Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-04 / 28. szám
Apró falvak üzletei — megúju.óban Beszédre és Máté Csabáiéval, a MÉSZÖV éhükével Az elmúlt év januárjában hirdette meg a SZÖVOSZ a kistelepülések bolthálózatának rekonstrukciójára irányuló háromesztendös programját. Egy esztendő telt el azóta. Az országos program végrehajtása azonnal megkezdődött — példás gyorsasággal, példás összefogással és példás fogadtatással. Nem túlzás: a program hírére felbolydult az apró falvak népe. Minden külön ösztönzés nélkül ajánlotta fel saját pénzét, két keze munkáját segítségül. Elegendő serkentés volt maga a tény, hogy hosszú évek óta halmozódó feszültség megoldására kínált jó reményt a program teljesítése. A rekonstrukciós program második esztendejének elején az eddigi teljesítményekről s a várható tervekről beszélgetünk Máté Csabáneval, a MÉSZÖV elnökével. — Mi tette szükségessé a program meghirdetését és végrehajtását? — A kistelepülések boltjainak mostohaságára, elhanyagoltságára a fogyasztási szövetkezetek kilencedik országos kongresszusa terelte a figyelmet. Az apró falvak élelmiszerüzletei, vegyes boltjai vagy akár vendéglátó egységei kis forgalmat tudnak lebonyolítani, haszon alig- alig van rajtuk, ezért nem képesek kitermelni a rendbetételükhöz szükkséges összeget. Ezért karolta fel az ügyet az országos szövetség, s nyújtott igen jelentős támogatást az 1500 lélekszám alatti települések számára. Megyénkben a falvak több mint kétharmada tartozik e körhöz, az iitt élők aránya ötszöröse az országos átlagnak; hatvanezer ember lakik az érintett kisközségekben. Egyáltalán nem mindegy, milyen körülmények között végezhetik el napi bevásárlásukat, könnyebb vagy éppen nehezebb lesz-e életük általa. — Ml jellemzi ezeket as üzleteket? — A kereskedelmi egységek több mint hatvan százalékában Hiányos az eladótér, • mi fontos eszközök, berendezések hiányát éppúgy jelenti, mint a meglevőek elavultságát, korszerűtlenségét. Hosz*zú évek hagyománya volt, hogy a kisfalvak üzletei, a nagyobb településen levők által „levetett” berendezést, •szközt kapták meg, így általános képük, modernségük vajmi kevéssé javult. Az épületek állaga is leromlófélben, alapvetően fontos szociális, tisztálkodási helyiségek híján. A fogyasztási szövetkezetek rekonstrukciós listájára száz- nyolc vannyolc bolt került fel, Asszesen kilencvenhatmillió torintos költséggel. Ennek fe: lét kérték a szövetségtől tá- . nógatásképpen. A SZÖVOSZ méltányolta a megye aprófal- " Vas jellegét, az ebből adódó gondokat, s a kért összeget megadta. — Mi történt a program végrehajtásának első 'eszi.-gír tendejében? — Rendkívüli tempóban indult meg a munka — a megye politikai és állami vezetésének aktív segítségével. A megyei tanács például körlevélben hívta fel a helyi tanácsok figyelmét: lehetőség szerint ajánljanak fel üzlet- helyiség céljára használaton kívüli épületeket. Ez történt például Nőtincsen, Kotyhá- zán, Vizsiás-Űjlakpusztán. A tanácsok ezen túl társadalmi munka szervezéssel is segítettek, a szövetkezeti tagság pedig tizennégymillió forint értékű célrészjegyet jegyzett az anyagi eszközök bővítésére. Ha figyelembe vesszük, hogy 1980-ban a szövetkezetek összes nyeresége volt eny- nyi, még inkább megnő az értéke. A megyei tanács és a helyi tanácsok a szervezésen túl pénzbeli támogatással is könnyítették dolgunkat. Az elmúlt esztendőre negyven üzlet rendbetételét terveztük, december végére valamennyi el is készült. Jól példázza ez ez összefogás azt, hogy az emberek ma is hajlandók igen jelentős áldozatokra, ha a közös cél személyes érdekükkel találkozik. — Milyen módszerekkel újítják fel az üzleteket? — Ahány eset — annyiféle megoldás. Kishartyánhan például a már megkezdett bisztró befejezését segítette a támogatás. Most naponta százan jutnak meleg ebédhez, köztük sok idős, szociális gondoskodásra szoruló ember is. A helyi tanács szervező tevékenysége iskolapélda. A héhalmi vegyesbolt eladóterét a volt raktárral bővítették, s megtoldották az épületet egy raktárhelyiséggel. Most csinos, korszerű önki- szolgáló üzlete van Héhalom- nak, míg eddig télen is az utcán fagyoskodott a sort álló vásárló, miután egyszerűen nem fért be a boltba. Nőtincsen a régi iskolát kaptuk meg, presszó színvonalú italboltot alakítottunk ki benne, olyat, amiben akár rendezvényeket is lehet tartani — és tartanak is. Ugyanakkor a régi italbolt és a mellette levő élelmiszerbolt egybenyitá- sával ABC-boltot hozunk létre,. idén ej is készül. A nő- tincsiek el se akarták hinni, hogy régi vágyuk most valóban teljesül: külön írásbeli egyezséget kötöttünk velük, igazolandó a terv komolyságát. De említhetném a 290 lakosú Cserhátszentivánt, ahol a program nélkül vajmi kevés kilátás lett volna a kisbolt felújítására, hűtőpulttal való ellátására. — A tatarozás, korszerűsítés során alkalmazkodni kell a regihez. Van-e elég energia arra, hogy a rekonstrukció a hasznossági szempontokon túl az esztétikai követelményeket is figyelembe vegye? — Van — és kell is hogy legyen. A SZÖVTERV tervezői ügyelnek arra, hogy a felújított üzlet jól illeszkedjen a faluképbe, stílusa, mutatós külcsínű legyen. E célból többször a megyei főépítészszel is konzultációt folytattak. — Egy esztendő alatt negyven üzlet rendbetétele igencsak gyors ütemű munkát feltételez. Hogyan győzték kivitelezővel? — A szövetkezetek általában saját építő brigádjaikat mozgósították. Több területen a helyi kisiparosok végezték el a munkát, sőt. nem egy esetben igen gyors munkájukat ajánlották fel a program végrehajtását segítendő. — Milyen teendők hárulnak erre az esztendőre? — Fokozódik a tempó, idén hatvanhat üzletre kerül sor, s a tavalyi tíz és fél millió forinttal szemben több mint tizenkétmillió forintot szándékozunk felhasználni. Az összesen százkilenc érintett településből tavaly harminc, idén negyven községben újítjuk fet a boltot. A települések közt akadnak olyanok iis, aho; valamennyi kereskedelmi egységet rendbe tudunk jioz- nú Szendi Márta Pártértekezlet a NAÉV-nál párfmunka középpontiéban a gazdasági feladatok álltak Szombaton tartotta meg a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága beszámoló küldöttértekezletét, amelyen csaknem 80 küldött vett részt. Sörös Gyula, a küldöttértekezlet elnökének köszöntő szavai után a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a kongresszusi irányelvek vitájával kapcsolatos állásfoglalásról, előzőleg kiküldött írásos beszámolókhoz Hegedűs Imre, a vállalati párttíi. zottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vállalat jellegénél, szerepénél fogva a pártmunka középpontjában a gazdasági feladatok teljesítésének segítése, szorgalmazása állt, mert ennek eredményétől függött a vállalat sorsa és az itt dolgozók életének alakulása. Ennek megfelelően a pártbizottság és az alapszervezetek gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenysége szorosan kapcsolódott a gazdaság- politikai gyakorlat változásához. Szükség volt erre, mert a beszámolási időszak utolsó két esztendejében következtek be azok az előnyös változások, amelyek az 1982-ben „összehozott” 53 milliós veszteséget 1984 végére nemcsak megszüntették, hanem csaknem négymillió forint nyereséget értek el. Ez azért alakult így, mert az új gazdaságvezetés és pártvezetés a szanálási bizottság javaslatainak megfelelően megtette az eredményhez vezető intézkedések sokaságát. A kritikus időszakban a pártbizottság gyökeres változást hajtott végre a gazdaságpolitikai munkájában. Olyan határozatok születtek, amelyek segítették a kibontakozást, az őszinte, demokratikus légkör kialakulását, s hozzájárultak a termelés, a hatékonyság javulásához anélkül, hogy csorbították volna a gazdasági vezetőik önállóságát. A kemény munka, a gyakran hozott szigorú intézkedések, a gazdasági és a pártvezetés, valamint a párttagság és dolgozók közös erőfeszítésének eredményeként a vállalat megőrizte önállóságát, stabilizálta piaci helyzetét, s ma már megbizható partnerként tartják számon. Ennek a kedvező helyzetnek a kialakulásához a gazdálkodás javítását szolgáló, szervezeti és