Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

Gyere vissza, Jóska! Rokonszenves számomra, hogy a televízió gyakran és rendszeresen él műsorkészí­tésben az együttműködés le­hetőségeivel. Partnerei — szintén dicséretesen — válto­zatosak: hazai és nemzetközi tömegtájékoztatási szerveze­tek, kulturális intézmények és tnás, tőkével bíró cégek. A Magyar Televízió egyik közös műsorát szombat este az egyes programban láthat­tuk. Nyilván megfelelő ré­szesedés fejében az Országos Rendező Iroda társult, s lét­rejöhetett a székesfehérvári Vörösmarty Színházban Ko­vács József műsora, a „Jöjj vissza hozzánk.. Miért ép­pen Székesfehérváron ? Erre mines pontos támpontom. Kö­vetkeztetni tudok:-falán mert ez befogadó színház lévén, rendelkezett maga is bizonyos anyagiakkal, a nélkülözhetet­len kooperációs készség mel­lett; talán mert a műsor egyik szereplője, a grazi szín­ház igazgatója, egyben Ko­vács József jelenlegi főnöke ebben a városban, ebben a színházban kezdte énekes szí­nészi pályáját, s úgy hívják: dr. Tarján Tamás (nem té­vesztendő össze a kiváló »zfnh'ázkritikussal, irodalmár­ral). Kovács József műsora nem okozott meglepetést. Azt kap­tam, amire számítottam. Vé­konyka, kicsit csinált, kicsit szellemes összekötőszöveget — észrevétlen elmondásáért, je­lenlétéért az énekes barátját, Fikár Lászlót illeti elismerés, •— remek muzsikát — Pál Tamás karnagy, zongorista és a Magyar Rádió és Televízió zenekarának részvételével — és megnyerőén lehengerlő stí­lusban, magas színvonalon, technikai biztonsággal és tö­kéletességgel előadott ének- •- számokat: operettet, népdalt, musicalt, operát. Nem csak -Kovács Józseftől, partnerei­től is: Németh Marikától, De- esi Ágnestől meg a grazi pri­madonnától: Bártfai Évától. A két férfipartner — a már említett Tarján Tamás és a klagenfurti színházigazgató, rendező Ferkai Tamás — más szempontból volt első­sorban érdekes: nekik köszön­hető, hogy Kovács József bonvivánkarriert csinált, s ma sztár lehet két városban, ma megállná a helyét bár­mely más színpadon. Pedig — bizonyára emlé­keznek még a 35 éven felüli­ek — milyen nehezen indult ez a karrier! A műsorban is elhangzott, s innen a címe: 1967-ben a televízió táncdalfesztiválján egy ismeretlen fiatalember óriási közönségsikert aratott a Jöjj vissza hozzám... című érzelmes, sőt szentimentális dalai. A mű, az előadásmód kirítt a környezetéből, a kö­zönség azonban melegen ün­nepelte. A beat- és a tánc- dalszakma őrjöngött: ez a dal, ez a posze éneklés a műfaj megcsúfolása. S ezzel meg­kezdődött a Kovács József körüli vita. Magam -y- nyil­ván mert restelltem ellágyu- lásomat, érzelmeimet — a szakmaiak harangját erősítet­tem. Hozzájárult magatartá­somhoz az is, hogy nem ép­pen hízeLgő cikkeket lehetett olvasni, mende-mondákat hallani az ifjú emberről, aki — mondták — Csepelen esz­tergályos, beképzelt és nagy­szájú, azt meri társai előtt hangoztatni, hogy neki kevés az a pénz, amit esztergáilás- sai keres, hogy életmódjához, igényei kielégítéséhez sokkal többre lenne szüksége. Az ef­féle szó nemigen volt szim­patikus akkoriban, meg kü­lönben is: akinek van egy tisztességes kenyérkereső szak­mája, ne ugráljon, pláne ak­kor, ha még a kiejtése sem hibátlan; az ilyen ne melen­gessen énekművészi álmokat. S azóta már tudjuk — Ko­vács József nem először lé­pett fel reprezentatív televí­ziós gálaesteken, — a magát meg nem adó munkásfiúnak volt