Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-04 / 28. szám
Nincs fontosabb mint a fegyverkezési hajsza megfékezése Véget ért a szeviet—csehszlovák külügyminiszteri találkozó Csernyenko üzenete a Szovjetunió c. folyóirat olvasó'hoz Közös közlemény a tárgyalásokról Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üzenetet intézett a második világháború befejezésének 40. évfordulója alkalmából a Szovjetunió című, több nyelven megjelenő folyóirat olvasóihoz. A lap idei második számában megjelenő, Moszkvában szombaton nyilvánosságra hozott üzenetében Konsztantyin Csernyenko emlékeztet rá, hogy a német fasizmus embertelen „új rendet” akart kényszeríteni nemcsak az európai kontinensre, hanem Észak-Afriikára, "Angliára, az Egyesült Államokra, Kanadára, Latin-Amerikára, a Közel- és Közép-Keletre. A Németországgal szövetséges Japán megvetette lábát a Távol-Keleten és Délkelet-Ázsiá- ban. Általánosan ismert az a döntő szerep, amelyet a Szovjetunió töltött be a második világháborúban — szögezi le Az Egyesült Államok kormányzata újabb szovjetellenes, valótlan állításokat tett közzé a atom- és űrfegyvér- kezésről folytatandó tárgyalások küszöbén — állapítja meg a TASZSZ szovjet hírügynökség azzal a jelentéssel kapcsolatban, amelyet a Fehér Ház pénteken terjesztett a kongresszus elé, s amely wertnt a Szovjetunió megsértette a korábbi fegyverzetkorlátozási i megállapodásokat. Az Egyesült Államok nem rendelkezik egyetlen olyan ténnyel sem, amely bizonyítaná a vádaskodást, .mivel ilyen tények egyszerűen nem léteznek. Amikor a Szovjetuniót a jelentés készítői •esel vádolják, hogy megszeA The New York Times szombaton a Fehér Ház jól értesült forrásaira hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok a nicaraguai elilen- forradalmárók szervezeteinek egységesítésével „ideiglenes nicaraguai száműzött kormányt” toívám létrehozni. Űigy hírlik, hogy az „ideiglenes kormányt” Eden Pasto- m é« Jaime Chamorro vezetné, de később csatlakoznának hozzájulk más renegát politikusok Is. Konsztantyin Csernyenko üzenete. A Szovjetuniótól azonban mi sem áll távolabb, mint hogy lekicsinyelje más országok és népek harcának jelentőségét. A Szovjetuniónak a háborúban aratott győzelme elválaszthatatlan sok ország antifasiszta küzdelmétől, az európai ellenállási mozgalomtól, a Hitler-ellenes koalícióban vele szövetséges országok fegyveres erőinek tevékenységétől. A szovjet emberek mélységes hálával gondolnak mindazokra, akik velük együtt fegyverrel a kézben megnyitották a fasizmus fölötti győzelemhez vezető utat. Negyven év alatt a világ felismerhetetlenül megváltozott, ám a hitleri fasizmus és a japán miilrtarizmus elleni harc tanulságait senkinek sincs joga elfeledni — hangoztatja az üzenet. Az imperializmus által a világra kényszerített fegyverkezési hajisza következtében az emgl a biológiai és vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, egyben azt is hozzáteszik: nem bizonyított ezeknek a fegyvereknek Kambodzsában, Laosz- ban vagy Afganisztánban történt bevetése. A jelentés többi része is éppen ilyen megalapozatlan — mutat rá a TASZSZ. Az is nyilvánvaló, hogy a hamis jelentés közzétételével Washington a márciusban Genfben kezdődő szovjet— amerikai tárgyalások légkörét akarja fagyosabbá tenni, s akadályozni az egyenlőség és a kölcsönös biztonság alapelvein nyugvó majdani szerződés létrejöttét —• állapítja meg a TASZSZ. A TANJUG jugoszláv hírügynökség emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben növelte a Nicaraguával szomszédos államok katonai erejét és fokozta saját katonai jelenlétét a térségben'. Mindez azzal az elképzeléssel áll összefüggésben, hogy a létrehozandó bábkormány adott esetben a szomszédos országok katonai segítségét és szükség esetén az Egyesült Államokét kérje a sandinista kormány megdöntésére. beriség súlyos választás elé került: vagy a leszerelés és az élet mellett dönt. vagy a nukleáris fegyverzet veszélyes növelése és az emberi civilizáció pusztulása mellett. A történelem arra tanít. hogy a háború ellen addig kell küzdeni, amíg el nem kezdődött. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a fegyverkezési, s mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése, majd a radikális fegyverzetcsökken, tés, mindaddig amíg mindenhonnan maradéktalanul el nem tűnnek a nukleáris fegyverek és meg nem valósul az általános és teljes leszerelés. A Szovjetunió e célok elérése érdekében kész az egyenjogú, becsületes együttműködésre minden országgal, minden társadalmi és politikai mozgalommal — mutat rá Konsztantyin Csernyenko üzenete. Rövid hírek FILIPOV — LÍBIA Szombaton befejezte háromnapos hivatalos líbiai látogatását Grisa Filipov bolgár miniszterelnök. Tripoliban Abdusszalam Dzsalluddal, a líbiai forradalom vezetőségének tagjával tárgyalt 0 kétoldalú kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Filipovot fogadta Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője. CHILE — OSTROMÁLLAPOT A chilei katonai kormány további kilencven napra meghosszabbította az ostromállapotot. A három hónapja érvényben levő ostromállapot értelmében felfüggesztették az alkotmányos jogokat, Korlátozták a sajtót és betiltották a gyülekezéseket. DUMAS — AMERIKAI LÁTOGATÁS Háromnapos „munkalátogatásra” szombaton az Egyesült Államokba repült Roland Dumas, Franciaország új külügyminisztere. George Shultz külügyminiszterrel, Bush áléi nőkkel, Weinberger hadügyminiszterrel tárgyal a kelet— nyugati kapcsolatokról, a NATO helyzetéről és az úgynevezett „euroterrorizmus” kérdéseiről. EGYIPTOMI KÜLÜGYMINISZTER — ANGLIA Első hivatalos angliai látogatására szombaton Londonba érkezett Abdel-Megid egyiptomi külügyminiszter. Goeff- rey Howe külügyminiszterrel a közel-keleti helyzetről és különböző kereskedelmi kérdésekről tanácskozik. TASZSZ-válasz a SALT-vádakra Amerikai tervek Nicaraguában A SORREND Mi lenn« a helyes rangsor? Előbb a katonai problémákat rendezni Kelet és Nyugat között, azután a pofliitilkai nézet- eltéréseket, majd erősíteni a gazdasági szátokat? Vagy a kereskedelmet szükséges előbb felpörgetni, amely azután ösztönzőleg hat a többi területre? Az igazság az, hogy ilyen élesen, ennyire mereven elválasztva sehol nem vetődik fel ez a kérdés, de azért foglalkoztatja a kormányokat. Nemrég az NSZK külügyminisztere fogalmazta meg ilyen formában ez irányú töprengéseit. Ha a múltat nézzük, kiderül, hogy a hangsúly változó. Hol az egyik, hol a másik terület kerül éiőtérlbe, van, amikor az első siet az utóbbiak segítségére, máskor a harmadukba vetjük a reményt. Most éppen a katonai tárgyalások felé fordul a világ érdeklődése, teljes joggal, hiszen a március 12-én kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokon rendkívül fontos dolgok dőlhetnek el. Ha nem ülnének tárgyalóasztalhoz, ha a fegyverkezési verseny olyan fékjét vesztetten folytatódna, ahogyan az tavaly fenyegetett, aligha reménykedhetnénk Kelet — nyugali viszony politikai és gazdasági tavaszban. De ez nem jelenti azt, hogy a másik kettőre nem kell nagy figyelmet és gondot fordítani. Lám, a múlt néhány esztendőiben a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok olyan — nem szalmaszál, hanem kötél — szerepét játszották, amelybe nemcsak bele lehetett kapaszkodni, hanem ténylegesen össze is kötötte a különböző társadalmi rendszerű államokat. De más következtetésit is le lehet vonni a múlt néhány esztendőből és a jelenből. Nemcsak a két nagyhatalom ügye a kelet—nyugati kapcsolatok vizsgálata és javítása, hivatása van ebben a közepes nagyságú és a kis államoknak is. Pergessük csak vissza az elmúlt, néhány izgatott hónap történetét. A nyáron bukkant fel az új szovjet—amerikai találkozó lehetőségének első jele, s most nemrég állapodtak meg. Ezalatt rendkívül tevékenyek voltak a nyugat-európai kormányok. Melyik úgy, hogy új biztatást érzett a rakétatelepítés hálogatására, a másik úgy, mint Helmut Kohl és Margaret Thatcher, hogy elment Washingtonba és követelte az amerikai elnöktől: minden döntése előtt hallgassa meg őket is. Nem akarnak ezek a polgári kormányok elszakadni Washingtontól, de jól tudják, hogy katonai, politikai és gazdasági érdekeik nem mindenben azonosak az Egyesült Államokéval. Talán azt a kijelentést is megkockáztathatjuk, hogy Nyugat-Európa egy s másban közelebb áll Kelet- Eurónához, mint Amerikához. Aggódnak az űrtervek miatt, és féltik azokat a kapcsolatokat, amelyek a múlt évtizedben kiépültek a földrész két fele között. A szocialista országok igyekezete mellett ez magyarázza, miért nem szakadtak meg a kapcsolatok a nyolcvanas évek. elején. Ezen az alapon tanácskozott a közelmúltban miniszterelnök-helyettes veze2 NÚGRÁD - 1985. február 4., hétfő Moszkvában közös közleményt tettek közzé Andrej Gromiko szovjet és Bohuslav Chmoupek csehszlovák külügyminiszter tárgyalásairól. Mint a közlemény megállapítja, a két külügyminiszter hangsúlyozta a Varsó: Szerződés jelentőségé’, ame!) három évtizede hatékonyan szolgálja a tagállamok pizt.on- ságának és határai sérthetetlenségének védelmét, a közös békeszerető külpolitika kidolgozását és megvalósítását, s jelentős tényezője a béke megóvásának, a szocializmus védelmének. A Varsói Szerződésnek a jövőben is eredményesen kell betöltenie történelmi hivatását — hangsúlyozza a közös közlemény. Tárgyalásaikon a felek azonos módon, rendkívül bonyolultnak értékelték a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Rámutatva a világűr militarizálásának veszélyeire a közös közlemény megállapítja: folytatni kell azoknak a gyakorlati lépéseknek a felkutatását, amelyek elvezetnének a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez, az atomszembenállás fokozatos csökkenéséhez világ- és európai méretekben; a konfrontáció helyett az együttműködés politikája kerülne előtérbe, s meg lehetne kezdeni a vitás nemzetközi problémák tárgyalásos rendezését. Kormánya nevében Bohuslav Chnoupek üdvözölte a szovjet—amerikai tárgyalások céljairól és témájáról Géniben történt megállapodást. Ezzel összefüggésben a felek rámutattak: Genfben csak az első lépést sikerült megtenni, s hosszú és bonyolult tárgyalások várhatók. A Genfben rögzített célokat kizárólag az egyenlőség és egyenlő biztonság elvének szigorú betartásával lehet elérni. A két külügyminiszter ugyanakkor azt a reményét fogalmazta meg. hogy amerikai részről is építő jellegű és realista megközelítést fognak tanúsítani a tárgyalásokon. Európa jelenlegi politikai arculatát meghatározó jaltai és postdami konferencia, a szocialista országoknak az NSZK-val kötött megállapodásai, valamint a helsinki záróokmány változatlan jelentőségét hangsúlyozva a felek rámutattak: a második világháború után kialakult európai területi-politikai realitások szigorú betartása az egyik alapfeltétele a kontinens békéjének és biztonságának. Hangsúlyozták azt is, hogy a leghatározottabban meghiúsítják az európai határok meg, sértésére irányuló mindenfajta kísérletet. ma Ünnepi gyűlés Vietnamban Ünnepi gyűlést tartottak szombaton Hanoiban a Vietnámi Kommunista Párt megalakulásának 55. évfordulója alkalmából. Le Duan, a párt Központi Bizottságának főtitkára a gyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a VKP megalakulása gyökeres fordulatot hozó eseményként vonult be az ország történetébe. Le Duan kiemelte a vietnámi kommunisták elkötelezettségét a marxizmus—leni- nizmus alapelvei mellett, majd síkra szállt a Szovjetunió és a többi szocialista ország kommunista és munkáspártjaihoz fűződő testvéri barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítése mellett. * Hanoiban szombaton befejezte munkáját az a tudomá- nvos-elméleti tanácskozás, amelyet a VKP megalakulásának 55. évfordulójának tiszteletére rendeztek ,,A Vietnami Kommunista Párt vezető szerepe a szocialista építésben” címmel. Az értekezleten Vietnam, a Szovjetunió és más szocialista országok szaktudósai vettek részt. Magyar— vietnami táviratváltás A magyar—vietnami diplomáciai kapcsolatok felvételének 35. évfordulója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter és Nguyen Co Thach, a Vietnami Szoc,al.s‘a Köztársaság külügyminisztere táviratban köszöntötte egymást. Az évforduló alkalmából Váhkonyi Péter vacsorát adott, amelyen jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagyikövete és a nagy- követség több diplomatája, Horn Gyüla, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint a KB külügyi osztá-. lya és a Külügyminisztérium vezető munkatársai. (MTI) Olasz— jugoszláv tárgyalások Bettin© Crax-i olasz és Mii- ka Planinc jugoszláv miniszterelnök pénteken kezdődött belgrádi tárgyalásain a feleik kiemelték, hogy ösztönözni kell az olyan nemzetközi tevékenységet, amelynek segítségévei a Földközi-tenger medencéje a béke és a nemzetközi együttműködés övezetévé válhat. A két kormányfő hangsúlyozta, hogy a térség számára különösen nagy veszélyt jelentenek a .válsággócok, elsősorban a Közel-Keleten uralkodó feszültség. lésével szovjet gazdasági küldöttség az NSZK-ban, és a nyugatnémet sajtó örömmel újságolta (a hetvenes évek óta nem volt erre példa), hogy húszmilliárdos megrendelésre számítanak. Európa sok mindent megőrzött abból, amit kelet—nyugati viszonylatban a hetvenes években létrehozott. A belga és a norvég miniszterelnök nem olyan régen Budapest vendége volt, az amerikai elnök leszerelési főtanácsadója is eljött, kormánya álláspontját velünk megismertetendő. Más fővárosokban mások látogattak és látogatnak. De nem is az egyes eseték az' igazán jelentősek, hanem az a kapcsolatfenntartási akarat, amely végső soron azt fejezi ki, hogy fontosak vagyunk egymásnak. Nyilvánvaló, hogy a fontossági sorrend első helyén a szovjet—amerikai viszony áll: ennek javítása mindig fellendíti az általános nemzetközi kapcsolatrendszert, romlása mindent nagyon megnehezít. De az enyhülés évei, miiként a lehűlésé, azt mutatják, hogy valamennyien tehetünk a jó ügyért. A sorrendtől függetlenül is, a három tényező valamelyikének a területén. Tatár Imre Csapatszellem és magas fenyő önmagában talán nem keltene ekkora feltűnést a híre, de az időbeli összecsengésre már nem lehet nem odafigyelni: az Egyesült Államok a világ több pontján egyszerre tart nagyméretű hadgyakorlatokat, s bővíteni igyekszik katonai szövetségeseinek körét. A jelenség természetesen nem újkeletű, ám a mostani, feszült nemze^özi helyzetben a korábbiaknál nagyobb jelentőséget kap. Már megkezdődött, s javában tart a „Team spirit”, a csapatszellem elnevezésű manőversorozat Dél-Koreában. Az ezúttal már tizedszer sorra kerülő hadgyakorlatokon mintegy kétszázezer dél-koreai és hatvanezer amerikai katona vesz részt — a legmodernebb fegyverekkel fölszerelve. Az amerikai 7. flotta legkorszerűbb, atommeghajtású és nukleáris fegyverekkel ellátott hajói a Koreai-félsziget partvi-, dékén, a szárazföldi csapatok pedig az ország belsejében gyakorolják „az északról jövő kiprovokálatlan támadás elleni védelmet” — valójában a nagyméretű csapásmérést a népi Korea célpontjai ellen. Mindezt egy olyan időszakban, amikor hosszú idő után először nyílt reális esély az Észak- és Dél-Korea közötti párbeszéd felújítására. Nem véletlen, hogy hadgyakorlatok minden eddiginél szélesebb körűek és provokatívabb célzatúak most, hogy a KNDK kezdeményezései nyomán némi enyhülés mutatkozott a megosztott ország két része közötti kapcsolatokban. Az Egyesült Államok nyíltan arra törekszik, hogy Japán és Dél-Korea részvételével katonai blokkot hozzon létre Délkelet-Ázsiában. Ez levenné a terhet az amerikai hadsereg egy részéről — lehetőség nyílna a máshol történő felvonultatásra — és véglegesen elkötelezné a két ázsiai országot a washingtoni politika támogatása mellett. Hétfőn közös amerikai—panamai hadgyakorlat kezdődik a Panama-csatorna körüli övezetben. Alighogy ez véget ér, amerikai—hondurasi manőverek kezdődnek Hondurasban. A nicaraguai határ közvetlen szomszédságában, nagy szárazföldi és légierőket megmozgató „Pino alto” magas fenyő fedőnevű gyakorlat miatt a sandinista kormány hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államok külügyminisztériumánál. A Hondurasba érkező, mintegy négy és fél ezer amerikai katona által emelt létesítményeket, tábori repülőtereket a hadgyakorlat végeztével a „kontrák” használhatják majd, s valószínűleg fegyvereket is átadnak az ellenforradalmároknak. A manőverek bevallott célja Nicaragua megfélemlítése, az ellenforradalmárok támogatása és felbátorítása. Mindez azután történik, hogy az Egyesült Államok egyoldalú döntéssel bizonytalan időre felfüggesztette a Nicaraguával Man- zanillóban folytatott közvetlen tárgyalásokat. A képlet világos: ami nem ment a diplomatáknak, talán elérik a katonák. Különösen rossz megvilágításba helyezik a katonai vonatkozású híreket azok a jelentések, amelyek sorozatos balese-' tekről számolnak be: előbb a Pershing—2-es rakéta felrobbanása, majd legutóbb a két nyugatnémet Phantom vadászbombázó katasztrófája mutatja, mennyire nehéz „biztonságosan” üzemeltetni ezeket a veszélyes eszközöket. Érziklátják ezt a veszélyt az emberek; bizonyság erre a hét végi rakétafegyver-ellenes demonstráció éppen a Pershing—2-e* felrobbanásának színhelyén, az NSZK-ban. Ráadásul a válságövezetekben egyetlen tévedés is végzetes lehet. A szí szoros értelmében a tűzzel játszanak a Pentagon stratégák Horváth Gábat
