Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

Hangszóró mellett Detektívek szabadnapja rNekem aztán végig úgy tfint, — a finn krimi (hang­játék) felügyelőjét alakító Kállai Ferenc miatt történik ■z egész. A Rádiószínház az elmúlt •»ét végén mutatta be a De­tektívek szabadnapja című ■zínmű rádióváltozatát, ame­lyet egy általunk kevéssé ♦vágy egyáltalán nem) ismert finn szerző „követett” el: Tattno Yliruusi, aki feltehető­len Helsinkiben él és alkot tar­talmas szórakoztató műveket te. Ilyen színmű az említett rédióváltozat. Szórakoztató, Üe egyáltalán nem felszínes tes egyáltalán nem mélyértel- •nfl. Szóval olyan igazi rádió- jjátéknak való, vagy könnyed borzongásra alkalmatos játék gyilkosokkal, áldozatokkal, tit­kokkal és váratlan fordulatok­kal, a végén pedig a megol­dás, az úgynevezett Nagy Könyv szerint. * ? A legzseniálisabb krimino­lógus sem láthat előre min­dent — ez a mondanivalója a kriminek, s ha meggondol­juk ez a nem túl komplikált anondanivaló hiába tűnik Vérszegénynek-kevésnek; kri­mi esetében akár sok is le­bet ennyit felvállalni! Az eredetileg színpadra írt egy- felvonásos három helyszínnel, három képpel, egy órán be­lüli játékidővel minden te­kintetben megfelel azoknak a nézői követelményeknek, amelyek az egyfelvonásosok- ra vonatkoznak. Itt a rádióra alkalmazás (Sós György munkája) nem okozhatott túl sok gondot. A játék a nyomo­zók munkahelyén kezdődik, folytatódik egy elhagyott ház­ban és befejeződik egy kocs­mában. A történet is ehhez Igazodik természetesen. Manki felügyelő kicsit feu­dális stílusban meghívja be­osztottjait egy hétvégi égyütt- Jétre Helsinki közelébe egy kisvárosba, ahol korábban bizonyos Kaarella főfelügyelő nyomtalanul eltűnt. Az ő há­zában szállnak meg a nyomo­zók főnökükkel az élen. A házban — mit ad isten? — jelentős fegyvergyűjtemény is található számtalan tőrrel és miegyébbel. A négy nyo­mozó közül különösen a nagy erejű és belügyi nagy­papa háttérrel rendelkező amatőr festőre és detektívre Martillára látszik pikkelni a felügyelő, de ez később min­denképpen bebizonyosodna. A jól karbantartott házban elő­ször csak a telefon romlik el; a zsinórt Manki szobájá­ban vágta el valaki, aztán leszúrják az egyik majd a másik zsarut is, miközben a tetemek sorra eltűnnek kés­sel a hátukban. A végefelé mérgezett kávét iszik Martil­la, de még látja, hogy Manki, ez az őrült gyilkos, ráfogja épen maradt társára a revol­verét. Amikor magához tér, ott ül vele szemben a felügye­lő és közli a szándékát — mindannyiukat ki akarja vé­gezni, tökéletes bűntényt sze­retne! A fegyvert a nyomozó kezeügyében hagyja, hogy fo­kozza a helyzet feszültségét... A trükk nem válik be. Mar­tilla megszabadulva a főnök­től elrohan a közeli kocsmá­ba, ahol van telefon és ott találja a vidám halottakat, akik besörözve elmondják; az öreg ötlete volt az egész, ez a gyakorlat féle, amelyben ő, Martilla volt az i-n a pont. Neki ugyanis az előre kiter- veltség szerint le kellett vol­na lőnie (vaktölténnyel volt töltve a fegyver) a „gyilkos” felügyelőt. Martilla azonban mást tett. Ismételhetetlen bra­vúrral letaglózta Manki felü­gyelőt, aki esetleg így meg is halhatott! De nem lenne finn krimi a finn krimi, ha ez történt