Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

SzámWnénes líéB^c^i-nvilwáfffar’ás Nemzetközi fuvarozási iroda A belföldi szállítási igé­nyek mérséklődése arra kény* szeríti a fuvarozóvállalato­kat — köztük az ország leg­nagyobb közúti áruszállítóját, a mintegy négyezerötszáz gépkocsival rendelkező Volán Tefut —, hogy az eddigiek­nél intenzívebben kapcsolód­janak be a nemzetközi áru­forgalomba. A Volán Tefu 12 üzemigazgatóságának már ko­rábban kialakultak a nem­zetközi fuvarozási és szállít­mányozási kapcsolatai, ám ez irányú munkájukat nem han­golták össze, tevékenységü­ket egymástól elszigetelten végezték. A vállalat most megalakí­totta nemzetközi irodáját, amely koordinálja, szerve­Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny A vevőnek a Jóra is szeme van A KERESKEDELEMRE rá­jár a rúd az utóbbi években. Jóllehet, a visszásságok fel­fedése, közzététele — tű] a vásárlókon — a kereskedők tisztességes többségét is vé­di, a közvélemény mégis gyakran hajlik az általánosí­tásra. Vagy mégsem? A minap egy vásárló telefonon hívta fel az újságíró figyelmét: al­kalomadtán nézzen körül a salgótarjáni Pécskő Cseme­gében — érdemes. Az üzlet rendezett, tiszta, az eladók udvariasak, kedvesek, az áru bemutatása, kínálása kifogás­talan. „Illik ám a jót is ész- revennni” — intett feddőn a telefonáló. Igaza van. ám nyitott ka­pukat döngetett. Igenis, szí­vesebben észrevesszük a jót, mint a lusta, felelőtlen mun­kát, s ez esetben is észre­vettük. A kérdés inkább az, mi a titka az olyan színvo­nalú kereskedelmi munká­nak, ami a laikus vevő szá­mára is szembetűnik? Orosz Gézáné boltvezető- helyettes például így látja: •*- A Csemege régi válla­lat, a kereskedelmi munka spk hagyományát őrzi. Mi a boltot hét órakor nyitjuk, de már hatkor itt a teljes dél­előttös csapat. Este nyolckor zárunk, de mi magunk csak tíz órakor fordítjuk rá a ka­pura a kulcsot. A reggeli egy óra és az esti kettő a taka­rításé, az árufeltöltésé, az előre csomagolásé. Heti két­szer egy órára a két műszak is találkozik, ezt a hatvan percet is effajta előkészítő munkával, árazással, mi­egyébbel töltjük. Amit a vásárló elsőként észrevesz mindebből, az ki­vált az előre csomagolás. A presszógép melletti sarokban évek óta állandó és nagyon nívós ajándéksarok áll, név­napokra, nőnapra, egyéb je­les ünnepekre előre elkészí­tett ajándékcsomagokkal. A ■ vásárló elgyönyörködik ben­ne. s ha a tanácstalan fajtá­ból valp — vesz- is belőle. Fusch Ernőné sehol nem ta­nulta a díszes csomagolást, jó ízlése, ügyes keze mégis, nrntha erre termett volna. Egy brigád dolgozik a cse­megében — két brigádveze­tővel. Juhász Józsefné a dél­előtti, Budavári Gáborné a délutáni műszakot vezeti. — A DÉLELŐTTI CSA­PATBAN tizenöten dolgo­zunk — mondja Juhászné. — A kongresszusi és felszaba­dulási mun-kaversenyben kü­lön vállaltuk, hogy az idei 90 millió forintos forgalmi ter­vet túlteljesítjük, a választé­kot sok olcsó áruval bővít­jük. Észrevehető bizony, hogy az idei áremelés után még többen keresik az olcsó hús­árut. tisztasági szereket. Igaz, drága holmikból gyorsabba^ hízik a forgalom, de gon­dolni kell a gyerekes csalá­dokra, az idősekre is. — Hozzám a koros embe­rek különösen közei állnak — vallja a szőke, mosolygós Ju­hászné. — S -ebben nem is vagyok egyedül. Vállalta a brigádunk, hogy néhány idős, b^teg vásárlónknak házhoz visszük, amit telefonon kér­nek. Az öregek, akik így kapják meg a vásárolnivalót, a cse- megéseknek nem- rokonai, nem barátai, semmiféle kivé­telezett kapcsolat nem fűzi hozzá őket. Éppen olyan vá­sárlók ők is, mint a többi, legfeljebb jobban megtörte őket az élet, s híján erőnek, fürgeségnek, bajosan járhat­nának le a boltba. — Saját nyugdíjasainkat is látogatjuk — teszi hozzá a műszakra éppen érkező Bu- daváriné. — A Kemerovo körúti óvodával rendszeres a kapcsolatunk, ha hívnak, me­gyünk, segítünk. Munkavé­delmi történelmi vetélke­dőkön veszünk részt. A lé­nyeg azonban: a bőséges vá­laszték, a jó kapcsolat vevő­inkkel, hiszen belőlük élünk. A bőséges választék kíná­lása minden jó kereskedelmi módszer mellett nem utolsó­sorban — hely kérdése is. S ebben bizony tosszul áll a csemege. Hogy szociális he­lyiség van js, meg nincs is, hiszen beférni alig lehet, az a kereskedők életét nehezíti. Az már viszont kimondottam anyagi teher, hogy a szűkös eladótérben, a gondolák kö­zötti szoros helyen szinte na­ponta sodornak le a polcról a vásárlók kabátjukkal italt, befőttet, egyebet. — Évi húszezer forint a kárunk belőle — tájékoztat Csábi Imréné boltvezető. — Nem a vevő hibája, tehát mégcsak meg sem fizettethet­jük vele a kárt. A zsúfoltság azonban hovatovább a keres­kedelmi munka rovására is megy. A bolt bővítését már meg­tervezték, az üzletház alko­tója hozzájárult a módosítás­hoz. Újabb építészi vélemény szeriint azonban a terv vég­rehajtásának eredménye ron­taná a városképet. A vásárló közérzetét viszont a már megszokott választék szűkí­tése rontaná, nem is szólva arról, hogy azért egy üzlet­ben átöltözni, mosakodni, raktározni mégiscsak keli va­lahol. A TAVALYI ESZTENDŐ után kétmillió forintnyi nye­reséget vár a salgótarjáni csemegebolt, s ez — figye­lemmel a nem éppen előkelő körülményekre — bizony nem csekélység. Nyaranta ötmil­lió forint értékű zöldséget, gyümölcsöt adnak el —zöm­mel kistermelőktől felvásá­rolt árut. Ha a kiskerttulaj­donos kétkilónyit hoz be. de az szép, akkor annyit vesz­nek át. Az is hozzátartozik a jó választékhoz. A vásárló mindezt észre­veszi, s elégedettségének nem rest hangot adni. Mint most, egy telefonhívás erejéig. Sz. M. Zárszámadó közgyűlés Lükén Nehéz körülmények, sikeres teljesítmény Gondosan előkészített zár­számadó közgyűlést tartott a közelmúltban az „Ipoly” Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet Litkén. Egyházasgergé- től Ipolytarnócig jelentős szerepet tölt be az üzem gaz­dasági és politikai szempont­ból egyaránt. A mezőgazda­ság' alaptevékenységben ép­pen úgy, mint az iparban több száz embernek biztosít munkalehetőséget, biztos meg­élhetést. Amint az a tsz- vezetőség beszámolójában is megfogalmazódott, az átlag­kereset megközelítette az évi ötvenötezer forintot. Érthe­tő, hogy a közgyűlés iránt nagy volt az érdeklődés. Igaz, különösebb vita nem alakult ki az évzárón. De annál na­gyobb volt az észrevételek kinyilvánítása a korábban községről községre megren­dezett, úgynevezett részköz­gyűléseken. Így tehát senki­ben sem merült fel az a hi­ányérzet, hogy nem mondhat­ta el a saját véleményét az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatairól. István János járművezető, aki egyik ala­pítója is a közös gazdaság­nak, azt mondta, hogy ná­luk a gazdaságban minden­kor lehetősége van a tagság­nak, alkalmazottaknak egy­aránt a véleményüket ki­nyilvánítani. A termelőszö­vetkezetben a jobb eredmé­nyekért dolgoznak az embe­rek, a hibákat nem rejtik véka alá és ennek az egy­séges akaratnak tulajdonít­ható, hogy a vezetőség je­lentését tolmácsoló Bozsik Béla tsz-elnök így fogalmaz­hatott: „Termelőszövetkeze­tünk az egyesülés óta min­den évben javuló gazdasági eredményekről adhat számot. Ez annak köszönhető, hogy a tagság és a vezetés a kitű­zött feladatok megvalósításá­ban egyetért és együttműkö­dik...” Ezt erősítette meg a közgyűlésen részt vevő Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első tit­kára. amikor, néhány szóval köszöntötte, a sikeres eszten­dőt záró szövetkezeti tagsá­A gépészet, az alaptevéJ kenvség egyik legfontosabb támogatója, ahol most azt tűzték célul, hogy felszínre hozzák á még rejtett tarta­lékokat. Nehéz feladat előtt áÍjnak ezen a területen, mert a gépeknek a hirtelen he- gyes-völgyes szántókon kell dolgozni. Az igénybevételűig messze meghaladja az átlaJ gosat. Ennek éllenére még mindig sikerrel látták el feladataikat a gépészet doH gozói. Éppen ez az, ami ezt a tsz- közösséget a figyelem közép­pontjába állítja. De az is figyelemre méltó, hogy a ne­héz természeti adottságok-' hói a jól szerepeltető mel­léküzemágak munkájával igyekeznek kilábalni és nem is eredménytelenül. Az ipari ágazat több mint százhárom százalékra teljesítette tervét. A gondos munka tehát meg­hozta eredményét az Ipoly Mezőgazdasági Termelőszö-' vetkezetben is. Nem hivat-' kozva a nehézségekre, ha­nem annak elhárításával az eredmények megteremtésére figyelve végezték a munká­jukat. A tsz elnöke azért je­lenthette a közgyűlésnek,' hogy az elmúlt év termelési értékét közel 117 millió fo­rintra teljesítették. Nem gond nélküli az élet a mezőgazdasági üzemben. Ahogyan a vezetőség jelenté­se is fogalmazott, nehézsége­ket kellett leküzdeniük és el­hárítani, sok olyan körül­ményt, amely kedvezőtlenül befolyásolta volna a gazdál­kodást. A jövő is sok ne­hézséget tartogat, de ha a tagság — mint eddig is — összefog, ebben az esztendő-) ben is megbirkóznak a fel­adatokkal. Elsősorban is elJ ismerést biztosítanak a job­ban dolgozó embereknek. A vezetőség magasabb szinten végzi az irányítást és ha a tagság összefog a vezetéssel, akkor nem érheti csalódás az Ipoly Tsz dolgozóit, alkal­mazottait. Bobál Gyula NÓGRÁD — ,1985. február 26., ked4 zettebbé és gazdaságasabbá teszi üzemigazgatóságainak külföldi fuvarozásait, s nap­rakészen nyilvántartja az ex­port-import szállításokra al­kalmas eszközparkot. A Volán Tefu Vállalatnak 200—250 járműve vesz részt a nemzetközi szállításokban, valamennyi európai szocia­lista és tizenhárom tőkésor­szágba fuvaroznak árut. Fő­ként a magyar külkereske­delmi vállalatok megbízásá­ból szállítanak külföldre, ám gyakran gondot okoz, hogy visszaútban nem tudnak árut szerezni az üres járművekre. Az új iroda — külföldi