Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

Megkezdődött az FKP kongresszusa

Csebrikov választási Besződe

Javuló kapcsolatok Kínával

' Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti:

Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikád Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Ä1- lamibiztomsáigi Bizottságának elnöke szerdán választási gyűlésen szólalit fel Vlagyivosztokban, ameilynek lakói küldő ttjülknek jelölték az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába,

Beszédében megállapította, hogy a Szovjetunió normális, stabil, az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon és az egymás belügyeibe való be nem avati«)záson alapuló kapcsolatokat alkar fenntartani az Egyesült Államokkal. Egy ilyen viszony kialakítása felé tett lépésként értékélte azt a megállapodást, amelynek értelmében a két ország tárgyalásokat kezd a kozmikus és

a nukleáris fegyverzetek kérdéseiről. Részletesen szólt a Távol-Keletről. Rámutatott arra, hogy a Szovjetuniót régii testvéri kapcsolatok fűzik a Mongol Népköztársasághoz. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő sokoldalú kapcsolatok fejlődése szempontjából igen jelentősek voltak a múlt évben Moszkvában megtartott felső szintű szovjet—koreai tárgyalások

Évről évre gazdagodik a Szovjetunió testvéri barátsága és együttműködése Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel.

A Szovjetunió változatlanul arra törekszik, hogy javítsa kapcsolatait a Kínai Népköz- társasággal, s megfelelő lépéseket is tesz ennek érdekében — állapította meg Viktor Csebrikov. — Az utóbbi időBefejezSdö ft a Magyar Néphadsereg harcászati gyakorlata

Szerdán befejeződött a Magyar ^Néphadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak harcászati gyakorlata, amelyet éves kiképzési tervüknek megfelelően tartalékosok bevonásával hajtottak végre.

Á csapatok visszatértek helyőrségeikbe, és a behívott

tartalékosokat leszerelték.

A gyakorlaton tanúsított helytállásukért a honvédelmi miniszter több katonát^— köz. tűk tartalékosokat — kitüntetésben részesített, illetve számos hivatásos és tartalékos tisztet, tiszthelyettest előléptetett. (MTI)

Importkorlátozás Iránban

As Iránban életibe léptetett Importkorlátozásokról nyilatkozott egy sajtóértekezleten Mohszen Nurbáhs, az iráni központi bánik kormányzója. A bank ostak akkor engedélyed az importot, ha az nem borítja fel. a fizetési egyensúlyt — mondta. Mint a Reuter megjegyzi, nem tudni, hogy az iráni jegybank milyen kritériumok alapján dönti el, egy adott importigény felborítja-e a fizetési mérleg egyensúlyát.

Mmt már jelentettük, teheráni bankárok a múlt héten azt közölték, hogy Iránban szigorú behozatali korlátozást foganatosítottak. Külföldi diplomaták akkor úgy értesülitek, hogy a központi hank az olajbevételek elapadása, a valutatartalékok kritikus szintre esése miatt csak élelmiszerek és fegyverek importjához bocsát ki hitelleveleket. A bank szóvivője néhány nappal később ezt tagadta, s azt mondta, hogy Irán elegendő devizával rendelkezik.

Ingerült „üzenet"

' Nem is olyan régen még legfeljebb néhány soros kis hír tudatta volna a világsajtóban, hogy Ausztrália kormányfője, Washingtonban tárgyal. Ennek két érthető oka is volt. Először: Canberra nem tartozik ama fővárosok közé, amelyek aktívan vesznek részt a világpolitikában, és másodszor: az ausztrál—amerikai viszonyt sokáig az „egyetértés” unalmas-kellemes közege jellemezte.

Ismételjünk: így volt eddig. Most azonban valamenbyi megfigyelő egyetért abban, hogy Robert Hawke washingtoni utazása immár nem a néhány sort megérő rutinláto- gatások jólismert kategóriájába tartozik, tehát, ahogy ezt mondani szokás: érdemes rá odafigyelni. A figyelem egyik fő oka az ANZUS nevű katonai tömb, amely 1951. szeptember elsején alakult San Franciscóban az Egyesült Államok, Ausztrália és Oj-Zéland részvételével, és amely például 1964 júliusában elhatározta a dél-vietnami amerikai intervenció aktív katonai támogatását. A térségnek ez a valaha Kína- és szovjetellenes, ma már csak szovjetellenes katonai blokkja az enyhülés idején alig hallátott magáról, de Carter országosának végén elkezdték, és Reagan idején kiteljesítették a szövetség komoly reaktivizálását. Csakhogy — és az utóbbi időben meglehetősen sok a „csakhogy” — az új-zélandi kormány a közvéleményre való tekintettel bizonyos határt szeretne szabni a katonai tevékenység felpergetésének. Üj-Zéland közölte, hogy „politikai döntés" nyomán nem engedélyezi nukleáris meghajtású, vagy atomfegyverekkel felszerelt hajók kikötését. A Pentagon ezt annyira sértőnek találta, hogy Washington nem vesz részt a tervezett tengeri ANZUS-hadgyakorlaton. Mivel az ausztrál kormányfőnek is szembe kell hazájában néznie hasonló tömegmozgalommal, amely mellesleg Japánon évente többször Is végigseper, figyelemreméltó az az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének Hawke látogatására időzített nyilatkozata. Ez „az amerikai—új-zélandi kapcsolatok általános válságát” festi a falra és kijelenti: „reméljük, Üj-Zélamdnak adott válaszunk jelzi, hogy az ilyen mozgalmak más országokban sem történhetnek következmények nélkül...”

Ez világos beszéd, még pontosabban: világos fenyegetés.

Méghozzá nemcsak Oj-Zélandnak, hanem Ausztráliának, (amelynek közvéleménye szeretné megakadályozni atomfegyvert hordozó amerikai repülőgépek vendégjárását az ország bázisain), a japán ellenzéknek, sőt (az ottani amerikai bázisok kezelése miatt) Görögország és (a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének elhúzódása miatt) Hollandia kormányának is.

Magyarul: egy olyan látogatás, amely alkalmat ad Washingtonnak számos szövetséges megfenyegetésére, valóban több mint rutinesemény.

Harmat Endre

NÓGRAD - 1985. február 7H csütörtök

ben bizonyos fejlődés tapasztalható a kölcsönösen előnyös szovjet—kínai kereskedelmi és gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatokban, a kultúra, a sport és a közoktatás területén megvalósuló érintkezésben. A Szovjetunió azt kívánja, hogy tovább fejlődjenek és normalizálódjanak kapcsolatai Kínával. — Ez a normalizálódás természetesen csak a kölcsönösség alapján mehet végbe, s oly módon, hoay ne okozzon kárt harmadik országoknak.

Japán esetében a Szovjetunió a sokoldalú, fejlett kapcsolatok híve, annál is inkább mivel ehhez megvannak a széles körű lehetőségek, amelyeket ma még, nem a Szovjetunió hibájából, — nem használnak ki teljes mértékben. Bizonyos tokiói körök a kapcsolatok fejlődésének megakadályozására törekszenek. Az Egyesült Államok a mili- tarizáilódás és a fegyverkezési hajszáiba való bekapcsolódás veszélyes útjára akarja vezetni Japánt. Tökéletesen nyil- v nvaló, hogy ez nem felel meg a szovjet—japán kapcsolatok fejlődése érdekeinek — mutatott rá Viktor Csebrikov.

Rövid hírek

RÓMÁBAN a SZÍRIÁI KÜLÜGYMINISZTER %

Az olasz fővárosba érkezett szerdán Farus as-Saraa Szíriái külügyminiszter. Az arab ország diplomáciájának vezetője kétnapos látogatása során olasz kollégájával, Giu- lio Andreottival folytat megbeszéléseket, s a tervek szerint fogadja őt Pertlnd államfő is.

A PÁPA HAZAÉRKEZETT '

Tíznapos latin-amerikai körútját befejezve szerdán visszaérkezett Rómába II. János Pál pápa. A katolikus egyház feje az elmúlt napokban 30 ezer kilométert utazott, 17 latin-amerikai várost keresett fel, és 45 alkalommal intézett beszédet híveihez.

MAGTAR HANGVERSENY

Szegedi Anikó zongoraművésznő kedden este* nagy sikerű hangversenyt adott a párizsi Gaveau-teremben. A művésznő Beethoven-múveket játszott.

FÖLDRENGÉS

AZERBAJDZSÁNBAN

A tizenkét fokozatú skála szerinti ötös erősségű földrengést észleltek szerdán Azerbajdzsánban. A rengés epicentruma Imisli várostól 35 kilométerre délkeletre esett. A helyszínről érkezett jelentések szerint a földrengésnek nincsenek áldozatai, és nem keletkeztek számottevő károk sem.

Nem végzetszerű a válság Franciaországban

A Párizs melletti St. Ouenban szerdán délelőtt meg- kezdődött az FKP 25. kongresszusa. A kongresszuson számos külföldi testvérpárt is képviselteti magát, az MSZMP küldöttségét Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti.

„Reménység és harc a kommunistákkal együtt” — hirdeti a felirat a hatalmas sportcsarnokban, ahol mintegy 2000 delegátus foglal helyet. Az ötnapos kongresszust Josiane Andros St. Ouen-i polgármester nyitotta meg, aki a város nevében üdvözölte a küldötteket, majd Georges Marchais főtitkár terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját.

Georges Marchais kongresz- szusi beszámolójában mindenekelőtt hangsúlyozta: ez a kongresszus rendkívüli időpontban ül össze, mert lezárul a francia ■politikának egy egész korszaka, s ez alatt nem csupán az 1981 óta eltelt évek értendőek, hanem egy sokkal hosszabb, kérek negyedszázados időszakról van szó, amelynek középpontjában a kommunisták és szocialisták közös kormányprogramjának, gondolata állt. A jövő feladatainak meghatározásakor le kell vonni ennek a korszaknak a tanulságait. A kommunisták olyan új korszak megnyitására törekszenek, amelyben megfelelő eszközökkel rendelkeznek az osztályharc győzelmes megvívásához.

A főtitkár az elmúlt időszak tanulságait elemezve rámutatott arra, hogy a kongresszus elé terjesztett határozattervezet önkritikusan vizsgálja e korszak eseményeit. A párt az ötvenes évek közepétől kezdve „történelmi késésben” volt, mert nem vette kellőképpen figyelembe a francia társadalomban végbement mélyreható változásokat és nem dolgozta ki idejében annak az útnak a tervét, amely a francia sajátosságoknak megfelelően vezet a szocializmushoz. Ezt a késést a hetvenes években tartott kongresszusokon ugyan pótolták és a pártnak ekkor kidolgozott stratégiája, a demokratikus úton való haladás a szocializmushoz, továbbra is érvényes, de ezt a stratégiát *1 kell mélyíteni.

As elmúlt Időszak tapasztalatai azt t* bebizonyították, hogy a szocialistákkal kötött közös program stratégiája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek oka a többi között az volt, hogy a társadalom mélyreható átalakításának időszerűvé vált feladatát alárendelték a közös program politikájának abban a tévesnek bizonyult reményben, hogy e közös program egymagában Is elég a válság leküzdéséhez. A közös program megkötése előmozdította a tömegekben is azt a téves felfogást, hogy a problémák megoldása „felülüről jön” s ez lefegyverezte a dolgozókat.

Ugyanakkor az V. köztársaság intézményrendszere, az a tény, hogy az elnök kezében összpontosul a hatalom, előmozdította és megkönnyítette a szocialista pártnak, az FKP befolyásának csökkentésére irányuló taktikáját. A közös program előtérbe állítása elmosta a kommunisták és szocialisták közötti különbségeket sokak szemében, s így Francois Mitterrandnak sikerült elérnie azt, hogy a tömegek szemében úgy tűnjön: az ő győzelme válthatja valóra a változást sürgető dolgozók reményeit.

