Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRÁD Színes Dexion AZ MSZMP NOQRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGY XLI. ÉVF„ 30. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1985. FEBRUAR 6.. SZERDA ötvenezer munkanapot Salgótarjánért! A társadalmi munka a városfejlesztés szerves része A Salgótarjánban élők lakóhelyszeretetének, a tele­pülést gazdagító önzetlen társadalmi munkának ország­szerte híre van. A legszebb bizonyíték erre a csaknem .lazsXJfau ivAE5funiu a kiemelkedő ‘áiuauiiísafiai uE|jep[ad egymás után elnyert Nemzeti zászló. A városi tanács legutóbbi ülésén együttesen tárgyalta meg a testület Salgótarján 1985. évi fejlesztési, tervét, va­lamint az idei társadalmi munkaakciókat. A napirendek •összevonása korántsem formá­lis, a tárgyalás módja tartalmi okokra vezethető vissza. Ki­fejezi a társadalmi munka megszerzett rangját, s azt a tényt, hogy a város fejleszté­sének járható útja a taná­csi erőforrások és a lakosság összefogásában rejlik: a tár­sadalmi munka a városfej­lesztés szerves része. A közös munkálkodásnak Salgótarjánban az egyre tere­bélyesedő mozgalom jelmon­data. ad keretet: ötvenezer munkanapot Salgótarjánért. Ä mostani tervben a szerve­ző bizottság jó okkal írja le: a lakásellátás feltételeinek javításában, a gyermeki,ntéz- ményi hálózat fejlesztéséiben, a kereskedelmi és szolgálta­tása ellátásban túlteljesítettük e iképzelései nket. Szépült, rendezettebbé vált Salgótar­ján, nagyobb fi gyei met ka­pott a környezet védelme, a lakóterületek tisztasága. A Hazafias Népfront szervező bizottsága ezek után azt ál­lapítja meg: eredményeink azért ilyen számottevőek, mert a város üzemeinek és intézményeinek dolgozói és a lakosság magáénak érzi Sal­gótarjánt. Ennek köszönhető­en önzetlenül segítenek a ta­nácsi fejlesztési és költségve­tési tervek sikeres teljesítésé­ben. A fontos érzelmi tényező­re, a lakóhely szeretetére gondolnak akkor is. amikor az 1985, évi munkaakciók si­kere érdekében kívánják mozgósítani a lakosságot, a dolgozókat. Salgótarján város Tanácsa csatlakozik a HNF Országos Tanácsa és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la által hazánk felszabadulá­sa 40. évfordulója és a XIII. kongresszus tiszteletére, vala­mint a megye tanácselnöke által meghirdetett település- fejlesztési mozgalomhoz. Az eredményes társadalmi munkavégzés érdekében a városi tanács szakigazgatási szervei és a körzeti népfront­bizottságok javasláta alapján összeállították az immár megvitatott feladattervet is. A tervezés során kiemelten kezeltek néhány olyan na­gyobb. a város jelentősebb te­rületét érintő- feladatot, amelynek a megvalósításához a lakosság szélesebb körét kí­vánják mozgósítani. A gyer­mekintézményeknél továbbra is számítanak a patronáló vállalatokra, segíteni kíván­ják a sportlétesítmények és parkok építését. E főbb célkitűzéseket a té­telesen kidolgozott teendők töltik meg tartalommal. Min­den feladat tervezett értéke összesen majdnem 115 millió forint. Már a precíz felkészü­lés is eredménnyel kecsegtet, hiszen a feladatsorban min­denki találhat olyat,, amihez kedvet és tehetséget érez. A Hazafias Népfront munkabi­zottsága ezért okkal számít­hat rá, hogy újabb híveket flyer meg a várost gyarapító társadalmi munkának. A sal­gótarjániak igyekezetének is­meretében pedig talán abban is lehet bízni, hogy az össze­fogás meghozza — a váro6 további fejlődése mellett — az ötödik Nemzeti zászlót. Színes Dexion-elemek gyártására folynak kísérletek a Sál ben. Az eredeti szürke melle tt további négyféle pasztell és lakossági szolgáltatásként hamarosan egységcsomagba termékeket. (Üzemi képriportunk a 3. oldalon látható.) gótarjáni Kohászati Üzemek- színváltozatot alakítanak ki szerelve árusítják e praktikus — Kép: Bencze — Országos erdővédelmi konferencia Legjelentősebb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió Veress Péter sajtótájékoztatója a Parlamentben Mazánk külkereskedelmi árucsere-forgalmának 1984. évi alakulásáról, valamint az idei legfontosabb feladatokról tájékoztatta kedden Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter a sajtó képviselőit a Parlamentben. A miniszter elmondta, hogy tavaly a külkereskedelmi egyensúly tovább javult; a rubelelszámolású érucsere- forgalomban kivitelünk szá­mottevően meghaladta a be­hozatalt, és — a tervezettnél valamivel kisebb arányban — az 1983. évi szintet meghaladó aktívumot értünk el a konver­tibilis elszámolású áruforga­lomban is. Kedvezően alakult nemzetközi megítélésünk is, hitelképességünk fokozódott. Változatlanul gondot okoz, hogy a konvertibilis exporton belül viszonylag csekély a magas feldolgozottságú termé­kek aránya, és, hogy néhány területen nem sikerült még biztosítani a termékek tartó­san egyenletes jó minőségét. 'A kiszállítások üteme sem volt kielégítő: a tavalyi aktívum­nak közel egyharmada de­cemberben keletkezett. A miniszter kiemelte a szocialista országokkal foly­tatott árucsere-forgalom alap­vető jelentőségét. A szocialis­ta országokból származik a vásárolt energiahordozók túl­nyomó többsége, az alap- anyagimport több mint egy­harmada, és a gépipari beho­zatal 64 százaléka. A tavalyi évet jelentős, korábban fel­halmozódott külkereskedelmi passzívummal kezdtük, és a cél elsősorban az elmaradás csökkentése volt. Ezt sikerült is teljesíteni oly módon, hogy mind az export, mind az im­port az előirányzatot megha­ladó mértékben növekedett. Kivitelünk értéke a tervezett 9 helyett 11 százalékkal halad­ta meg az előző évit, miköz­ben behozatalunk az előirány­zott 1983-as szinthez képest néhány ágazatban valamelyest ugyancsak emelkedett, A leg­jelentősebb exporttöbbletet a kohászat, az élelmiszeripar és a gépipar érte el, csökkent viszont a könnyűipari és a mezőgazdasági cikkek kivite­le. Ez utóbbiaknál több ter­mékcsoportból is erre az évre áthúzódó kiviteli elmaradá­saink vannak. Az importon belül nőtt' a gépipari, vala­mint a kohászati és könnyű­ipari termékek aránya. A szocialista országok közül legjelentősebb külkereske­delmi partnerünk változatla­nul a Szovjetunió: a teljes külkereskedelmi áruforga­lom 32 százaléka, a rubelel­számolású forgalomnak pedig több mint 60 százaléka a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelemben realizálódik. A Szovjetunióba tavaly mint­egy 11 százalékkal többet ex­portáltunk, és onnan hat szá­zalékkal többet vásároltunk, mint egy évvel korábban. Ki­vitelünknek csaknem fele gépipari termék, de jelentős az anyagok, alkatrészek, va­lamint a fogyasztási iparcik­kek exportja is. A behozatalban az energia- hordozók és a nyersanyagok aránya a legnagyobb, de szá­mottevő mennyiségű gépipari és vegyipari terméket is vá­sároltunk. A többi európai szocialista országgal összességében 5,5 százalékkal nőtt tavaly az árucsere-forgalmunk, ennek legnagyobb hányadát — kivi­telben és behozatalban egy­aránt — gépipari cikkek, be­rendezések alkották. Expor­tunkban jelentős volt még az élelmiszeripari termékek, im­portunkban pedig a vegyipa­ri és könnyűipari cikkek ará­nya. A konvertibilis elszámolá­sú ál' ucsere-ioigaiombaa as előirányzottat megközelítő ak­tívumot Sikerült elérni, és ki­vitelünk — immár harmadik egymást követő évben — je­lentősen meghaladta a behoza­talt. Az exportált termékek mennyisége a tervezett 4,3 he­lyett 5 százalékkal nőtt, az árak — mindenekelőtt a me­zőgazdasági árak — kedve­zőtlen alakulása miatt azon­ban a kivitel értékének nö­vekedése csak az 1983. évi szintet érte el. Továbbra is (Folytatás a 2. oldalon.) Országos erdővédelmi konfe­renciát tartottak kedden Bu­dapesten. A tanácskozáson — amelyet az Országos Erdésze­ti Egyesület és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium közösen, rendezett — elsősorban a levegő szennye­zettségéből adódó károsodás mértékét, valamint a véde­kezés lehetőségeit vitatták meg a szaikemlberek, előadók emlékeztettek rá, hogy az erdők — környe­zetszennyezésből adódó — pusztulása ma már világszerte probléma. A nagy ipari üze­mekből a levegőbe jutott ká­ros anyagok 2—3 ezer kilo­méteres körzetben éreztetik természetre raboló hatásukat. Magyarországon nagymértékű erdőpusatuláisról ugyan nem beszélhetünk, de az erdősé­geknek így is mintegy tíz szá­zaléka súlyosan szennyezett. Különösen az északi hegyvi­dék tölgyeseiben okozataik je­lentős károkat a környék ipa­ri létesítményei, emellett szá­mottevő ártalom tapasztalha­tó a délnyugat-magyarországi fenyvesekben, és kedvezőtle­nül hatott a tattajvizszint süllyedése a délkeleti ország­rész erdőségeire. A károk elhárítására, illet­ve mérséklésére a közeljövő­ben mérő- és megfigyelőrend­szerek kiépítését tervezik a szakemberek. A szükséges mérőeszközökből, valamint fi­gyelőszolgálatból kiépülő há­lózat az egész országot átfog­ja majd, és folyamatos képet ad az egyes körzetek, illetve fafajták szennyezettségének mértékéről. Ennek kapcsán javasolták az ellenállóbb fa- fajták szélesebb körű telepí­tését is. Mindenekelőtt a ha­zai körülmények között külö­nösen jól megélő őshonos, lombos fák javíthatják az er­dők életképességét — hangoz­tatták a résztvevők. (MTI) NEB-ülés Rétságon Javult a vizsgálatok színvonala A Rétsági Népi Ellenőrzési Bizottság keddi ülésén — Kiss János elnöki beszámo­lója után — a NEB elmúlt évi tevékenységét értékelte. A beszámoló jelentés részletesen kitért a vonzáskörzet ipari és mezőgazdasági üzemeinek gazdálkodására, majd a leg­fontosabb vizsgálati megálla­pításokat tekintették át. A többi között utaltak arra, hogy a gazdálkodó üzemekben még több lehetőség van az ener­gy »megtakarításra. A társa­dalmi tulajdon védelme kap­csán elmondhatták: a vizsgá­latok tapasztalatai alapvetően pozitívak voltak. Más célvizs­gálatok alapján viszont meg­állapították, hogy több eset­ben nem tartják be a társa­dalmi tulajdon védelme érde­kében megjelent jogszabályo­kat, nem működik megfelelő­en a vezetői és a belső el­lenőrzés. Kedvező tapasztala­tokai kozott a lakosság árur Aczél György