kap­csolatainak segítségével — visszfuvarok szerzésével igyekszik növelni a teher­autók kihasználtságát. Tervezik, hogy hamarosan számítógépre viszik a gépko­csi-nyilvántartást, valamint az árkalkulációhoz szükséges adatokat, díjszabásokat. így rövid idő alatt tájékozódhat­nak a rendelkezésre álló ko­csitípusokról, s hamar tud­nak árat ajánlani a megren­delő partneréknek. A későb­biekben lehetővé válik az is, hogy a vállalat külföldön is hasznosíthassa speciális rako­dó- illetve munkagépeit, bil­lenőplatós teherautóit. Már tárgyalnak arról, hogy kül­földi építkezéseken a Volán Tefu kitelepített járművei végezzék el az építéshez kap­csolódó szállításokat, rakodá­sokat, földmunkákat. (MTI) got. Azt mondta, hogy ki­emelkedően fontos az a sze­rep, amit a tsz betölt • a munkás- és a paraszti mun­ka közötti különbség meg­szüntetésében, a város és a falu közeledésének útján. Ki­fejezi a tsz közössége azt az egységet, amelyet az ország­ban á nem vallásos és a vallásos nép alkot az ország felvirágoztatása érdekében. Jóleső volt hallani a tagság­nak az első titkár szavaiból, hogy a párt úgy ítéli meg a tsz munkáját, mint ahol min­den tekintetben törekednek egy magasabb színvonalú munkára, az életük jobbítá­sára. lAnnyi bizonyos, hogy ez a mezőgazdasági üzem ismét bebizonyította, hogy mostoha körülmények között levő me­zőgazdálkodásban is lehet eredményeket elérni. Kevés ilyen mostoha környezetben dolgozó tsz van a megyében, mint a litkei. Rideg, erdők­től hűvös vidég, alacsony ér­tékű földdel. Mégis, a nö­vénytermesztésben, az elmúlt évi mostoha időjárásban is 4,7 tonna gabonát tudtak be­takarítani hektáronként. Ezen a vidéken ez csakis a gon­dos előkészületek, a földnek szinte dédelgetésével vált le­hetségessé. amit úgy értek el, hogy az önköltséggel az ész­szerű határokon belül ma­radtak. Hasonló volt a helyzet az állattenyésztésben is. Szinten tartották a tejtermelést, amely közel négyezer liter át­lagosan. Hasonlóan elérték a tervezettet a hústermelés­ben is. De nem hagyták szó nélkül, hogy nem tudták csökkenteni az önköltséget, amihez természetesen hozzá­járult az is, hogy az ipari eredetű takarmányok ára je­lentősen emelkedett. A köz­gyűlés az ágazat dolgozóinak feladatául szabta, hogy gon­dosabban, fégyelmezettebb munkával törekedjenek az állattenyésztés minden ágá­ban az eredményesebb gaz­dálkodásra. Óránként jegyzi hét szalagon dolgozó százötven munkatár sánák teljesítményadatait Dudás Erika, a Páva Ruhagyár mátraterenyei üzemében. A normának megfelelően azonnal ki­számolja. hogy a varrónők hány százalékra teljesítik órán ként a tőlük várt mennyiséget, így mindenki azonnal ismerheti keresetét. A bérosztály munkáját is megkönnyíti a rend­szeres felmérés, kész adatokat kapnak a havi fizetés kiírásához. • ' — kJ — . gondolatsort idézi föl az egyik < új Gyorsuló idő könyv: a Vi- t lággazdaság-elméletek. A szer- i zönek, Kiss Balázsnak keve- j sebb, mint 190 oldalra volt 1 szüksége ahhoz, hogy áitte- 1 kintse a világgazdaságot, mint < egységes egészet, taglaló elme- < letek irány- és szempomtvál- . tozásaít. A tömör munka feli- í idézi azt is, hogy az egyes i teóriák milyen meghatározó 3 körülmények közt formálód- 1 talk, hogyan hatottak egymás- s ra, illetve milyen megfonto- * lások alapján „felejtődtek ki” t egyes lényeges fölismeréseik a némely későbbi elméletből. c Smith, Ricardo, Friedrich d List, Kant, Marx, Kaoitsky, I Luxemburg, Hilfering, Buha­rin. Lenin, Sztálin, Tfockij — i sorakoznak a kötetben, többek i közt megemlített nevek. A ne- 1 vekkel fémjelzett elméletek- < nek csak a világgazdaságra, \ egyetemességre vonatkozó 1 részletét villantja föl a szer- r ző, e felvillantásokat is cél- í szerű logikába rendezve. Így i eleve mentes a közhelyszerű 1 tételek ismételgetésének ve- 1 •szélyétől, azaz a régebbi ta- 1 nőkből' friss gondolatmenetet r alkot a könyv írója. Kifejti, i hogy a világméretű érintke- r zések elmélete miként helye- r zi a súlypontot a kereskede- i lemről a munkamegosztásig , az átfogó érintkezésre, az ősz- < ■tál vviszonyok szerepére, s s közben hogyan hullámzóik a t gazdaság nemzeti kereteinek j rangja a tanokban. Kiss Ba- í lázs külön fejezetet szentel r Immanuel Wallenstein világ- 1 rendszer-szemléletének, rá- f múlatva a látásmód fcxntos, í sok új felismerést hozó rész- 1 leteire, valamint gyönge pont- < jaira. i E dolgozat elolvasásakor Időszerű Gyorsuló idő könyv Kis(s) világrend-magyarázat lemlbeötfliifc, hogy lényegében intónekni áttekintés létére íeranyire mai, időszerű! Épp azdiasági szigorodás közepet- í fontos, hogy különféle ve- nmények közt „megforgatva” laki fsuk ki a magunkét, az »szerű cselekvés érdekében, ól jön az is, ha védettséget serzünk a túl hangzatos e:l- ondölásoklkal szemben, ame- rek a gyakorlatban gyorsan «csorbulnak. Ilyeneket a serző is említ. Fegyelmezett londatain átsüt az indulat aók iránt a botcsinálta teo- itikusok iránit, akik a lee- azőibb hétköznapi gyakorlat iazolására fabrikáltak viláig- legváltö elméleteket. Ellenőr zései méil'ett a bizo- yos teóriák és teoretikusok árat érzett rokonszemvét sem. Ivánja atyaian rátukmálmi az 1 vasóra a szerző. Ám jól ki- ehető — helyenként közvet- mül ki is mondja —, hogy lélyefc a számára vonzó ei- ond állások. Leginkább Marx- ak az egyetemességre vonat­ozó eszmefuttatásai nyerik el liss Balázs tetszését; ezeknek ű. különfajta ráraikódásoktól' íegtiszlított értelmezésével ägadja meg az olvasó figyel- ' lét. A gondolatmenet megis- lerésével elfogadásra kínálja íaigát a zárótétel, miszerint ,,<a marxi felfogás, mely az sszes kö7,t a leggyümölcsö- őbbnek tűnik, nemcsak azért >ntos ma is. mert annak ide­in jó megközelítését adta a orabeli valóságnak. vagy lert ma is találunk olyan je- mségeket, amelyek megma- yarázihatók általa, hanem aért, mert az alapviszonyo- at tekintve a maii viliággaz-, aisáig nem különbözik alttól, mit Marx elemzett”. Molnár Pál A nagy törvényeket nem al­kotni, hanem megfejteni kélll. Ha „alkotott” törvényekhez sízabjuk a cselekvést, lépten- nyomon beieverjük a fejünket az igaziakba. A kiigazítások­nak se szeri, se száma akkor is, ha őszinte a törekvés az igazi törvények „hű meglhal- lásánai”. Ritkább, de jóval fáj­dalmasabb a kiigazítás akikor, ha „süketen” fogadjuk a valós szabályszerűség jelzéseit. Többek közt e nem épp új­szerű, de gyakran elfelejtett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents