Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
Megéri, nem éri? Az Állami Bizfosíló kérdőidéi Kár lenne nélkülünk — dalolják a televízióban, mondják a rádióban, írják a plakátokra az Állami Biztosító legismertebb jelmondatát. Avagy: biztosítás — biztonság. Vajon ugyanígy éreznek az ügyfelek is? E célból készíttetett reprezentatív felmérést az Állami Biztosító a közelmúltban. Pontos adatok .bizonyítják: az ÁB éves díjbevételének 56 százalékát lakossági biztosítások alkotják. Azaz, országunk minden negyedik lakója, vagy. ha úgy tetszik, minden egyes család kapcsolatban áll valamilyen módon az intézettel. A biztosítási formák közül a leggyakrabban a lakás- biztosítást, a CASCO-t, a CSÉB-et és az egyéni élet- biztosítást választják. Ez meglehetősen szűk, a biztosítási választék széles skálájához viszonyítva. Vajon elégedettek-e az ügyfelek meglevő biztosításaikkal? A felmérésben megkérdezettek közül a többség általában igen, ami úgy is értelmezhető, hogy igen, mert nincs jobb. Érdekes, hogy a lakásbiztosításra vonatkozó kérdések esetében a válaszadók kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy az minden lényeges, lehetséges kárra kiterjed. Sokan kifogásolták viszont, hogy ez a forma nem vonatkozik az elemi csapások okozta káresetekre, a mennyezet- és tetőbeázásokra, a berendezésben keletkezett károkra, a lakásból történő lopásra és betörésre, a háziállatokban és a ház körüli kiskertekben bekövetkezett károkra. Megjegyzendő: a havi díj itt meglehetősen csekély. A CASCO-biztosításnál többen kifogásolták, hogy nem terjed ki az ismeretien személy által okozott veszteségre. ha a tettest a rendőrség elfogja, a gépkocsi feltörése vagy ellopása esetén a benne levő tárgyak megtérítésére, elemi csapás okozta ká- rokrak, műszaki hibából vagy túl hosszú átfutási javításból adódó hátrányokra. A CSÉB-nél inkább a biztosítási módozat hiányosságait kifogásolták. Például, hogy a kártérítések összege nem tart lépést az árakkal, keveset térít betegség esetén, r.incs differenciálás az életkor alapján, nem terjed ki házassági és beiskolázási segélyekre, a nyugdíjazás ulán nem marad érvényben az aktív dolgozókkal azonos feltételek mellett. A legkevesebben (a megkérdezettek 31 százaléka csupán), az egyéni életbiztosítással elégedettek. A leggyakoribb kívánságok: ki kellene terjednie a betegség és a baleset esetére is, nyugdíjasokra, s a nem háláit okozó betegségekre, illetve csonkulásos balesetekre is. A biztosítások megkötésének körülményeiről szintén megoszlanak a vélemények. Az egyik csoport kielégítőnek véli az ügymenetet, az irodák rendjét, az üzletkötők modorát. A másik csoport túl körülményesnek, olykor hosszadalmasnak, bürokratikusnak találja az ügyintézést. Meglehetősen kevesen voltak tisztában .azzal, hogy telefonon megbeszélt időpontban is lehet biztosítást kötni, elkerülve ezzel az alkalmatlan látogatásokat, vagy a várakozást. Figyelemre méltó az is, hogy a megkérdezettek csupán 12,5 százaléka szándékozik újabb biztosítást kötni, a többiek nem. A közelmúltban a Hazafias Népfront székházában a Fogyasztók Országos Tanácsa tárgyalta az Állami Biztosító lakossággal kapcsolatos tevékenységét. Felmerült az is, vajon használna-e, ha több hasonló intézetet hoznának létre, szélesítené-e a választékot a konkurrencia- harc, s ez a ..harc” teremtene-e kedvezőbb feltételeket? Szóba kerültek a biztosítási díjak is, amelyek bizony jó néhány esetben meglehetősen alacsonyak, így néha nemcsak szervezeti,, hanem anyagi okokból sem mindig felelhetnek meg a lakossági igényeknek. Mindenképpen szükség