek, intézmények szervezetei is számos, önálló programmal készülnek a forradalmi ifjúsági napokra.

A 75. nőnap ünnepségei

Köszöntés és megemlékezés a Parlamentben

Gálaest a Vigadóban

A 75. nemzetközi nőnap alkalmából csütörtökön kitüntetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP

Központi Bizottságának titká, ra, Maröthy ■ László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Duschek Lajosáé, a Magyar Nők

Országos Tanácsának elnöke.

Losonczi Pál _ az, MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a kitün- tetteket. az ország1 valameny- nyi lányát és asszonyát:

— Megelégedéssel és elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy a,magyar nők egyre nagyobb és értékesebb szerepet töltenek be az országépítő munkában. Mindemellett teljesítik természetadta hivatásukat, a gyermekek nevelésének. a család ellátásának szép és magasztos, ám a máj gazdasági helyzetben nem köny- nyű feladatát.

— Országunkban törvényes és valóságos egyenlőséget akarunk a nőknek. Szocialista állami létünk kezdetétől törvény szabályozza hazánkban a nők jogait. A felszabadulást

követően minden pálya megnyílt a nők előtt, kitárultak az egyetemek és a főiskolák kapui. Pártunk és kormányunk az eltelt 40 évben mindent megtett azért, hogy a nők egyenjogúsága ne csak deklarált adomány maradjon, hanem mindennapi valósággá, életünk természetes velejárójává,-váljon. Ez a szándék és törekvés hívta életre a régebbi és a közelmúlt szociálpolitikai intézkedéseit, amelyek a nők munkavállalását, a családban betöltött szerepük köny- nyítését hivatottak elősegíteni — hangsúlyozta a továbbiakban.

Losonczi Pál ezután átadta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a hetvenötödik nemzetközi nőnap alkalmából a béke védelmében, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett kimagasló munkásságuk, valamint a gyermekeiket- példásan nevelő családanyák elismeréseként adományozott. ♦

A Magyar Nőik Országos Tanácsa csütörtökön gálaestet rendezett a Pesti Vigadóban

Magyar—lengyel tervtárgyalások

Csütörtökön Budapestre érkezett Manfred Gorywoda, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a kormány mellett, működő tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson i'aliu

végi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével, a két ország közötti gazdasági együttműködés kérdéseiről, valamint az 1986—90 évekre készülő népgazdasági tervek egyeztetéséről. (MTI)

a 75. nemzetközi nőnap és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Ré. :t vett a gálaesten Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a politikai és a társadalmi élet több vezető személyisége.

Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntötte az édesanyákat, az asszonyokat, lányokat, a magyar nőket.

Az ünnepi beszéd után a gálaműsorban közreműködött a Budapesti madrigálkórus, a Magyar Állami Operaház szimfonikus zenekara, valamint számos neves előadóműNógrád megyéből a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést kapta Telek Gyuláné, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár nyugalmazott telefonközpont-kezelője.

A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Ozs- vár Istvánnét, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága munkatársát. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta meg Bélák Ödönné, a pásztói általános és középiskolai diákotthon gondnoka; Czégény Sándorné, a Nógrád megyei Tanács VB művelődési osztálya pedagógiai főfelügyelője és Hajdú Pálné, a rétsági áfész nyugalmazott személyzeti vezetője. Ä Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Farkas Je- nőnét, balassagyarmati nyugalmazott vállalati személyzeti vezetőt.

• A nemzetközi nőnap alkalJ mából országszerte számos vállalatnál és intézményben köszöntötték az asszonyokat, lányokat, sok helyen kitüntetéseket is átnyújtottak a leg« kiválóbbaknak. ,

Ünnepi összeállításunk lapunk 3. oldalán