Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

Megkezdte munkáját az MSZMP XIII. kongresszusa

(Folytatás a 5. oldalról.)

támogat minden olyan erőfeszítést, amely ezek védelmét, további gyarapítását szolgálja. Meggyőződése, hogy pártunk képes a szocialista társadalom továbbfejlődését nehezítő gyengeségek, hibák visszaszorítására, leküzdésére, a kedvezőtlen jelenségek elleni határozottabb és következetesebb fellépésre. Ez lehetséges és szükséges is.

— Pártunk mindig nyíltan beszél, nem hallgat el semmit. Ez pártunk nagy ereje. Ezért senkitől sem fogadjuk el, hogy a magunk feltárta gondokat, gyengeségeket egyesek saját rövidlátó, pesszimista látásmódjuk igazolására használják fel. Pártunk a jelenlegi, a több tekintetben nehéz, bonyolult körülményekkel tisztában van, számol ezekkel. De a párt, a mainál sokkal nehezebb helyzetben is képes volt megtalálni a kibontakozás útját, a helyes megoldásokat, amelyek segítségével biztonságosan tovább haladhattunk.

— Szocialista vívmányainknak a társadalom, a nép életében mély gyökerei vannak — mondotta befejezésül. — Ezek védelmét, fejlesztését népünk akarja és támogatja.

Erőnk pártunk eszméjében, politikai, cselekvési és szervezeti egységében, a kommunisták fegyelmezettségében, tettrekészségében, a néppel való összeforrottságában rejlik. Kérem a tisztelt kongresszust, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését vitassa meg és fogadja el.

Ezt követően — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött a vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése és az ezekhez kapcsolódó szóbeli kiegészítések felett.

A kongresszus vitája

Grósz Károly:

Könnyen mozgósítható tartalék az alkotó ember

Az első felszólaló Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, a főváros küldötte volt.

Grósz Károly a főváros csaknem 224 ezer kommunistája megbízásából jelentette a kongresszusnak, hogy a Központi Bizottság határozatának megfelelően készültek pártunk XIII. kongresszusára, majd így folytatta:

— A kongresszusi irányelvek vitája jelentősen hozzájárult a pártegység erősítéséhez, a párton belüli demokrácia fejlődéséhez, a párt és a tömegek közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. Az eszmecserék legfontosabb tapasztalata számunkra az. hogy a budapesti kommunisták magukénak. vallják pártunk politikai céljait, a több évtizede következetesen folytatott, állandóan megújuló politikai vonalát. Most, amikor a szocialista építőmunka sok területén igyekszünk új módszereket találni. párttagságunk megnyugvással látja, hogy a megújulási folyamatok élén mindenütt a párt és annak Központi Bizottsága áll. ■ A budapesti kommunisták teljes mértékben támogatják, pártunk vezetését a jövő cselekvési irányainak kimunkálásában, az új utak keresésében.

A felszólaló köszönetét mondott a Politikai Bizottságnak, a kormánynak azért a támogatásért, amit a főváros fejlődéséhez nyújtott.

— A beszámolási időszakban folytatta — érzékelhetően

javultak a fővárosi lakosság életkörülményei. Erőfeszítéseink ellenére nem ilyen kedvező a kép a lakásellátás területén. Bár a mennyiségi lakáshiány lényegesen mérséklődött, mégis, több mint tízezer olyan lakásigánylőt tartunk nyilván, aki a jelenlegi árak mellett minimális reménnyel vár önálló lakásra. A lakásigénylők száma egyébként 60 ezer felett van. Helyeseljük az állami bérlakásoki építési arányának növelését.

Megkezdődött a városrészközpontok fejlesztése, mind fontosabbá vált a humánusabb lakókörnyezet kialakítása. A korábbinál nagyobb gondot és több pénzt fordítottunk meglévő értékeink megőrzésére, a főváros arculatát, hangulatát meghatározó, szép lakó- és középületek felújítására. Ugyanakkor a városépítés és a lakosság ellátásának néhány területén újabb megoldásra váró feszültség is keletkezett.

A legutóbbi években politikai feszültségeket okozó tényezővé vált, hogy Budapesten nagy számban élnek olyan nyugdíjasok, akiknek az emelkedő megélhetési költségeket sem áthárítani, sem más , jövedelemforrással kiegészíteni nincs módjuk.

Ezért is fogadják egyetértéssel. a határozattervezetnek azt a törekvését, hogy emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosan biztosítsuk a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését.

Erőfeszítéseink ellenére a fővárosban a bűnözés emelkedik. Nem sikerült kellő eredménnyel fellépni a csavargók, munkakerülők, az italozó életmódot folytató személyekkel szemben.

összegezve azt mondhatom, hogy Budapesten az utóbbi években alapvető társadalompolitikai céljainkat megközelítettük. de maradéktalanul me g'val ásítani nem tudtuk. A fővárosiak életkörülményei a társadalmilag legindokoltabb területeken javultak, azonban jelentős azoknak a száma, akiknek az életszínvonalát nem sikerült megőrizni. A párt iránt erős a bizalom. Lakosságunk értékelj gazdasági építőmunkánk eredményeit. Látja az erőfeszítéseket. Ugyanakkor nőttek a társadalmi feszültségek. A lakosság politikai tűrőképessége csökkent, tapasztalható a jövőtől való félelem. bizonytalanság. E tényezők miatt a főváros lakosságának hangulata ellentmondásos. A politjkai támogatást sokoldalú ■ eszmecserékkel és határozott intézkedésekkel megújítani egyik legfontosabb feladatunk.

A határozattervezet gazdasági építőmunkáról szóló fejezetében az egyik legfontosabb — legjobban óhajtott, de a legtöbb vitát, kétséget kiváltó — mondat az, hogy ,.a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést”.

Grósz Károly szólott azokról a módszerekről, amelyekkel e szándék valóra váltható.

— Tapasztalataink — mondotta — azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság igazi és viszonylag könnyen mozgósítható tartaléka az alkotó, cselekvő ember. A gazdasági fejlődés meggyorsítása szempontjából a csaknem 200 ezer műszaki értelmiségi teNÚGRÁD — 1985. március 26., kedd

vékenységét tartom kiemelkedően fontosnak. A kutatási, műszaki fejlesztési feladatok végrehajtása döntően a jól képzett, kreatív szellemű és felelősséget is vállaló szakemberekre hárul. Manapság sokszor hivatkozunk az eszközhiányra, arra, hogy gépeink műszaki színvonala jelentősen elmarad az élvonaltól — s ez mind igaz —, de a rajtuk előállított termékek minősége, korszerűsége azt mutatja, hogy még a meglevő lehetőségeinket sem használjuk ki maradéktalanul. Ez pedig a szellemi fel- készültségen. a munkaszervezésen és ambíción múlik.

A legutóbbi négy évtizedben a műszaki értelmiség relatív anyagi helyzete romlott, a műszaki alkotók elismerése hazánkban leértékelődik. Külön figyelmezitető hogy a műszaki értelmiséget foglalkoztató munkaterületek közül az utóbbi tíz évben az iparvállalati műszaki értelmiség helyzete alakult a legkedvezőtlenebbül. így nem meglepő, hogy nagymértékben csökkent a műszaki pályák társadalmi tekintélye, vonzereje, de ennél még nyugtalanítóbb, hogy csökkent a műszaki érdekeltsége a termelésben. Érdeklődésük a főálláson kívüli jövedelem- szerzés felé fordul. A kisvállalkozásban részt vevő mérnököknek csak harmada végez kifejezetten mérnöki munkát. Ezért halaszthatatlanul sürgős anyagi megbecsülésük a teljesítmények alapján. Meggyőződésem,, hogy a vállalati bérfejlesztések differenciáltabb végrehajtásával zömmel előteremthetők a kívánatos anyagi eszközök. Ehhez azonban egy másfajta szemléletre és gyakorlatra van szükség a vezetőknél és a dolgozó közösségekben egyaránt. Ezt formálni a pártszervezeteknek, a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak igen nehéz de fontos feladata.

A gazdasági fejlődés meggyorsításában meghatározó szerepe van továbbá a műszaki fejlesztésnek. A budapesti pártértekezlet úgy foglalt állást, hogy a következő ötéves tervben az elosztható javak nagyobb hányadát a felhalmozásra, és ezen belül a műszaki fejlesztésre kívánatos fordítani. De ezzel egyenrangú feladatnak tartjuk a meglevő, korszerű műszaki eszközök kihasználását. a technológia korszerűsítését. a fegyelem megszilárdítását.

A közelmúltban megtartott taggyűléseken és pártértékez- leteken mindenütt nagy figyelmet fordítottak a párt belső életének vizsgálatára. Örömmel tapasztaltuk, hogy nagy igény van a formalizmus elleni küzdelemre, a pártegység vitákban, eszmecserékben történő megújítására, a pártépítési munka egyenetlenségeinek megszüntetésére. Mindez azt jelzi, hogy tagságunk óvja, félti a párt egységét, az ország életében betöltött szerepét. Erre a tennivágyásra, aktivitásra építve kell növelni a párt vezető szerepét a jövőben is.

A beszámolási időszakban többször megélénkült —, hol jobbról, hol balról — a támadás a pártirányítás gyakorlata ellen, de a kellő válasz hatására el is csendesedett. Tapasztalataink ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a sanda szándékoktól függetlenül is van javítani valónk a pártirányításon, a határozatok végrehajtásának megszervezésében.

Legfontosabbnak a mozgalmi jelleg továbbfejlesztését tartom. Rendszeresebben kell vállalni a párbeszédet politikánkról a pártonkívüliekkel. Másik feladatunk a pártmozgalom közösségi vonásainak erősítése. Fellépni a párton belül jelentkező — divatos szóval kifejezve — elidegenedés, tünetei ellen. A mai helyzetünk minden kommunistától önálló gondolkodást, ügyünk igazába vetett hitet, nagyobb politikai bátorságot követel. Sokakban él valami félelem attól, hogy önállóan alakítsák ki véleményüket és képviseljék is azt. Ennek egyik oka biztosan az, hogy vitakultúránk nem elég fejlett. a különböző vélemények iránti tűrőképességünk alacsony. az egyéni vélemény- nyilvánításnak az indokoltnál nagyobb a kockázata. Ezen változtatni kell.

A tudatosság és a kommunista mozgalom erejébe, a marxizmus—leninizmus ügyébe vetett hit adja azt az érzelmi alapot, amely az érdekeken és a logikai megfontolásokon túl is összeköt bennünket, amely érzékennyé tesz egymás gondjai és bajai iránt, amely felébreszti bennünk a felél őssé gérzetet, a segítőkészséget, amely megcélozza lenni akarásunkat a jobb, szebb, emberibb jövőért — zárta beszédét Grósz Károly.

Csente Jenő frontmester, a Tatabányai Szénbányák küldötte bevezetőjében arról szólt, hogy a Tatabányai Szénbányák egyik legnehezebb időszaka volt az elmúlt öt év. Kimerülőfélben vannak a régi bányák — már csak két akna működik —, ugyanakkor az eocénbányák még nem érték el a tervezett termelést. Ez nem kis feszültséget okozott a munkában és a vállalat eredményességében. A felszólaló rámutatott: a gondokat szaporította az is, hogy a kívánatosnál lassabban alkalmazkodtak az. új bányák — régitől eltérő, szokatlanabb — természeti feltételeihez, nem tudták még megfelelően használni a korszerű technikát. Utalt arra a gondjukra is, hogy évek óta csökken a fizikai létszám, legfőképpen az a korosztály — a 30—45 év közötti — fogy. amelyre a legjobban lehet támaszkodni, számítani. Nincs megfelelő utánpótlás, a bányászmunka, a bányászélpt ma nem vonzó a fiatalok számára.

Ezt követően hangsúllyal szólt a gyakori túlmunkák okozta megterhelésről. ennek kedvezőtlen hatásai,róL

A felszólaló kérte a kongresszus támogatását: a bányafejlesztések minél hamarabb eredményezzék azt, hogy a szabad szombatok és vasárnapok a szénbányászokra is vonatkozzanak, és a szocialista életmód számukra is valósággá váljék.