egyéb intézkedések mellett a pártalapszervezetek tagjainak, a kommunisták példamutató, eredményes felvilágosító, nevelő, befolyásoló, cselekvésre mozgósító munkája is hozzájárult. Az elért eredmények ismertetése után a beszámo’ó utalt a tennivalókra is. Ennek végrehajtásában nemcsak erkölcsi és politikai támogatással vesz részt a pártbizottság, hanem a kommunisták irányító szerepet vállalnak a meggyőző, mozgósító munkában és a végrehajtásban. Mivel kedvező alapról indul a kollektíva, reális a lehetőségi annak, hogy a gazdálkodás eredménye elérje az iparági átlagot. A beszámolót követő vitá^ ban 21-en vettek részt, köztük Szabó István, a megyei párté bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, aki elismerés^ sei szólt a kommunisták] helytállásáról, az elért eredj ményekről, a politikai mun^ káról, majd a kedvező folya* * * matok felgyorsítására és al jövőben várható változásokra hívta fel a figyelmet. Befej e-^ zésül a vezetők megítélésénél a végzett munka eredményes^ ségét hangsúlyozta, A küldöttértekezlet az írásj beli előterjesztéseket a szóbe^ li kiegészítőt, a hozzászólásokkal és Hegedűs Imre zár^ szavával együtt elfogadta. A k ül döt tér t ekezl e t megválás/,* tóttá a pártbizottságot, a felsőbb pártszerv küldötteit ma.jd a pártbizottság soraiból megj választotta a kilenctagú vég^ rehajtó bizottságot és a küJ lönböző bizottságokat. Erről Béres István, a városi párt-’ bizottság titkára tájékoztatta á jelenlevőket. A pártbizottság titkára ismét Hegedűs Imre lett. Értékrend a uegzett munka legyen! Tanácskozott a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár pártértekezlete A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár több mint 350 kommunistájának képviseletében 85 küidött vett részt a szombaton megtartott vállalati pártértekezleten, hogy felelős tanácskozáson vitassa meg az elmúlt öt esztendő tanulságait és az elkövetkező évek legfőbb tennivalóit. Olyan helyzetben ölt össze a pártértekezlet, amikor a gyár kimozdult a gazdálkodás holtpontjáról —, hiszen az elmúlt esztendő második felében már nyereség jutalmazta erőfeszítéseit —, de a kezdeti eredmények megszilárdításáért és fokozásáért nagyon sok még a tennivaló. Igen nehéz körülmények között, csökkenő létszámmal öt év alatt 21 százalékkal növelte termelését a tűzhelygyár. Az értékbeni növekedés mellett a mennyiségi termelés is jelentősen emelkedett: a tüzeléstechnikai termékeket tekintve 159 ezer darabról 215 ezer darabra, az öntvény-előállítás is három százalékkal fejlődött. Számottevően erősödött a gyár piacérzékenysége, a kereslethez igazodó gyártmány- fejlesztés. Míg 1980 előtt hazai piacra csak a Tea tűzhely készült, azóta megjelent a gyártmányválasztékban a Salgó és az Alfa tűzhely, a Tarján, a Carbon, a Fény ts a Láng kályha, legújabban pedig a hattagú Karancs gáztűzhelycsalád is, valamint számos olyan új termék, mint a légkazán, a sütőbúra, a kerti pad. Az intenzív gyártmányfejlesztési tevékenység segítésén túl a tűzhelygyári kommunistákra annak megértetésében is nagy szerep hárult, hogy a minőség gyors és látványos javítása nélkül a gyár nem számíthat piaci és gazdálkodási sikerekre. Az igényes minőség érdekében hozott intézkedések nem arattak osztatlan tetszést, hiszen a gyár valamennyi dolgozója előtt jócskán megemelték a mércét, figyelmes, hibátlan munkához kötötték a kereset kifizetését. A párttagok meggyőző szóval, hatásos érvekkel, személyes példamutatásukkal segítették a gazdasági, műszaki vezetés munkáját. A sei ejt veszteség mennyisége jelentősen csökkent, ám az ebbéli tartalékok — az érdekeltség és az ellenőrzés javításán túlmenően is — igen nagyok még. Mint ezt beszámolójában Ozsvárt László, a gyári párt- bizottság titkára hangsúlyozta, a pártbizottság és az alapszervezetek gazdaságellenőrző, segítő munkájuk középpontjába továbbra is a legfontosabb gazdasági célkitűzések gyakorlati megvalósítását állítják. A korábbi, ingatag helyzetből következő bizonytalanság megszűnt, a személycserék igazolják a döntés helyességét. Az elmúlt öt esztendőben végrehajtott bér* fejlesztés eredményeként a tűzhelygyár felzárkózott a környező ipari üzemekhez, á na a dolgozók élet- és munka-} körülményeinek további javí* tása ezután is a munka ered-’ ményességéhez kötődik, 3 egyáltalán nem csupán a vezető beosztásúak tevékenységén múlik, hanem része van benne minden egyes tűzhely-’ gyári dolgozó fegyelmezett; lelkiismeretes munkájának. A beszámolót követően élén!« vita bontakozott ki: tizenheten mondták el véleménvü- ket, több oldalról megvilágít-' va ezáltal az elkövetkező évek legfontosabb tennivalóit, s kinek-kinek ebben vállalt részét. Valamennyi hozzászóló hangsúlyozta mondandójában: az értékrend minden esetben az elvégzett munka legyen! Végezetül megválasztották a 33 fős vállalati pártbizottságot, a titkár Ismét Ozsvárt László lett. A Volán feladata Javítani a icuedelmezöképességet Nagy érdeklődés mellett, a párt- és vállalati feladatok részletes megtárgyalásával, az elmúlt öt esztendő mérlegelésével és az elkövetkező öt esztendő feladatainak kijelölésével ért véget szombaton Salgótarjánban a Volán 2. számú Vállalat pártértekezlete, amelyet a salgótarjáni központi tanácsteremben tartottak meg. A küldöttértekezleten Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára is jelen volt és részt vett a vitában. A tanácskozást Ferencz István nyitotta meg, és ezzel kezdetét vette a küldöttértekezlet. A pártbizottság részletesen elemezte az elmúlt esztendők tevékenységét, amit írásban terjesztett a küldöttek elé. Ezt a munka megkezdésekor Mátrai József. a vállalati pártbizottság titkára szóban egészített ki. Az írásbeli jelentés és a szóbeli kiegészítés egyaránt megfogalmazta: a Volán-vállalat pártszerveinek és kommunistáinak legfontosabb tennivalója szakadatlanul javítani a vállalati jövedelmezőkép'ességet, ennek érdekében javítani a személyszállítást és árufuvarozást. Ehhez biztosítani kell a munka feltételeit és olyan helyzetet teremteni, hogy a dolgozók jól érezzék magukat a munkahelyeiken, emelkedjék az életszínvonaluk. A pártbizottság jelentése feletti vitában harminchármán kértek szót, és tizenkilenc felszólalásra került sor. Ezek közül Veszelka Nándor, a teherforgalom alapszervezetének küldötte a nehéz helyzetükről beszél, Kasza Ernő a személyforgalom alapszervezetének küldötte a városi helyijárat munkájáról, Gajdor Géza a műszak alapszervezetének nevében a párttagok felelősségéről, Vincze Gyuláné az igazgatósági kommunisták nevében a nők vállalatnál elfoglalt helyzetéről, Revicski Nándor nagybátonyi küldött a pártcsoportok munkájáról szólt, Bánkúti István, a műszaki dolgozók képviselője, a jó munkahelyi légkör fontosságáról szólt, Hajdú János a teherforgalom képviseletében a külszíni szénfejtésen levő nehéz helyzetről, a kommunisták ottani helytállásáról szólt. A küldöttértekezlet nagy érdeklődéssel hallgatta Skoda Ferenc felszólalását, aki a nemzetközi helyzet elemzése után a vállalat munkájáról szólt elismeréssel kifejezve azt az álláspontot, hogy a Volán az általános feladatát tisztességgel ellátta és az jónak ítélhető. Felhívta a kommunisták figyelmét a további feladatok magas színvonalon való ellátására, amihez a kommunisták példamutatása nélkülözhetetlen. Szót kért a vitában Huszák Artúr vállalati igazgató, aki többek között azt hangsúlyozta, hogy sokoldalúan kell gazdálkodni annak érdekében, hogy az elkövetkező időben is a vállalat teljesíteni tudja tervét. Felszólalt még Kriston István szakszervezeti titkár, Os- tyánszki János személyforgalom (helyijárat), Valenta György igazgatóság alapszervezet, Lénárd János, Balassagyarmat, Miklós Ernő személyforgalom, Pusztai Nándor, KISZ, Szabó László, Parádi Lajosné, Nagybátony, Maász Nándorné, igazgatóság (köz- művelődés) és Béres Zoltán igazgatóság küldötte. A vitát Mátrai József foglalta össze, majd a küldöttértekezlet megválasztotta a harminchárom tagú pártbizottságot, majd a városi pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság titkárának Mátrai Józsefet választották. NÓGRÁD — 1985. február 4., hétfő