lesz egy új biztosítási rendszer kidolgozására, ami, a lakosság széles rétegeit érintheti. Az Állami Biztosító pénzintézeti Igaz, nem nyereségre dolgozó pénzintézet, hiszen a ráfordítások elszámolása után a fennmaradó összeget az állami költségvetésre fizeti be. Ám egy pénzintézet ügyfelei mindenképpen a „megéri — nem éri meg” szempontok szerint mérlegelnek. A szolgáltatásokat, s az esetleges új biztosítási rendszert a lakosság esetében csak ilyen alapokra érdemes építeni. Németh Szilvia csak azért is, hogy elmeséljék örömüket vagy bánatukat, s az itt dolgozók türelme határtalan. Pedig egy-egy zsúfolt nap nekik is fárasztó lehet, de nem mutatják, nem éreztetik. Az intézet főorvosnőjéről... Nem lehet megfogalmazni azt a bizalmat és nyugalmat, amit egész személyisége áraszt, ö az, aki előtt az ember „ki mer nyílni”. Nagyszerű orvos és kiváló ember. Már az a tény is a gyógyulást segíti, hogy érzi a beteg ember: nem a levegőbe beszél, ebben az elgépiesedett világban figyel- nek rá, az ő személye a fontos. Pedig már biztosan fáradt a főorvosilő is, mert soksok beteget hallgatott végig — megértőén és nagy türelemmel. Ügy érzem, az intézet dől. gozóinak és vezetőinek nem- csak azt köszönhetjük, amit minden orvosnak és egészség- ügyi dolgozónak. A munkaköri kötelességen túl pluszt is kap. nak itt a betegek. * Levélírónk érdekes sorokkal zárja levelét. Eszerint: „A .nevemet aláírom, mert nem szégyellem jelenlegi helyzetem. Igen, betegként járok az intézetbe. Mégis azt kérem, hogy a nevem ne szerepeljen az újságban. Az emberek szemlélete ugyanis gyakran bántó, főleg azokkal szemben, akik ebbe az intézetbe járnak. Nem szeretném, ha velem is így lenne.” , Változásoktól az ipolytarnóci falugyűlésen A Litkei községi közös Tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága rendezésében Ipolytarnóc társközségben is megtartották a falugyűlést. Kabács Zoltánná, a közös tanács fiatal elnöke a művelődési ház nagytermében köszöntötte a jelentős közéleti fórum résztvevőit, majd tájékoztatást adott az elmúlt évben végzett munkáról. Az értékelés szerint eredményes volt a tanácstagok tevékenysége, s a lakosság él et körű 1 mén vei nek feltételei is javultak. A változások között szerepel a szemétszállításhoz szükséges konténerek megvásárlása és a gépesített elszállítás, megépült Ipolytar- nócon a gázcseretelep is. Korszerűsítették a közvilágítás egy részét és megoldódott a kenvér Szécsényből való szállítása is. A falugyűlésen örömmel szóltak arról is. hogy a társadalmi munkában jelentősen nagyobb lett az aktivitás. Az intézmények dolgozói járnak az élen, a pedagógusok példásan vettek részt az iskolában végzett különböző munkálatokban. A mostani számvetés arról is szólt, hogy javult az iskolai nevelőmunka. A Vöröskereszt helyi szervezetének előzetes felmérése alapján pedig Litkén és Ipolytar- nócon 122 arra rászoruló, idős és beteg ember kapott szociális segélyt. Ebből tizenhatan részesülnek házi szociális gondozásban is. 1984-ben a szűkös anyagi lehetőségek ellenére a tanács jelentős összeget költött a költségvetésből a napköziskonyhák felszereltségének javítására is. Figyelemre méltó eredményként értékelte a falugyűlés, hogy a társadalmi munka egy lakosra jutó értéke elérte a 3215 forintot. így készült el az ipolytarnóci sportöltöző is, amelynél egyébként Ocskó Tibor végzett a legtöbb társadalmi munkát. Az eredmények számbavételével arra a következtetésre jutott a falugyűlés. hogy eredménves gazdasági évet zárt a Litkei közös Tanács. A vitában az általános iskola villanyhálózatának és elektromos berendezéseinek felújítását, a kerítés kijavítását sürgették, mások a közvagyon ron°álói ellen emeltek szót. Hiánvolták a fiatalokat a falugyűlésről és szóvá tették azt is, hosv elégtelen a kulturális élet a faluban Más hozzászó'óv arra fi ovelrnoztottplr- a felelőtlari emberek, szemeteléssel elo.sú- fítiák a bvs7váró és az italbolt környékét Kocsis Ferenc Válaszol az illetékes Nem volt tiltott szcszméi'ós Egyik olvasónk egy élelmiszerboltban előforduló tiltott szeszesital-árusításra hívta fel a figyelmet, a panaszt kivizsgálás végett az üzletet fenntartó szécsényi áfészhez továbbítottuk. A vizsgálat eredményéről Gonda Pál áfészelnök és -Krafft János mb. kereskedelmi főosztály- vezető az alábbiakban értesítette szerkesztőségünket: — 1985. február 14-én, 5 óra 30 perc körül, valamint ezt követően még két alkalommal, az egységben ellenőrzést végeztünk. Szeszes ital fogyasztását nem tapasztaltuk. A boltban ellenőrzéseink alkalmával több személy tartózkodott, akik a közeli TÜZÉP-telep nyitására vártak. A bolt .raktárait átvizsgáltuk, szeszes ital fogyasztására utaló nyomokat nem találtunk. — A fentiek ellenére felhívtuk az egységvezető figyelmét a szeszes ital értékesítési szabályainak szigorú betartására. A bejelentés kapcsán intézkedtünk, hogy a szeszes ital értékesítési szabályainak betartását a jövőben gyakrabban ellenőrizzék. Tatján! természetjárók Ahogyan a tavaly feloszlott STC tájékozódási futói a Dornyai SE-hez, a helybeli vasutas-egyesület természet- járói a Nógrád megyei Tanács Petőfi Sportegyesületéhez kerültek át tavaly. A szakosztály vezetője 1976 óta Kükkel László. Az elmúlt év jól sikerült a túrázóknak. Összesen 23 útjukon 187-en vettek részt. Voltak a lengyel felvidéken, a vépi országos vasutas-találkozón, a közlekedésiek bakonyi csillagtúráján, a Nógrád megyei szakmai találkozón, Nagymezőn is. Az „átigazolást” — miután semmiféle támogatást nem kaptak a MÁV Miskolci Igazgatóságától — 1984 novemberében jelentették be hivatalosan, s a salgótarjáni Petőfi SE a közelmúltban fogadta szakosztályai sorába a természetjárókét is. Jelenleg csaknem félszá- zan vannak, de várják az újabb jelentkezőket a megyei tanács I. emeleti, 132-es szobájában. Az idei programjuk is vonzó. Ebből ízelítőül csupán néhány terv: március 16-án részt vesznek a hagyományos Petőfi Sándor-emlék- túrán és koszorúzáson a salgói várnái; 23-án a Boszor- kánykőnél a Tanácsköztársaság kikiáltásának. 30-án a karancsberényi partizánmúzeumnál hazánk felszabadulásának évfordulójáról emlékeznek meg; indulnak a Sütő Attila éjszakai, vas utas-szak- szervezeti kupa tájékozódási versenyen, külföldön Ausztriában vagy a Felvidéken túráznak majd, s az ország több kirándulóhelyét fölkeresik ebben az évben, szokásuk szerint. A tanács megfelelő szakmai és anyagi támogatást nyújt a szakosztály működéséhez. Balogh Tibor felszabadulási szava lóverseny A7 új iskolánkban megrendeztük a- szavalóverseny elődöntőiét. A versek kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a bemutatott művek kapcsolódjanak hazánk felszabadulása 40. évfordulójához. Az izgalmas verseny színhelye az irodalom-tanterem vöt, ahol egyszerre két zsűri is véleménvt mondott, a szava- lókról. Külön dolgozott a gye- rekzsüri, amelynek Fekela Katalin Volt a vezetője, a felnőttzsüriben pedig a csapatvezető mellett az irodalom- és a történelemtanár pontozott. A verseny végen hét tanuló jutott tovább a döntőbe. Budai Ildikó, Dóra Julianna Kálló Salgótarjáni pillanatkép „Középkorú férfi lép ki a Pécskő gyógyszertárból. Sietős mozdulattal igyekszik az imént megvásárolt gyógyszereit a táskájába tenni, s a csomaggal foglalt kezéből küszöbre pottyant kesztyűjét gyanútlanul átlépi. Egy idős bácsi hajol le érte. s egy kicsit megáll a lélegzetem: a következő pillanatban eldől, hogy ,.kié” is a téli ruhadarab. Közben a kesztyűje vesztett barna kabátos a Centrum Áruház felé kanyarodik, a kucsmát viselő bácsi ped'g megnyújtja lépteit, átadja a barna bőrkesztyűt. Csak ennyi egy több száz forintot érő ruhadarab egy-két pillanatig tartó hétköznapi kalandja. Köszönet érte a kucs- más bácsinak. S mindazoknak, akik becsületesek és másokra is vigyáznak, miközben a saját útjukon járnak.” — (Kovács Gyuláné Salgótarján) Karnevál Ecscgen Az idén is megrendeztük . Ecsegen a farsangi karnevált, amelyre nagy izgalommal készültünk. Vasárnap délután öt órakor kezdődött a jelmezesek felvonulása, először az egyéni, majd a csoportos jelmezesek mutatkoztak be. A karneválban nagy sikert arattak a János vitéz című mese „szereplői”, volt erdei focicsapat, újhullámos szimfonikus zenekar, az egyéni jelmezek között pedig akadt gya- loghintó, habostorta, kék bálna és hirdetőoszlop is. A zsűrinek fejtörést okozott a „versenyszámok" hosszas értékelése, majd tánccal fejeztük be a nyolc óráig tartó karnevált. Rendezvényünkön részt vettek az iskola patro- nálói, a pásztói tejüzem képviselői is. Lendvay Beatrix Ecseg Tavaszváró iábor Ez év tavaszán is folytatódik a Nógrád megyei Tanács Balatonalmádi—Kápta- lanfüreden lévő úttörő-váltótáborának rekonstrukciója. A tavaly elkészült új vizesblokk mellett áprilisban a főépület felújítására kerül sor, A munkálatok tervezett költsége 500 ezer forint. A káptalanfüredi táborban a nyár folyamán egy időben 80 nógrádi pajtás nyaralhat, s mert egy-egy turnus általában tíz napig tart. így ösz- szesen több mint 700 úttörő üdültetését tervezik. A tábor távlati fejlesztési elképzelései között szerepel a faházak téliesítése, s ez lehetővé tenné, hogy a káptalanfüredi váltótábor egész éven A múlt év októberében nyílt meg Balassagyarmaton a Nó grád megyei Élelmiszer Kiskeres- át a megyei fiataloik rendeikedelmi Vállalat Delikátesz üzlete. A vásárlók gyorsabb kiszolgálása érdekében itt vezet- kezesére állion. ték be megyénkben elsőként a blokkrendszert, s így lényegesen csökkent a napi 1200—1600 J yevő sorban állási ideje. — Bencze — jr, K.) Levél egy intézefrő! „A nevein ne szerepeljen...” „Az utóbbi időben elég sok vád éri az orvosokat, én azonban olyan emberekről szeretnék írni, akik megérdemlik a köszönő szavakat” — így kezdődik a szerkesztőségünknek címzett érdekes levél. majd az alábbiakat ve. tette papírra olvasónk. „Salgótarjánban, a KÖJÁL épületével szemben található a Nógrád megyei Ideggondozó Intézet, és elgondolkodtam azon: mennyire nem ismeri a közvélemény az itt folyó ál. dozatos munkát. Sajnos, álta. kínosan elterjedt nézet, hogy aki betegként idejár, az — finoman fogalmazva — nem a legtisztább gondolkodású. Lehet, hogy butaság a vállalkozásom, de és bizonyítani szeretném, hogy ez az álta. lánosítás nem elfogadható. Az élet sok embernél produkál olyan helyzetet, ami az idegeit megviseli. Az intézetbe is sok beteg jár — fiatalabbak és idősebbek vegyesen —, akik lelkileg érzékeny, sérülékeny emberek. Itt szeretnék szólni azokról, akik ebben az intézetben dolgoznak. Tudom, ugyanolyan egészségügyi dolgozók, mint mások, az ö munkájuk mégis eltérő. A gyengébb idegzetű betegek gyógyulásához több időre rvan szükség, s ennek érdekében az asszisztensek, ápolónők, gondozónők, a pszichológusnő i— élükön a főor. vosnövel — valóban a maximumot nyújtják. Sokan már