Léránt Károlyné, a Pápai Textilgyáir KISZ-bizottságának titkára, Veszprém megye küldötte hangsúlyozta: a párt építhet az ifjúság hazaszeretetére, tudására, tettrekészsé- gére. A fiatalok — ezt igazolta a megye ifjúsága is eddigi munkájával — készek és képesek hazánk gyarapítására. A Veszprém megyében élő, tanuló- és dolgozó ifjúság tömegesen részt vesz társadalmi-gazdasági p roar s írnok

kialakításában és megvalósításában. A fiatalok magatartását alapvetően a szocialista ér lékek vezérlik, s a még oly gyakori kritikus véleményük is ezek jegyében fogalmazódik meg.

Az irányelvek vitájáról szólva kiemelte: nemcsak figyelmet kapott a nőik helyzete, hanem — a hagyományokhoz híven — maguk a nőik is aktívak voltak a véleménynyilvánításában. A Pápai Tex- tilgyér nődölgozói ott voltak évtizedeken át az osztályküz- delmefcben, a munkában mindig főszerep jutott nekik és ma is példát mutatnak — tette hozzá.

Radics Sándor, a nagylengyelii Előre Termelőszövetkezet elnöke, Zala megye küldötte számot adott megyéje mező- gazdaságának fejlődéséről, eredményeiről. Elismeréssel szólt arról, hogy a párt agrárpolitikája mindig megkülönböztetett. figyelmet fordított a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó nagyüzemekre.

Most viszont a megyében nagy gondot, bizonytalanságot okoz a szabályozók legutóbbi változása — hangsúlyozta. A kedvezőtlen adottságú üzemekre vonatkozó új szabályok ugyanis váratlanul nehéz helyzetbe hozhatják a zalai szövetkezetek többségét- A változtatások éppen a legrosszabb körülmények között dolgozó, tehát a leginkább költségérzékeny gazdaságokat érintik legerőteljesebben. Ezek körében az elvonás háromszor nagyobb, mint máshol.

Ilyen mértékű eredmény- romlást nem lehet üzemi intézkedésekkel ellensúlyozni — mutatott rá. Számítások szerint a megyében a szövetkezetek nyeresége az idén várhatóan a tavalyinak a fölére csőkiken. Az illetékes minisztériumok a várható kedvezőtlen hatások mérséklésére intézkedéseket tetteik, s ezek a legégetőbb gondokat átmenetileg enyhítették. Szükséges azonban, hogy a .most szerzett tapasztalatokat már 1986- tól a VII. öteves terv szabályozóinál vegyék figyelembe.

Egresi Károly nyugdíjas, lakóterületi pártvezetőségi titkár, Budapest küldötte arról szólt, hogy az elmúlt öt évben a lakóterületeken is, megnövekedett a politikai munka jelentősége, és az egyben nehezebbé is vált.

— Az újpesti pártbizottság időben felismerte a növekvő igényekeit. Azt is érzékelte, hogy az'eszmei és a gyakorlati irányítás javításán túl szervezeti intézkedésre is szükség van. Élve a Politikai Bizottság 1981. évi határozatával, a körzeti pártszervezet közvetlen irányítására lakótelepi pártvezetőségeket hozott létre. E pártvezetőségek alapvető feladata az, hogy a körzeti pártszervezeteket operatívan segítsék, bátorítsák nyitottságra a körzeteket, arra, hogy megismerjék a lakosság politikai hangulatát, gondjaikat. E széles körű ismeretszerzésben jó segítőtársak a körzetekben a Hazafias Népfront-bizottságok, a Vöröskereszt körzeti szervezetei, a tanácstagok és a lakóbizottságok.

A felszólaló ezután rámutatott arra, hogy a körzet kommunistái érzékenyen reagálnak környezetük problémáira.

— Az a tapasztalatom — folytatta —, hogy az idős embereknél mélyebb az érzelmi kötődés, féltjük mindazokat az eredményeket, amelyeket pártunk vezetésével negyven év alatt elértünk. Ezután kijelentette: — Nyugdíjastársaim megbíztak, hogy mondjam el: miközben helyesnek tartjuk, hogy elsőbbséget kap az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének védelme, ugyanakkor kérjük, hogy az anyagi erőforrások bővülésével összhangban a nyugdíjak reálértékének megőrzése fokozatosan kerüljön napirendre.