A ma kialakult súlyos helyzetért azonban a kommunistákat nem terheli felelősség. Az FKP lojálisán vett részt az 1981-ben alakult kormányban bízva abban, hogy a szocialisták betartják • vállalt kötelezettségeiket. Nem a kommunisták, hanem Francois Mitterrand és a szocialista párt változtatta meg a kormány politikáját — a nagytőke és a jobboldal nyomásának engedve — olyan irányban, amely még súlyosabbá teszi a válságot.

Marchais ezután részletesen elemezte a jelenlegi válságot, s hangsúlyozta, hogy az nem átmeneti jelenség, hanem a tőkés társadalmi rendszer mély válsága, s az — a köz- társasági elnök és a miniszterelnök legutóbbi illúziókat keltő kijelentései ellenére — tovább fokozódik. A döntő gazdasági mutató ugyanis a termelés és a foglalkoztatottság alakulása, s ez a válság elmélyülését jelzi. 1981 óta az iparban félmillió munkahelyet szüntettek meg, s. a munkanélküliek száma 700 000- el emelkedett. Bár a vállalatok profitjai évi átlagban 25 százalékkal nőnek, a beruházási tevékenység továbbra is stagnál. A szegénység fokozódott, ma már 600 000 munkanélküli nem kap semmiféle segélyt. Ugyanakkor a gazdagok egyre gazdagabbá válnak, A tőzsdei árfolyamok két év alatt 80 százalékkal emelkedtek, s 52 000 kötvény- tulajdonos 253 milliárd frank profitot vágott zsebre. Súlyosbodott az ország nemzetközi helyzete is. A külföldi adósságok lényegesen megnőttek, a nemzeti függetlenséget pedig fenyegeti a közöspiaoi integráció és az atlantizmus felé váló csúszás. A gazdaságot továbbra is tőkés kritériumok szerint irányítják. A kormány olyan szociáldemokrata politikát folytat, amely a nagytőke érdekében igazgatja a válságot. A francia politikai oártok közül egyedül az FKP hirdeti azt. hogy a válság nem vegzetszerű, s Franciaországnak megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy kijusson a válságból.

Marchais ezután konkrét javaslatokat terjesztett elő a válság leküzdése érdekében. Az FKP azt javasolja, hogy minden erőforrás mozgósításává! biztosítani kell a gazdasági növekedést, a belső piac fejlesztésével és új nemzetközi együttműködések kialakításával. Biztosítani ketl, hogy a vállalatok erőforrásait tőkekivitel és spekuláció helyett új munkahelyek teremtésére és társadalmilag hasznos javak termelésére fordítsák, így hajtsák végre az ipar igazi korszerűsítését. Meg kell reformálni az állami bankhálózatot, és azt ki kell vonni a nemzetközi pénzpiacok uralma alól. A társadalmi igazságossá g növelése végett fokozottabb védelmet kell biztosítani az alacsony keresetűek számára.

Az FKP ezen kívül a jelenlegi intézmények demokratikus irányba ható gyökarai átMeghiúsult az ANZUS hadgyakorlata

Az amerikai—ausztráliai—

új-zélandi hadgyakorlat törlését követően Kim Beazley ausztrál hadügyminiszter kedden bejelentette, hogy az ANZUS katonai szövetséghez tar. tozó három prszág hamarosan tárgyalásokat kezd katonai együttműködéséről. Ezzel egyidőben Űj-Zéland kifejezte készségét, hogy — antinuk- leáris álláspontját fönntartva — a jövőben részt vegyen a három ország közös hadgyakorlatain.

Az ausztrál miniszter közölte, hogy országa az Egyesült Államokkal és Űj-Zéland- dal megvitatja annak módjait,, hogyan lehet figyelembe venni az ANZUS tagállamainak különleges védelmi érdekeit. Ausztrália nagyon fontosnak tartja, hogy továbbra is szoros katonai együttműködést tartson fenn

Washingtonnal és Wellington- nal — mutatott rá. Az Egyesült Államokkal való katonai szövetség alapvető fontossága mellett azt is hangsúlyozta, hogy az ausztrál és az új-zélandi fegyveres erőket „történelmi kötelékek” fűzik egymáshoz, mindkét országnak közös érdeke a dél-csendes- óceáni térség biztonsága.

David Lange új-zélandi miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki a közös hadgyakorlat elmaradása miatt, és rámutatott: a hadgyakorlat törlése, illetve az atomfegyverekkel felszerelt amerikai hadihajók új-zélandi látogatására vonatkozó tilalom Wellington antinukleáris politikájából következik. Kifejezést adott ugyanakkor annak a véleményének, hogy ez nem fenyegeti az ANZUS katonai szövetség létét. (MTI)

alakítását, így a köztársaság! elnök hatáskörének korlátozását javasolja.

Nemzetközi téren Francia- országnak arra kell törekednie, hogy harcoljon minden hegemonikus törekvés, így a dollár diktatúrája ellen. Ki kell vonni a francia gazdaságot a nagy nemzetközi társaságok befolyása alól. Fokozottan kell együttműködni a fejlődő országokkal. Francia- országnak határozottan részit kéll vennie a békéért és a leszerelésért folyó küzdelemben.

Az FKP nem rejti ‘ véka alá — hangsúlyozta ezután Marchais — hogy a válság tartós és tényleges megoldása csak úgy képzelhető el, ha Franciaországban is megvalósul a szocializmus. Erről kell meggvőzni mindazokat, akiket tömöríteni akarunk a válság elleni harcban. Ezt a szocialista társadalmat a francia viszonyoknak megfelelően kell megvalósítani. Nem előre elken zeit merev terv szerint; hanem fokozottan kell felépíteni. A francia szórt aTizmus főbb ieHemvonácait aKbao ie- Wte meg az FKP főtitkára, hogv ezt az úi társadalmat a ársadaimi igazságosság, a demokrácia, az ervéoi és kollektív szabadságíogok kiteljesítése fogia jellemezni.

E nagy célok megvalósítása felé úgy kell előrehaladni, hogy ki kéll bontakoztatni egy olvan népi mozgalmat, amety a francia nép többségét tömöri ti.

Nemzietközi kérdésekről szólva Marchais hangsúlyozta, hogy az FKP tevékeny részt vállal a békéért és leszerelésért folyó küzdelemben, ellenzi Reagan ürfegyverfke- zési terveit, s amellett foglal állást, hogy a Szovietunió és az Egvesüít Államok között meginduló tárgyalások a feev- verzet lehető legalacsonvabb szintre való csökkentéséhez, és a világűr militari zárásának betiltásához vezessenek.

A szocialista országokról szólva, Marchais rámutatott: a szocialista országok — bár vannak problémáik — jelentős eredményeket értek el. A* elmúlt években lényegesen csökkentek külföldi adósságaik, növekedett a termelés, a termelékenység. Az utóbbi időben fontos reformok vannak folyamatban, amelyek a gazdasági hatékonyság növelésére, a társadalmi haladásra, a demokratikus részvétel fejlesztésére irányulnak. Éppen ezért valótlanok a szocialista országok „válságáról” szóló állítások, hiszen a szocialista országokban jelentkező problémák megoldásához nem a rendszer megváltoztatására, hanem a rendszerben rejlő lehetőségek teljes kibontakoztatására van szükség. Ugyanakkor egye* kérdésekben vannak nézeteltérések az FKP és egyes szocialista országok között, s ezt az FKP az adott konkrét esetekben kifejezésre is juttatta.

A pártélet kérdésével foglalkozva az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak a széles körű népi tömörülés létrehozása érdekében még inkább fokozni kel! tevékenységüket a dolgozók valamennyi kategóriája körében.

Hangsúlyozta végül, hogy a kongresszust megelőző vitában kitűnt: a kommunisták nagy többsége ragaszkodik a demokratikus centralizmus elvéhez, amely egyedül szavatolja a párton belüli szabad vitát, s a döntés meghozatala után a kommunisták akcióegységét.

Marchais nagy tapssal fogadott beszéde után megkezdődött a vita a beszámoló és a kongresszusi határozattervezet fölött. A kongresszus szombaton szavaz majd a határozattervezetről és vasárnap választja meg az új Központi Bizottságot.

(MTI)