Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

A VASÁRLŐ ÍZLÉSE meg­lehetősen makacs. Ami a ke­nyeret illeti, abban azt szere­ti. ami friss, lehetőleg még meleg, héja domború és ro­pogás, bélé pedig fehér, mint fi frissen hullott hó. Mármost mi az* ami moz­gásszegény világunkban az elpuhult fizikumú embernek leginkább árt, s felfokozza az ebből következő egészségügyi panaszokat? .A friss, lehető­leg még meleg kenyér, mely­nek bélé fehér, mint a szűzi hó. A vicc az, hogy ez — egy­általán nem vicc. Orvosok cikkeznek a lapokban, írnak a szakkönyvekben a rostgaz- 'dag táplálkozás jótékony ha­tásairól, a barnább, korpával kevert lisztből sütött termé­kek egészséges voltáról —, a fogyasztó azonban vagy nem olvassa ezeket, vagy nem ve­sék komolyan, mert soha nem látott karriert fut be a maszek kenyér, újabban pe­dig a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat, Alföldi és Palóc né­ven szereplő kenyere. A köz­ízlés szerint ugyanis kenyér az, ami — voltaiképpen kalács. (Két évvel ezelőtt Rom- hányból érkezeiét a megyeszék­helyre felhevült panasz: nincs a településen hús és nincs ke­nyér sem. Az illetékesek tes­tületileg utaztak a helyszínre megvizsgálandó a bejelentést. Kiderült, hogy hús volt, de „csak” marhahús, kenyér, is volt, de „csak” a sima fehér, melynek tésztájába kismérték­ben barna lisztet is kever­nek.) A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat egykilós rozscipója az üzemi rekontsrukció meg­kezdéséig, 1984 derekáig volt kapható Salgótarjánban. Már amikor. Míg négy évvel ez­előtt napi 400—450 kiló rozs­cipóra jeleztek igényt a bol­tok a megyeszékhelyen és környékén, tavaly már a 80 kilós napi igény is keservesen jött össze. -Ez már olyan csi- rip-csup mennyiség, hogy elő­állítása közben minőségi gon­dokat is okozhat. A kilónként 7,20-ba kerülő félbarna kenyeret pedig már keresni sem érdemes — las­san teljesen kikopik a válasz­tékból. Akik valamit is adnak az egészséges táplálkozásra, azok szerint ma is ez — a KENYÉR. Rozsliszttartalma 30 százalékos, búzalisztjének is magas a rozstartalma. Míg tizenöt éve a vállalat terme­lésének 60 százalékát ez tette ki, aránya ma a 3 szá­zalékot is alig éri el. Ez a jelentéktelen mennyiség is csupán néhány peremterületi és falusi boltban jelenik meg, s állati takarmányozásra va­ló felhasználása , egyértelmű. December—január táján lát­ványosan zuhan vissza ke­reslete, ugyanis levágták a hízót, majd márciustól, ami­kor ólba került már a kis­malac, ismét emelkedik. Mit szól mindehhez Tarján György, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat igazgatója? — SZOMORÚ, DE EZEK a tények a valós helyzetet tük­rözik. A sütőiparnak nemcsak az ellátásban, a jövedelmező­ségben van dolga, de akad szerepe jócskán az egészséges táplálkozásban is. Nemcsak a kutatóintézetek' hanem mi magunk is több ízben próbál­koztunk magas rosttartalmú termékek kihozatalival. Ed­dig valamennyi kísérletünk megfeneklett a vásárlók kö­zönyén. így aztán ahelyett, hogy a barna kenyér vete­kedne a fehérrel, inkább a maszek kenyér versenyez a mi Alföldünkkel és Palócunk­kal. Az emésztési zavarokkal, bél panaszokkal küszködök számára vajmi kevés vigasz, hogy e vetélkedés eredménye egyre inkább az NSV javára szól. Amióta például a pász­tói üzem kiváló minőségű fe­hér kenyeret .képes sütni, a környéken működő magán sü­tőiparosok komoly értékesí­tési gonddal állnak szemben. Nézzük a korpakifli esetét! Amilyen sikerült termék lett, olyan csúfosan megbukott. Mindössze egy hónapig vege­tált. A vásárló gyanúsan mé­regette a kifli héján látható mákszerű pöttyöket, s könnyen lehet, hogy azokat a gyártás tisztasági körülményeivel hoz­ta összefüggésbe. A diétás búzakorpás kenyér a lisztér­zékenyek tápláléka lehetett volna — napi húsz darabnál több áoha nem fogyott el. Igaz, a többi kenyérfajtához képest ára is szokatlanul ma­gas volt. Hiába hát, hogy a rostgaz­dag péktermók jóhatású a bélműködésre, hogy javallott epeköbetegség, cukoíbetegség és érelmeszesedés esetén, il­letve ezek megelőzésére, hogy energiatartalma * egyharmad- dal alacsonyabb — sikere mindeddig várat magára. — Ügy fest valahogy a dolog, hogy a jólét és a fehér kenyér szorosan összekapcso­lódó fogalmak lettek — me­ditál Tarján György. — A barna kenyérről azt tartják, hogy az a szegény ember táp­láléka. Talán propagandánk sem volt elég hatásos. Mi mindenesetre nem veszítettük el kedvünket, még az első negyedévben újra megpróbál­kozunk a korpafciflivel, a diétás búzakorpás kenyérrel, a rekontsrukció befejeztével a rozscipóval, s ezen túl is. számos új, az egészséges táp­lálkozást szolgáló termékkel rukkolunk ki. — A MI TAPASZTALA­TUNK az is, hogy a vásárié a fehér kenyeret szereti — fűzi hozzá Kozik Emil. a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője. — Az üzletek a kereslethez iga­zodva rendelnek, s ez ért­hető. hiszen így is évi egy­millió forint a ránkszáradt kenyérből, a megmaradt tej­ből származó leírásunk. En­nek ellenére szívesen vesszük a lapot, s nagyobb üzleteink­ben figyelemfelhívó táblákkal, esetleg a sütőiparral közösen ■készített szórólapokkal, árube­mutatókkal, kóstolókkal hív­juk, fel a vevők figyelmét — amint a sütőipari vállalat ilyen termékeket valóban szállítapi tud. Szemű Márta Pártértelcezlet a Karancs-völgySen Dolgos öt eszteodö az élet tökrébeii Megyeszékhelyünk 1987-ben új létesítménnyel gazdagodik, melyben helyet kap a városi tanács és még egy néhány szerv. A nyolcszintes épületet Magyar Géza tervei alapján a N.ÁÉV szakemberei építik. Jelenleg az építők a szerke- zetszereiésen dolgoznak. — Gyurkó-felv. — Örsen tefevízik lászfényszarithál Az idén minden fekete-fe­hér Orion televíziót, összesen 80 ezer készüléket, a vállalat jászíényszarui üzemében állí­tanak elő. A tv-gyártás fel­futtatását az tette lehetővé, hogy az Orion megvásárolta a budapesti kalapgyár helyi üzemét, amelyet gazdaságtalan működése miatt megszüntet­tek. Bővítettek, az üzemet, emellett a volt kalapgyári dolgozók közül háa'omszázöt- vpnen az Orionban vállaltak munkát, így a szükséges mun­kaerő is rendelkezésire áll. Az új dolgozók átképzéséről a vállalat gondoskodott, szem előtt tartva, hogy fizetésük ez idő alatt nem lehet kevesebb, mint korábbi muinkiaihelyü- kón. Negyven év változásait a sorsfordulótól napjainkig ne­héz volna aprólékosan felidéz­ni. Ám, ha fogyatkozó szám­ban is — élnek a múlt tanúi. Néhányuk még itt ül a ka- rancslapujtői pártértekezlet puritánul terített asztalai mel­lett. Sokan hoztak -itt áldoza­tot azért, hogy emberibb le­gyen az élet, rangja legyen a munkának, a dolgos ember­nek. A volt ellenállók túlte­kintettek' egyéni sorsukon, vál­lalták az üldöztetést. A mi­napi pártértekezlet, amelyet Karancslápujtő mellett Ka- rancsberény és Karanesal- ja pártszervezeteinek kül­döttei dolgos öt eszten­dő tükrében mérlegeltek, tanulságos a jövőnek, de a munkás hétköznapoknak is. Az alaphang végigkísért: van gyarapodás, változott az élet minősége, de ezt és ezt más­ként kellett volna, jobban, gondosabban. Ez a felelősség- érzet a beszámolót előterjesz­tő pártbizottsági titkár, Ellen- bach Istvánná, de a felszóla­lók szavaiból is kitűnt. A szűkebb pátria mindennapja­it egybe tudták forrasztani a társadalom igényeivel, álla­potaival. RANGJA A SZORGALMAS EMBERNEK VAN Simább lemezek a Dunai Vasműből Simább táblalemezek előállítá­sát teszi lehetővé a Dunai Vas­műben az NSZK-ból vásárolt egyengető berendezés, melynek felszerelését kedden kezdték meg a hideghengermű lemezkikészftn üzemében. Az új berendezéssel, amelyet néhány nap múlva üzembe helyeznek, megszüntethe­tő a tablalemezek hullámossága, méretpontosabb, a legkényesebb igényeket is kielégítő termékek állíthatók elő. Ez különösen je­lentős a vállalat termékeinek kül­piaci versenyképessége, a Dunai Vasmű exportmérlegének javítá­sa szempontjából, mert az egyen­getett lemezből már az idén 3« ezer tonnát szállítanak külföldre. < A XII. kongresszus és a községi pártértekezlet öt év­vel korábbi határozatai meg­valósulnak. A tsz adja a leg­több munkaalkalmat. A lét­számnövekedés is ezt igazolja. Valamikor 460 ember talált itt megélhetést a szövetkezet­ben, ma több mint ezerkét­száz. Beszéljen még néhány számadat! Búzából 1980-ban 416 hektáron 1372 tonnát ter­meltek. Tavaly 732 hektárról 3440 tonnát takarítottak be. Nőtt a bogyós gyümölcs ter­melése. Ebből a múlt eszten­dőben több mint hárommillió forint volt a bevétel. Az eredmények fontos ösz- szetevője, hogy bővült, a kiegészítő tevékenység. Ez jó hatással van az emberekre. Szívesen dolgoznak itt. Idő­sebb bányász nyugdíjas mel­lett ülök. Kovács Gjoila vé­gigjárta a nógrádi bányákat, most a tsz építőrészlegében teszi magát hasznossá. Diszk­réten súgja: — Aki még bírja, és akar, az talál nálunk munkát. A beszámoló nemcsak össze­gez. de tovább is mutat. Az elismerésre méltó fejlődés mellett fel kell tárni a gaz­dálkodás minőségének gyen­gébb pontjait. Ezek között' a legfontosabb a hatékonyság. Es erre utal felszólalásában dr. Gergely Sándor, a tsz el­nöke is. Azt mondja, még szi­gorúbban értékelik az egyes Szemágak tevékenységét. Ha Előkészületek a kollektív vezetésre Az élelmiszeriparban 68 üzemiben készülnek az új ve­zetési forma alliaimazására. E vállalatok munkája nagyobb résziben idényjellegű, ezért mindenütt lehetőség szerint gyorsítják a szervezeti kor­szerűsítéssel kapcsolatos elő­készületeket, hogy az első idei érésű nyersanyagok — zöld­ségek, gyümölcsök — feldol­gozását, értékesítését már a vállalati tanácsok, közgyűlé­sek kollektív irányításával végezhessék. Az ÉDOSZ fo­lyamatosan figyelemmel kísé­ri az átállás előkészületeit, szakmai tanácsokkal, javasla­tokkal látja el az üzemi kol­lektíváikat és segíti a kedve­ző tapasztalatok széles körű elterjesztését. A gaizdaiságiirányításii rend­szer korszerűsítése kapcsán a MÉM főként azokat a válla­latokat jelölte 'ki az új veze­tési forrna alkalmazására, amelyek zöme korábban tröszti kereték között tevé­kenykedett. Néhány éve azon­ban már önállóan gazdálkod­nak. s kellő gyakorlattal meg­alapozták a további belső szervezeti korszerűsítést, a vállalati Irányítás átailakí fá­sát. Az üzemi szakszervezeti b'izottságók kezdeményezésére ezeknél a vállalatoknál most sorra szervezik a mumlkésgyű- lésekeit, s megválasztják az előkészítő bizottságokat, ame­lyek a vállalati tanácsok sze­mélyi összetételéről is szavaz­nak. Az ÉDOSZ értékelése sze­rint az üzemi kollektívák min­denütt nagy felelősséggel, kö- rüiltékiiinitéssel döntenek a ki­választottak személyéről. A tapasztalatok szerint a legtöbb helyen magas arányban kap­nak bizalmat a közvetlen munkahelyi irányítók és a részleg-, illetve üzemvezetők. A kollektívák szintén gondos mérlegelés után választják a vezetésbe a' közvetlen munka­helyektől távolabb, magasabb beosztásban dolgozó vállalati irányítókat. Az ágazatban elsőként a Debreceni Tartósít óipari Kom­binátban január elején már át is vette az irányítást a 32 tagú vállalati tanács. Kalocsai blúzok lapánba A téli hónapokban, amikor a mezőgazdaságiban még holt­szezon van, a munkaigénye­sebb hímzéseket készítik a Kalocsai Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet bedolgo­zói. A környék falvaiban 1600 hímzőasszony varrja a nép­művészek által megálmodott virágkölteményeket. A kalo­csai hímzés egyre keresettebb: erről tanúskodik, hogy tavaly a korábbinál jóval nagyobb értékben, 69 millió forintért készítették különböző hímzett munkákat, főként térítőkét és alátéteket, s ezek jelentős ré- s&ét exportálták. A hagyományos motívumo­kat. alkalmazzák, de szüntele­nül gazdagítják, megújítják a kompozíciókat. A hímzők oly­kor 40—50 színárnyalattal is dolgoznak, bár az utóbbi idő­ben az egyszínű ékrü és fehér varrású kézimunkák is kerer settefc. A kalocsai hímzéseket Franciaországiba, Hollandiába, Japánba, az NSZK-ba és az Egyesült Államokba szólítják. A legnagyobb külföldi meg- rendélőjük Japán, ahol a ka­locsai hímzésű női blúzok is igém kedvelitek. hatás is meglátszik. A múlt évben háromszázezer liter te­jet, ötmillió forint értékű hí­zóállatot, négymillió forint értékben nyuiat, és 620 má­zsa bogyós termést vásároltak fel a háztáji gazdaságokból. S a mostani tervek szerint jobbak lesznek az utak, meg­hosszabbodnak a gyalogosjár­dák, s ebből a helybeliek is kiveszik részüket. SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS megtorpan a munka, az ered­ményesség, nem veszik csu­pán tudomásul. Kisebb „há­zon belüli” szanálásra is’ sor kerülhet. Ügy, hogy változtat­nak a vezetésen, javítják a munkarendet. Mert van itt tettrekészség, ez most egyre inkább párosulhat a szellemi­ekkel. Kellő számú főiskolát, egyetemet végzett szakember látja el a legfőbb posztokat. De a pártértekezlet mást is megfogalmaz. A legtöbb tar­talék az emberekben rejlő tel­jesítőképesség. Ezt kell ki­bontakoztatni. Hol? A döntés­nél, szervezésnél, végrehaj­tásnál. Még jobban keíl ala­pozni a véleményekre. Ez he­lyénvaló figyelmeztetés. Ha megvalósul, még nagyobb lesz a közösségek megtartó ereje, több kenyér kerül az asztal­ra. Ennek a témának szente­li felszólalását a karancsbe- rényi pártszervezet titkára, Fodor Géza is. Azt kéri. te­remtsenek módot Karancs- berényben a bedolgozói mun­kához. Volnának jelentkezők. Vannak jól használható ötle­tek is. VÄLTOZÖ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Amellett, hogy sokan talál­nak munkát, még sok az el­járó is — Litkéig, Salgótarjá­nig. A jövedelmek azonban hazakerülnek. Itt öltenek tes­tet. szolgálják a gyarapodást. Változatlanul nagy az építkezé­si’ kedv. Vonz a családiház-épí- tés, s ez tovább folytatódik. Huszonkébmillió forint állami támogatást kaptak telek kiala­kítására. A megyei tanács így is gondol a pátriájukat szerető kprancs-völgyiekre. A saját munka mellett ez segíti a közművesítést, azt, hogy több, mint száz építési telek várja az ittlakókat. Tárgyilagosan summáz a beszámoló. Látvá­nyos, nagyberuházások nem történtek, de visszalépés sem. Ropiüzem létesült, felújítot­ták a TÜZÉP-telepet, az áru­ellátás alapvető cikkekből ki­egyensúlyozott volt, Karancs- berénvben bővítették az élel­miszerboltot, korszerűsí tették a fodrászműhelyt. Javult a terményellátás is. A forgal­mazásban segített, a tsz, a TÖREKVÉSEK Megható pillanattal kezdő­dött a pártértekezlet. Min­denki felállt egy néma perc­re. Az elmúlt öt évben 62 idős kommunista távozott az élők soraiból. Nekik tiszteleg­tünk, Az idősebb korúakról azonban nem csupán alkalmi a megemlékezés. A három község lakosságának több mint 20 százaléka idős, koros em­ber. Sok már köztük a mun­kaképtelen is. Nő az egyedül élő idősek száma, de vannak! megromlott egészségi állapo­túak. olyanok, akik a jöve­delmüket már nem tudják ki- esészíteni. Sok mindent tet-| tek már értük, de aláhúzzák: többen is. nem éleset. Bővült a szociális gondozásban, étkez­tetésben részesülők száma.' Mindezzel azonban nem pó­tolható a családi környezet emberi melege — húzza alá a beszámoló és erősítik meg a felszólalók is. — Lehetne jobb a húsellá­tás. ió volna több olcsó árul — súgja mintegy kiegészítés-’ kérroen küldött szomszédom Hogy mi mindent lehetne és kell tenni az idősebb korú­akért. az esetenként változik, de. mint szervezett erő. a Vö­röskereszt tudna legtöbbet segíteni, amelynek támogatá­sát külön is megígérte a tsz vezetőie. Biztosan így leisz. Az ellenpólus — a fiatalság! A deres hajú küldöttek kö­zött szép számmal vannak fia­talok is. Ahoe-" itt is. úgy á községben Is. Okét a társada­lom már óvodáskoruktól fi­gyelemmel kísérte és kíséri.' Erre a témára legérzékenyeb­ben a pedagógusok reagál­nak. Tudják, mit akarnak. Itt az értekezleten is sürgetik a zökkenőmentes átmenetet, a különféle korosztályokra 1: óvoda, iskola, felnőtté válás. Ezért talál megértésre az is, amit kérnek. Üj tan- és tor­natermet. pezsgőbb életet a művelődési házban. Néhány ficam is szóba kerül. Ezei< új­keletű bajok. Vannak szülők, akik mégfeledkeznek a köte­lességükről. Nem fordítanak kellő figyelmet a gyermekne­velésre, családjukra. Ebben közrejátszik az elfoglaltság, de olykor az anyagiak túlzott hajszolása, és az ital is. Nem keil mondani, hogy miként fékezi ez az oktató-nevelő munkát. A biztató ebben az, hogy, aki, ha nem is mindent,' áe "sokat tehet a javulásért, az látja a problémát, vntf* a pedagógus. S a pártérteke«- let sem akarta ezt véka alá rejteni. Ahogy a városi pártbizott­ság titkára, Kassainé Karácso­nyi Éva reagált a beszámoló­ra, a vitára, az arra mutat, hogy a karancs-völgyiek életé­nek visszhangja túljut a köz­ségi határokon. A helyi szelle­mi és anyagi erőforrás ötvö­ződik itt a város," a megye fi­gyelmével. Rátermett, közéle­ti érzékenységgel bíró embe­reket választottak be az új: pártbizottságba. Ellenbach Ist­vánnál, aki nyugdíjba ment, tisztelet és megbecsülés övez­te, a hosszú, fáradtságos évek során. Volt figyelme a fiata­lok, az öregek és mindenki élete iránt. Most átadta a sta­fétabotot Osgyáni Pálnak, a közös községi tanács elnöké­nek. ő lett a pártbizottság titkára. Űjabb öt esztendő követke­zik. Hogy az új vezetők mi­hez igazítsák lépéseiket, arra utat mutat a kommunisták számvetése, az az elkötelezett­ség. ahogy a párt politikáját most, nehezebb időkben is ér­tően ítélik meg. Gulyás Ernő NÓGRÁD — 1985. február 7., csütörtök Rozscipó, korpakifli - liol vágytak?

Next

/
Thumbnails
Contents