Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
Zajvédő Eüüfsiáfal A zajártalom miatt hal- íásvédő eszközöket alkalmaznak a bátonyterenvei D'üia Harisnyagyár gépektől hangos üzemrészeiben. Az úgynevezett orrlezárással foglalkozó dolgozók számara új lehetőséget biztosítanak a halláskárosodás megelőzésére, fülhallgatókat kaptak, amelyek a központi stúdióhoz csatlakoztathatók, s a Petőfi rádió műsora hallgatható rajta. Egyelőre tizenhatan élnek a lehetőséggel, s munkájukat zeneszó és információözön mellett végezhetik. S talán, ha a rádióműsor kellemes, a teljesítmény is fokozódik. Most már csak a műsorkészítőkön múlik, nehogy a program ellen kelljen védekezni! Képünkön: Kovács Katalin a „zenés” zajvédővel. — kulcsár — Ürüli eszes le es uősőri pauüonokbian Diszkontáruházát nyitott több kereskedelmi vállalat a szegedi ipari vásár számára épült pavilonokban, A Marx téren, a város egyik legforgalmasabb helyén már nyolcezer négyzetmétert foglalnak el a vásári épületek. A legnagyobb csarnokban az Alföldi TÜZÉP Vállalat nyitotta meg áruházát, ahol az építkezők közvetlenül gépkocsira rakhatják a házépítéshez szükséges anyagokat. Megnyílt a Vídia Nagykereskedelmi Vállalat áruháza is, amelyben elsősorban laka sí elszerelést, háztartási cikkek kaphatóik. A helyi áfész nagy csarnokot bérelt mezőgazda- sági eszközök, kisgépek, növényápolási cikkek és vetőmagok árusítására. Ez előnyös vásárlási lehetőséget teremt a környékbeli helységekből, tanyákról a Marx téri piacra rendszeresen bejáró gazdálkodóknak, kisikerttulajdonosok- nak. Napirenden a közüli járműgyártás elektronizálása Az elektronika hazai járműgyártásban való alkalmazásának lehetőségeiről és főbb feladatairól tanulmányt készített a közelmúltban egy szakértői bizottság. Az OMFB — a tanulmányban javasolt korszerűsítések támogatására — k utalási -fejlesztési pá iyáza t k'írását tervezi. A hazai- közúti járműgyártás keretében 17 vállalat készít komplett járműveket — autóbuszokat, kamionokat, mezőgazdasági járműfelépítményeket, utánfutókat stb. —, es további csaknem száz vállalat kapcsolódik tevékenységével közvetlenül a szakágazathoz. Munkájuk eredménye nemcsak a belföldi igények ke Segítése szempontjából nagy jelentőségű: a gépipari export 30 százalékát, a teljes népgazdasági export csaknem 10 százalékát a járműgyártáshoz kapcsolódó kivitel adja. Az elért világpiaci pozíciók megőrzése, Illetve javítása érdekében — tekintettel a mind kiélezettebb nemzetközi gazdasági versenyre és az utóbbi évek felgyorsult műszaki fejlődésére — rendkívül fontos mind a járműgyártás folyamatának, mind - az előállított. termékeiknek a korszerűsítése. A tanulmány szerzői megárlllaipií'tják, hogy e törekvés egyik döntő láncszeme az elektronika alkalmazása. A világpiacon megjelenő gépjárműveknek ma már sokrétű ' követelménynek kell megfelelniük. A. gazdaságosság és a takarékosság mellett egyre fontosabb szempont a biztonság, a megbízhatóság, valamint a környezetkímélő üzemmód. Az elektronika térhódítása és fejlődése lehetővé tette, hogy ezeket az igényeket nagy sorozatban, kedvező áron előállított elektronikus berendezések beépítésével elégítsék ki. Mód nyílik például a motoron túl az egész hajtáslánc (motor, erőátviteli szervek, nyomatékváltó, di£- fereneiáknű, futómű) üzemének folyamatos mérésére, értékelésére és. vezérlésére