Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

Á szellem emberei a háború ellen

Megalakult az Országos és kulturális

A X. országos békekonferencia útmutatásait követve, a közelmúltban megalakult az Országos Béketanács tudomá- nyrs és kulturális bizottsága. Elnöke Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA szegedi biológiai közipont enzimológiai intézetének igazgatója. Elnökségében olyan neves közéleti személyiségeik vesznek részt, mint Sztanyilk B. László egyetemi tanár, Boldizsár Iván író, Bánffy György előadóművész és Maikkal László, a Debreceni Református Hittudományi Főiskola professzora.

Az új bizottság arra törekszik, hogy az értelmiség legkülönbözőbb rétegeinek képviselőit cselekvő közreműködésre ösztönözze az egyetemes emberi érdekék megvalósításáért. Legfőbb feladata, bogy tagjainak sokoldalú ismereteire és kapcsolataira építve segítséget nyújtson a magyar békemoagalom hazai és külföldi munkájához. Mindenekelőtt a különböző tudományágak eredményeinek felhasználásával tudományosan megalapozott érveket dolgoz ki az Országos Béke tanács tevékenységének hatékonyabbá tételéhez. Állást fogllail a béke ügyét érintő nemzetközi kérdésekben, és nézeteit, javaslatait a sajtó, a tömegkommunikáció útján a közvélemény ölé tárja. Szeretné a korábbi időszaknál sokkal jobban előmozdítaná azt, hogy az írók, a művészek, a kultúra képviselői alkotásaikkal, művészetükkel, hivatásuk körében egyéni munkájukkal nem csak az értelemre, de az érzelemre te hatva segítsék a békéért folyó küzdelmet. Határozott szándékúik, hogy személyes ismeretségeik feHhasa- íiállósévaft közreműködnek a magyar bélkiemoagaJlOm nemzetközi kap csolabaránafc Msaé- lesií tétedben.

MunkappogiraimljiHk énteJBné- fcen kezdeményezik, hogy • Magyar Tudományos AkadéBéketanács tudományos bizottsága

mia és más tudományos testületek a közvélemény nevében felhívással forduljanak a bizalom- és biztonságerősítő, leszerelési tárgyalások résztvevőihez annak érdekében, hogy csökkenjen a nemzetközi feszültség, és folytatódjék az enyhülési folyamat. Keresik az együttműködést a hasonló célokért küzdő különböző nemzeti és nemzetközi tudományos, kulturális szervezetekkel, mozgalmakkal, valamint a külföldi békéku- taitó intézeteikkel. Az írószövetséggel közösen fórumot szerveznek „Az írók felelőssége a békéért” címmel. Tevékenyen részt vesznek az „Orvosok a > nukleáris háború elhárítása érdekében” néven iismert nemzetközi orvosmoz- galom ez év nyarán Budapesten sorra kerülő V. világkongresszusának előkészítésében. Az Akadémiává] közösen „Szülőföld, hazaszeretet, internacionalizmus” témakörben értelmiségi találkozót terveznek. A fórum egységes téziseinek kialakítására szakértői bizottságot hoznak létre.

Mindezeken túl számtalan tudományos, ismeretterjesztő előadás, vitaülés, konferencia és egyéb fórum megszervezése szerepel a programban azzal a céllal, hogy minél többen és minél sokoldalúbban tájékozódhassanak olyan kérdésekről, mint a háborús fenyegetés gazdasági, társadalmi, pszichés következményei; az atomháború természettudományos vonatkozásai, és a fegyverkezési verseny megfékezésének eszközei, módszerei.

A bizottság tagjai meggyőződéssel vallják: a tudósok, a művészek, a szellem emberei sokat tehetnek a háború elkerülése, a béke megvédése érdekében, szakmai munkásságukkal éppúgy, mint társadalmi szerepvállalásukkal.

I,. A.

Koszta Rozália: Kucsmás férfi

Életre hívták az általános iskolákat

(Részletek)

A

feteizafoadülás előtt jó egy évtizeddel kezdtem pályafutásomat Etes-Amália-telepen. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nek mintegy 15—16 bányatelepén volt ekkor iskolája. Ezekben közel 50 pedagógus tanított. A nevelők a Salgótarján bányatelepi tantestületbe tömörültek. Ennek a testületnek Blanáir Sándor volt az elnöke, én pedig jegyzője több mint egy évtizedig. Ez idő alatt gyakran találkoztunk, mint a testület tisztségviselői, hogy a közös tennivalókat megbeszéljük. A pedagógiai problémák megvitatása közben felvetődtek társadalompolitikai kérdések is, amelyek megítélésében azonos, vagy megközelítő álláspontot foglaltunk el. Bla- nár Sándor azon nevelők közé tartozott, akik lelkes hívei voltak a haladó pedagógiai és politikai irányzatoknak. Később — a felszabadulás első percétől — aktív részesévé vált a szocalista építőmunkának. Ö lett 1945-ben Salgótarján város első szocialista polgármestere. Személy szerint az én életsorsom irányításában akként játszott döntő szerepet, hogy az ő írásbeli nyilatkozata alapján folytathattam — katonai behívás miatt megszakadt — ped'agó- gusmunkámat Baglyasalján, 1945. május első hetében, miután Galánta körzetében elhagytam alakulatomat és civilbe öltözve bevártam a Vörös Hadsereget Zonetorony községben. 1945. május 6-án kértem felvételemet az MKP baglyasaljai szervezetébe. Hogy kérelmemet teljesítették, az Blanár Sándor már említett írásos nyilatkozatának, nemkülönben Készéi Ferenc bányász — Salgótarján díszpolgára — és Kérdi István bányász, aki 1945-ben a helyi földosztó bizottság elnöke volt — ajánlásának köszönhető. Nyilván közrejátszott ebben szociális származásom is. Apám ugyanis Baglyasalja szénbányáiban dolgozott — megszakítás nélkül — 40 évig, mint kőszénbányász. Életünk, a család múltja nyitott könyv volt minden akkori — 1945- ös — baglyasaljai párttag szá. mára, akik szavazatukkal döntötték sorsomról.

*

A baloldali beállítottságáról ismert Müller Pál, mint szak- szervezeti titkár már 1946 tavaszán gondoskodott áriról, Moldoványi János megyei szakszervezeti titkárral karöltve, hogy a nevelők világnézeti tájékoztató értekezleteken vegyenek részt. Ilyen háromnapos tanfolyamot mi szerveztünk Baglyasalján elsőként a megyében, amelyre más járásból te meghívtunk szak- szervezeti aktívákat tapasztalatcsere' céljából. Később a megye többi járásában is sor került ilyen értekezletre. Ezt támasztja alá Moldoványi János tanfelügyelő 1946. november 11-i jelentése a főispánnak. Idézem szóról szóra:

„Az elmúlt hó folyamán folytatódott a nevelők világnézeti átképzése. Ebből a célból a járások területén világnézeti tájékoztató értekezleteket tartottunk. A rétsági járás nevelői háromnapos tanfolyamon gyűltek össze Rom- hámyban, október 23—26-ig.

A háromnapos tanfolyamom fővárosi előadók és a járás tanítói tartottak nívós előadásokat. A megnyitón a vármegye főispánja és alispánja is megjelent. (Nógrád megyei Levéltár Nógrád—Hont megye Közigazgatási Bizottságának iratai 14/1946. sz.” Szükség volt erre az átképzésre, erre a világnézeti tájékoztató tanfolyamra, mert a mai megyénkben is, főként a felekezeti iskolákban tanító nevelők többsége politikailag képzetlen, a demokrácia iránt közömbös, nem kis százalékban bizalmatlan volt.

A párt helybeli vezetőségében Sulyok András titkár, Mérő Lajos, Fóti József, Haraszti László, Nagy Jánosné és Müller Pál foglaltak helyet a felszabadulás első évében. Müller Pál és én már 1945 októberében Budapesten részt vettünk egy rövid elő- adóképző-tanfolyaimon. amit a volt Andrássy út egyik villájában, az alagsorában tartottak. Az előadók közül Házi Árpád (Pest megye alispánja volt akkor) és Friss István nevére emlékszem. A budapesti tanfolyam után, alig néhány hét múlva Salgótarjánban te megindult egy hathónapos esti előadóképző tanfolyam, amelyen szintén részt vettem.