Martinovics Tibor, az Óbuda Tsz műszerésze, Pest megye küldötte megállapította: a számadás az elmúlt időszak munkájáról nem köny- nyű feladat, hiszen voltak, vannak és a jövőben is lesznek gondjaink, amelyeket egy adott időszakban mindig a legnehezebbnek érzünk. Ilyen gond az, hogy a munkájukat egyébként becsülettel végző fiatalok nem keresik, nem igénylik as egyre köveibe

vállalják a közéleti tevékenységet és a pártmunkával járó feladatokat. A továbbiakban a felszólaló arról szólt, mennyire tudatos és mennyire megalapozott a pártélet egyik alapkérdése, a párttaggá nevelés az alapszervezetekben. Saját tagfelvételének történetét idézve elmondta: ajánlója egy idős szakmunkás volt, aki mindig szakított időt arra, hogy a fiatalokkal foglalkozzék. Érdemes is volt rá figyelni, mert szavaiban nagy élettapasztalat, mély emberismeret fogalmazódott meg. Az Óbuda Tsz-ben ma is felkészítik a párttagságra sa arra alkalmasnak vélt fiatalokat.

A továbbiakban aláhúzta! már a munkába lépés előtti időszakban nagyobb figyelmet kellene fordítani a fiatalok tudatának formálására.

Sikula György, a Hajdú-’ Bihar megyei pártbizottság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte az ideológiai nevelő munka legfontosabb feladatairól szólt. Párttagságunk szemléletében és gondolkodásában a jövőben tu-' dalosabban és folyamatosan szükséges biztosítani a szavak és a tettek egységét — mondotta. Az a tapasztalat,’ hogy a különböző testületek általában megfelelő határozatot hoznak, ezzel azonban sokszor ki is merül az erőfeszítés. nincs elég energia e határozatok megvalósítására, a közvélemény tudatos formálására, a hatékony ellenőrzésre.

Még a párttagság körében is előfordul, hogy másként vélekednek a társadalmi jelenségekről a taggyűlésen é* másként baráti beszélgetéseken. Előfordul az is. hogy a közélet és magánélet egyes személyeknél gyökeresen elválik egymástól, nem éreznek kellő felelősséget saját munkájukért, családjukért,' elhanyagolják gyermekeiket, miközben elítélik a televízióban látott vagy az újságban olvasott, hozzájuk hasonló eseteket.

A másik fontos, ideológiai munkánk tapasztalataiból eredő következtetés, hogy növelni kell a társadalom minden szintjén a közösségeit és a személyek felelősségét. Ügy tapasztaljuk, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének törekvései —< a pályázati rendszer, a vezetők választása — nemcsak gazdasági hatásukban jelentősek, hanem gondolati-szemléleti szempontból is.

Gerezdes János, a Moson-*

magyaróvári Timföldgyár igazgatója, Győr-Sopron megye küldötte felszólalásában a beszámolónak ahhoz a megállapításához kapcsolódott,' amely szerint nem kielégítő a műszaki fejlesztés. Úgy vélekedett, hogy e helyzet hatását különösen az exportorientált vállalatok érzik meg. Nem sikerült csökkenteni a technoé lógiai lemaradást, az úgynevezett technológiai rés nem lett kisebb.

Ezt követően a tanácskor zás soros elnöke bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló, a jelölő és szerkesztő bizottság megkezdte munkáját: Majd Juscsák Györgynek, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatójának, megyénk küldöttének felszólalására ke-' riilt sor. (Felszólalását a 7.' oldalon teljes terjedelmében közöljük.)

Tegnap kapott még szólj Osztafi Béla csoportvezető; az Ózdi Kohászati Üzemek küldötte, Czinege Gyuláné, a karcagi Zá- dor úti Alt. Isk. iaazgatóré, Szabó Gyula, a Láng Gép-' gyár állami díjas művezetője és Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára.

Ezzel az MSZMP XIII.' kongresszusának első munkanapja — amelyen Németh Károly, Kardos Ernőné és Varga Gyula elnökölt — véget ért. A tanácskozás ma a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, valamint a szóbeli kiegészítések feletti vitával folytatódik. . _ -