éppen úgy mint a különböző kényelmi eszközök, (például' a kilimatizáilást szolgáló berendezések) elektronizálására. Az elektronikus eszközökkel a jármű — és a járművezető — mindenkori állapota menet közben ellenőrizhető, szabályozható és hatékonyabb, gazdaságosabb, korszerűbb üzemeltetés érhető el. Az adottságokat, a gyártásifejlesztési hagyományokat figyelembe véve, valamint az említett követelményeké! szem előtt tartva a tanulmányszerzői a haza i jármű gyártás élaktronizációiánalk több lehetséges területét is kiemelték. Szövetkezetek exportja A zalai ipari szövetkezetek, a KISZÖV megyei elnökségének összesítése szerint erre az évre kétmilliárd forint értékű termelést, illetve szolgáltatást terveznek. A piaci igényeknek megfelelően bővül a szövetkezeti gépipar termelése és a lakossági szolgáltatás. A ruházati és a bútor- üzemek termékeik jelentős részét külföldi rendelésre ké- \ szítik. A nagykanizsai Pannónia Cipőipari Szövetkezet több mint kétszázezer pár női ~ cipőt állít elő, valamennyit exportra. A zalaegerszegi Mű- bútor és a Zalaszentgróti Faipari Szövetkezet termékeinek több mint kétharmadát Nyu- gat-Európába szállítja. A Keszthelyi Vas- és Járműipari Szövetkezet osztrák kooperációban készít anyagmozgató és szállítópálya-rendszere- ket ____ L akásokat árui a váifalat tJjszerű vállalkozásba fogott a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Az idén olyan lakóházak építésébe kezdenek Szolnokon, amelyeknek ők a beruházói és az értékesítői is. A vállalkozás mozgatórugója elsősorban az, hogy kihasználják panelüzemük kapacitását. Az új építkezési forma a jövendő lakástulajdonosokat mentesíti az anyagbeszerzési és szervezési gondoktól. Ezeket a feladatokat — a telekvásárlástól a lakhatási engedély beszerzéséig — a vállalat végzi el. Egyelőre két négyszintes ház építését kezdik mej, összesen 38 lakással. Ezek mérete a különböző igények kielégítése céljából 48-tól 85 négyzetméterig, a másfél szobástól a háromszobásig terjed. hat különböző változatban. A vállalat a leendő tulajdonosokkal előszerződést köt, s ebben az OTP közreműködésével az öröklakás-vásárlás szokásos feltételeit biztosítják. A szerződésben garantálják, hogy a rögzített vételár az építési költségek emelkedése esetén sem változhat. Az 198« júniusában beköltözhető lakások iránt máris igen nagy a kereslet, a jelentkezők száma kétszerese a lakások mennyiségének. Ezért a Szolnok megyei AEV a megyeszékhelyen és több más településen tárgyalásokat kezdett a h#*lví takácsokkal niabb hasonló építkezések lehetőségeiről. Energiamegtakarítás üzemeinkben Hol vagytok ti, „belső tartalékok"? Hol vannak még „belső tartalékok”? — feszegetik a kérdést/ idén is a gyárak energetikusai. Az utóbbi éveikben sok veszteségforrást „apasztottak el”, ám még van hová nyúlni, lehet tovább ésszerűsíteni a fölhasználást. Mínuszról pluszra A Salgótarjáni Ötvözetgyárban tavaly mintegy 280 millió forint értékű energiát használtak föl a fontos termékek előállításához. Nehezítette a takarékoskodni szándékozók helyzetét, hogy az év első felében a porleválasztó mű építése, üzembe helyezése zavarta az áttekinthetőséget. — ...