Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

l'mmretközi népfront­találkozó Varsóban A szocialista és baráti or­szágok népfrontjainak 5. nem­zetközi találkozóján Varsó­ban a szerdai megnyitó után! a külföldi küldöttségek veze­tői léptek a szónoki emel­vényre, köztük Ribánszki Ró­bert, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára. Az afgán küldöttség kép­viselője arról beszélt, hogy a hazájában folyó imperialista­ellenes harcot nemcsak fegy­verekkel vívják. Ez a harc a munka, az .oktatás, a civili­zációs fejlesztés frontján is folyik. Angola képviselője egyebek között arról a támogatásról szólt, amelyet az angolai nép kap a szocialista országoktól az újgyarmatosító és imperia­lista erők elleni küzdelmé­ben. A nicaraguai küldöttségve- eető hangsúlyozta: a nicara­guai nép eltökélten folytatja a társadalmi-gazdasági átala­kulásért vívott harcot. Orszá­ga szolidáris minden néppel, amely szabadságáért és füg­getlenségéért küzd. Kambodzsa képviselője kö­szönetét mondott a szocialis­ta országökrfák azért a segít­ségért, amelyet a polpotisták által okozott károk helyreál­lításához nyújtanak. A laoszi küldöttség vezető­je ugyancsak a nemzetközi szolidaritás fontosságát hang­súlyozta. Erre a szolidaritás­ra főleg az imperialista befo­lyás ellen küzdő harmadik vi­lágbeli országoknak van szükségük — mondta. A bolgár, a csehszlovák, az NDK-beli, a kubai, a Koreai NDK-beli küldöttségvezetők után Ribánszki Róbert, ha­zánk képviselője lépett a szó­székre. Beszédében a Hazafi­as Népfrontnak arról a tevé­kenységéről beszélt, amellyel erősíteni igyekszik a párt, az állámvezetés és a széles nép- tömegek közti kapcsolatot. Ez­zel összefüggésben szólt a ma­gyar népgazdaság irányítási rendszerének továbbfejleszté­séről, amely tágabb lehetősé­get biztosít a dolgozóknak az irányításban való részvételre. A népfront — mondta — nem csak a nemzeti egység politikájának alapja, hanem annak egyik formája is. A nemzeti egység pedig — hang­súlyozta — a szocializmus építésének legfontosabb felté­tele. A magyar felszólaló után a Szovjetunió kűldöttségveze- tője kapott szót. Beszédében egyebek között hangsúlyozta: országa közvéleménye nagyra értékeli a népfrontmozgalmak tevékenységét, mert az hoz­zájárul a szocialista országok egységéhez, a világ haladó erőihez fűződő kapcsolatok megszilárdításához. (MTI) Vitával folytatta munkáját az FKP kongresszusa Aczél György átadta az MSZMP üdvözletét Élénk, őszinte hangú vita alakult ki csütörtökön az FKP kongresszusán. A határozat- tervezet és a főtitkár referá­tuma felett folyó vitában a felszólalók valamennyien he­lyeselték azt, hogy a határo­zattervezet a válság elleni küzdelmet, s az annak érde­kében kibontakoztatandó szé­les népi tömörülést állítja a párt stratégiájának közép­pontjába. Néhány felszólaló — e stratégia helyeslése mellett — kifogásolta a pártvezetés gya­korlatát. Így Félix Damette, aki a KB októberi ülésén tar­tózkodott a határozatterve­zet feletti szavazáskor, egy­részt helyeselte a népi tömö­rülés megvalósítására irányu­ló stratégiát, másrészt bírálta a pártvezetést, s azt hangoz­tatta, hogy annak gyakorla­ta elszakadt a társadalmi re­alitásoktól, s ez okozta a párt tömegbefolyásának visz- szaesését. Az ezt követő vitában a felszólalók többsége azonban Damette felfogása ellen fog­lalt állást, s rámutatott: a pártvezetés éppen a társadal­mi realitás talaján áll, ami­kor a széles népi tömörülés kibontakoztatására hívja fel a kommunistákat. Ez a jelszó megfelel a mai társadalmi re­alitásnak, hiszen az embere­ket ma elsősorban az őket sújtó válság foglalkoztatja. Több delegátus felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a párt vezetése kollektív és nem sza­bad azt a benyomást kelteni, mintha különböző irányzatok alakulnának ki a párton be­lül. Hélene Constans, Haute- Vienne megye egyik delegá­tusa (ebben a megyében a határozattervezetet számos pontban módosító szöveget fogadták el a pártkonferenci- án), kijelentette: a határozat- tervezet módosításával első­sorban a kongresszusi vitát kívánták gazdagítani, de ter­mészetesen a megye minden kommunistája a demokratikus centralizmus talaján áll, vég­re fogja hajtani a kongresz- szus többsége által hozandó döntést, annak alapján foly­tatja majd munkáját. Charles Fiterman, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, rámu­tatott: ellentmondásosnak tartja Damette felszólalását, hiszen Damette helyesli a mos javasolt stratégiát, de bí­rálja azt a pártvezetést, amely e stratégiát kidolgozta. Fiterman kifejtette: nem lehet bírálni a pártvezetést azért, mert 1981-ben a kor­mányban való részvétel mel­lett döntött. Ez akkor, amikor még elevenen éltek a közös programhoz fűzött illúziók, olyan kísérlet volt, amelyet nem lehetett elkerülni, éppen az akkori társadalmi realitás figyelembevételével. E kísér­letből azonban levonták a ta­nulságot, ez jut kifejezésre a határozattervezetben. Fiter­man arra is felhívta a figyel­met, hogy a javasolt széles » ítélethirdetés a toruni perben Súlyos börtönbüntetésre ítél­ték csütörtökön a Jerzy Po- pielusizko varsói katolikus pap eüiralbdásóval és meggyilkolá­sával kapcsolatban bíróság élé állított vollit lengyel bel­ügyi tiszteket. Adam Piebrusz- ka ezredest, csoportfőnök-he­lyettesét, Grzegorz Piotrowski századost 25—25 évi szabad­ságvesztésre, Leszek Pekala' és Waldemar Chmielewski hadnagyokat pedig 15, illetve 14 évi szabadságvesztésre ítélte a toruni vajdasági bí­róság. Artur Kujawa, a toruni vajdlasá'gi bíróság elnöke az ítélet indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a vád­lottak általi elkövetett súlyos bűntett veszélybe sodorta a közmegegyezést, amely még sohasem volt oöyan közeli. mint a múlt év őszén, az ál­lam és az egyház kapcsolata­it megirontó láncreakciót in­díthatott volna el, és káros hatással volt Lengyelország nemzetközi tekintélyére. Az ítélet nem jogerős, a fe­lek egy héten belüli fellebbe­zéssel élhetnek. népi tömörülés nem csupán gazdasági követeléseket han­goztató mozgalomnak tekin­tendő, hiszen Georges Mar­chais referátumában a politi­kai intézményrendszer mély­reható megreformálását is ja­vasolta, s így olyan célokat tűzött ki. amelyek a francia társadalomban valóságosan jelentkező igények talaján áll­nak. Az MSZMP KB küldöttsé­ge. amely Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével vesz részt az FKP 25. kong­resszusán, átadta a kongresz- szusnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott- ságánk üdvözletét. Az üdvözlet a többi között hangsúlyozta: „Pártunk külö­nösen nagy figyelemmel kö­vette a Francia Kommunista Pártnak a közös kormány- programban foglaltak valóra váltása érdekében kifejtett tevékenységét, az igen bonyo­lult körülmények között foly­tatott kormányzati munkáját. Azt kívánjuk, hogy pártjuk 25. kongresszusa az elmúlt nehéz időszak tapasztalatait összegezve olyan cselekvési programot alakítson ki, amely újabb lendületet ad a demokratikus és haladó irá­nyú társdalmi változásokért folytatott küzdelmüknek, to­vább szélesíti a francia kom­munisták tevékenységének né­pi támogatását.” „A magyar kommunisták nevében szívből kívánjuk, hogy a 25. kongresszusuk szol­gálja a francia kommunisták előtt álló feladatok eredmé­nyes megoldását, a Francia Kommunista Párt befolyásá­nak erősödését, az előrehala­dást a szocialista társadalom felé vezető úton. Biztosítjuk önöket, i hogy igazságos küz­delmükben mindenkor szá­míthatnak a magyar kommu­nisták támogatására, interna­cionalista szolidaritására.” Reagan az unió helyzetéről Keresik Men gélét Az amerikai iigazságügymi- nisztérium bejelentette: hiva- talos vizsgálatot indát az egy­kori tömeggyilkos náci orvos, Josef Mengele hollétének fel­derítésére és annaik megálla­pítására, felelősek-e az ame­rikai katonai hatóságok azért, hogy az auschwitzi koncent­Rebellis Hellász Példátlannak minősítette a meghökkent amerikai sajtó azt a durva kirohanást, ame­lyet Weinberger hadügymi­niszter intézett egy, az Egye­sült Államokkal szövetséges állam kormányzata, és szemé­lyesen miniszterelnöke ellen, Görögország ellen. Az ameri­kai jobboldal szemefénye ugyanis nem kevesebbet tett, mint, hogy a képvisplöház egyik bizottsága előtt majd­nem nyíltan Athént tette fe­lelőssé a múlt hét végi bom­bamerényletért. (Emlékezetes, hogy a görög főváros egyik bárjában szombaton elköve­tett merényletnél, amelynek tettesei egyelőre ismeretlenek, félszáznál több amerikai ka­tona sebesült meg.) Weinber­ger szerint az ilyen akciókra számítani lehet, amikor egy országban felkorbácsolódnak az Amerllka-eltenies érzelmek. S. hogy ne legyen kétség affé­léi. hogy kit tatt az ilyen érzelmek szítójának, mind­járt leszögezte: Paoandreu na­gyon ártalmas dolgokat mon­dott mostanában Amerikáról, és a két ország kapcsolatáról. Nos, az említett Papandreu ugyebár a Görög Köztársaság kormányfőié. Görögország pe­dig a NATO lagia, tehát az Egvesült Államok szövetsége­se. Weinberger kirohanása szerint pedig közvetve felelős lenne az amerikaiak elleni merényletért. Hogy az ilyen vádaskodás példátlan, az első látásra is kitetszik. Miként az Is, hogy ezekben a napokban példátlanul megromlott nem csak Amerika és Görögország viszonya, hanem általában a NATO és Görögország viszo­nya is. Hellászt, illetve az athéni kormányt rebellisnek, egyre nehezebben elviselhetőnek tartják Washingtonban és az Atlanti Szövetség vezető ka­tonai köreiben. Hát hogyis ne, amikor a Papandreu-kormány rendre a szemére hányja az amerikaiaknak, hogy Görög­ország területén, a görög hi­vatalos szervek kizárásával, betekintést nem engedve, használja a támaszpontokat, s gyaníthatóan nukleáris fegy­vereket is tárol ott. Sőt, a szemrehányásokon túl, már mind keményebben lép fel Athén a támaszpontok felszá­molásáért. Meg aztán a görög kormány láthatóan — és hall­hatóan — nagyon megelégel­te, hogy a Törökországgal folytatott viszálykodásban a NATO és Washington a „megbízhatatlannak” ítélt Gö­rögországot nemigen pártolja. NÚGRAD - 1985. február 8., péntek ^ Sok minden nem tetszik az amerikaiaknak a földközi-ten­geri szövetséges magatartá­sában —, hiszen nem szok­ták meg az ilyesfajta heves reklamálásokat. Meg azt sem, hogy egy NATO-állam politi­kájának irányítója másik öt — egyébként semleges — or­szág vezetőivel együtt béke­párti, s hangsúlyaiban nem éppen . Amerika-barát nyilat­kozatokat tegyen. Papandreu persze érthetően nem fékezte magát Delhiben, hiszen neki is elege van abból a szövet­ségből, amelyben országa, il­letve saját politikája már-már nem csak a fekete bárány címkéjét érdemli ki, hanem ennél tovább menve mind nyilvánvalóbb a beavatkozás kísérlete. Mert a szocialista görög kor­mánypárt nem tekintheti vé­letlennek, hogy éppen a vá­lasztási év elején gyakorolták a NATO római akadémiájá­nak hallgatói azt a tervet, amelyet eg.y görögországi puccs esetére képzeltek el ok­tatóik. Az ügy bizonnyal szán­dékosan szivárgott ki. s ebből Athénban arra következtet­nek, hogy a NATO ilyen mód­szerekkel is megpróbál hatni a hellászi közvéleményre, az­által pedig a görög politikára magára. Avar Károly Újból a fegyverkezésh ez kért támogatást rációs táiboir embereiken kísér­letező „orvosa” kibújhatott a felelősségire vonós állói. A vizsgálatot annaik nyomán rendelték el, hogy a ltoaetl- mú'ltban újabb adatok kerül­tek napvilágra Mengele ügyé­ről. Az adatok tanúsága sze­rint a náci gyilkost az ame­rikai katonai hatóságok 1947- ben Ausztria területén elfog­ta'-, de szabadon engedtek, s bizonyos mértékben ahhoz is hozzájárulták, hogy elhagy­hassa Európát. Mengele állí­tólag még most is életben van, 73 éves és valósizínűleg Paraguayiban bujkál. Egyes adatok szerint azonban idő­közben járt Kanadában, sőt esetileg az Egyesült Államok területén is. A minisztérium nem közöl­te, milyen lépésekre kerülhet sor, ha a vizsgálatnak sike­rülne megállapítani Mengele tartózkodási helyét. (MTI) Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Általánosságba)! a leszere­lés. a fegyverzetkorlátozás, a nukleáris fegyverek kiiktatá­sa mellett foglalt állást szer­dán este. az Egyesült Álla­mok helyzetéről elmondott beszédében Ronald Reagan el­nök, de egyúttal a fegyverke­zési tervek támogatását kér­te a kongresszustól, beleértve az MX-Drogram folytatásának és az űrfegyverkezés) prog­ram kibontakoztatásának megszavazását is. Az elnök egyebek között támogatást követelt a nicaraguai ellen- forradalmárok számára is. „Az unió helvzetéről”'szóló éves beszámolót Reagan 74. születésnapján terjesztette a törvényhozás két házának együttes ülése elé. Mintegy félórás beszédének túlnyomó részét belpolitikai kérdések­nek szentelte, s a nemzetközi politika kérdéseit csak felü­leten érintette. Azt mondotta, hogv az Egvesült Államok „ismét visszavette történelmi szerepét a szabad világ veze­tőjeként” és a leszerelési tár- gvalá-sok úi kezdetét annak tulajdonította, hogv „Ameri­ka eltökéltsége befolyásolta a Szovjetuniót” a tárgyalóasz­talhoz történő „visszatérésre”. Ennek iegvében követelte a kongresszustól az idei. csak­nem 314 milliárd dol’áros ka­tonai költségvetés elfogadá­sét. azt hangoztatva, hogv az előirányzatokat már eleve esökkentették. a további le­faragás az amerikai bizton­sági érdekeket veszélyeztet­né. Mint ismeretes, a tör- vénvhozásban mindkét párt, tehát Reagan Köztársasági Pártja is követeli a katonai kiadások további mérséklését. Az elnök „az amerikai eltö­kéltség kritikus próbájának” nevezte az MX-rakéták épí­tésére szánt összegek tavasz- szal esedékes megszavazását. Ezt a programot a kongresz- szus korábban már erőtelje­sen korlátozta. Az űrfegyverkezés védel­mében az elnök ismét azt mondta, hogy az „a nukleá­ris korszak legreménytelje- sebb lehetősége, csak nem ér­tik meg igazán”. A program megszavazását azzal indokol­ta, hogy a Szovjetuniónak szerinte már vannak űrvédel­mi eszközei és nagyjából azonos kutatási programot is folyta.t. Éles kirohanást intézett Reagan beszédében Nicaragua kormánya ellen, amelyet ez­úttal is a demokratikus jo­gok megsértésével és más or­szágok elleni „kommunista terrorakciók” támogatásával vádolt, egyúttal támadva a Szovjetuniót. Kubát és a töb­bi szocialista országot is a" sandinista kormánynak nyúj­tott segítségért. Jelezte, hogy kormánya minden eddiginél nagyobb összegeket kíván for­dítani a vele egvüttműködő latin-amerikai rendszerek ka­tonai megsegítésére. A nica­raguai ellenforradalmárokat „szabadságharcosoknak” mi­nősítve követelte, hogy a kongresszus újítsa fel anyagi támogatásukat. amelyeket tavaly felfüggesztett. Mindé'* az Egyesült Államok „önvé­delmének” minősítette. EgvútJ ta] kormánya támogatásáról biztosította mindazokat, akik „Afganisztántól Nicaraguáig a szovjetek által támogatott ag­resszió ellen küzdenek”. Reagan a világkereskede­lem fejlesztésére szólított fe1 minden országot, a jelenlegi kereskedelempolitika felül­vizsgálatát kérte. Azt java­solta. hogv még az idén tart­sanak erről nemzetközi ta­nácskozást. A beszéd belpolitikai részé­ben az elnök „úi amerikai forradalmat” hirdetett meg kormánva politikájaként. de nem ismertetett ú.i elképzelé­seket. A kormány eddigi gaz­dasági eredményeire hivat­kozva ennek a gazdaságDO'i- tikának folytatását sürgette és ismét szorgalmazta a ..ha- gvománvos amerikai értékek” megerősítését. Gazdasági orogramia kulcs.' kárfidseként kezelte a kor­mány á’tal kidolgozott adóre­form elfogadását, az állami beavatkozás csökkentésit. A költségvetés hata’mas deficit­jének csökkentésére az állami dotációk lefaragását helvezte kitátásba. ctá azt íeé*-te. hogv fe’tátleröl fenntartóik a szo­ciális biztosítás je’anlegi ren- szerét és egyes más szociá'is programokat is. F tárén azon. ban a ,.támogató <dój va'6 függés csökkentését” jelö'te meg kormánva programiá­nak. Felújította azokat a kö­veteléseket is, amelyeket a konzervatív jobboldal már négv évvel ezelőtt is meghir­detett, egyebek között az is­kolai imádság lehetőségénél? biztosítását és az abortusz korlátozását. Á hagyományoknak megfe­lelően a nagyobb televíziós állomások közvetlenül a be­széd közvetítése után sugá­rozták a demokrata párt elő­re elkészített válaszát a kor­mányprogramra. A félórás műsorban a párt sok vezető­je megszólalt, nem kapott azonban szót a novemberben vereséget szenvedett elnök­jelölt Walter Mondale. Á megszólaltatott politikasok, akik ezúttal válaszukat a párt ifjabb tagjainak adott válaszként fogalmazták meg, végső soron „vágyálomnak” minősítették Reagan prog­ramját, bár elismerték, hogy négyéves kormányzása alatt jelentős eredmények szület­tek a gazdaságban. Támad­ták viszont a magas deficitet, a katonai költségvetés feltor- názását, a szociális progra­mok megkurtítását, vagy tel­jes megszüntetését. Azt han­goztatták, hogy az országnak olyan kormányra van szüksé­ge, amely „nem fordít hátat a valós problémáknak.” A Demokrata Párt vezetői visz- szautasították, hogy Ronald Reagan, a demokratákat te­gye felelőssé programjának kudarcaiért és azt hangoz­tatták. hogy a tavalyi válasz­tási vereség ellenére a párt képes a megújulásra, az or­szág ügyeinek irányítására, .j Gyűrűzik a Reder-ügy Egymillió schilling nyugdijat vett fel Walter Reder már több mint egymillió schilling nyug­díjat vett fel az osztrák ál­lamitól. A Volksstimmenek. az OKP lapjának jelentése sze­rint az Olaszországban élet- fozvtiigilanira ítélt SS-gyil'kos- natk, miután 1954-ben vissza­kapta osztrák áiülampolgársá- gát megítélték ugyan a rok­kan tnyugdíjat, ám — lévén Reder letartóztatásban — azt nem folyósították. Reder, aki a keleti fronton veszítette el egyik kezét, s 60 százalékos rokkantnak számít, ezek után a felső bírósághoz fordult. Érvelésének, hogy nem ele f teltnek, hanem hadifogoly­nak számít, a bíróság — a külügyminisztérium szakvéle­ménye alapján — helyt adott, s Redernek már 1967 óta fo­lyósítják a nyugdíját ausztri­ai számlájára. A teljes kifi­zetések összege, miközben a gyilkos az olaszországi börtö­nökben ült, meghaladja az egymillió schilliinget. Rokkant- n ©díja jelenleg havi 7300 schilling (évi 14 alkalommal). A polgári Kurier szerint szá­mos bél- és külföldi „magán- szervezet” évek óta gyűjt pénzt Reder számára, s milliókat szedhették mér ossza. A Reder-ügy egyébként vál­tozatlantól foglalkoztatja az os trák belpolitikát. Helmut Zlllk, Bécs polgármestere, ve­zető szocialista párti politi­kus kijelentette: Fried he lm Frischenschlager hadügymi­niszternek (aki Redert Auszt­riáiban fogadta) most azután valóban önként le kellene mondania. A legkülönbözőbb irányzatú lapok továbbra is sole olivasólevelet. közölnék, ame­lyek túlnyomó többsége elítéli Reder hazatérésének körül­ményeit, (MTI), j

Next

/
Thumbnails
Contents