volna. Megjelenik a kisöreg is a kocsmában és sört kér sok vodkával. Az i-re így ketten tették fel a pontot — ő és Martilla, s hogy most aztán melyikük volt az „i” és rajta a pont? — azt döntse el az intelli­gens hallgató. Aki még el­gondolkodni tud a mai vi­lágban egy-egy ilyen finomra hangolt sztorin. A darab vé­ge természetesen általános vidámságba fullad. * Tulajdonképpen csak sajnál­ni lehet, hogy nálunk nem túl gyakran játszanak hazai szerzőtől hazai könnyedségű és témájú olyanféle játéko­kat, mint amilyenek egy idő­ben szép számmal és nagyon jó nívón elkerültek íróink alkotói fantáziájából éppen a rádió „mesterdalnok” vetél­kedőjének megrendezései ide­jén. Volt ugyanis idő, amikor a Rádiószínház meghirdetett valamilyen mondatnyi mottó­val vetélkedőt az írók között. A lényeg az volt, hogy időre elkészüljenek a művek és a megadott-meghatározott mon­dat mindenképpen elhangoz­zék bennük! Jó ideje nem hallani arról, hogy rende­zett-e, vagy legalább rendez­ne-e hasonló írói versenyt a rádió? Visszatérve az elejére; Man­ki felügyelő szerepében egye­dül Kállai Ferenc játéka emel­kedett ki a színészi mezőny­ből. Igaz az is, hogy neki volt a legtöbb alkalma az árnyaltabb játékra, hiszen a figura a középpont legköze- pébe helyezve mindenképpen több lehetőséget nyújtott a színészi munkára, míg a nyomozók előre rájuk húzott jellemmel és környezettel nem sok mindenre vállalkoz­hattak az engedelmességen kívül az írói szándéknak meg­felelően. Tasnádi Márton ren­dezése mégis megpróbálhatta volna a „lehetetlent”. (T. Pataki) Kora római település Árpás határában f Megkezdték legutóbbi ása­tásuk tudományos feldolgozá­sát a győri Xantus János Múzeum szakemberei. A Rá­ba és a Marcal folyó által határolt területen kora ró­mai település rejtőzik a föld felszíne alatt. Az egykori Mur- sella nevű település feltárása ♦óbb éve folyik. A régészek legutóbb egy III. század ele­gén épült kőépületet tártak fel, amelynek kisebb-nagyoöb helyiségei a központi udvar mentén futó folyosó körül he­lyezkedtek el. A folyosó — mint megállapították — va­lószínűleg nem volt teljesen »árt az udvar felé; hanem a középkori kolostorok keren­gőséhez hasonlóan oszlopos, árkádos lehetett. Ezt igazol­lak a falalapozások, amelyek a ház többi részéhez képest meglehetősen sekélyesek. Ta­láltak (bolygatott állapotban) padlófűtésnél használatos ♦égiákat és tubustöredékeket is, amelyek a falakban ve­hették a meleg levegőt. Az egyik hulladékgödörből igen jó minőségű, pirossal keretezett, fehér alapú fres­kótöredékek, I—II. századi bronz- és ezüstpénzek és ke­rámialeletek kerültek elő. A kelta jellegű és a római im­port kerámiákat utánzó edé­nyeket a helybéli fazekasok készítették. S nemcsak ét­kezési edényeket, hanem mé­cseseket is gyártottak — ame­lyekből több rontott példányt találtak a szakemberek —, sőt minden bizonnyal egyszerűbb terrakotta szobrocskákat is formáltak a műhelyben. Az ásatás során megállapí­tották, hogy a római város­központok utcáinak látszóla­gos rendezetlenségével ellen­tétben Mursella város hatá­rában derékszögű utcarend­szert alakított ki az ott élő népesség. Sikerült feltárniuk egy korabeli kutat is, amely­nek épségben maradt a desz­kabélése és azok a cölöpök, amelyek a kútházat, vagy a csigaszertkezetet tartották. Emlékezés Ormándyra Korunk egysük legkiválóbb karmesterének, kiemelkedő művésznek nevezte Isaac Stem, a világhírű hegedűmű­vész egy televíziós megemlé­kezésben Ormándy Jenőt, a philadelphiai szimfonikusok kedden elhunyt tiszteletbeli főzeneigazgatóját. Ormándy a húszas években költözött az Egyesült Államokba, ahol több mint négy évtizeden át állt az együttes karmesteri pulpitu­sán s irányításával a zenekar az egész világon ismertté vált. Ormándy Jenő philadelphiai otthonában, hosszú, súlyos be­tegség után, 85 éves korában halt meg. Ormándy Jenőről minden nagy amerikai televíziós há­lózat tisztelettel emlékezett meg. Több, komoly zenét su­gárzó rádióállomás már ked­den em,lékműsort sugárzott róla. A kiváló karmester szinte ha­láláig a magyar zeneművé­szet lelkes népszerűsítője ma­radt az Egyesült Államokban és mindenütt, ahol fellépett. A közellátás szolgálatában 1S45. február végén kap­tam az üzenetet, hogy jelent­kezzek a pártvezetőségnél, ahol rövid bevezető után kö­zölték velem, hogy a párt milyen megbízással lát el. Meg kell szervezni a salgó­tarjáni iparmedence dolgozói­nak ellátását. „Mi lesz az én konkrét feladatom?” — kérdeztem megilletődve. Su­lyok Sándor elvtárs azt felel­te; „Egy küldöttség tagjaként elmégy Debrecenbe és ott felveszitek a kapcsolatot a pártközponttal és az ideigle­nes kormánnyal”. Február 28-án a küldöttségünk elin­dult Debrecenbe. Ennek tag­jai voltak: Kilcer Béla ide­iglenes polgármester, Kozik Ferenc bányász. Faragon Jó­zsef bányász. Katona Gyula üveggyári munkás, Súlyán Já­nos bányász, Csanádi Miklós polgáriskolai igazgató és még többen mások. Megérkezésünk után — ké­ső délután — nyomban je­lentkeztünk a pártközpont­ban. Elmondtuk, hogy a párt- szervezetünk milyen feladat­tal bízott meg bennünket. Közben kérdezgettek, hogy milyen állapotban vannak a bánvák. üzemek, hosv állunk az élelmezés dolgában, mi­lyen a munkásság hangulata... A központi vezetőség össze­gezte a küldöttségünk jelen­tését és közölték velünk, hogy a salgótarjáni iparmedence dolgozóinak előterjesztését az ideiglenes kormány megtár­gyalja és a tárgyalásra min­ket is meghívnak. A tárgya­lás elég széles körű volt. Azon nem csak az érdekelt miniszterek és a miniszterel­nök Dálnoki Miklós Béla vettek részt, hanem a pártok vezetői is. A küldöttség tagjainak elő­terjesztésére a miniszterek adták meg a választ, így ter­mesztésen legtöbb kérdésre Takács Ferenc iparügyi és Vásóry István pénzügyi mi­niszter. A történelmi hűség kedvé­ért az elhangzott kérdések és az adott válaszok közül csak egvet emelek, ki: Kato­na Gyula a zagyvapálfalvai síküveggyár megbízottja elő­adta. hogy mennyi pénzre és nyersanyagra volna szükség ahhoz, hogy a gyár beindul­jon. A miniszter válasza a következő volt: „Kedves ba­rátom, annyi pénz, amennyit maga az üveggyár beindításá­ra kér, egyelőre tu. egész or­szágnak sincs. A gyár bein­dítását egy későbbi időpont­ra halasszuk”. A küldöttségünk útja ered­ményes volt. A tízmillió pen­gő hosszú lejáratú kölcsönön túl kaptunk kiutalást, 60 vagon élelmiszerre, amelynek nagy része kenyérgabona volt. Az élelmiszerek átvételének technikai lebonyolítását már a kormány szakreferenseivel tárgyaltuk meg. Küldöttségünk kissé meg­szaporodva. elindult hazafelé, ez pedig abból adódott, hogy magunkkal hoztuk azokat az elvtársakat is, akiket a párt­központ azzal bízott meg, hogy készítsék elő a földosz­tást. A debreceni küldetésem so­rán volt még egy megbízá­som: fel kellett vennem a kapcsolatot a Nemzeti Segély országos vezetőségével, amelv ugyancsak Debrecenben szé­kelt. Ott kaptam meg azt a jegyzéket, amely felsorolta, hogy az Alföld különböző vá­rosaiban és falvaiban a la­kosság milyen mennyiségű élelmiszereket adományozott és gyűjtött össze az ipari munkásság részére, amelyet azután folyamatosan el is szállítottunk. A városok kö­zül különösen Kisújszállás és Dévaványa volt az, amely elsők között nyújtott segítsé­get az iparmedence munká­sainak. Elismerés illeti mind­azokat az alföldi községeket, amelyek a legnehezebb idő­ben ingyenes élelmiszer-ado­mányaikkal siettek segítségé­re az ipari munkásságnak. Abban az időben Salgótar­jánban egyetlen élelmiszer- nagykereskedelem sem mű­ködött. tehát nagyon sürgős volt az átszervezés. 1945 ta­vaszán megszerveztük a kö­zellátási kormánybiztosságot, és átköltöztünk a városháza hivatali helyiségébe. A város polgármesterét kinevezték az iparmedence közellátási kor­mánybiztosának, én a hivatal vezetője lettem. Gyakorlati­lag a fő feladatom volt az áruforgalom lebonvolítása és a felsőbb szervekkel való kap­csolat tartása. Az infláció kezdeti szaka* szában még árucsere-forgal­mat is bonyolítottunk le az üzemekkel, de ez sem volt sokáig tartható, így az üze­meknek utólagos forint^ elszámolásra, míg a helyi laJ kosság kenyér- és liszt! gú­nyét szolgáló mennyiségeket pedig napi áron szolgáltattuk ki a kiskereskedőknek és a helyi pékiparosoknak. Mira megjött a jó forint és véga lett az inflációnak, a mi vaJ gyonszámlánk egyenlege is nullára futott. Gyorsan cse­lekedni kellett. Az élelmiszer^ ellátásban fennakadás nem lehet. Sürgősen egy küldött-J seggel felrobogtunk a gazda­sági főtanácshoz. Előádt”kJ hogy milyen problémánk van,' a kérésünkkel egyetértett és soron kívül biztosított 100 va­gon kenyérgabonahitel-konJ tingenst, amely lehetővé tét» te. hogy a lakosság fontosabb élelmiszer-e1 látásában fenn­akadás ne legyen. A Nemzeti Segély-akció felJ számolásával és a közellátási kormánybiztossáa mesalskí-' tásával új alapokra fektettüla az élelmiszer-elosztás rend­szerét. Minden nagyobb üzemből a pártszervezet és az üb közösen delegált esv- esv tagot a kormányt)'ztos- ságba. A tagoknak joCTula volt a kormánvbizott.sá? m;nJ den ténykedését ellenőrizni,' de esvb°n kötelesek vouek maximális segítséget nyúita^ ni a feladatok megoldásában.' Nem kétséges, hogy a a üzemekkel történő összefogás nélkül, nem lehetett volna tartósan biztosítani több mint 60 ezer embernek « kenvér- és lisztellátását. Volt idő, amikor a munkásellátá.s biz­tosítására több mint 100 va­gon kenyérgabonát tároltunk különböző ipari üzemek rak­táraiban és urasági magtárak­ban. Természetesen az üze­mek adtak segítséget a ke­nyérgabona be- és kitárolásá­hoz is, amelvet a helyi ma­lomban szükséglet szerint őröltünk meg. 1940-ban megalakult a báJ nyászellátó szerv (Csille), da az iparmedence többi üzemeit változatlanul a kormánybiz­tosság, illetve annak jogutód­ja látta el. A bán vészel Iá tó vállalat megalakulása után is több esetben szükség volt arra, hogy kisegítsük őket 10—15 vagon liszttel, hogy az ellátás folvamatosságát bizto­sítani tudják. i Bognár József Salgótarján Két dokumentumfilm-sorozat a nyáron Televíziós újdonságok A filmművészet és a film- készítés műhelytitkai iránt érdeklődők számára kínál iga­zi csemegét az a két doku- men túrni ilm, amelynek forga­tása a közelmúltban fejező­dött be. Eizenstein híres filmjeinek vágójával, Lev Braiszovics Filonovval az Is­kola televízió munkatársai a S z o V j etun i óba n k észí tett ek négyrészes sorozatot. Filonov, aki ma 85 esztendős, a moszk­vai össz-szövetségi filmfőis- kola tanára: az ő visszaemlé­kezéseiből nemcsak egy rend­kívül nagy tapasztalatokkal rendelkező filmszakember élet- útjával és portréjával, de Eizenstein művészi világával és alkotói módszerével is meg­ismerkedhetnek a nézők. A sorozat első adásában Filonov a némafilmről és a korabeli orosz filmekről, a második adásban a Patyomkin páncé­losról és . az Eisensteinnel együtt töltött évekről beszél, a harmadik a montázzsal, a ne­gyedik — Einzenstein filmje­it elemezve — az aranymet­szés szabályával foglalkozik. A beszélgetést korabeli fil­mekből vett illusztrációk egé­szítik ki. Székely Orsolya a rendező­je annak a kétrészes doku­mentumfilmnek is, amely Szergej Geraszimov Tolsztoj- filmjének forgatása közben készült. A művész Tolsztoj életének utolsó korszakát dol­gozta fel filmjében, amelynek egyszemélyién volt rendezője és főszereplője is. A mű 1984- ben a Karlovy Vary-i film- fesztivál nagydíját is elnyerte. A dokument'Uimfilm képet ad Geraszimov rendezői és szí­nészi módszeréről, filmes esz­közrendszerérői, a színészi munka sajátosságairól, a hang és a gesztus filmbeli jelentő­ségéről, valamint feleleveníti a Len ín-díjas művész egész életútját is. A két dokumentum sorozat tot a tervek szerint nyáron tűzi műsorára a televízió. f KOSSUTH RADIO: *.2#: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? 8.39: Boleyn Anna. Részletek Donizetti operájából 9.11. Nőtacsokor. 9.43: A gyermekeknek írta: J. S. Bach W.05: Diákfélóra: A dalról 19 35: Labirintus. (Tsm.) 19..io: Szirmai Albert operettjeiből 11.40. Jókai Mór élete és kora. XVITT 'll. rész: Tokai nem ír (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Töprengések a felvételi előkészítő bizottságról 13.09: Bizet: Szimfónia 13.37: Lépésváltás 14.10: A magyar széppróza századai. Csokonai Vitéz Mihály: Szuszmír meséje. (Tsm.) 14.25; Régi híres orosz-szovjet énekesek 15.00: Olvasókör 15.30: Zenei tükör 16.05: Révkalauz 17.00. A Délutáni Rádlószfnház bemutatója 17.42: Nóták 17.55: Gazdaságirányítás és gazdaságpolitika. Beszélgetés Havasi Ferenc könyvéről 19.15: Húszas stúdió 20.15: Emlékezetes hangversenyek 21.09: Népi dallamok nagy mesterek kezében. 21.30: Az európai kultúrkincs a fekete földrészen 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb.: 23.30: Hangszerszólók PETŐFI RADIO: 8.05: Márciusi dalok 8.20: A Szabó család. (Ism.) S.99: Vértes Éva svédországi sorozata. II. rész. (Ism.) 9.95: Napközben 12.10: Népszerű fúvósátiratok 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: ..Énekeltem én: Asztalos József” 12.45: Dunántúli népdalkörök énekelnek 13.05: Pophullám 14.00: Kapcsoljuk a «-es stúdiót 14.15: Idősebbek hullámhosszáig. (Tsm.) 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. (Tsm.) 16.00. Találkozás a stúdióban 17.05: A Warm űuns együttes látszik 17.30: Zöld telefon. Környezet­és természetvédelmi műsor fiataloknak és minden korosztálynak 18 30: Slágerlista 19.05 - Operettkedvelőkr.ek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Rádiószínház 21.36: Elvis Presley összes felvételei XXXII/ll. rész. 22.29: Az élő népdal (Ism.) 22.39: Sancho Panza szigete. Részletek Bródy János— Fodor Ákos zenés játékából 23.29: A mai dzsessz 24.00: Éjféltől, hajnatög MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05.- A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Kis közsé­gek négy évtizede. Girincs—Kis- csács — Szeretsz játszani? — Mesélő ház — Zenebarátok.) 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és mű- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Tskolatelevízió: Történelem (ált. lsk. 8. oszt.) 8.35: Magyar nyelv (ált isk. 2 oszt.) 8.45: Fizikai kísérletek T. 8.55: Magyar irodalom (ált. isk. 6. oszt.) 9.35: ..Fényesebb a láncnál a kard...” Emlékmíísor az 1848-as szabadságharc év­fordulójára 16 '5: Hírek 16.20* Száz híres festmény 16.30: ,.K*s ron«vos” Dalláték a 48-as időkből 17.05: PernMmim mobile 17.4«: Tévébörze 17.50: Az ezeréves per. (ism.) 18.25* Kéoúiság 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Bizonyíték híján. IV/2. rész: Solange. 20.55: Metszetek, Ilii. Magyaror­szág 1980—84. Gazdaság, gazdaságpolitika 22.00: Tv-híradó 3. 22.10: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Viharos születésnap. Cseh­szlovák tv-komédia 18.30: Fókusz TIT. Mi tartja a vi­lágot? (ism.) 19.05: Nas ekran 19.25: Átváltozások (ism.) 20.00: A XX. század rókája. Angol rövid film 20.40: Tv-híradó 2. 20.55: Vaskor. A Kalevala finn tv-filmváltozata V '4. rész (16 éven felülieknek!) BESZTERCEBÁNYA» 19.30: Tv-híradó 20.00: a jel er. születése 2i.:io. Az elrabolt határvidék 22 50: Hírek 2 MŰSOR: 38*30: Tv-híradó 20.00: Majd én megmondom neki. (Ism.) 21.10. A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10; Marta Maierova áriákat énekel MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tól: Vörös grófnő I—II. Színes magyar történe’mi film. — Kohász: Fél 4-től; Ener és vér (14). Színes USA film — József Attila: FILMKLUB: Ez történt egv éjszaka. — Ba’assa- gyarmati Madách. Háromnegyed 6 és 8-tól: Örült római vakáció. Színe«, sz’okronizá’t o’a«? fi’m- víFiáték. IPKOLA MD7T : Hahó. a tenger. — Pásztói Mátra. A rv^s- tényfarkas kísértete (ifh. Sz^^s. szinkronizált lengyel film. ME- SEM07I: CcOko!ádéantomata. — Széchényi Rákóczi: Atlaszvo­nal. Színes, szinkronját szov­jet kalandfilm. — Rétság: Mari­ha’álig zene (16). Sz’^es ze 'lés « film. ­K,steT*en vej Petőfi No. n-«'-«4ná ocpl-* c*»­— Ns»«rv1óc : Ronihaló hoK'c^o’á f 1 4). Színes. szinkróniái t o1a‘5’* ’'S­land film i. — .Tobbágvi* Ars1”­^9* kám (14). -Színes. szinkronizáll amerikai filmvígiáték. 4 NÓGRÁD — 1985. március 14., csütörtök \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents