Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
Lezajlottak a választások a Szovjetunióban A végleges eredményeket ma teszik közzé Kovács B. Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunióban vasárnap este megkezdődött a szavazatok összeszámilálása, s a végleges eredményt várhatóan' ma teszik közzé. \ választópolgárok újjáválasztották a szövetséges és autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsainak, valamint a helyi szovjeteknek a képviselőit — összesen mintegy 2,2 millió embert. A választások alkalmiból kivételesen hétfőn is megjelent valamennyi szovjet központi lap. Terjedelmes írásokban. riportokban és fényképekkel számolnak be a Szovjetunió belpolitikai életének fontos eseményeiről. A Pravda hétfőd vezércikkében megállapítja: a választások legfőbb politikai eredménye az, hogy újólag bebizonyította a párt és a nép egységét. A Szovjetuniónak a közéli jövőben nagy eredményeket kölfl. elérnie a gazdaságban. Ezék közül a legfontosabbak: áttörés a társadalmi munka hatékonyságának növelésében, a tudományos- műszaki haladás jelentős mértékű meggyorsítása, valamint a munka termelékenységének magasabb szintre emelése. Mindez a szovjet emberék jólétének növekedését kell, hogy szolgálja — mutat rá a vezércikk. Gromiko Rómában Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, szovjet külügyminiszter hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra az olasz fővárosba érkezett. A fiumicinói repülőtéren olasz kollégája, Giulia, Andreotti fogadta őt. Gromiko olaszországi tartózkodása során Andreotti külügyminiszterrel, Craxi miniszterelnökkel és Pertini államfővel folytat majd megbeszéléseket, elsősorban a kelet—nyugati kapcsolatokat érintő legfontosabb kérdésekről és a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. (MTI) Költségvetési háború várható a japán parlamentben 1 Pietsch Lajos, az MTI tudó- titója jelenti: A japán éllenzéki pártok hétfőn két javaslatot terjesztették élő a parlamentiben a kormány 1985-ös költségivetés- tervezetének módosítására. A két javaslat közös vonása, hogy egyaránt nagyméretű adócsökkentést követel, a Na- ksszone-'kabmet és a hatalmon lévő liberális demokrata párt azonban rögtön elutasítóan reagált. Mindennek «lapján várható, hogy olyan költségvetési háború tör ki,- «melynek következtében mér az elkövetkező napoktól hosz- szú időre megbénulhat a japán parlament munkája. Az éiső javaslatot a Japán Szocialista Pánt és az úgynevezett középutas ellenzéki pártok együttesen terjesztették elő, s ebiben 1 trillió jent meghaladó adócsökkentést . sürgettek. A szóban Jorgó pártok mindenekelőtt a jövedelemadó csökkentesét szorgalmazták, követelték továbbá az oktatással, valamint bizonyos szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos adók mérséklését. Javaslatukban csupán általánosságban szálltak síkra a kormány költségvetés-terveze- tében kiváltságosán kezelt katonai kiadások csökkentése mellett, ezzel összefüggésben ugyanis annak érdekében emélték szót, hogy a fegyverkezési ráfordítások ne lépjék túl a bruttó nemzeti termék 1 százalékát. A másik — jóval „drasztikusabb” — javaslat előterjesztője a Japán Kommunista Párt volt. A mintegy 1 trillió jenes adócsökkentésen kívül a kommunisták követelték azt is, hogy a kormány asaikinem negyven százalékkal Kedvező jelenség a megye szocialista iparában (Folytatás az 1. oldalról) Az 1984-es évben a termelést, és a termelékenységet meghaladó ütemben (6,5 százalékkal) emelkedett a foglalkoztatottak havi átlagkeresete, s megközelítette az 5500 forintot. A szocialista ipar 1984. évi exportárbevétele jelentősen nőtt, s 15 százalékkal meghaladta az előző évit. A több mint 4 milliárd forint értékű kivitel 57 százaléka nem rubelelszámolású piacra került. Ebbe a relációba közel 18 százalékkal többet exportáltak, mint egy évvel korábban. A VI. ötéves terv előző éveihez hasonlóan folytatódott a rubelrelációjú export bővülése, 1984-ben több mint 12 százalékkal nőtt. Építőipai csökkentse az előirányzott katonai kiadásokat, s az így felszabaduló összegeket az életszínvonal emelésére, főiként a társadalombiztosítási rendszer tökéletesítésére fordítsák. Valamennyi ellenzéki párt j közölte, hogy bojkottéin! fogja a parlament munkáját, amennyiben a kormány figyelmen kívül hagyja követeléseiket. A kabinet és az LDP vezetői első' állásfoglalásukban azonban ennék nagy valószínűségére utaltak, s eközben az ország deficites .pénzügyi-költségvetési helyzetére próbáltak hivatkozni. Megf i-I gyelők ezek után nem tartják . kizártnak, hogy a kormány-1 pánt — parlamenti többségére 1 támaszkodva — akár félig j üres padsorok mellett is tör- ‘ vényerőre emeli saját költségvetés-tervezetét. Amerikai egyházi vezetők Nicaraguában öt amerikai római katolikus egyházi vezető érkezett vasárnap Nicaraguába, ahol a tervek szerint fogadja őket Daniel Ortega elnök is. Az amerikai egyházi személyiségek egy hetet töltenek Közép-Amerikában; nicara- guai látogatásuk befejeztével Salvadort keresik fel. ' Üticéljuk: megvizsgálni, hogy az egyház milyen szerepet tölt be az egyes országok belpolitikai életében. A küldöttség vezetője, John O’Connor New York érseke a managuai repülőtéren adott nyilatkozatában Reagan elnök Nicaraguával kapcsolatos magatartására utalva, hangsúlyozta: az Egyesült Államok katolikus egyháza mindig is a viszályok politikai rendezését sürgette és elvetette a katonai fellépést. (MTI) Svatopluk Potác Budapesten Hétfőn Budapestre érkezett Svatopluk Potác, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az állami tervbisottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével a két ország közötti gazdasági és műszakitudományos együttműködés kérdéseiről, valamint az 1986—90. évekre készülő nép- gazdasági tervek egyeztetéséről. (MTI) Retorika és fordulat Megfigyelők egybehangzó értékelése szerint Reagan elnök múlt heti kirohanása a Nicaraguával szembeni amerikai politika újabb szakaszának kezdetét jelentheti. A kemény hang a jelek szerint még keményebb lesz. Washington korábban a törvényes nicaraguai kormánynyal szembenálló ellenforradalmi erők közvetett, majd nyílt segítségével igyekezett sakkban tartani Managuát. Ezúttal azonban messzire ment Reagan: sajtóértekezletén nyíltan követelte, hogy a sandinisták osszák meg a hatalmat a Washington támogatta ,,kontrákkal”, az ellen- forradalmárokkal. Szavainak még nagyobb nyomatékot adott, hogy huszonnégy órá- val előtte Shultz külügyminiszter arra célzott: az Egyesült Államok végső célja a sandinista kormányzat megdöntése. A dolog természetesen nem új, mert a Washington' Post című lap állítása szerint a CIA már két évvel ezelőtt konkrét tervet dolgozott ki a sandinista rendszer szétzúzására. S /a CIA — ezt) is az ismert amerikai lap hangoztatja — változatlanul folytatja erre irányuló tevékenységét. Jóllehet a közvetlen amerikai beavatkozás veszélye — szakértők szerint nem áll fenn, azzal számolni kell: Reagan minden követ megmozgat majd, hogy a törvényhozással elfogadtassa az ellenforradalmárok segélyezésére szánt összeget. Ettől az amerikai elnök csak egyetlen esetben tekintene el — saját szavai szerint — nevezetesen, ha Managua hajlandó fordítani politikáján, s 2 NŰGRÁD - ,1985. február 26., kedd kész követni a Közép-Ameri- kával kapcsolatos washingtoni elképzeléseket. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, miért csap épp most ily magasra az amerikai aggodalmak hulláma. tigy tűnik, Reagan egyidejűleg tart a „kontrák” katonai vereségétől és a sandi nista rendszer megszilárdulásától. Nicaragua sikerrel áll ellen a ránehezedő nyomásnak. Többek közt azért is, mert ebben a lélektanilag, politikailag és katonailag egyaránt bonyolult helyzetben nincs egyedül Példa csupán, de jelkép is lehetne: a gazdasági njomás szorításától Managua kubai, szovjet, mexikói segítséggel szabadul. A hiányzó kőolajat — Ecuador nem szállította Washington ösztönzésére — ez a három ország pótolja. Vagyis Managua elszigetelése nem több puszta reménynél. Győri Sándor A megyei székhelyű építőipari szervezetek által elvégzett munkák értéke — összefüggésben a beruházások korlátozására hozctt intézkedésekkel — 1984-ben is mérséklődött. A vizsgált szervezetek 1984. évben 1.1 milliárd forint értékű saját építésiszerelési munkát végeztek, összehasonlítható áron 4 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A termelés a minisztériumi építőipar kivételével valamennyi szervezetnél visz- szaesett, legszámottevőbben a tanácsi építőiparban csökkent. (Ez elsősorban a jelentős termelékenységromlásból adódott.) A kivitelező építőiparban az, egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala több ’mint 2 százalékkal elmaradt az 1983. évitől. Az építési munkákon belül 1983. és 1984. között — a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegesen a beruházási és a fenntartási jellegű építkezések aránya, ez utóbbi továbbra is 18 százalékot tett ki. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek 1984-ben ösz- szesen 745 lakást adtak át, közel 1/3-dal többet mint egy évvel'korábban. A foglalkoztatottak száma a megyei székhelyű építőipari szervezeteknél a tárgyévben közel 4400 volt, az 1983. évihez viszonyítva közel 100 fővel, mintegy 2 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak havi átlagbére a kivitelező építőiparban 1983. és 1984. évek között 4 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságában 1984-ben folytatódott a növénytermesztés mérsékelt ütemű termelésnövekedése, az állattenyésztés 1980—83-ban elért nagyobb arányú fejlődése lelassult, és megtorpant a nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenységének gyors üteme. 1984-ben a kalászos gabonákból 186 ezer tonna termett, ami 13,3 százalékkal szárnyalta túl az előző évit. A búza hektáronkénti hozama 5,3 tonna feletti volt, a tavaszi árpáé megközelítette a 4,2 tonnát. Napraforgót a megyében közel 9200 hektáron, az előző évinél 33,7 százalékkal nagyobb területen termesztettek. Termésátlaga 1,8 tonna, elmaradt az 1983. évitől, de a nagymértékű területnövekedés következtében az összes termés 9 százalékkal nőtt, Visszaesés tapasztalható a burgonyatermelésben. Cukorrépából a termésmennyiség 11,4 százalékkal lett kevesebb. A tömegtakarmányok közül a silókukorica termésátlaga nem éri el a 20 tonnát hektáronként. Nem növekedett a gyepterületek termébe. A megye szarvasmarha-állománya 1984. december 31- én 45 200 darab volt — ezen belül a tehénállomány 18 400 darab, 2,8. illetve 3,2 százalékkal föbb az egy évvel korábbinál. A húshasznú teheneik aránya 35,7 százalékról 40.9 százalékra nőtt. A fajlagos teihozam megyei átlagban meghaladja a 4300 litert. A sertésállomány az év végén 81 700 darab volt, 6.4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A koca- állomány ennél kisebb arányban. 3,2 százalékkal csökkent. A juhok száma 1984. év végén 13,2 százalékkal volt kevesebb, (47 800 darab), miht egy évvel korábban. Nagymértékben, 5900 darabbal csökkent a nagyüzemi anya- juhállomány. . A vágómarha- és vágójuh- értókesítés csökkent, ugyanakkor a vágósertés-értékesítés nagymértékben fokozódott. Gyapjúból 14,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek a megye gazdaságai. A baromfifelvásárlás 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A mezőgazdasági nagyüzemek keretében működő kisszervezetek száma 1984. évben 30-ról 70-ra nőtt. A talajerő-visszapótlásban visszaesés következett be. A nagyüzemekben felhasznált szervestrágya mennyisége 13.6 a műtrágya-hatóanyag 13,7 százalékkal volt kevesebb az 1983. évinél. Az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya-hatóanyag 1984-ben 202 kilogramm volt. A nagyüzemekben 1984. évben több mint 20 ezer főt foglalkoztattak, ebből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 18124 volt. (Az állami gazdaságokban 1935. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 16 189 fő). Míg az állami, gazdaságokban, az utóbbi három évben fokozódó (1984-ben már 24.0 százalékos) létszámnövelés volt a jelemző. addig a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél mérséklődött, és 1984-ben már csak 3,0 százalékot ért el. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A megye lakosságának pénzbevételei — a Magyar Nemzeti Bank Információja alapján — 1983-hoz képest közel 15 százalékkal emelkedtek. A bér és bérjellegű bevételek 5—6 százalékkal nőttek. A bérek nagyságát befolyásolja a bérkiegészítés alapbéresítése, egyes ágazatokban a műszakpótlékok emelése, valamint az élelipiszer-kereskede- lemben dolgozóknál a központilag biztosított béremelés. A megye anyagi ágaiban a foglalkoztatottak száma, ha minimális mértékben is, de emelkedett. Az anyagi ágak közül tovább emelkedett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, s a legnagyobb részarányt képviselő iparban is kedvező jelenségnek minősíthető a létszám stabilizálódása. Az Országos Takarékpénztár Nógrád megyei Igazgatóságának adatai szerint a betét- állomány növekedési üteme alatta maradt az előző évekének, 1984. december 31-én 9 százalékkal volt több mint az előző év hasonló időpontjában. A lakossági hitelállomány 21 százalékkal emelkedett. Nagy érdeklődés mutatkozott a hosszú lejáratú kölcsönök, valamint az áruvásárlási hitelek iránt. A megye kiskereskedelmi szervezetei 1984-ben közel 9 milliárd forint forgalmat -bonyolítottak le, folyó áron 9 százalékkal, változatlan áron azonban csupán fél százalékkal többet az 1983. évinél. Egy lakosra 36 699 forint kiskereskedelmi forgalom jutott, mintegy 10 százalékkal több mint a bázis évben. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 1984-ben — 1983- hoz képest — értékben 9 százalékkal, volumenében azonban mindössze fél százalékkal több. A vendéglátásban a 4 százalékos forgalomemelkedés 5—6 százalékos mennyiségi visszaeséssel párosult. A ruházati cikkek folyó átron számított eladása 7 százalékkal több volt 1984-ben, mint egy évvel korábban. Számottevő ebben az árufőcsoportban is a valumen csökkenése, mintegy 2—3 százalékos. A legjelentősebb 11 százalékos folyó áras, és 3—4 százalékos volumen-forgalomnövekedés a vegyes iparcikkek csoportjában történt. Lakásépítés Nógrád megyében 1984. évben a tervezettel közel azonos, 1559 lakás épült fel és ez több mint 14 százalékkal meghaladja az előző évi szintet. A lakások döntő hányada a célkitűzéseknek megfelelően magánerőből épült, ugyanakkor az átadott állami lakások száma nem éri el a tervezettet. (Arányuk az utóbbi években — az előirányzatokkal összhangban — mérséklődik.) Az elmúlt évben eggyel nőtt az 1000 lakosra jutó épített lakások száma, és 1984. évben a mutató értéke — az országossal egyezően — 6.6 volt. (Ez részben a népesség fogyásával van összefüggésben.) Az 1984. évben 249 lakást szüntettek meg, a tervezettnél és az előző évekénél kevesebbet. A lakásszaporulat az építések és megszűnések egyenlegeként meghaladta az 1300-at, a lakás- állomány pedig az év végén a 85 ezret. A növekedés 1983- hoz viszonyítva 1.6 százalékos volt és számottevően (közel 3 százalékkal) a városok lakás- állománya emelkedett. Eqészséqügy Az egészségügy területén Nógrád megyében 1984-ben 534 orvos dolgozott, 5 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyében 103 általános körzet működik — ugyanannyi, mint a bázis évben, — azonban a betöltetlen orvosi körzetek aránya nőtt, és 1984-ben közel 10 százalékot tett ki. Ennek következtében emelkedett az egy általános körzeti orvosra jutó lakosok száma is, 1983-hoz képest, mintegy 100 fővel és 2527 lett. A gyermekkörzeti hálózat 1984-ben három körzettel bővült tovább, s elérte a 17-et. Az ezekben dolgozó gyermekorvosok száma 12-ről 16 főre nőtt. A megye 3 kórházában 2146 ágyon folyt a gyógyítás az elmúlt évben. Tovább romlott a bölcsődék kihasználtsága. A megye 22 bölcsődéjében, az 1983. évinél 10-zel . kevesebb férőhelyen 158 gondozónő 665 gyermekfelügyeletét látta el 1984-ben. A beírt gyermekek száma 8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Száz helyre mindössze 80 gyermek jutott az 1983. évi 86-tai szemben, és egy fővel, 4-re csökkent az egy gondozóra jutó gyermekek száma. Oktatás A megye óvodáiban 1984- ben 9825 hely állt a gyermekek rendelkezésére. A beíratott gyermekek száma csökkent ugyan (9849 volt) a férőhelyszámot azonban meghaladta. A demográfiai hullám továbbgyűrűzésének eredményeképpen folyamatosan, évről évre csökken az óvodáskorú gyermekek száma, és ezzel párhuzamosan az intézmények leterheltsége is. Ez a jelenség azonban a megye egyes településein, sőt egyes óvodákban is igen különböző. Nógrád megye 221 általános iskolájában, 1035 osztályteremben, 1959 tanerő segédletével, 28 213 tanuló kezdte meg az 1984/85-ös tanévet. A tanulólétszám az elmúlt évekkel ellentétben nem nőtt jelentősen, mindössze 95 fővel voltak többen mint 1983/84-ben. Ez a demográfiai csúcs továbbvonulásának következménye, ugyanis most már egyre kevesebb első osztályos kezd, mint évekkel korábban. A jelen tanévben 46 százalékos a napközis tanulók aránya, ami az elmúlt tanévek növekvő tendenciájával ellentétben a megelőző iskolaévhez képest mérséklődést jelent. 1