igaza. Tisztában volt hangja szépségével, képessé­geivel és korlátáival, érezte az elhivatottságot, s elindult a kétfelé hadakozás útján: ledobta magáról a visszahú­zó köteleket, szembeszállt a lekicsinylők, a befogadni nem kívánók táborával — énekel­ni tanult, megkereste az adottságaihoz leginkább illő műfajt és stílust. Kovács Jó­zsef győzött: megvalósította, kiteljesítette tehetségét. Itt aztán újra megállhatunk egy kis tűnődésre. Minden igaz az előző mondatból, még­sem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Ki tudja ugyan­is, mi lett volna a tenoristá­ból a Fővárosi Operettszín­házban, ha nem hívja fel rá Tarján Tamás figyelmét az — egyébként mindkettőjüket tanító — énektanárnő. Mert Kovács József tenorja végül is nem a honi szíveket dobog­tatja meg — legföljebb a ritka tévés szereplések alkal­mával —, hanem a gemütlich Ausztria, Graz, Klagenfurt, Baden közönségét. S lehet, hogy ezért, lehet, hogy a kez­dés éveiért némelyek még ma is tamáskodva fogadják (né­mi alapot adhat erre kissé idegen es akcentusa, amely persze lehet az egykori be­széd-, pontosabban kiejtési zavar maradéka is). Kovács József — mint any- nyian — nem lehetett prófé­ta saját hazájában, de vál­toznak az idők. Erre utal a műsor címe is, vagy ahogyan magamban fogalmazok: Gye­re vissza, Jóska! Végül a Szivárványról ga- lopban. Ez a vetélkedősorozat a téves játékok legjobbja volt: könnyed, képszerű, csevegő, szórakoztató, tanulságos. Csak arra nem tudok rájönni: mi­ért szurkolt olyan láthatóan Vágó István játékvezető és szinte az egész zsűri a zala­egerszegieknek? Nem vagyok irigy, csak szeretem az (ob­jektiv) igazságot. A zalaeger­szegi játékosok jogosain örül­tek a győzelemnek. Megdol­goztak érte, amit kifogásolóik, arról ők nem tehetnek. Aho­gyan az egypontos lemaradás sem a miskolciak tragédiája. Azért kíváncsi lettem volna az 6 orcájukra is a befejezés pillanatéiban. De tapintatos tévéseink megfosztottak tőle. ök tudják, miért. Annyit azonban utólag megtehetek, kérek egy képet valamelyik miskolci fotós kollégától. (sulyok) Ősztől: tankötelesek osztálya Űj oktatási formát vezet­nek be ősztől a dolgozók ál­talános iskoláiban. Az úgyne­vezett tanköteleseik osztálya létrehozásának indokairól tá­jékoztatták a Művelődési Mi­nisztériumban az MTI mun­katársát. Az elmúlt tanévben a tan­kötelesek 92,5 százaléka fe­jezte be 16 éves koráig alap­fokú tanulmányait, 14 éves korukig pedig a tanulóknak csak 83,7 százaléka végezte el e nyolc osztályt. Több vizsgá­lat azt, mutatja, hogy a túl­koros gyermekek csaknem valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, többsé­gük családja nem teremt megfelelő környezetet a fiata­lok fejlődése számára. A minisztérium szakembe­rei elmondották: amíg a ..nap­pali” iskolákban nem tudják elérni, hogy a tankötelezettség teljesítése teljes körű legyen, amíg hiányoznak az e gyer­mekek életkorát és magatar­tását figyelembe vevő sajátos pedagógiai módszerek, addig — átmeneti megoldásként és nem oktatáspolitikai célként — a dolgozók általános isko­láiban teremtik meg azokat a szervezeti és pedagógiai kere­teket, amelyek e korosztály eredményes neveléséhez, mó­dot adnak. A dolgozók általá­nos iskoláiban szerzett tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ebben az iskolatípusban meg­felelő tárgyi és személyi fel­tételek mellett, eredménye­sen foglalkozhatnak a túlko­ros tanulók speciális nevelé­sével-ok tatásával. Az oktatásügy illetékesei — a közoktatás fejlesztési prog­ramjának megfelelően — új jogszabályt készítenek elő a dolgozók általános iskoláiban foljró egységes képzés, életkor szerinti differenciálására. A tervek szerint az ifjúságii ta­gozaton belül szervezik meg a tanköteles osztályokat. Itt ta­nulnak majd tovább azok a diákok, akiket az általános iskolákból átirányítanak, il­letve azok, akik a gyógypeda­gógiai intézményekben, kise­gítő isikolákban tanultaik. Salgótarjáni síküveggyár, MSZBT-tagesoporf A barátság érzésétől nem szabad megfosztanunk egymást A SZOVJET FILMEK és szovjet könyvek, írások iránti kereslet növekedése jelzi, hogy napjainkban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik széle­sebb körben is keleti szom­szédunk iránt. Ahogy az egyik neves publicistánk, E. Fehér Pál fogalmazta meg, emögött a Szovjetunió valós életének megismerési szándéka rejlik. A hétköznapok embere iránti érdeklődés. Ebből a szempontból kell figyelemre méltónak tartani azokat a módszereket is, ame­lyeket munkája során megye- székhelyünk egyik aktiv mun­kát végző MSZBT-tagcsoport- ja, a salgótarjáni síküveggyár baráti közössége kialakított. Mint vezetőjük. Szalai Gás­pár megfogalmazta: — Nézze, teljesen természetes, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barát­ságunk népünk számára tör­ténelmi jelentőségű. A negy­venedik évfordulóra készü­lünk, de tudjuk, hogy ez a barátság jóval korábban kez­dődött. És elmondhatjuk, hogy kiállta az idők próbáiát, nem­csak a napsütéses időkben, de felhősebb időszakokban is. Tagcsoportunknak az a fel­adata, hQgy sallangoktól men­tesen mutassa be a győztes szocialista forradalomtól meg, tett utat. az a harcot, melyet a Szovjetunió folytatott és folytat a békéért, a társa­dalmi haladásért, a népek kö­zötti megértésért. Ügy tudunk még több barátot szerezni a Szovjetuniónak, ha a valós életet, helyzetet mutatjuk be, a maga fejlődésében. Gondo­lom, a szovjet emberek is igénylik azt, hogy a valóság­nak megfelelően ismerjék meg őket, s ezen keresztül erősít­sük a barátság szálait tovább. Ezektől a mély elvi alapon nyugvó baráti érzésektől nem szabad megfosztanunk egy­mást. A síküveggyár MSZBT-tag- csoportja valóban ezeknek a szép, őszinte szándékokról tanúskodó gondolatoknak a jegyében tevékenykedik. Ezt mutatja például, hogy a ja­nuár 21—25. közötti, magyar— szovjet baráti hét program­jának szervezéséből is aktívan kivették a részüket. Nagy ér­deklődést váltott ki az az elő­adás. melyet Leonyid Jago- dovszki, a tudományok dok­tora, a nagykövetség tanácso­sa tartott, a magyar—szov­jet gazdasági együttműködés a KGST-n belül címmel. Vagy az a találkozás, melyen részt vett Akimov Jurij Petrovics, a Novosztyi sajtóügynökség — APN — budapesti irodájának vezaJője. a Fáklva főszerkesz­tője. A barátsági hét kereté­ben vett részt csapatuk a „Baráti szövetségben” című vetélkedőn. Segítették a gyár által támogatott Petőfalvi is­kola kiállításának megszerve­zését. Találkozókat, utazásokat, eszmecseréket szerveznek. A legkülönfélébb prooaganda- eszközök igénybevételével is­mertetik meg a vállalat dol­gozóival a Szovjetunió ered­ményeit. és valóban arr.a tö­rekszenek, hogy mindenki a magáénak érezze a barátsági munkát. szalai gáspAr egy szerződés iratanvagát kotorja elő a szekrénvből. Barátsági szerződés a Kemerovo test­vérmegyei Anzsero-Szud- zsenszk városában működő üveggyárral. Magyar és ciril ábécés betűkkel gépelt iratok. A dokumentumból kiderül, hogy a két testvérvállalat minden évben rendszeresen találkozókat szervez, amely­nek keretében megismerked­nek egymás munkájával, prob­lémáival és munkaverseny- vállalásaikkal. Beszélgető- partnerem némi büszkeséggel mondja, hogy, amikor először járt náluk a szovjet delegá­ció, „mint, amikor a testvé­rek találkoznak, rengeteg kér­déssel halmoztak el bennün­ket munkánkról, életünkről és a gyári termelési módszerek­ről, fejlesztési elképzelések­ről.” A két vállalat ugyanis kétségtelenül sok tapasztala­tot tud átadni egymásnak. Munkájuk tartalmi és mód­szerbeli tervezésében, szerve­zésében kétségtelenül szüksé­ges megemlítenünk, hogy so­kat jelentett a városi tagcso­portok munkájának fellendí­tésében a megyeszékhely 24 tagcsoportjának munkáját ösz- szehaneoló munkaközösség létrejötte. A városi munka- közösség segíti a tagcsoportok tapasztalatszerzését, és az egvmást segítő kapcsolatok erősítését. — Mennyit számít a barát­sági munkában a személyes élmény? — kérdezem a tag­csoport ügyvezető elnökét, — Nagyon sokat — vála­szolja. — Nem lehet elfelej­teni azokat az érzéseket, ame­lyeket egész fiatal korban és azt követően szerzett az emJ bér. Vagy csak a közelmúltai említsem. A gyárban talál­koztunk Dunajeva asszonnyal; aki a Nógrádi-partizáncsoport rádiósa volt. Vagy: Róza Je- fimovával, aki a len.ingrádi Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke. És azok a szinte mindennapos találkozók, ame­lyek a Szovjetunióból érkező turistacsoportok, vagy az itt­tartózkodó szovjet elvtársak­kal kialakultak. Nagyon hasz­nosak a Szovjetunióban tett látogatások és a baráti kap­csolatok. Ezek a személyes élmények, újabb és úiabb ta­lálkozások, szinte újabb és újabb töltést adnak a ma­gyar—szovjet barátsági mun­ka végzéséhez, továbbfej­lesztéséhez. Ebben az évben a síküveggyár képviselői utaz­nak Anzsero-SzudzsenszkbeJ A negyvenedik évforduló tisz­teletére készített és gyűjtött kiállítási anyagainkból sze­retnénk bemutatni a testvéri kollektívának. A fasizmus fe­lett aratott gvőzelem 40 ilí évfordulója alkalmából tag­csoportunk felelős azért, hoev a déli városrészen egy egész napos programot szervezzünk szovjet elvtársak részvétei­vel... LEHETNE MÉG SOROLNI a példákat, módszereket, de a lényeg, hogy szeméi vesen és a tagcsoport össztevékenvsé- gével is erősítsük azt a kap­csolatot. amely egész szocia­lizmust építő pépünk érdeke. Fórnál Miklós ' Harmincnyolcezer kötetes állományból válogathatnak az olvasók a szécsényi Krúdy Gyula Könyvtárban. Az intéz­ménynek ezer főt meghaladó tag.ia van. számukra lehető­ség adódik a hatvanötfele folyóirat helyszíni olvasásá­ra is. Átlagosan minden olvasó egy esztendő alatt tíz­szer keresi fel a könyvtárat, s ezalatt 40 ezer kötetet köl­csönöznek ki. — kulcsár — KOSSUTH RADIO: *.2«: Társalgó 9.44: Találkozás a Hangvillában 10.05: Diákfélóra 10.35. Knekjő ifjúság 10.50: Suki András népi zenekara játszik 11.40: Wilhelm Meister tanulóévei 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza 13.54/ Muzsikáló természet 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok . 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a cseh irodalomból 15.19: Daloló, muzsikáló tájak. Nyírség 15.40: Régi híres énekesek műsorából 16.05: Varázskörben 17.00: Világablak 17.30: Magyar sanzonok 17.45. A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00: Muzsika és mikrofon 20.54: Liszt: Fantázia és fúga az ,.Ad nos, ad salutarem undam” korái témájára 21.30.- Próbaszámítások 22.20; Tiz , perc külpolitika 22.30: Az I Musici dl Roma kamarazenekar két Vivaldi- concertót játszik 22.49: Kutatás a kutatás körül I. 22.59: A Magyar vonósnégyes felvételeiből 4 NGGRÁD - 1985. február 5., kedd-PETŐFI RADIO: 8M: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: László Margit operettdalokat énekel 32.30; Népdalok 33.05; Pophullám 34.00: Zenés délután 14.15: Külföldről érkezett 14.40: Hangos szótár: Beszél­getés idegen szavakról 15.05: Benett: Commedia 15.20: Könyvről könyvért 15.30; Csúcsforgalom 17.30: Tini-tonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05; Csak fiataloknak! 20.00: Lakatos Mihály népi zenekara látszik 20.30; Ritmus! 21.01: Az aranyszamár. Apuleius regénye rádióra alkalmazva. 4. rész. 21.40: Népdalkörök pódiuma 22.05; Zenpközelben — a hallgató 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STŰOlO 17.00; Műsorismertetés. hírek, időié rás. 17.05: Zenedoboz. A •tudió zenés rejt vény műsora. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesz­ti: Beély Katalin. 18.00; Észak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30; Lap- és műsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 8.45: Deltácska 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.15: Osztályfőnöki óra (ált. isk 5—8. oszt.) 9.25: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.) 18.15: Hírek 16.20: Orosz nyelv kicsiknek 2. rész 16.30: Tévé BASIC-tanfolyam XVI/3 rész: Fejgyakorlat (ism.) 17.00: A világ nagy városai 17.50: Reklám 17.55: Sakk-matt 18.15: Képújság 18.20: Dé’-alföldi krónika 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó " 20.00: Forró szél X/9.rész; Hajótörés 21.00: stúdió ’85 21.50: Tv-híradó 8. 2. MŰSOR 17.45: Képújság 17.50: Kerek világ (Ism.) 18.00: Trumm kapitány és Csaramora 18.20; Alpesi sívilágbajnokság 19.30: Debussy: Vonósnégyes (ism.) 20.00: Barangolás a művészetek táj ain 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Sarah Vaughan és triója- 21.40: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: A bruselfeldi újonc. NDK tévéfilm (ism.) 21.15: Azimut. Katonák maga­zinja. 21.55: Kamarahangverseny 22.40: Hírek 22.50: Orosz nyelvtanfolyam, 23. lecke 2. MŰSOR: 19.30. Tv-híradó 20.00: Műkorcsolya EB* Párosok* 21.30; Időszerű események 21.56: Időjárás]elentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Műkorcsolya EB. Párosok. MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Bombajó bokszólo. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Kohász. Lát­tam az új világ születését. 1—II. Színes történelmi film. — Tar­ján vendéglő: Rendőrök háború­ja. (16) Francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Yerma. (14) Színes magyar—NSZK-beli film. — Pásztói Mátra: Abigél. Színes magyar film. — Nagyhá- tonyi Bányász.- Balfácán. Színes, szinkronizált francia filmvígjá­ték. — Nagybátonyi Petőfi. Lady Chatter!ey szeretője (18) Színes, szinkronizált francia—angol film. — Rétság: Széplány ajándékba. (14) Színes, szinkronizált fran­cia— o’asz filmvígjáték. — Kist«- rcnyei Petőfi: Gyilkosok utcáig. (14i Színes. szinkronizált francia bűnügyi film — Jobbágyi: \ király és a madár. Színes frw*» cia rajzjátékfilm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents