Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

Ütállapotok Ncgrádban tavasszal Megviselt hálózat Nemcsak az embereket és a te? hnikát, hanem az utakat is próbára tette a szokatlan té­li zimankó. A várható káro­sodásról Szakos Pal. a közúti igazgatóság salgótarjáni koor­dinációs üzemmérnökségén ek vezetője adott tájékoztatást. — Miért viseli meg az uta­kat a szokottnál nagyobb hi­deg? — A nagyobb hidegben mé­lyebben fagy át a talaj a pá­lyaszerkezet alatt. Homokos talajnál ez nem okoz semmi bajt. De a megye kétharmad részében lévő agyagosnál ez nagy gondot jelent. A fagy a mélyebb rétegekből is előszívja a vizet, így a pályatest alatt az olvadáskor iszap, sár ke­letkezik. Ez nyilvánvalóan nem tudja kellően tartani a pályatestet. Az igazi olvadás még csak most kezdődik, mi is most 'kezdiük felmérni e várható károkat. — Mi okozza a aszfaltréteg foltos leválását? — Az aszfaltburkolat ká­tyú sodásá ban korábbi techno­lógiai hibák köszönnek vissza. A javításkor nem eléggé tisz­tították meg az új aszfaltbur­kolat helyét. így a víz befo­lyik alá, s a fagy következté­ben felemeli az aszfaltréte­get. E gödrök javítását, mint arról már a NÓGRÁD is em­lítést tett, megkezdtük. Min­dent egybevetve az alsóbb rendű utakon 30 százalékkal nagyobb a károsodás a szoká­sosnál, az eddigi becslések szeriint. — A téli károktól eltekint­se, milyen állapotban van most a megyei úthálózat? — A hálózat 57 százaléka fegy-két éven belül aszfalto­zásra szorulna. Ezen belül összesen 243 kilométer hosszú szakasz azonnali aszfaltozást követelne. Ugyanakkor a ren­delkezésre álló keretek éven­te 10—15 kilometer út asz­faltborítására adnak lehetősé­get. Fennáll tehát a kocká­zata annak. hagy belátható időn belül rohamos romlás következik be az utak álla­potában. Ebben az ötéves tervben a szinten tartást tűz­hettük ki célul. Hatszázhar­minc kilométer hosszon alkal­maztunk bitumenes felületi bevonást. Ez egy ideig vízál­lóvá teszi az utat. Idén és a jövőben már nem tűzhetjük ki a szintentartás célját. Az új, szerényebb cél: megaka­dályozni a hálózat látvá­nyos, hirtelen tönkremenete­lét. — Mik a főbb gyakorlati teendők? — Gondot fordítunk az út­felület hibáinak gyors javítá­sára, valamint a vízelvezető rendszerek karbantartására. A következő öt év alatt a fő­utak padkáit kétszer, a mpl- lékutakét egyszer megigazít­ják az embereink. összesen 724 kilométer hosszan tisztít­juk ki az árkokat. — Hogyan kímélhetik a jár­művek a hálózatot? — Mint tudjuk, Magyaror­szágon 10 tonna az engedé­lyezett tengelynyomás. Ez fon­tos határ, mert egy tíztonnás tengely áthaladásával járó ká­rosodás húsz öttonnáséval, három nyolc tonnáséval egyen­értékű. Viszont egy tizenkét tonnás tengely rongáló hatá­sa megfelel három tíztonnás tengelyének. Ezeken az ada­toknak az ismeretében arra fogunk kényszerülni, hogy for­galomkorlátozást léptessünk életbe a veszélyeztetett uta­kon. Nyolctonnás tengelynyo­másban határozzuk meg a maximumot, kivételt képez­nek a menetrendszerű busz­járatok. Várhatólag sebesseg- csökkentést is előírunk. — Melyek a kijelölt utak? — Ezt, még vizsgálják a szakembereink. Biztos, hogy a főutak nem kerülnek szóba és a mellékutakon is csak a leg­indokoltabb esetben élünk korlátozással. Ilyen lehet pél­dául a Salgótarjánt Kazárral összekötő vizslási út. a Ma- gyarnándor—Romhány, a