Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÄD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYE I • BIZOTTSÁ GA ÉS A MEGYEJ TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 31. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Ünnepre készül a főváros Nagy ünnepére készül a főváros: politikai demonstrá­ciókkal. a felszabadítóknak emléket állító rendezvények­kel, művészeti életünk legkitűnőbbjeinek produkcióival, g más kulturális eseményekkel köszönti felszabadulásának 4(1. évfordulóját. A jubileumot megelőző na­pokban — mint minden esz­tendőben — Pro Urbe-kitün- tetéssel ismeri el a Fővárosi Tanács azoknak az áldozat­kész munkáját, akik az el­múlt időszakban a legtöbbet tették Budapest fejlődéséért, gyarapodásáért. Hétfőn az év­fordulóhoz kapcsolódóan negyven év köztéri szobraiból nyílik kiállítás a Budapest Galériában. A Budapesti Tör­téneti Múzeum ad otthont a főváros negyven évét bemu­tató reprezentatív tárlatnak, amelyen az élet újraindulásá­tól napjaink gondokkal is ter­hes gyarapodásáig követhetik végig az érdeklődök a város fejlődésének jelentősebb állo­másait — fotók, dokumentu­mok segítségével. Kedden róják le kegyeletü­ket a budapesti párt-, állami és társadalmi szervek vezető- képviselői — kifejezve 'egész lakosságunk érzéseit — a Bu­dai Önkéntes Ezred emlék­művénél. Óbudán felavatják Zamercev tábornok emléktáb­láját; s a Vörös Hadsereg ha­zánkat felszabadító csapatai­nak egyik vezetőjéről, Buda­pest első városparancsnokáról teret neveznek el. Február 13-án, az ünnep­nap délelőttjén — a hagyo­mányoknak megfelelően — a gellérthegyi felszabadulási emlékmű talapzatán elhelye­zik a megemlékezés virágait, majd leleplezik a fasizmus el­leni, harc hőseinek és fasiz­mus áldozatainak emlékét megörökítő alkotást: Somogyi József Kossuth-díjas szob­rászművész és Finta József Állami-díjas építész kompozí­cióját. Az új emlékmű a XII. kerületben, a Jagelló út és a Csörsz utca közötti, most ki­alakított parkban kapott he­lyet. Este ünnepi megemlékezést rendez az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács és a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottsága a Vígszín­házban. Grósz Károly, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára mond beszédet, s az ezt követő kulturális műsorban művészeti életünk jeles kép­viselői lépnek fel. (MTI) Szemléletformálás érdekeltséggel a Centrumban Tyifionov fogadta a KGST-tagországok Éiszforfilaik-delyetlesöf Nyíkolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Mioisztertanácsáinak . elnöke szerdán Moszkvában fogadta a KGST-tagországok minisz­terelnök-helyetteseit, köztök Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Minisztertanács elnök- helyettesét, akik részt vesznek a KGST gépipari együttmű­ködési bizottságának első, ala­kuló ülésén. A találkozón áttekintették, hogyan fejlődik és mélyül a KGST-országolc gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működése a gépgyártás terü­letén, a népgazdaságok ma­gas műszaki színvonalú gé­pekkel és berendezésekkel va­ló ellátásában, a gépgyártás szerkezetének tökéletesítésé­ben és műszaki újrafelszere- lésében. ■ Nyikolaj Tyihonov a be­szélgetés során részletesen szólt a szovjet népgazdaság fejlődésével kapcsolatos kér­désekről. a társadalmi terme­lés hatékonyságának a növe­léséről. Hangsúlyozta. hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa nagy jelentőséget tulaj­donít a testvéri szocialista országokhoz fűződő sokoldalú együttműködés elmélyítésének. A Lenini Komszomol Köz­önt! Bizottságának meghí- ására Hámori Csabának, a 1ISZ Központi Bizottsága el- ő titkárának vezetésével zerdán a Szovjetunióba uta- ott a KISZ KB delegációja, v küldöttség tárgyalásokat olytat. a Lenini Komszomol ezetőivel a két szervezet te- •ékenységéről, s együttműkö- íésének aktuális kérdéseiről. (MTIj Tavaly nyolc és fél száza­sai .teljesítette -Ilii. -forgal­mi 'tervet a salgótarjáni Cent­rum Áruház. A magasabb be­vételt az előző évihez képest másfél százalékkal kisebb költ­séggel valósították meg. Az áruház vezetői a minőségi fejlődést az utóbbi két évben alkalmazott anyagi ösztönzési eljárásnak „tudják be”. 