Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-08 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Feriníiiozó misorszirók Ó 6 RÁD M E G Y E I BI Z_0 T T S ÁGA ES A M EG YEI TA N A CS LAPJA XLI. ÉVF., 32. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. FEBRUAR 8., PÉNTEK Hegyven év 8 torié nelemlanításban Országos konferencia Salgótarjánban Csü törtökön hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely Maróthy Lászlónak, az MSZMP Poú- tikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével a KGST miniszterelnök-helyettesi szinten létrehozott gépipari eg -üttniűködési bizottságának ülésén vett részt,. Maróthy László fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) A történelem érdekessége lényegében rávetül n történelem tanítására is. Ügy, ahogyan azt a történelemtudomány feldolgozta, hiszen a tudomány árnyékát - amiként az egyik előadó hangsúlyozta — a történelemtanítás sohasem tudja által- lépni. Más szóval: az alsó-, közép- és felsőfokú iskolák, a felnőttoktatás fórumai, a közművelődés tanfolyamai csak azt tudják (d hallgatókkal megtanítani, amit a tudomány pillanatnyilag lehetővé tesz, Az 1945 utáni történelem tanításának kérdései címmel csütörtökön délután kétnapos országos konferencia nyílt Salgótarjánban, az SZMT oktatási és művelődési intézményében. A felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozás életre- hívói — a Magyar Történelmi Társulat, a társulat Nóg- rád megyei csoportja, az Országos Pedagógiai Intézet, a Nógrád megyei pedagóguslka- binet — történelemtanításban résztvevő, jeleskedő pedagógusokat, múzeumi és levéltári munkatársakat hívták meg, köztük — nagyon helyesen — számos Nógrád megyei történelemtanárt, helytörténeti kutatót, muzeológust. A tanácskozás célja, hogy a résztvevők áttekintsék a felszabadulás utáni történelemtanítás legjellemzőbb vonásait, alapvető tendenciáit, s megvitassák — egyezségre jutva — a témakör főbb tapasztalatait, szükséges tennivalóit. Az ország legkülönbözőbb részeiből érkezett vendégek és a nógrádi meghívottak teljességgel megtöltötték a szakszervezeti intézmény nagy előadótermét. A résztvevőket dr. Horváth István, a Nógrád megyei Tanács művelődési osztályának vezetője üdvözölte, majd Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese mondott köszöntőt és a megyét bemutató beszédet. Elöljáróban a szakmai tanácskozás aktualitását és rangosságát emelte ki, majd vázolta megyénk,40 év alatt bekövetkezett változásait. A korszerűbb termelési viszonyok, az új ipartelepítés, a gazdasági eredmények nyomán megváltozott településeink képe, megváltozott az emberek élete, a közösségek fejlődése, a kultúrához való viszonya — mondotta a megyei tanács el- nökhelyettese. Kialakítottuk a meghatározóan fontos oktatási és kulturális intézmények szervezetét, s a gazdasági szerepkör erősödése mellett szellemi központokká fejlesztettük városainkat. A kulturális ágazat elértje az országos fejlődés ritmusát, néhány területen meg is haladva azt. Berki Mihály a továbbiakban szólt arról a fejlődési vo. Halról, amely során „kenye- retlen Tarjámból” a munkások és értelmiségiek igazi városa lett. Említést tett megyénk gazdag munkásmozgalmi hagyományairól, a Nógrádi Sándor vezette partizán- csoportról, rámutatva egyúttal arra az általános tapasztalatra, hogy megyénkben is megnőtt az érdeklődés a történelmi közelmúlt eseményei, személyiségei iránt; annál is inkább, mert a, távolabbi és közelebbi múlttal foglalkozó társadalomtudományok — más hatások mellett — jelentősen járultak és járulnak; hozzá a társadalom önismeretéhez, az ifjúság reálisabb, árnyaltabb, tudományosan megalapozottabb történelmi tudásához, szemléletéhez. Természetesen az értékelések, viszonyítások sokszor nem mentesek a szubjektivitástól, a leegyszerűsítéstől, s az ezekre való hajlam még ma is tetten érhető a közvéleményben, az oktatásban. De az értékek valóságos megmutatása, a tényszerű, torzítástól mentes múltteremtés a mi közös feladatunk. Az országos konferencia előadásait az elnöklő Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet igazgatójának szavai vezették be. A történelem tanulásával és tanításával kapcsolatos személyes élményének elmondásával teremtett közvetlen légkört, amelyben a tárgj'szerűség, az igazságosság és az őszinteség érvényesült. Az apák nemzedéke nevében hangoztatta: nekünk kell megmutatnunk a fiatalabb nemzedéknek a 40 év történetét, úgy, ahogyan a valóságban történt, közben élménnyé varázsolva a kort, amelyben éltünk. A konferencia első napjának első előadását Szabolcs Ottó, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára tartotta. Az összefüggésekre koncentrálva vezetett végig iskolai történelemtanításunk négy évtizedén, megemlítve azokat az elméleti* és gyakorlati buktatókat, ballépéseiket is, amelyek a korszakot jellemezték. Czuth Béláné, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense a főiskolai történelemoktatás tanulságait tárba a hallgatóság elé, Vladár Ervin, az OPI főosztályvezetője a tananyag differenciált kiválasztásának és oktatásának . kérdéseit taglalta az egyes iskolatípusokban. A hozzászólásokat és a vitát követően mutatták be —■’ országos bemutató előtt — Szabó István legújabb filmjét, a Redl ezredest. Ma délelőtt korreferátumokkal folytatódik az országos tanácskozás, s délután a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum mégtekintésével zárul. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, csütörtökön Cselőtei László elnökletével a MÉM-toan ülést tartott. Az ülésen részt vett Sarlós István, az országgyűlés elnöke. A bizottság tagjait Vátncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miini'Siziter, valamint Kovács Anitái államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, illetve a vízügy idei feladatairól és a gazdálkodás feltételeiről. Esztendőik óta eredményesen foglalkoznak a televíziózáshoz szükséges átjátszó, adók gyártásával a Nógrád megyei Szolgálta tó'ipari Vállalatnál. A V ideoteeh nilfca Leányvállalat, amely az elmúlt év júliusától működik, tovább specializálta maigáit erre a berendezésre. A Magyar Posta megrendeléseim túl exportra is gyártja a precíz készülékeket. Tavaly még csak két darab hagyta el a tarján^ üzemet Csehszlovákiába, az* idén nagyobb megrendelésre számítanak a szomszédos országból. Felső képünkön Kovács Tibormé tv-áitjátszóadót szerel, az alsó képen Bucsáinsz- ky József a berendezések, fejlesztésén fáradozik. Balatoni kulturális program A három Balaiton-parti megye, s főként a Balaton-pant ez évi kulturális programját vitatta meg cáUitörtbökün Ba- liatonfüreden, Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes elnökletével a Balatoni Intéző Bizottság kulturális szakbizottsága. A testület élé került program szerint a tópart egyes szakaszai megőrzik a már kialakult jellegzetes kulturális arculatukat: az északi parton az idén is komolyzenei rendezvények, a déli parton pedig a folklórműsorok dominálnak. A veszprémi várban a folyamatban lévő rekonstrukció ellenére az idén is megrendezik a mér hagyományos koncertsorozatokat. A déli part kulturális programjának egyik kiemelkedő eseménye lesz a balatonföld- vámi nepténcos-találkozó, . a kismesterségeik művészetét bemutató siófoki országos találkozó. A Zala megyei rendezvényeik közül kiemelkednek a keszthelyi hangversenyek, továbbá, az idegenforgalom es népművészeit címmel többnapos országos tanácskozást es konzultációt szerveznek. Ezt. később idegenforgalmi nyárt egyetemikénit akarják állandósítani. Minden eddiginél gazdagabb lesz a SZOT-üdülőik programja. Az Országos Rendező Iroda és a SZOT üdülési igazgatóság között létrejött megállapodás szerint 300 alkalommal tartanak különféle irodalmi, es esztrádműsoi'oseilkentend a társadalmi szervezeteiket és mozgalmaikat, hogy jellegüknek megfelelő- en teremtsék meg a fiatalok cselekvésének megfeledő lehetőségeit. Mit tesznek a népfronttai- zottsáigok aiz iifjúságípoli'tiika területén? Egyebek között ezt a kérdést vitatta meg a minap a HNF megyei elnöksége, számot vetve azzal is, hogy 1985 az ifjúság éve, amely a folyamatos, tervszerű munkát még inkább indokolttá teszi. A megyei népfronitfoizottsó- gok még a 70-es években kidolgozták — a HNF megyei bizottsáigánaik ajánlása alapján — az ifjúságpolitikai határozatból adódó hélyi feladataikat, 1981 óta a bizottsági üléseken helyet kapott az egyes részterületek (köz- életiségre, szocialista hazia- fiságira nevelés, KlSZ-sizel való együttműködés) elemzése. A szervezeti munkában meghatározó volt a mozgalom testű letelnék 1980. évi újjá- választása, melynek sorén a megyei bizottságban 36,7 százalék, a HNF helyi bizottisá- g 'ban pedig 23.9 százalék lett a fiatalok aránya. A községi bizottságok titkárainak 24 százaléka harminc éven aluli fiatal. A közélet hélyi fórumain (falugyűlések, tanácstagi és képviselői beszámolóit, réteg- totó ikozok) nőtt a fiatotok aktivitása. Gyakran szóvá teszik a helyi (közélet formális elemeit, számon kérik az ismétlődő felvetéseket, ám a cselekvő részvéteihez nem mindig jutnák el. Ennék okait elsősorban a konkrét megbízatások hiányában kell keresni. A fiaitál tanácstagokkal való foglalkozásnak immáron jó hagyományai vannaik, az állampolgári ismeretek elsajátításának és a szocialista hazafiiságra nevelésnek jó módszerét jelenítette 1983-ban a középiskolások részvételével lezajlott „Hazáim állampolgára vagyok” című vetólkedősoro- ziait. A népfront szorgalmazza aa ifjúsági fórumok megrendezését különösen olyan településeiken, ahol kevés lehetőség nyílik a fiatalok és a helyi vezetők eszmecseréjére. A szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus érzésének elmélyítésében még sok tennivaló vár a nópfrontbd- zottságokira, miiint ahogyan az oktatási' és kultúrpolitikai munkába (honismereti, OlVa- sómoagalmi és klutotevékeny- ség) szükséges a jövőben a dolgozó fiatalok mind nagyobb számiban való bevonása. A HNF megyei elnöksége úgy határozott, hogy a megtárgyalt anyagot a továbbiakban elmélyült, elemző munkával bővíteni kéll, hogy azt « megyei népfronitbizottság Ü megvitathassa. Hz országgyűlés mszígazdasági Maróüiv László hazaérkezett Moszkvából Nógrád megye mintegy 240 ezer főnyi lakosából 53. ezer a harminc éven aluli fiatalok száma, 38 százalékuk tagja a KISZ-nek. A megye településszerkezetéből adódóan igen magas — mintegy 47 százalékos a bejáró fiatal m ..nikiavállalók aránya és jelentős a vidéken, kisközségekben élők és a mezőgazdaságban dolgozók száma is. A fenti számadatoknak, illetve arányoknak arra kell Ä népfront feladatai Fiatalok cselekvő részvétele a közéletben kát, vagy gyermekélőadáso- kat az üdülőikben. A SZOT öél-dUinámüúiü üdülési igazgatósága az idén már ölt kulturális tájékoztató irodát működtet a tó partján. A SZOT képviselője az ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy a szórakoztató szervezetek, intézmények ma még csak az üdülési főidényre ajánlanak műsort. Egyáltalán ném veszik figyelembe hogy a SZOT üdülői májustól október közepéig, fogadják a vendégeket. így az elő- és utószezonban érkezők nemcsak napfényből, hanem műsorból is kevesebbet kapnak, hólott éppen ezekben az időszakokban az átlagosnál is nagyóbb az igény a szórakoztató űiűsorotoa, (MTI}