*

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány már 1945 augusztusában életre hívta az általános iskolát. Minálunk akkor egy községi és két bányai iskola működött. Azonnal hozzá- kezdtünik az általános iskola megszervezéséhez, a szakos és az orosz nyelvi oktatás előkészítéséhez. A volt bányaigazgatói lakásból oktatási céloknak megfelelő 4 tantermet és irodahelyiséget alakítottunk ki. Képesített orosz nyelvi szakos tanárunk ugyan nem volt, de egy Kárpát-Ukrajná- ból ideköltözött fiatalasszony, (Bóth Lászlóné) vállalkozott

az orosz nyelv tanítására. A bányaigazgatóság — javaslatunkra — alkalmazta őt óraadóként. Ügy vélem, ezzel a kezdeményezéssel is példát mutattunk a megyei iskoláknak. A MADISZ mellett az MNDSZ helyi nőszervezete ugyancsak példamutatóan tevékenykedett. így — többek között — a „napközi otthonos óvoda” megszervezésével (már 1945 kora tavaszán) a szénmedence valamennyi bányatelepének példát mutatott. Ebben az intézményben ugyanis étkeztetés is történt, aminek jelentőségét csak azok tudják értékelni, akik a háború utáni ínséges hónapokat átélték. A napközi otthonos óvoda költségeit részben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt fedezte, részben pedig a Nemzeti Segély Alapból fizették.

1945-ben vetődött fel az a gondolat, hogy az üresen álló, de nagyon elhanyagolt állapotban levő laktanyában (Salgótarján) középiskolai kollégiumot lehetne kialakítani. A helyi, a városi, majd a megyei pártszervek egyetértésével megkezdtük a szervező munkát. A városi nemzeti bizottságot az SZDP vezetőit, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt üzemii bizottságát és a legtöbb anyagi támogatást nyújtó zagyvapáWalviai bányagépgyár vezetőségét kell megemlítenem, mint akik segítették a terv megvalósítását. A munka megindult. Jó másfél év múlva megnyitotta kapuit a Petőfi Sándor Népi Kollégium, mint a mai Stromfeld Aurél Diákotthon elődje. Az első igazgató dr. Ravasz Dezső lett, majd őt Richter Vilmos tanár követte 1947-ben.

Lakóhelyünk, de a szénmedence felelős vezetői is látták, hogy a bányai pedagógusok támogatják a párt politikáját. A munkásvezetők megbecsülitek bennünket, aminek konkrét megnyilvánulását akkor éreztük először,

amikor azonos elbírálásbati részesítettek a széncsatálc hő.) seivel: a bányatelepi élelem« tárban ugyanannyi élelmiszer^ adagot kaptunk, mint a bányászol^, de más jellegű természetbeni juttatások — minti amilyeneket pl. a lakás, a fűtés, a világítás címén él-) veztünk — ugyancsak azonoíj sak voltak a fizikai dolgozóJ kéval. Már 1945-ben felveJ tődött az a terv is, hogy a helybeli általános iskola meg^ szerzésével egyidejűleg létesüljön itt, helyben munkáti képzőművészeti esti iskola. A' terv meg is valósult. A void bányaigazgatói lakáshoz tar! tozó gazdasági épületet alakítottuk át műhelyterem-mé a Salgótarjáni Kőszén-bánya RÍ patronálásával (de nagyon! sok társadalmi munkával).

Az esti iskolát Bóna Ko| vács Károly szobrászművész vezette, aki az általános is| kólában is tanított, mint óra| adó. Hogy idekössük lakóJ körzetünkhöz, amíg állanád lakást nem kapott, én osztott tam meg családjával az ott4 honomat. Bóna Kovács KáJ roly műve a köztéri Báthori! szobor, a megyei kórház előtte Ö alkotta azt a freskót isj amely az MKP helyi aiap.szer-4 zete könyvtárát díszítette! (Ma a hétközi diákotthon taJ nuliósizöbája a helyiség.) Aj falfestmény a munkás-paraszt^ értelmiségi összefogás, lényed gében a demokratikus nemzeti egységfront képzőművészeti! megf ogalroa zása.

A magyar újjászületés esz-J méi ihlették 1945-ben a helyi vezetőket akkor te, amikor aj helvbeli Lenin Művelődési Otthon parkjában felállítanád Bányász-mellszobor megalkot fására kérték fel a művészt! Erőtől duzzadó fiatal hányás* emeli öklét köszöntésre, hrigid az esztelen háborús pusztítás dermedtségéből felrázza a kétkedőiket, hogy hitet .és r<v| ményt sugározzon az ország^ építésihez. (cserháti)

Rénszarvasok segítenek

A szovjet távol-keleti tajga zedliit, «palit és más ásványok lelőhelyeinek felkutatásában segítettek a rénszarvasok a geológusoknak.

A tudósok megfigyelték, hogy a kövek között, amelyeket a tajgában előszeretettel nyalogatnak a rénszarvasok, nemes szarvasok és jávor- szarvasok, különféle ásványok találhatók. A vegyelemzés során kiderült, hogy az állatok a só mellett olyan vegyületeket is elfogyasztanak, amelyek káliumot, náf.-| riumot, céziumot és más aH káli elemeket tartalmaznak* Ezek segítenek az állati szer«) vezetnek meszabadulni a bizonyos anyagokból mutatkozó feleslegtől, és felvenni azokat^ melyekből hiányuk van.

Tapasztalt vadászok többi olyan helyet mutattak meg a geológusoknak, ahová a táj- gai állatok járnak. Ezek szolgáltak útmutatásul az újabb ásványkincs-lelőhelyek fel«) fedezéséhez.

' Egészségünk, munkaerőnk mindennapi megújítása és folyamatos karbantartása, ha megbetegedtünk, e dolgok helyreállítása nemcsak az egyén, a beteg állampolgár, hanem a társadalom feladata is. Hazánkban az utóbbi negyven évben példamutató volt az állam ilyen jellegű gondoskodása, a magyar egészségügy és szociálpolitika az évtizedek gyakorlatában olyan elemekkel bővült — az állampolgári jogon alapuló betegellátás, a gyermekgondozási segély folyósítása és más intézkedések — amelyeket más társadalmi berendezkedésű országokban el sem lehet képzelni, illetve a többi szocialista államban is későbben vezettek be.

Az új évre több jelentős egészségügyi beruházásunk építése áthúzódott, s nem egy epek közül csak a VII. ötéves tervben fejeződik be. A beruházások időbeni eltolódásának elsősorban tárcán kívüli, azaz olyan okai vannak, amelyek az egész nemzetgazdaságban érezhetők voltak a legutóbbi időkig. Ezek közé tartozik az építőanyag- és energiaárak többszöri emelkedése, a beruházáspoliti. Ica módosításával kapcsolatban némileg visszaesett építő. és tervezőkapacitás.

Az építkezések későbbi be«

Tovább bővül a szakosított betegellátás

Egészségügyünk, szociálpolitikánk — 1985-ben

fejezésének van egy sajátos, az egészségügyi beruházási szemléletben bekövetkezett változással magyarázható oka is. A minisztérium nem erőltetett bizonyos beruházásokat, mert beigazolódott egy olyan elképzelés életképessége, miszerint a kórházi ágyak számszerű növelése kevésbé szolgálja a korszerű betegellátást, mint a gyógyító-kezelő egységek égetően szükséges rekonstrukciója. Ezen elképzelés jegyében építik át a fővárosban az Országos Onkológiai Intézetet, az Érsebészeti Intézetet, az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós, Intézetet, valamint két, területi betegellátással te foglalkozó klinikai intézetet.

A vidéki felújítások közül a legjelentősebbek a diósgyőri vasgyári kórház sebészeti pavilonja, a tatabányai megyei kórház sebészeti-diagnosztikai tömbje, az esztergomi kórház új részlege, valamint a Somogy megyei Mosdóson egy új, fiatalkorú betegeket ellátó tüdő- gyógyászati egység. Természetesen nagyon fontos a kórházi ágyak számának novelese is, ennek lesz közvetlen

bizonyítéka az, hogy az új évben Nyíregyházán 545, Győrben 100, Mosdóson 145, Kisvárdán 200 új ágy áll majd az arra rászorulók rendelkezésére.

Nagyon fontos eleme az egészségügynek a szakgyógyászat területe, ezen is jelentős előrelépés várható ebben az évben. Huszonhattal növekszik a gyermekorvosi körzetek, tizeneggyel az iskolaorvosok száma, s huszonnéggyel több fogorvosi körzetet kereshetünk fel 1985-ben. Központi, folyamatosan működő körzeti orvosi ügyeleti rendszereket alakítanak ki Alcsútdobozon, Tiszacsegén, Egyeken, Szentgotthárdon és Pacsán.

Sajnos, hovatovább népbetegséggé lesz nálunk a szívás a keringési rendszer megbetegedése. Az infarktus, a gondos kezeléssel megelőzhető érszűkület gyógyítására új kardiológiai részlegeket építenek Siklóson, Győrben, és Gyulán, bővítik az ilyen rendeléseket Bács-Kisfcun és Győr megyében, italában pedig kardiológiai rehabilitációs részleggel egészítik ki az egyik

kórházat. A szívgyógyászati lehetőségek kiterjesztését szolgálja az a pénzügyi keret is, amit a tárca új szívritmus-szabályozók, úgynevezett pacemakerek beszerzésére kapott.

Eszerint 1985Joen már 1500 ilyen készüléket építhetnek be az arra rászorulóknak.

A balesetet szenvedettek gyógyítását szolgálja majd az idén rendeltetésének átadandó székesfehérvári, győri, salgótarjáni és ceglédi kézsebészeti műtő, míg akiknek nagyobb testfelülete megég, s bőrcserére szorulnak, Miskolc, Salgótarján, Győr, Cegléd és Szombathely új gyógyító helyein kapnak majd ellátást.

Az ország 18 — közötte három gyermekeket szolgáló — műveseállomásának száma ugyan nem növekszik, de szervezéssel és a gyógyító eszközök célszerű mozgatásával 10 ezerrel több lesz ez év végére a műveseellátásiban részesülök száma, s minden remény megvan arra, hogy 1985-ben már 100 veseátültetést végeznék hazánkban. A serdülők lelki zavarainak gyógyítására az országban im-t

már hat helyen van pszichiátriai részleg. Üj kórházi részlegek kezdik meg működésüket az alkoholellenes program keretében, s az öngyilkosságra hajlamos lelki sérültek érdekében. Az egészségügyi kormányzat 1985-ben mindent megtesz a gyógyszerellátás javítása érdekében.

A statisztika előzetes becslése szerint 1985-ben — mivel előreláthatólag az elmúlt, évinél kevesebb gyermek születik — mintegy 3 százalékkal kevesebb anyasági segélyt és körülbelül két százalékkal kevesebb gyest fizetnek majd ki a társadalombiztosítási hatóságok. Mind abszolút értelemben, mind a lakosság összlétszámúból való százalékos részesedésében magasabb lesz ez évben a nyugdíjasok száma. Összes társadalombiztosítási kiadásainknak több mint hetvenegy százalékát a nyugdíjak teszik ki. Az új évi terv, a táppénzre kifizetett összegeknek mintegy 5 százalékos emelkedésével számol. Várhatóan emelkednek a gyógyfürdőik nyújtotta szolgáltatások árai, igy a szociálpolitikai lakásokra szánt állami támo- '

gatásnak kevéssel több mint

három százalékát ez emészti fel. Az országban 1985 végére — ez egyben a tervidőszak- vége — 72 ezer bölcsődei férőhely lesz, a becslések szerint a szükségletnek megfelelő mennyiségű.

A SZOT 1985^ben is folytat-« ja évtizedek óta bevált üdül«) tetési programját. Egyre gyakoribbak lesznek az orvosi vélemény alapján kiállított üdülőlbeutalók. Ezekkel elérhető, hogy az üdülés alatt a beutaltaknak mintegy kilencven százaléka orvosi kezelésű is kaphasson. Mivel várhatóan emelkedik az üdülőjegyek ára is, ennek a megemelt árnak jó részét központi hozzájárulással fedezik.

A fentieket összegezve megj állapítható, hogy — bár egye-« lőre csak kismértékben —« javuló általános gazdasági helyzetünk eredményeképpen nagyobb fejlesztési és beruházási lehetőségeket kapott aa ország egészségügyi és szociális szervezete is. Amennyiben a lakosság is a tőle megszokott lelkesedéssel veszi ki részét az idén is az egész«) ségügyi létesítmények építéséj re szervezett társadalmi1 munkából, az év végén biJ zonnyal elmondhatjuk majd< 1985 sikeres éve volt a máj gyár egészségügynek, szocial^ politikának. H. ÍL |