Pa­tak—Borososberény, a Cser- háthaláp—Szán da, a Cserhát- haláp—Alsótoid útvonal és még több is, ez még nincs eldöntve. A korlátozás termé­szetesen csak ideiglenesen, várhatólag két hónapig lesz érvényben, amiig az olvadás káros hatásokkal járhat. — Mikor lesz végleges dön­tés? — Néhány héten belül. Ter­mészetesen előtte értekezlet­re hívjuk össze a megye na­gyobb szállítóit, s tájékoztat­juk őket. Elmondjuk például, hogy a kritikus időszakban sűrítjük a tengelynyomás el­lenőrzésiét, szigorúbban szá­mon kérjük az útvonalengedé­lyek meglétét (mint ismere­tes, az útvonalengedély nél­küli úthasználat miatt az egyébként fizetendő díj tíz­szeresét kénytelen befizetni a szállító!). Mindezeket, termé­szetesen nem jókedvünkben tesszük, hanem az utak és természetesen a közlekedőik, számítók érdekében. M. P.­....................... ■ < ­B útor, kábeldob Balassagyarmatról Szekrénysor kivitelre ' Közvetett exportra Nógrád/3 te Nógrád/4 szekrénysort gyárt idén a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár. E népszerű ter­mékek a Consumex Külkeres­kedelmi Vállalat szervezésé­ben lengyelországi vevőkhöz jutnak el. Kivitelre szánt termelésük értéke az első ne­gyedévben megközelíti a hárommillió forintot. Belföldre többek közt Co­lumbia és Éden szekrénysort. Szenátor ülőgarnitúrát termel­nek ezekben a hónapokban az Ipoly-parti gyár szakemberei. Fontos termékük emellett a la kábeldob, amelynek jelen­tős része mint segédeszköz ugyancsak exportmunkát se­gít elő. Mindent egybevetve ötvenhárom és fél millió fo­rint termelési értéket irá­nyoztak elő a gyáriak az év első negyedére. A jelenlegi ismeretek szerint a teljesítés ennél szerényebb lesz. A terv­nek nyolcvanhét százaléka va­lósul meg, értéket tekintve negyvenhat és fél millió fo­rint. Kábeldobból húszmillió forintnak megfelelő értékűt állítanak elő, két és fél mil­liós mérséklődés mellett. Bú­torból a termelés négymillió forinttal marad el az előzetes előirányzattól, így huszonhat és fél millió forint a negyed­év végére várható előállított érték. Mint a gyári helyzetelem­zésből kiviláglik: a bútorok iránti kereslet — az utóbbi évek feltűnő élénksége utáh — idén érezhetően lanyhult. A gyár eleget tett szerződéses kötelezettségeinek; a piac va­lós kereslete ekkora teljesítést tett lehetővé. A kábeldob rendelésállománya is kisebb volt a vártnál: a fölmerülő igényeket kielégítették a bú­torgyáriak. Kongresszusi küldött Katika, a KiSZ-titkár A kongresszusra készülés zajos forgatagában egyik leg­nagyobb esemény a megyei pártértekezlet. Mert itt kerül­nek nyilvánosságra az új tisztségviselők és az ilyen személyes dolgok mindig na­gyon érdeklik az embereket. Á pártértekezlet után történt Szécsényben, hogy egy tár­saság már rongyosra olvasva az újságot, böngészett a meg­választottak nevei között, amikor az egyik ember fel­kiáltott: ,,Ez a Kovácsné, a mi Katink lenne?”. Leeresz­tette az újságot és várt a válaszra. Megkapta: „Igen, Molnár Pista lánya a Katika, a Kossuth utcából”. A kér­dező erre belecsodálkozott a világba: „Nahát, nemrégen még iskolásként láttám...” Az a néhány esztendő bi­zony ebben az elfoglalt világ­ban szinte kiszökik az ember életéből. Molnár Katalin is asszony lett, Kovács István gépkocsivezető felesége. Meg az általános iskolából kike­rülve, állattenyésztői techni­kusi képesítést szerzett. És most Szécsényben a termelő- szövetkezet állattenyésztési telepén dolgozik mint vezető állattenyésztő. Annak az em­bernek, ha nem is mondta ki, de igaza volt. Így rohan az idő. Csakhogy Katikénak nem múlott el haszontalanul egy napja sem. Ha csak nem az a néhány hét, amely alatt betegeskedett. Mert így panaszkodott nemrégen látha­tó felindultsággal: — Levett a lábamról a be­tegség — megkönnyebbülten tette hozzá — szerencsére túl- vagyok rajta... A pártértekezleten már nyoma sem volt rajta a be­tegségnek. Legfeljebb az iz­galomtól, vagy a terem fé­nyétől egy árnyalattal sápad- tabb volt a szokottnál az ar­ca, ahogyan ott ült az el­nökségben. De jól elviselte azt a tisztséget. Sőt igencsak oda is illett a nálánál már korosabb emberek közé. Akár az ablakba a szép vi­rág. Nem tudom hogyan vá­lasztódott ki ez a fiatalasz- szony erre a pártmegbízatás­ra, amivel megtisztelték, de akik kiválasztották, bölcsen cselekedtek. Elsősorban, mert utat nyitottak egy rátermett fiatal előtt, másodszor, mert bármennyire ifjú ez a fiatal- asszony, olyan szorgalmas mozgalmi múltja van, hogy tisztelet neki ezért. Igaz, ő ezt mondta: — Én mindig szerettem a mozgalmi életet, mert azt szépnek találom... Azt mondta szépnek, de abban ott volt, hogy már mint úttörő-rajparancsnok megfogta a kezét annak, aki­nek szüksége volt a segítség­re. A kisiskolások rajongtak érte. A tantestület pedig büszkélkedett vele, hogy ilyen őrsevezető.iük van. Az már egyenes következménye lett az életének, hogy a közép­iskolában, a KISZ-ben vezető lett és később Józsa Barna, a titkár propagandistának jelöl­te ki, majd öt esztendővel ez­előtt szervező titkár, most a tsz-ben pedig KISZ-titkár lett. Azt mondták, akik ismerik, hogy ez a fiatalasszony az akiről bátran elmondhatják: a megbí7.atását lelkiismerete­sen elvégzi. Ahogy mondta Holecz Feri: — Olyan igazi mai fiatal... öt esztendővel ezelőtt Ve- lenczei Zoltán és Holecz Fe­renc éppen ennek alapján ajánlotta őt be a pártalap- szervezetbe tagnak. Kovácsné Molnár Katalin —, mert így jegyzi a nevét hivatalosan -3 életében ezzel megváltozott minden. Ügy emlékszik; hogy nagyon izgalmas volt a» a nap, amikor oda állott at tagság elé és válaszolt a kérj désekre. Arra, hogy átgor*} dolta-e a pártba való belépés sének jelentőségét, annyit váj 1 aszóit: — Igen átgondoltam... Így lett párttag Katika. DÄ ha csak abból állna a dolog; hogy belép a pártba és kész; akkor talán könnyebb lenne minden. De a munkahelvér» a helytállás szinte óriásivá! növekedik. Megbízták min* mozgalmi fe.adattal a tsa KISZ-szervezetének a vezeiéj sével. Tehát titkár lett. De mint állattenyésztési techni­kusra is szükség van rá e tsz-ben. A két feladat csati úgy látható el kifogástalanul; ha azt a bizonyos többleted vállalja a megbízott. Nemrégen voltam egy mur*J kaértekezletükön. Ott nincti pardon, nyolcezer szarva:*} marháról kell gondoskodni® ok. Értékben sok mill id forintot jelent. Katika a fejőstehén-telep egyik vezető} je. Sümegi Sándor az elnök»} helyettes ugyanúgy számod kérte tőle a munkát min* mástól, mert azt tartják, hogy aki a politikai életbe éled jár, annak méginkább élen kell járnia a gazdasági mun­kában. így aztán a napnak! nincs eleje, méginkább vége Kovácsné Molnár Katalin számára. De tisztességgel eW látja a feladatát mindkét he-’ lyen. Pedig közel ötvenfős KlSZ-alapszervezeti tag-ág irányítása nehezedik rá. Meg a munka a jószágokért és az ott dolgozó emberekért. Ellátja feladatát ez a fiata#® asszony, méghozzá jól és kedvvel. Talán éppen ezért esett rá a választás és került a megyei pártbizottság tag-: jai közé és a kongresszusi kü§} döttek sorába. i Sok sikert Kovácsné Ma*} nár Katika! Bobál Gyula ff Helyreállítják a bányavidéket A Dorogi Szénbányák nem­régiben külíejtéses bányát nyitott a Bajna melletti Han­tospusztán. Húsz-huszonnégy méter vastag földtakarót bon­tanak meg és távolítanak el a szénrétegekről; a szénnel elsősorban a dorogi hőerő­művet látják el. A külszíni bánya művelése, a hegybontó gépek munkája alaposan megváltoztatta a vi­déket, nagyobb területet kel­lett kivonni a mezőgazdasági művelésből. A Dorogi Szén­bányák vezetői azonban kö­rültekintően gondoskodnak a környezet védelméről: ahogy a széntermelés halad előre, folyamatosan rekultiválják — ismét termővé, mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá te® szik — a megbolygatott, ei® hagyott területet. Kísérletez-: nek azzal is, hogy szénporral javítják a talaj szerkezetét; a bányavállalat a terület bir­tokosával, a bajnai Alkotmány Termelőszövetkezettel kötött egyezséget a talajjavításra. (MTI) ( —"* ....................................... "Mi' 1 C _ hat esztendeje fi­^PP gvelem ezt a falut, azaz bocsánat, újkori, fület- hasogató szóhasználatunk­ban a nagyközség titulus du­kál Érsekvadkerten. De nem csak figyelem, hanem látom is. Itt valahogy másként mennek a dolgok, mint akár egy-két településsel odébb. Szembetűnőbb a gyarapodás. Persze nem volt ez mindig így. Amikor a városokba tö­rekedett a temérdek ember, akkor bizony nem sok ju­tott az ittenieknek sem. Ha­nem ebben az utóbbi hat esztendőben! Már akkor el­dőlt, hogy szebb arcot adnak a faluközpontnak. Kezdődött az építések sora a Bokréta vendéglővel, folytatódott a termelőszövetkezet vörös­téglás épületével, melléje te­lepítették a csupa üveg ABC-t, azután odébb, az építőipari szövetkeze^ húzta föl irodái falát, majd az if­júsági ház került a téesz- i-roda mellé, s most a napok­ban avatták a takarékszövet­kezet igazán szép „székhá­zét”. Az ABC-vel szemközt pedig ott a park, az egyik legújabb büszkeség. Mert az! Az érsekvadkertiek büsz­kék ezekre a középületekre, s parkra, a járdákra, az Érsekvadkerti változások utakra, amikben benne van két kezük munkája. Nagy Gyula a huszonhat évéből csak ötöt töltött még ebben a községben, Rom- hányból ide nősült, de azt mondja: — Jól érzem magam, sok az ismerősöm, főként a mun­katársak közül. Emlékszem a régi épületekre, azok elég csúfak voltak, mit mondjak. Én magam is segítettem a parképítésben: fuvaroztam, mert gépkocsivezető vagyok. Hogy miért? Gondolni kell a jövőre. Két kicsi gyerekem van, az övék is lesz, amit ma megcsinálunk. Mások is így vannak ezzel Érsekvadkerten. Minden új épületnél ott szorgoskodnak az emberek. Sokan. Ki ami­hez ért, abban segít. Az utób­bi évek gyarapodásához szin­te mindig „kerítettek” me­gyei pénzt is. A tanácselnök nyugodtan megpályázhatta a lehetséges forintokat, hiszen bármikor odatehette mellé: ennyit és ennyit fogunk ma­gunk megcsinálni. Amikor az ersekvadkerti változások után kutat az ember, két névvel lépten-nyomon ta­lálkozik. Az egyik Molnár Imréé, a tanács elnökéé. A másik név Kovács Andrásé, a helyi építőipari szövetkezet elnökéé. Ami közös bennük: az a sok szálú gyökér, ami a faluhoz köti őket. Régebben is történtek itt dolgok, de valahogy mindenki — a termelőszövetkezet, az építők, az áfész és a FORCON — tette a maga dolgát. Mosta­nában meg együtt gondol­kodnak. És azt mondják, ez a két ember hozta egymás­hoz közel a „cégeket”. Mind­kettőjüknek megvoltak és vannak a barátaik, akikhez bármikor fordulhatnak. Lát­szatra egyszerű az egész. Épí­tünk, gyertek segíteni, együtt megcsináljuk. Csakhogy ki- nek-kinek megvannak a ma­ga elképzelései, érdekei. Hál; ezeket az érdekeket egyeztet­te. egyengette. simítgatta a két ember. Ök tud­ják csak, milyen nehéz néha az egyszerű dolog is. Persze sorakoznak itt a nevek, s talán nem is örül­nek neki a tulajdonosok, ha kinyomtatva látják. Évekkel ezelőtt Fábián András vil­lanyszerelő , kisiparos csak nézett rám, amikor az „in- gyenmmmfca” felől faggat­tam: minek erről beszélni? Vagy az Urbán brigád a FORCON-ból! Nincs az a la­katosmunka, amit el ne vé­geznének. Vitéz István a vi­rágait adta a parkhoz... — Időnként összeül a ve­zérkar, Érsekvadkert üzemei­nek, szövetkezeteinek veze­tői — mondja Sajgó Ferenc, a területi pártvezetőség fia­tal titkára —, akkor egyez­tetjük a teendőket, összhang van, mint egy nagyzenekar­ban, és ez meg is látszik a falun. Az ott elhangzó ígére­tek akárha papíron lenné­nek. nem kell utána telefo­nálgatni; dehát megígérted, dehát így mondtad, meg úgy. A takarékszövetkezet új épületében a Che Guevarra Szocialista Brigád vállalta a takarítást, az jskolák-óvodák nyári festéséből csak az anyagot kell fizetnie a ta­nácsnak, mint ahogy a jár­dalap kerül csak forintba, a munkát már a falu végzi. Amikor a fiatal tanácstitkár, KoMányj Károly megemlítet­te egy falubelinek — ellen- drukker lehetett —, hogy a temető rendezésére ki-ki föl­ajánlhat pénzt, csak annyit, felelt neki: ha százezer to­rint összecsorog, maga titkár úr megcsókolhatja a népet. Hát... Félmillió forintból — annyi gyűlt össze szinte he­tek alatt — vezették be a vizet, vettek járd árnak valót és építettek kerítést! (Csa­patmunka volt: a kerítés la­katosmunkáit a FORCON, a szállítást a téesz és az áfész, a famunkákat az építőszövet­kezet végezte, no meg persze a falu. Aki ráért, akiinek ide­je volt.) Tavaly tizenkétmillió f®J rint fölött „gyűlt össze” a láthatatlan forint, ami per} sze csak forintalakhan látha® tatlan, hiszen lett belőle két és fél kilométer járda, park, út... Így van ez már évek óta. Titokban megcélozták nz ötéves terv végére meghirde­tett társadalmi munkaver­seny első helyét is. Okuk van rá, hiszen az elmúlt négy : v- ben háromszor voltak dobo­gósok. Hej, ha Valkó József, a községi népfrontelnök is nem kilincsel annyit, aligha van esélyük! Mert nélküle is nehezebben mennének a dol­gok, azt mondják. Hisz’ va­lakinek el kell mennie az emberekhez: most kell a se­gítség, András bátyám; rá­értek vasárnap Pista; adják a gépet akkor elnök elvtárs? QtÁv/iI nincs semmi OZ.UVUI titok ^ érsek_ vadkerti változások mögött.' Csak egy fölismerés, ami egyetlen mondatban is el­mondható: együtt dolgoznak a közös célokért Érsekvad­kerten sokan gondolnak m jövőre. H. Z. 1 NÓGRÁD — 1985. március 14, csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents