Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

A szécsényi gyógyszertár & államosítása P7cc’cr^s*CT Faitó Nógródban (5.) Irodalom — művészetek tudomány 1950 júliusában alighogy hazaérkeztem a tartalékos tiszti. tanfolyamról, 28-án éjjel hálom óra körül valaki kopogott az ablakon, melyre felébredt az egész család. Ki­nyitottam az ablakot és ott. állt az akkori szécsényi járá­si párttitkár, Toldi elvtárs, aki közölte velem, hogy azon­nal öltözzek fel, mert sürgő­sen Salgótarjánba kell utazni. Mondanom sem kell, hogy szüleim megijedtek, hogy mi­ért kel! éjjel Salgótarjánba menni, de Toldi elvtárs kö­zölte, hogy nincs semmi baj, reggelre idehaza leszek. Na­gyon jól emlékszem rá, hogy az eligazító értekezlet az ak­kori pártoktatók házában volt megtartva, ahol az előadó igen komoly politikai bevezető ufán közölte, hogy 1950. július 28-án délelőtt kilenc órakor kerül sor az országban a gyógyszertárak államosítására. Mindenkit beosztottak, hogy ki, hol és hogyan hajtsa végre az államosítást. Engem Szécsénnyel bíztak meg. Az értekezlet végén kiosztották • kormánybiztosi megbízóle­veleket. Ezt követően minden kormánybiztos részére külön gépkocsit bocsátottak rendel­kezésre. amely a feladat vég­rehajtásáig szolgálatban volt. Ha za jövet közöl tem szüleim­mel. hogy nincs semmi baj, de most vissza kell mennem a Járási pártbizottságra, maid délben jelentkezem. Fel kel­lett keresnem a községi párt­titkárt, aki abban az időben Lantos Lajos elvtárs, salgó­tarjáni lakos, acélgyári mun­kás, a már állami tulajdon­ban lévő szécsényi malom igazgatója volt. Megbízóleve­lem felmutatása mellett meg­kértem, hogy tartózkodjon az irodájában, mert fél kilenc órakor jövök érte. Ugyancsak fel kellett keres­ni a községi vezető jegyzőt, aki Torják György bányász, vizslást (vagy mátranováki) lakos volt. Felkértem, hogy biztosítson számomra egy ír­nokot. aki Bagó László szé­csényi lakos volt. Azt még Salgótarjánban közölték, hogy a jelzett napon kilenc óra után néhány perccel jelent­kezni fog Balassagyarmatról Kokas Mária gyógyszerész, aki a leltározást fogja végezni. A jelzett napon pontosan kilenc órakor a párttitkárral és az írnokkal együtt meg­jelentünk a gyógyszertárban. Megbízólevelem felmutatásá­val egy időben közöltem a tu­lajdonossal. hogy ezennel a gyógyszertárat a' magyar ál­lam tulajdonába vesszük. Le­zártuk az ajtókat, kikapcsol­tuk a telefonkészüléket. és megszámoltuk a kasszában lé­vő pénzt. Ezt követően a ré­gi tulajdonost hazaküldtük, és Szabó Antal gyógyszertári dolgozót ideiglenes vezetővé neveztük ki. Beindítottuk a gyógyszerkiadást és megkezd­Féiév után Karancslapujtőn A legelső a legnehezebb ' Karancslapujtő sajátos vá­ros környéki helyzete az is­kola életében is érezhető. Bokáig, főleg Karancsaljáról s szülők szívesebben vitték gyerekeiket Salgótarjánba ta­nulni. Ez a tendencia, mióta lelkezdődött a városból való kiáramlás, szinte teljesen megszűnt. Most a lapujtői körzetközponthoz tartozó Ka- áancsalján 85 alsó tagozatos, Karancsberényben pedig 35 (elsős-másodikos tanul. Vitathatatlan, hogy a leg­több gyerek számára a leg­első félév a legnehezebb. A karancslapujtői tanítónők már íavaly tavasszal megismer­kedtek leendő tanítványaik­kal az óvodában, ahol foglal­kozásokat néztek meg és kon­zultáltak az óvónőkkel. Azo­kat, akik lényegesen elma­radtak a többiektől, nevelési (tanácsadóba küldték vizsgá­latra. Szeptemberben a magatar­tásbeli problémák okozták a legtöbb gondot, de néhány hét elmúltával a kicsik meg­ismerték, megtanulták az is­kola követelményeit. A legfontosabb tantárgyak •z olvasás, a matematika és * környezetismeret voltak. Urbán Tibomé és Havran Ilo- Ir.a tanítónők szerint decem­berben derült ki, hogy tud­nak-e olvasni a gyerekek. Ctömmel tapasztalták, hogy (erőfeszítéseik nem voltak hiá­bavalók. Jónak ítélik az elő­menetelt matematikából is. A környezetismereti órákon ki­derült, hogy az elsősök — ta­pasztalatok szerint főképpen a tv hatása miatt — igen tájékozottak. A szülőkkel való jó kap­csolat ebben az időszakban különösen fontos. Sok fel­nőtt panaszkodik, hogy nem tud segíteni gyerekének a ta­nulásban. A lapujtői iskolá­ban elmondták a szülőknek, hogy nem kell megijedni a szóképektől, nyitott monda­toktól, halmazoktól, hisz lé­nyegében csak az elnevezések újaik, azokat a műveleteket, amiket takarnak, minden szülő képes elvégezni kis oda­figyeléssel. Megismertették a sok felszerelést, bemutatták alkalmazásukat. A szülők eleinte nagy figyelemmel kí­sérték gyerekük iskolai mun­káját, később azonban — mindezt a tanítók tapasztal­ták — sqkak lelkesédese lan­kadt. Félévi tanulás után négy gyerek bizonyult iskolaéret­lennek. Velük, miiként a kor­rekcióra szoruló felsőbb éve­sekkel, korrepetálásokon fog­lalkoznak majd. A jövő tan­évben összevont korrekciós osztály létrehozását tervezik az iskolában, ahol a rászo­ruló gyerekek minden segít­séget megkapnak előmenete­lükhöz. tűk a leltározást. A feladat végrehajtása több napot vett igénybe, mert nem csak a gyógyszereket és az alap­anyagokat, hanem az eszközö­ket és a berendezéseket is lel­tárba kellett venni. Én délben sem mehettem haza, ezért az ebédet a gépkocsivezető hozta el részemre. Este a gyógy­szertárat bezártuk, a kulcso­kat másnap reggelig magam­nál tartottam. Ennek követ­keztében a gyógyszertár éjjel nem állt a lakosság szolgá­latára. de a legfontosabb, fő­leg az életmentő gyógyszerek­ből egy bizonyos készlet a szemben levő járási rendőr- kapitányságon volt elhelyez­ve, és ott lehetett megkapni. Egyszerű fizikai munkásnak | az a feladat nem volt könnyű. Bevallom őszintén egy kissé tartottam attól, hogy nem lesz-e valami baj, de szeren­csére minden a legnagyobb rendben történt meg, melyért a Pénzügyminisztériumtól anyagi elismerésben részesül­tem. Biztató volt számomra, hogy a járási párttitíkár és a köz­ség vezető jegyzője szinte naponta érdeklődtek, hogy nincs-e valami gond. E fele­lősségteljes feladat végrehaj­tásában részt vevő és segítő személyeknek ezúton is kö- szönetemet fejezem ki. Bodnár József Szécsény Egyefemek tudományos együttműködése Közös kutatásaik legújabb eredményeinek összegezésére készüinek a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem és a moszk­vai Szecsenov orvostudományi egyetem szakemberei. Ez évi tudományos ülésükön — ame­lyet Budapesten tartanak majd — beszámolnak a tudományos együttműködési megállapodásuk alapján végzett vizsgálataikról. Ismertetik egyebek között a szívizom műtét alatti védelmé­nek klinikai tapasztalatait. A kutatók — magyar részről a szív- és érsebészeti Minika, va­lamint az igazságügyi orvosta­ni intézet tudósai — elmondják: miként igyekeznek óvni a szi­vet a műtét okozta terheléstől és elérni azt, hogy a szívizom ne károsodjék a szívmotor al­kalmazásával végzett műtét mi­att. Van miről beszámolni, hi­szen az utóbbi években beveze­tett új módszerek révén sike­rült megelőzni a szívizom to­vábbi károsodását, és ezáltal Je­lentős mértékben csökkenthet­ték a műtéti szövődmények és halálozások számát. Az I-es szá­mú kórbonctani és rákkutató intézet a májbetegségek diag­nosztikájának kórbonctani kri­tériumairól, míg az urológiai klinika a vese megbetegedései­nek tanulmányozásáról számol be. A belgyógyászati betegségek kezelésére használt gyógyszerek hatásmechanizmusáról is tanács­koznak majd a magyar és a szovjet orvostudósok. Kölcsönösen tájékoztatják egy­mást a SOTE és a vele együtt­működő más szovjet, egyetemek is. A taskenti egyetemmel pél­dául főleg a szerv- a szövetát- ültetés immunológiai kérdései­ről. a BZövődményes nyombél- fekélv sebészi gyógyításának fel­tételeiről értekeznek, s megbe­szélik azt is, hogyan lehet a gyomrot megmenteni. A lenin- grádi Petrov onkológiai intézet és az I-es számú kórbonctani intézet a kémiai anyagok rák­keltő hatásának kutatási ered­ményeivel foglalkozik majd. A kijevi össz-szövetségi gerontológi­ai központ és a budapesti orvosi egyetem az öregkori szervezet immunológiai problémáinak megoldását keresi. ; Sokszínű, érdekes területe ez a negyvenéves megyei lapkiadásnak. Jeizi egyébként azt a fejlődési folyamatot is, amely a művelődés területén végbement Nógrádban. Ter­mészetesen ennek alapján a teljes egész nem rajzolható fel, de visszalapozva ezeket az újságokat, pontos, doku- mentális erejű leírások állnak előttünk egy-egy adott fejlő­dési szakasz gondjairól, el­képzeléseiről. Újdonság ben­nük az is, hogy új helyszínek jelennek a kiadásukban. Ed­dig alapvetően Salgótarjánról és Balassagyarmatról írunk, ahol a legtöbb, sőt szinte va­lamennyi kiadvány napvilágot látott. E folyóiratok között egyik-másik már újabb tele­pülés belépését jelenti ebbe a folyamatba, noha az nyilván­való. hogy a két város meg­határozó volt a megye Lapki­adásában. Az első irodalmi igen ko­rán, 1948 áprilisában jelent meg Salgótarjánban. A Ván­dortűz a Magyar Irodalmi Társaságok időszaki értesítő­je volt a korábban Sárospa­takon, Pápán, Szombathelyen, Debrecenben, Szolnokon je­lent meg, természetesen más­más tartalommal. A megyei kiadást Molnár I. Jenő szer­kesztette, s találhatunk írást benne Radnóti Miklósiról, a sal­gótarjáni munka sszí n játszás­ról, történeti írást, verseket, prózát, illusztrációkat. Ez az egy száma volt csak a me­gyében. A Palócföld 1954-ben indult, kezdetben amtológiajélleggel. A Hazafias Népfront és a TIT ad,ta ki. „Az alkotó bé­ke védelmét” kívánta szolgál­ni tartalmával, miként azt a beköszöntő írásban megfogal­mazták. Vállalta a nógrádi hagyományok őrzését, terjesz­tését is. 1956-ban jelent meg a második száma. 1960-tól an­tológiaként jelent meg évi egy alkalommal s már a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya kiadványaként. 1965- től évente ’kétszer, 1967-től negyedévente jelent meg. 1973 januárjától kéthavonta jutott már el az olvasókhoz, meg­változott formátumban. Majd 1983-tól vette fel a hagyomá­nyos folyóirat küllemét. Szerkesztői voltak Csizma- di Géza, Kojnok Nándor, Csukly László, Kassai Végh Miklós. Szerzői köre folyama­tosan bővült, az alkotó me­gyei értelmiségből állt össze az írói gárdája, de egyre több a megyéhez kötődő, az ország más tájain élő költő- író művei is megjelentek a hasábjain. Az utóbbi évtizedekben egy­re erősebbé vált azon szándé­ka, hogy a megyében jól ér­zékelhető társadalmi folya­matokat szociografikus igény­nyel kövesse és rögzítse, hogy a szépirodalmon kívül a megye változó valóságának pontos krónikása legyen. A megye pedagógiai életé­nek segítségére két lao is in­dult. Az egyik még 1954-ben jelent meg Nógrádi pedagó­gus szemle címmel, s két szá­mában módszertani szakcik­keket adott közre. másik a Nógrádi Műve­lődés, amely 1969-ben indult meg. Kezdeti bizonytalanko­dások után a megyei pedagó­gusok szakmai fóruma lett a hasznos, felhasználható ta­pasztalatok áladásának lehe­tőségét biztosította hasábjain. 19R4-ben tartalmilag, szerke­zetileg megújulva, címéhez illően, kiterjed szerkesztőinek figyelme a megyében lezajló művelődési folyamatok egé­szének követésére, a művelő­dési intézmények, közösségek munkájának bemutatására. Magának a konkrét népmű­velési gyakorlatnak is voltak s vannak sajtófórumai Nóg­rádban. Már 1955-ben a na- lassagyarmati Mikszáth Kál­mán Művelődési Ház kiadott egy módszertani újságot Kvl- túrmunkás címmel. Csak egy száma ismeretes. Ezeknek a szakmai-módszertani közle­ményeknek igen gazdag volt sora. 1966-ban a salgótarjáni öblösüveggyári művelődési központ adott ki ilyen ne­gyedéves megjelenéssel, 1967- ben a salgótarjáni járási mű­velődésügyi osztály jelentette meg e műfajú közleményét Népművelési Híradó címmel, 1970-ben pedig a megyei mű­velődési központ adta ki Népművelés Nógrád megyé­ben című szakmai folyóira­tát. 1974-ben indult a Minta, amely kisebb-nagyobb szüne­tekkel mindmáig a legran­gosabb módszertani segítsége a megveii közművelődésben dolgozóknak. 1978-ban rövid ideig ezt helyettesítette az ugyancsak a megyei művelő- dési központban kiadott Tá­jékoztató, amelyben, a gya­korlati ismeretek mellett ak­tuális programok félsorolása is szerepelt. A könyvtári hálózat kiad­ványai is hasonló sorrendben követik egymást. 1962-tőJ 1967- ig élt a Könyvtári Híradó. E'őször Nagybátonyban, maid Kisterenyén adták ki. Szak­cikkeket. olvasömozealmi hí­reket közölt. A gyermek- könyvtárosok részére jelent meg 1966-ban a Módszertani útmutató, majd 1969-ben a Könyvtári tanulmányok, a me!ybe n hatásvizsigá'la tok, ol vasáisv i Zsigákat ok eredmé- pvei szerepeitek már. 1971-től 1973-ig ezt folytatta hason’ó tartalommal és cédái a Könyvtári Tájékoztató. Mindezeken kívül esy-krt s-n',ciális műve1 őd“si len is megjelent. Tav például 1949- ben, 1954—1955-ben az acél­gyári Petőfi szín iátszó cso­portnak salát belső tájékozta­tója volt gazdag tartatommal. A megyei honiismereti mozga­lomnak is vni’t égy jól szer­kesztett változatos tartalmú Innia a Nónrádi Honismeret 1979—1976, között. Hiáinvq ma is érezhető, bár két kitű”nn.n snneifeoztett Honismereti Hír­adó már évek óta rendszere­sen megjelenik Szécsényben és Balassagyarmaton. P. M. i| A kallói körzeti könyvtár az erdőkürti és erdőtarcsai fiókjaival együtt 21 ezer kötetes ál­lományát kínálja olvasóinak. Tavaly négyszáz beiratkozott tagja volt az intézménynek, kö­zülük sokan a folyóirat-olvasónak is vendégei voltak. Rendszeresek itt a művelődési rendez­vények is, író-olvasó találkozóikon, szavalóversenyeiken, vetélkedőiken nagy számpan jelen­nek meg a település lakói. Képünkön Konczné Bacsa Ka talin könyvtárvezető és Czeba János kölcsönző az állományt rendezik. — kj — KOSSUTH rádió: 8.20: Mi a boldogság mostanában? Szatmári Gábor jegyzete. 8.3#: Rahmaninov: Aljeko. Egyfelvonásos opera. 8.32: Udvardy Tibor nótafelvételeiből s.«5i Szólj, szólj sípoml iu.05: Diákfélóra 30.35: Labirintus. (Ism.) 10.50: Jenes Zoltán fuvolázfk 11.40: Jókai Mór élete és kora. XVIII/5. rész. (Ism.) 12.30: Apám emlékezete. Pethő Sándorról, születésének 100. évfordu­lóján, Pethő Tiborral beszélget Rapcsányl László. 13.04: Népi dallamok nagy mesterek kezében. Chopin-művek. I. rész. 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. (Ism.) 14.26: Nyári László népi zenekara játszik, Ormós Ilona nótákat énekel 15.00: Most jelent meg. 15.30: zenei tükör. 16.05; Révkalauz 17.00: önarckép színes háttérre!. 18.00: Népdalok 19.15: Aranyidó. (Ism.) 20.12. Diszkotéta. (Ism.) 21.12: Máté Ottilia és Pere János nótákat énekel, Oláh Ernő gordonkázlk 21.40: „Igazság és módszer.” Hans Georg Godamer könyvéről Fehér István filozófussal beszélget Vonh Vera. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Évszázadok mesterművei 23.13; XIX. századi operákból 4 NÓGRÁD - 1985. február 28., csütörtök 0.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Kodály-műveket énekel PETŐFI RADIO: 8.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 8.20: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Farbach: Régi magyar takarodó 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05; Pophullám 14.00; Szakály Ágnes clmbalmozlk 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Tudományos könyvespolo 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. (Ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Lengyel dzsessz- felvételekből. 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.15; Kirándulás a spanyol popzenében 23.20: A dán rádió dzsessz- zenekara játszik ?4-OOj Éjféltől, hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Kis köz­ségek négy évtizede. Girincs— Kiscsécs. — Tavaszra várva az egri parkokban.) 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. lsk. 6. oszt.) 8.35: Történelem (ált. lsk. 8. oszt.) 9.05: Angol nyelv 9.20: Testünk. V/4. rész. 9.35: Korok művészete 16.25: Hírek 16.30: Franciaország kastélyai. 17.00: Képújság 17.05: Tízen Túliak Társasága 18.00: Pulzus 18.50: Adni érdemes 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-h(radó 20.00: Nemeskiirty István: Széchenyi napjai. VJ/3. 20.55: Hírháttér 21.45: A hét műtárgya 21.50: Tv-hlradó 3. 22.00: Himnusz 2. műsor: 17.40: Képújság 17 45: Sorstársak 18.05: Mi és a komputer 18.35: Nasa obrazovka 11.55: Telesport összefoglaló a VB-selejte- zókről. 19.30: A Kalevala megjelenésé­nek 150. évfordulóján. Kb. 20.40: Tv-hfradó I. 21.00: Reklám 21.05: Vaskor. A Kalevala finn tévéfilmváltozata. IV/l. rész. (16 éven felülieknek!) 21.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA 1 19.30: Tv-híradó 20.00: A piros hetes 3. rész: Eltérések 21.10: Találkozás szovjet művészekkel 22.00: Távlatok 22.40: Hírek 22.50; Az orosz nyelv klubja ». réea _ 2. MŰSOR: 19.30: Tv-htradó 20.00: Portréműsor 21.00: A rendőrség naplójából 21.10: Egy különleges iskola. (Ism.) 21.30; Időszerű események 21.56: Időjárásielentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Az új szlovák zeneművek hete, 1985. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Aranyoskám (14). Színes, szink­ronizált , amerikai filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách Fél 8-től: Hurrá, nyaralunk! Színes szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Scapin furfangjai. Színes francia fümvígjáték. — Pásztói Mátra: Hlúz a vadászösvényen. Színes, szinkronizált szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Bom­baló bokszoló (14). Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Rétság: FILMKLUB: Kabaré. Színes, zenés amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Red] ezre­des I—II. (16). Színes magyar- osztrák—NSZK-beli film. — Nagylóc: Gengszterek sofőrje (14). Színes, szinkronizált bűn­ügyi film. — Jobbágyi: Hat gé­zengúz. Szines. szinkronizált amerikai kalandíilm. r

Next

/
Thumbnails
Contents