Párizsban Kedden délben Párizsba éri kezett az MSZMP-nek aa PKP 25. kongresszusán reszt* vevő küldöttsége. A küldött­séget Aczél György, az MSZMP, Politikai Bizottságának tagjai a KB titkára vezeti, tagja is Kovács László, a KB küliügyjj osztályának helyettes vezető-} je és Verők Istvánná, a kül­ügyi osztály munkatársa. Aj küldöttséget Orly repülőtéren Roland Leroy, az FKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a L’Humanité igazgatója és Pa­lotás Rezső párizsi magyaí nagykövet üdvözölte. Ma összeül az FKP kongresszusa Ma délelőtt kezdődik a Pá­rizs melletti Saint-Quenba u az FKP XXV. kongresszusa. A kongresszuson , Georges Marchais főtitkár referátuma után megvitatják a Központi Bizottság októberi ülésén el­fogadott határozattervezetet, majd újra választják a párt vezető szerveit. A kongresz- szus vasárnap fejezi be ta-; nácskozását. A határozattervezet közép­pontjában a Központi Bízott-} Ságnak az a javaslata • áll,'- hogy a kommunisták — a a elmúlt időszak tapasztalatai-} nak tanulságát levonva —< egy széles körű népi tömörü lés kibontakoztatásával moz­gósítsák a válság elleni harc-* ra mindazokat, akiket légin-'- kább sújt a kormány gazdaJ ságpolitikája, a növekvő mun­kanélküliség és a vásárlóerő, csökkenése. A határozatter­vezet rámutat: az FKP 198-f nyarán azért nem vállalta to­vább a kormányban való részvételt, mert a szocialistái vezetők megtagadták koráb-t ban vállalt kötelezettségeiket! A kormány jelenieigi gazda-* ságpolitikája súlyosbítja a! válságot, s annak fő terhét d dolgozó' tömegekre hárítja. A kommunisták meggyőződése szerint a válság nem végzet-} szerű, lehetne olyan gazda-} ságpoldtikát is folytatn-ij amely kivezeti az országot d válságból. Ehhez azonban a dolgozók harcára, tevéken# fellépésére van szükség. (MTÜ ellátását elemző vizsgálat, bár visszatérő hiányosság, hogy a kistelepüléseken a kí­nálat nem mindig alkalmaz­kodik a lakosság megválto­zott igényeihez. Az aprófal­vak egy részénél a boltok ál­lagmegóvása is elmarad a kö­vetelményektől, nem jók a raktározás feltételei: A rétsági NEB részletesen áttekintette a megállapítások következményeit is, sorra vé­ve a különböző felelősségre- vonásokat. A továbbiakban megállapították, hogy a vizs­gálati munka színvonala to­vább javult. Nagyobb figyel­met fordítottak az előkészítés­re, a kiválasztásra és a fel­készítésre. A vizsgálatok ta­pasztalatainak hasznosításá­ban is következetesebb a munka. Több esetben volt példa arra is, hogy a NEB a megtett intézkedést nem fo­gadta el, s a hiányosságok megszüntetéséig új intézke­dést kértek. A NEB megálla­pítása szerint a következetes munka eredményeket hoz, az intézkedések kikényszerítése azonban sok időt és munkát igényel, még tovább fokozva a nagyfokú leterhelést. A rétsági NEB is figyelmet fordít a társadalmi munka­társak tevékenységének er- 1 kölcsi és anyagi elismerésére. Ugyanis 1984-ben egy személy Kiváló társadalmi munkáért I kitüntetésben részesült, má- sök emlékplakettet, a KNEB elnöke által alapított elisme­rő oklevelet és tárgyjutalmat 1 kaptak. Az elmúlt évi tevékenységet értékelve a Rétsági Népi El­len őrzési Bizottság továbbra is fő feladatként szabta mega munkaprogram következetes végrehajtását, valamint az el­lenőrzési munka hatékonysá­gának. javítását,

Next

/
Thumbnails
Contents