ígv a fél év végén még „mínuszban voltunk” — adta a tájékoztatást Varga Jenő főenergetikus. — Ami fajlagos megtakarításunk lett, az mind a második fél év eredménye. Az egész évre számítva 1 millió 70 ezer forint fajlagos megtakarításról beszélhetünk. — Idén milyen jellegzetesebb formát alkalmaznak az ésszerű lakarékosság fokozására? — Talán a kemence átépítését a legérdemesebb említeni. A 4-es, 3-as Után idén sorra kerül a 2-es is. Ez az energiatakarékossággal úgy függ össze, hogy a korábbi kemencék 10 ezer 400 kilowattórás fajlagos fogyasztással állították eiiő a 75 százalékos ferroszlMeiumot az átépítés' előtt. Utána ehhez csak 9 ezer 600 kilowattóra volt szükséges. Hasonló változásra száma tűnik a 2-es kemencével kapcsolatban is. Emellett kisebb tökéletesítéseket hajtunk végre. Így idén 3 millió forintos megtakarítás szerepel a tervünkben. Sok „sakkhúzás” Épp 3 millió forint fajlagos megtakarítást értek el tavalya salgótarjáni síküveggyár ..energiagazdái”. Pusztai Gábor osztályvezető idén is sok „sakkhúzást” vezérel ebben az ügyben. — A tavalyi felhasználás költsége 160 millió forint volt — adta a tájékoztatást a szakember. — Az utóbbi években végbement számos technológiai fejlesztés nyomán kialakult az a helyzet, hogy ma már ennek a kiszolgáló mozzanatnak kell a gyártási eljárások színvonalára felemelkedni. Nehogy később ez legyen a visszahúzó fék. Így idén a kazánüzem fejlesztése a ‘ leg jellegzetesebb teendőnk. Új, jobb hatásfokú kazánt kívánunk üzembe helyezni. Átépítjük a vezetékrendszert.: körhálózat helyett központból vezérelhető sugaras hálózatot alakítunk ki. A teljes munka természetesen több évre nyúlik majd. Ezék mellett kisebb jelentőségű intézkedésekkel, változtatásokkal kívánjuk javítani a fajlagos mutatókat, ahogy ezt már hosszú évek ■ óta tesszük. A mostani feladatokhoz sok új szakembert is be kívánunk vonni, szerelőket, mérnököket. Mint az osztályvezetőtől megtudható volt. a gyár az utóbbi napokban, hetekben ízelítőt kapott abból, milyen szervezési gondokat jelent a rendelkezésre álló energia csökkenése, milyen dilemmákkal jár a termelés rugalmas késleltetésével járó döntés. Így a kisebb-nagyobb beosztású gyári irányítók saját bőrükön érezhették az energiatakarékosság szerepét. Olaj, állj! Kevesebb, mint 16 millió forintot költöttek energiára tavaly a salgótarjáni bányagépgyárban. Ám az előző évitől — az emelkedő árak és a növekvő termelés ellenére — csaknem egymillió forinttal kisebb költséggel oldották meg a feladatokat. — A megtakarításnak körülbelül 40 százaléka a legkülönfélébb szervezési intézkedések eredménye — részletezte az összetevőiket Mészáros Lajos osztályvezető. — Többek közt megszüntettük a túlfűtéseket. A többi megtakarítás annak volt köszönhető, hogy energiafogyasztás szempontjából előnyösen változott a gyártmányösszetétélünfc. A leglényegesebb az volt, hogy kevesebb hőkezelésre volt szükség. így a kemence begyújtásához kellő olaj megmaradt. Valamint több alkatrészt kooperációban gyártattunk, így az energiaköltség nem nálunk jelentkezett. Idén a tavalyitól nagyobb kiadást terveztünk, a termelési érték növelésének arányában. Folytatjuk a megtakarítás lehetőségeinek keresését. A közeljövőben- látunk hozzá a görgő- tartó bakok gyártásának vizsgálatához. Űg>y számítunk, hogy e munkaterület ésszerűsítésével számottevő olajat, valamint kisebb mértékben villanyáramot takarítunk meg. (molnár) Nagyüzemi kenyérgyártás néhány óra alatt Újabb vidéki városokban tervezik a tejsavas kovászos t.észtakészitési eljárás kenyérgyári bevezetését. Az új technológiát —, amelynek segítségével nagyüzemi feltételek mellett a rendeléstől számított három órán belül kész a friss íkenyér — legközelebb Eszterg óra ken yérellá fásának javításánál fogják alkalmazni. Az eljárás lényege az, hogy a kovász készítésekor a tejsavas és az élesztős erjedést szétválasztják. A hagyományos nagyüzemi, úgynevezett folyamatos tésztiaikészílésnél a két folyamat egyszerre tör'ténli, ami nagy mennyiségű kenyér tökéletesen gépesített előállítását teszi lehetővé. Hátránya azonban, hogy a kovász lassú érése miatt, az új kenyér elkészülte csaknem nyolc órába telik, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a pótlólagos rendelésekre történő gyors reagálást. A kovász előre gyártására itt nincs mód, hiszem az élesztős kovász néhány óra után túlérik, és tovább nem tárolható. Az abomyi József Attila Termelőszövetkezet. MICROFERM CHEMIA ágazatának és a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat szakembereinek — az OMFBtáimogatássail kifejlesztett —, közös szabadalmú technológiája lehetővé teszi a kovász tej- savas érlelését, s a kapott tejsavas kovász 3—4 napig való tárolását. A hűtött kovászhoz bármikor hozzáadható a kívánt élesztőmennyiség és a kenyér két és fél, három órán belül elkészül. Az új technológiát először a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat kenyérgyáraiban alkalmazták és a tapasztalatok annyira kedvezőek, hogy ma már Dunaújváros, valamint Ercsi teljes kenyérellátása az új eljárással folyó gyártáson alapul. Ötezer toIülmciBiif A múlt évi találmányi bejelentések száma 1984 végére elérte az ötezret. Magyarországon a felszabadulás .óta- még egyetlen évben sem regisztráltak ennyi bejelentést. A rohamos növekedés az utóbbi időben következett be. amióta a kormányzati szervek és a közvélemény fokozott figyelemmel kíséri a szellemi alkotások sorsát. Aki ért hozzá, az persze, azt mondhatja erre: a találmányi bejelentés önmagában nem sokat ér, a fő kérdés az, milyen gazdasági eredményt hoznak a hasznosított találmányok, újítások. Nos, 1977 óta a találmányok esetében a hasznos eredmény és az újítások hozama is egyenletesen emelkedik, 1983-ban csaknem- 12 milliárd forint volt a vállalatok által .kimutatott eredmény. Ennél azonban jóval többről van szó, hiszen a gazdálkodó szervezetek csak egy naptári éven belül mernek, s a tavalyelőtt bevezetett újítások, találmányok halmozódó gazdasági haszna így már nem kerül bele a kimutatásokba. Mivel magyarázzuk a szellemi értékek hasznosításában bekövetkezett kedvező változásokat? A gazdasági fejlődés ütemének mérséklődése, a vállalati műszaki fejlesztés lelassulása éppenséggel nem látszanak alátámasztani ezt a tendenciát. Az utóbbi években megszaporodtak az alaphiányos, veszteséges vállalatok, amelyek nehezebben szánják rá magukat új vállalkozásokra, s így a találmányok hasznosításától is húzódoznak. Ezt látjuk az egyik oldalon. A másikon viszont megjelentek az innovációt felkaroló szervezetek, megjelent a kockázati tőke, amely hajlandó finanszírozni a jó ötleteket. A feltalálóknak ma már van hova fordulniuk, van kitől segítséget kérniük. A Magyar Nemzeti Bank innovációs alapja mellett megalakult a KISZ keretében az Alkotó Ifjúság Egyesülés, az OMBF és az Állami Fejlesztési Bank életre hívta a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülést, az Ipari Minisztérium az ipari innovációs alapot, a MÉM az agrár innovációs alapot és így tovább. Az újítások, találmányok hasznosításának esélyei tehát a megnehezedett, szigorúbbá vált gazdasági feltételek közepette is jelentősen javultak. Ugyanakkor gazdaságirányítási rendszerünk a szabályozók és a jogszabályok módosításával a közelmúltban több olyan kötöttséget feloldott, amely eddig a szellemi alkotások létrejöttét hátráltatta. Ilyen volt például a munkaköri kötelezettség merev értelmezése, amely szinte teljesen kizárta a mérnököket az újítók sorából. De visszavetette az újítási mozgalmat az is, hogy a vállalatoknak az újítási díjat a részesedési alapból kellett kifizetniük. A múlt évtől ez is bérmegváltozott, s ma már az adózott nyereség, vagy a költség képezi a kifizetés, alapját. Vagy emlékezzünk csak. hány pert indítottak a vállalatok a feltalálók ellen (s megfordítva); amikor a találmányi díj összegének megállapítására került sor. Az új szabályozás ma már bizonyos fogódzót, támpontot ad a vállalatvezetésnek, amikor kimondja, hogy újítások esetében az egyévi hasznos eredmény 5 százaléka, szolgálati találmányoknál az öt év alatt elért hasznos eredmény 8 százaléka képezi a tárgyalás kiindulópontját. A felsorolt jogszabály-módosításokkivétel nélkül a vállalati kollektívák, az újítók, feltalálók érdekeltségét növelték, s ezáltal fokozott mértékben ösztönöztek új szellemi produktumok létrehozására, illetve hasznosítására. A gazdaságirányítási rendszer jelenlegi továbbfejlesztése is több olyan elemet tartalmaz, amely bizakodásra ad okot. A legfontosabb ebből a szempontból a vállalati nyereségérdekeltség megnövekedett szerepe. Az újítások, találmányok felhasználásával elért magasabb műszaki színvonal ezentúl fokozottabban kifejezésre juthat a termékek árában, s így remélhetőleg tovább növeli a szellemi eredmények becsületét. Az új szabályozás adókedvezménnyel igyekszik fellendíteni a szellemi értékek vállalatok közötti adásvételét, kereskedelmét. S kedvezményt kap a vállalat az újítási és a közreműködői díjak kifizetésekor is, mert ezek ezentúl sem- . milyen esetben nem számítanak bele a keresetbe, tehát adózni sem kell utánuk. A változások sorában beszélhetnénk még arról, hogy az Országos Találmányi Hivatal hogyan gyorsította, egyszerűsítette a szabadalmakkal kapcsolatos eljárásokat, s ide tartozik az is, hogy az iparjogvédelmi szakemberek képzése új lendületet kapott különösen azóta, hogy a felsőfokú tanfolyamokon nem oklevelet, hanem másoddiplomát lehet szerezni. Figyelmet érdemel az is, hogy az Országos Vezetőképző Intézet kötelezővé tetté a licencforgalom és az ipar- jogvédelem című tantárgyakat a vezetők számára. Jó jel. s a megindult pezsgés bizonyítéka, hogy a megyékben soha annyi újítási, iparjogvédelmi kiállítást, ankétot, börzét nem szerveztek még, mint tavaly. ' Mindez arra mutat, hogy a társadalom mind szélesebb rétegei ismerik fel: véget kell vetni a pazarlásnak, okosabban kell gazdálkodni szellemi értékeinkkel. Maga az ügy körültekintőbb szabályozást, rugalmasabb ügyintézést kíván és igényel, azok pedig, akik átlagon felüli teljesítménynyel járulnak hozzá a népgazdaság eredményeihez, kiemelkedő erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemelnek. Tamás Mihály NÓGRAD - 1935. február 5„ kedd