1984-ben egymással párhu­zamosan két ösztönzést is al­kalmaztak. Egyrészt — az előző évben bevezetett — „jö- vedelemerde kéltség! rend­szert”, másrészt a „kísérleti térgazdálkodás” néven emle­getett módszert. Az irányítók úgy látták: a két ösztönzés együtt jobban elősegíti a munka hatékonyságának eme­lését, egyúttal a dolgozók jö­vedelmét is kiadósán gyara­pítja. Mind a két számításuk vallóra vált. 1983-ban a jöve­delemérdekeltség alapján kifi­zetett többietjárandoság 528 ezer forint volt: azaz több- mint 40 százalékos az alap­bérhez viszonyított többletjut­tatás. A jó év után tavaly újabb jelentékeny fejlődést sikerült elérniük. A nyereségtervet több minit másfélszeresére tel­jesítették, így az előző évinél kétmillió forinttal magasabb Bótonyterenyei „Bórák” Tavaly 44 millió forint értékben gyártották keresett radiátoraikat a Fűtőber bátonyte- renyei gyárában. Az idén — várhatóan — duplájára növekszik a készülékek gyártása. Már eddig 77 millió forint értékű rendelésük van a Bóra nevet viselő fűtőtestekre. Kiváló minőségű termékük méltán viseli az Adriai-tenger mellékén uralkodó hideg szél nevét, mert a leghűvösebb időjárási körülmények között Is jó hatásfokkal képes kör­nyezetét fűteni, Képünk a radiátorgyértó üzemben készült. — kulcsár — Uj biztosítási formákat nyújt az Ml la mi Biztosító Jó alapot szolgáltattak nindéhhez az oktatási félév apaszt alalai és a művelőde- i terveik, amelyeket ebben az dőszakbam készítettek ei me- jyenik intézményei. Általános tapasztalat, hogy ■negyeszerte kevesebb figyel­nél fordítanak az oktatási es nűvelödési intézményekben a •endeletek végrehajtására; az n bezmenyvezetők nem élnek, jogi lehetőségeikkel; a mun­kaközösségek bevonása pedig nem eléggé tudatos. Ezért hangsúlyos a fel­ügyeleti munka további fej­lesztése. Ebben a tárgykörben óbb módszertani kiadványt is megjelentetnék a megvet tanacs közreműködésével. Na­gyobb hangsúlyt keli fordíta­ni a tartalmi tevékenység fej­lesztésére, az oktatási terület ten a szorgalmi időszak haté­konyabb kihasználására, a művelődésben pedig a mód­szertani feladatok továbbfej­lesztésére. Mindezen túl —• hangsúlyozta az osztályvezető — azt is meg kell fontolni, hogy a felügyeleti jelentések mennyiben átgondoltak az emberi tényezők szempontjá­ból. Űjabb konfliktusok je­lentkezhetnék ugyanis akkorj ha egy-egy vizsgálat alkalmá­val a személyi feltételeket nem teljes átgondoltsággal ele­mezzük. A kibővített művelődési osztályértekezlet jó alkalmat adott arra is, hogy a résztve-J vők számot adjanak a tapasz­talataikról, kételyeikről hogy az adott terület helyze­tén keresztül hangolják ossz« elképzeléseiket a megyei fel^ adatokkal, célkitűzésekkel, j 3 Szovjetunióba lett az összeg. Ez lehetővé ,teíi.< hogy a dolgozók bérfej­lesztéseben kétszámjegyű volt a százalékon mért növek­mény! Ugyanakkor a jöveöe- lemérdekeitség-i rendszerbe be­vont 646 ezer forint „ráadást” — alapbérük 37 százalékát — fizettek ki. Említésre érde­mes, hogy minden egyes osz­tály túlteljesítette tervét, ám különböző mértékben. A prí­met 65, illetve 60' százalékkal a gyermekruházati és a cipő­osztály vitte, éppúgy mint az előző esztendőben. Nap minit nap megfigyelhe­tők a jelei az áruházban az egészséges szemléletváltásnak« az irányító dolgozók körülte­kintőek, az eredményességet tartják szem eiőtt a dönté­sek meghozatalakor. Mivel az érd ékel tségi rendszerben a leltárhiányért teljes anyagi felelősséggel tartoznak1, a dol­gozók: az utóbbi két évben ilyen hiány nem adódott. Ala­posabban figyelik az eladó­térben- zajló mozgást, bátrab­ban vállalják az „enyves ke­zű” vevőkkel a . konfliktust. Emellett az áru törésből szár­mazó kár összege is jelentő­sen csökkent az üzletben, az érdekeltségi rendszerrel meg­változtatott szemléletmód ha­tására. Kibővített megyei művelődési osztály értekezlet Milyen a felügyeleti munka színvonala ? Az előttünk álló oktatási és művelődési feladatok igé­nyessége jellemezbe a megyei tanács művelődési osztályának tegnap tartott kibővített osz- tályértékezletét. A résztve­vők: az általános felügyelők, megyei és középfokú intéz­ményvezetők, valamint a tár­sadalmi szervek képviselői számára rendezett osztályér- teke^leten elsősorban a fel­adatokra történő fokozottabb koncentrálás kapott hangsúlyt. A., előadó dr. Horváth István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, ennek tükrében vizsgálta a felügye­leti munka helyzetét, színvo­nalát. Mint megállapította az utób­bi időszakban végbement köz- igazgatási átszervezés követ­keztében nagymértékben visz- szaesett a felügyeleti munka saínvonala. Az oktatási terü­leten elfogadhatónak tarthat­juk, de a művelődési terüle­ten valóban gyengének mond­ható. Még az olyan tradicio­nális központokban is ez a helyzet, ahol a járási felügye­leti munka már megalapozta a váltás utáni időszak sike­rét. Ezen mindenképpen vál­toztatod kell. A biztosítások, a károk és kártérítések alakulásáról, va­lamint az Állam; Biztosító idei terveiről tájékoztatta szerdán az újságírókat Tar Jenő, az intézet megbízott ve­zérigazgatója. Mint elmondta, a múlt év­ben sem csökkent az érdek­lődés a biztosítások iránt, no­ha mind a vállalatok, mind pedig a lakosság nehezebb i körülmények között gazdál­kodott. A biztosító tavaly év végén több mint 8.1 millió lakossági' biztosítási szerző­dést tartott nyilván. Ezen be­lül a CSÉB-tagok számg 3,7 millió, 3 millió családnak van lakásbiztosítása, s 730 ezer autósnak cascója. A ma­gánvállalkozók közül 50 ez­i ren rendelkeznek valamilyen d biztosítással. A turisták, va- v ) lamint a külföldön dolgozók - v i kevéssé veszik igénybe a t • biztosítási lehetőségeket. 1 A lakosság biztosításaira j összesen 4,3 milliárd forintot , j fizettek ki kártérítésként. A lakásbiztosításokra 650 ezer , j alkalommal térítettek egy- } egy kárra átlagosan ezer fo- , rint jutott. A korábbi évek- ’ hez hasonlóan a legtöbbször . tűzeset miatt fizettek. A gép- 5 jármű-felelősségbiztosítás és a casco alapján 313 ezer alka- " lommal fizettek kártérítést, összesen 2,2 milliárd forint j értékben. A vállalatoknak és szövet- - kezeteknek 96 százaléka ren­delkezik biztosítással. Bár a vállalatok a múlt évben ke- t vesebb alkalommal jelentet- 1 :ek be kárt, mint korábban, a t kifizetett kártérítési összeg 1 jelentősen emelkedett: 1983- 1 ban 4440 káresetre egy mii- t liárd forintot, 1984-ben pe- t dig 3980 káresetre 1,65 mii- t liárd forintot fizettek ki. 1 Az idei tervekről szólva 1 Tar Jenő elmondotta, hogy az idén egyebek között beveze­tik a nagyüzemi baromfi-, 1 valamint a prémesállat-biz- < tosítást, s kiszélesítik a hüve­lyes növények biztosítását is. Bevezetik az úgynevezett idő­szakos cascót is, tehát az is megkötheti ezt a biztosítást, aki csak az év bizonyos hó­napjaiban használja kocsiját. : ni Néhány hete vezették b? a sz tervezői felelősségbiztosítást. 1« E szerződés keretében a biz- h; tosító azokat a károkat vál- — lalja át, amelyek tervezési hi- h" bával függenek össze. A be- ^ ruházások védelme — mutat- el lak rá a sajtótájékoztatón — 13 csak a már régebben beveze- ^ tett építés- és szereiésbiztosí- ^ tással együtt tekinthető tel- Vl j esnek. ni Végül elmondták, hogy a la- 11 kosság 14 ezer, a vállalatok és szövetkezetek pedig 700 vi- 0 harkárt jelentettek be a leg- a utóbbi napokban. Az Állami v Biztosító külső szakemberek- t kel megerősített kárszakértő- h gárdája országszerte szombat- u vasárnap is dolgozik, hogy e mielőbb felmérjék; a károkat, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents