Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
I levéltár kSzmüvelfidési és tudományos tevékenység» Kétezer irattermelő nyomában Három kiadvány megjelentetését tervezi az idén a Nóg- rád megyei Levéltár. Az Adatok, források és tanulmányok című sorozatban .szeretnék megjelentetni a Balassagyarmat felszabadulásénak 40 évfordulójára előkészített dokumentumkötetet. Ugyancsak idei tervük, hogy cnálló tanulmányokat is közeinek és végül pontot szeretnének tenni egy újabb Madách-kiadvány megjelentetésére is, amely a Nógrad megyei Levéltárban fellelhető Madách-dokumentumokat kívánja közreadni. A Nógrád megyei Levéltár közművelődést és a tudományos életet segítő tevékenysége várhatóan az idén tovább fejlődik. Az utóbbi években sikerült megszilárdí- ttoniuk a levéltár személyi állományát, tudományosan képzett munkatársakat alkamaz- tak és egyéb tekintetben is felkészülték a levéltári munka színvonalának emelésére. Az elmúlt évben nagy, olykor fizikai erőfeszítést is igénylő feladatuk volt a járási hivatalok megszűnését követően a több száz „iratfolyóméternyi” dokumentumanyiag begyűjtése és rendezése. Ez a munka természetesen még a közeljövőt is meghatározza. A feldolgozási tevékenység azonban már lehetőséget nyújt nagyobb fokú elméleti és tudományos tevékenységre is. Emellett nem kis feladatuk a gyűjtőterület felügyelete. Mint tájékoztatásul kaptunk kétezer „irattermelő" szerv van a megyében. Irattározási munkájukat a levéltár tudományosan felkészült munkatársainak kell ellenőrizniük. Ez rengeteg vidékre járással jár együtt. A megye különböző településeinek látogatása azonban kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy a levéltárosok iskolákat látogassanak meg és részt vegyenek az oktatási, nevelési feladatok megoldásában. Levéltári órák megtartását tervezik. Kutató és ügyfélszolgálati tevékenységükben is előbbre kívánnak lépni az év folyamán. Tavaly 56 kutató, közülük ketten külföldiek keresték fel megyénk levéltárát. Mintegy 200 esetben kértek az intézmény dolgozóitól segítséget, nemritkán írásos feladatot is róva ezzel a levéltárosokra. Továbbra is szívesen fogadják azokat az érdeklődőket, akik tudományos területen kívánnak elmélyültebb kutatásokat végezni. Mint tájékoztatásul kaptuk a legnagyobb gondot a kutatok nyelvi felkészültsége jelenti, például a német, a latin és a azlovák nyelv Ismerete szinte elengedhetetlen a kiegyezés előtti levéltári anyag megismerésében. Nagyobb kutatási feladata a Nógrád megyei Levéltárnak a földrajzi és helységnévtár összeállítása. A Nógrád és Hont megyére kiterjedő névgyűjtés ugyanis nagyon sok értékes információt adhat a további tudományos munkához. Az idei esztendőben várhatóan tovább bővül a levéltár szervezeti hálózata is. Karancsíkesziben az egykori Prónay-féle kúria felújításával úiabb helyiségekhez jutnak. Itt elsősorban a megye községeinek, mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek és iskoláinak történeti anyagait kívánják összegyűjteni. Idei feladatvállalásaik is ezt tükrözik. Felügyeleti munkájuk során elsősorban azokat a településeket látogatják meg, amelyek értékes forrásai lehetnek gyűjtési munkának. Nemritkán olyan helyszínekre is el kell látogatniuk, ahol az illetékesek váltig állítják. hogy ott nincs irat. Tapasztalataik szerint ugyanis ott kerülnek elő a megye életét leghívebben tükröző. legértékesebb dokumentumok. KRIKSZKRAKSZ Porond helyett dobogón, azaz cirkusz egy kultúrházban I Mii tagadás, régen voltam cirku&zibain, jóllehet mindig elfog a kísértés valahányszor utaaátársulat ver sátrat a megyeszékhelyen. Ám épp egy ilyen táirisiuliait vendégszereplése utón fogadtam meg, hogy nem engedek tötotoé a csábításnak. Elhatározásomat bizonyára megértik mindaizdk, ■ «'kiket gyermekkorukban épp- . nicy megejtett a manézs vAlá- . «a, mint engem, s akik számára a cirkusz különös misztériummal bír emlékeik között. Érthető önvédelmi reflex, hogy az ember meg akar- 0-a óvná magát a csalódások- . tói. Nem mintha a gyerekfej- : jel látott előadások műsorában az akkori felnőttek nem találtak volna kivetnivalót. Persze, hogy akkor is voltaik olcsó, szírovonajiatliam produkciók. De, hisz, épp azért Oly becses a cirkuszemiék, mert lakkor maradéktállan tudott lenni az élmény, mert akkor még minden bukfencért hálásak tudtunk lenni...! Hogy néhány héttel ezelőtt Szécsényben mégis e^y cirkuszban kötöttem ki. arról «nem tehetek. Arról kizárólag m Magyar Cirkusz és Varieté «Vállalat tehet. Mert. bár a i.Krikszikraiksz” című műsor szórólapján olvasható volt (ugyan a „cirkusz gyermekek- mek” alcím, de ezt nem vetítem komolyan. Mi több. azért (utaztam Szécsénvbe. mert kifejezetten bosszantott, hogy be »karmaik csapni. Ugyan, mi mást feltételezhettem volna, amikor tudtam, hogy a szé- csényi „cirkusz” színhelye egy kultúrház, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ!? Mea culpa — tévedtem. Az intézmény színpadán vallóban cirkuszi előadás szórakoztatta a közönséget. Most persze az olvasó kérdezhet vissza hitetlenkedve; — Cirkusz egy kultúrháztoan ? Nos, jogos a kétely, szűk 20 négyzetméterein képtelenség nagy kunsztokiat csinálni! A cirkuszi repertoárból így kimaradtak a létgtomáSiaok, és persze idomított elefántok se trappoltak be a színpad deszkáira. Minden látott műsor- számban volt azonban egy nagy attrakció! Éspedig az, hogy a közreműködő művészek duplájára növelték a rendelkezésükre állt© teret. Hogy ez képtelenség? Hát persze, hogy az, érzéki csalódás. De hát nem attól cirkusz a cirkusz, hogy művészei megkísérlik a lehetetlent?! A „Krikszknaksz” című gyermekműsor stábja természetesen nem toldotta meg a négyzetmétereket, „csupán” kihasználta. Maximálisan. Lívia és Zoli bizonyára jóval nehezebb akrobatamu- tatványoikra is képes és Jósé, a viillámzsónglőr tudománya sem igen merül ki abban, amit Szécsényben produkált. Műsoruk — miiként a többieké — attól vélt mégis lélegzetelállítóan izgalmassá, mert a helyszűke ténylegesen megsokszorozta a mutatványok nehézségi (veszélyességi) fokát. És a nézők ugyanazt láthatták, mint a védőhálóval fölszerelt fűrészporos porondok közönsége; cirkuszt. Azután már nem is csodálkoztam, hogy az ország apró településeinek rozoga kulitúrházi színpadaira valódi cirkuszt varázsló művészek, amúgy élvomallibell artisták. Pogi bohóc például alig egy hónapja még Tokió közönségét szórakoztatta és a többiek is rendszeres világjárók. Akkor hát miért vállalnak fellépést ilyen körülmények között? — kérdeztem, már az öltözőben Gálovicz Zólítánnét, a csoport vezetőjét, akii mellesleg férjével közösen maga is egy fergeteges bunleszk- számmal tette emlékezetessé a délelőttöt. Nos, mint elmondta: néhány éve határozta el a Miagyar Cirkusz és Varieté Vállalat, hogy megkísérel cirkuszt vinni oda is, ahová sátoros utazó társulatoknak nem éri meg letáborozni. Ezeket az autóbuszos „haknikat” amolyan missziónak tekintik és az éppen idehaza lévő artistákból áll ösz- sze a team. Senkinek sem kötelező vállalnia vidéki fellépést, de csak elvétve akad, aki elzárkózik, a fogadó művelődési i írté zngények tői egyébként szokatlanul csekély térítést igénylő műsorban való résztvéteü'től. „Általában gyermekiközömség előtt játszunk és a gyermekéit tapsa önmagában is bu- Skáis fizetség, a világ bármely táján” — summázta a csoportvezető. Igaz is, abban hogy a szé- csényi kultúrházban ismét cirkuszi élményben volt részem, bizonnyal az is közrejátszott, hogy rajtam — és néhány pedagóguson kívül — több száz gyermek volt hálás minden bukfencért... — pintér — A szocialista sajtó Hógrádban (2.) A közösség szolgálatában A Nógrádon kívül természetesen voltak olyan szakaszok, amelyek elsősorban a politikai nevelést, tájékoztatást, az agitációt, a mozgósítást szolgálták az adott kor követelményeinek megfelelően. Ezzel általában rövid életű lapok, egy-két évig éltek csupán, rendszerint egy-egy területre koncentrálva feladataikat. Ilyen volt például az 1952- ben megjelent Nógrád a győzelemért című lap, amelynek négy ismert száma az ötéves terv teljesítésének sikeres végrehajtására buzdított. Hosszabb életű volt a Nógrád megyei Népnevelő (így!), amely \1952 januárjától 1955 áprilisáig jelent meg. Az MDP megyei bizottsága ágit. prop.-osztály adta ki falusi és üzemi népnevelők részére. A kis formátumú lapocska, havonta jelent meg, tartalmában kötődve az aktuális politikaigazdasági tennivalókhoz. 1955 áprilisában kivált belőle a Nógrád megyei falusi népnevelő hasonló tartalommal, s volt még egy harmadik ilyen jellegű lap is 1952-ben, de annak csak egy számáról tudunk. Ez a Nógrád megyei bányász népnevelő. A Pártmunkás című lapból nincs egyetlen egy példány sem megyei gyűjteményben, csak országos nagy könyvtárakban lelhető fel. 1956. ja- ruár—október között látott napvilágot a megjelent 10 szám az MDP megyei bizottsága vb kiadásában. Népnevelők és párt.bizalmiak részére íródott, az ipar, a szövetkezeti mozgalom aktuális feladatairól. 1956 után fokozottabban volt szükség arra, hogy reális, gyors tájékoztatás jusson el a megye lakosaihoz, amelyben egyúttal értelmezik, magyarázzák is a soron lévő feladatokat, jelenségeket. Ilyen propagandacélokat szolgáló rövid életű lap több is volt a > megyében, kiadója általában az MSZMP megyei bizottságának valamelyik osztálya volt. A Gazdasági és politikai tájékoztató az átlagosnál nagyobb terjedelemben 1958-ban jelent meg, nyolc számát ismerjük. A Munka című lap 1958—1959-ben szolgálta a pá’/Lagitáció célját, elsősorban a pártalapszerveze- tek tagságának címezve. A Propagandista már fejlécében hordta célkitűzésének egyértelmű jelölését. A Vonsik Gyula szerkesztette terjedelmes kiadvány 1959—1960-ban jelent meg, de alig néhány számban ismerjük. A Pártmunkás-tájékoztató című propagandalapból viszont mindössze csak egy számot találhatunk az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében 1960-ból keltezve. Egy évtized múlva indult útjára a minőségében, tartalmában már eredendően magas színvonalú, elméleti folyóirat a Nógrádi Szemle. 1970 óta negyedévi rendszerességgel lát napvilágot mint az MSZMP megyei bizottságának politikai folyóirata. A lap hasábjain a megye politikai és gazdasági életének jelenségeit tárgyaló, összefoglaló írások jelennek meg, rendszeresen közli a megyei pártbizottság határozatait is. Illusztrált terjedelmes kiadvány. s a napi politikai feladatok teljesítésén túl évfolyamaiból mára már összeállítható az elmúlt évtizedek, hangsúlyosan az elmúlt két évtized fejlődésének történelmileg hitelesen felvázolt képe is. A pártmunka szolgálatát felvállaló lapok mellett a tanácsi tevékenység sokoldalúságáról számot adó periodiku- mok is léteztek-léteznek a nógrádi sajtókiadásban. Ezek kezdetben ugyancsak rövid ideig jelentek meg. általában sokszorosított formában előállítva. Idetartozik a Nógrád megyei Tanács VB titkársága áital kiadott Tanácsi híradó, amely 1961—1962-ben mindössze három számban jelent meg, tartalmazva a tanácsi határozatokat. Ugyanezen a címen szinte napra ugyanebben az időben, csak valamivel hosszabb ideig (1965) jelentette meg a helyi határozatait közlő lapját a Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ugyancsak a tanácstagoknak szólt az 1963—1966 között megjelent Nógrád megyei Tanács tanácstagi híradója című rendszertelenül kiadott tájékoztató is. (A balassagyarmati tanács 1969-ben újra kiadott egy Tanácstagi tájékoztató c. kiadványt, de csak egv számát ismerjük.) A folyamatot jelzi, hogv 1966-tól megjelent a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának közlönye néhány számban, amelyet 1971 augusztusától mindmáig követett a Nógrád megye Tanácsának közlönye, amely havi rendszerességgel közli és dokumentálja a tanács határozatainak szövegét. Az általános tájékoztatókon kívül kiadtak a megyei tanács egyes osztályai is közleményeket. sőt 1962—1963-ban a megyei tanács szakszervezeti bizottsága is kiadott egy kis újságot Mozgalmi híradó címmel. Érdekes, hogy magának a szakszervezeti mozgalomnak megyei szinten jószerivel nem is volt kiadvánva. 1962—1964 között jelent meg a Szakszervezetek Nógrád megvei Tanácsának tájékoztatója című kiadványuk, de e három év alatt összesen három száma jutott el mozgalmi híréivel az olvasóinak. Ugyancsak ekkor, 1962-ben jelent meg két száma a Nógrád megvei Nőtanács híradója című kiadványuk, ame'v címéből adódóan a nőpolitikái határozatok megyei feladatait foglalta össze. I*. M. 11 Hallgassuk együttI A harmadikon nyerhet Zenebarátok játékos rejtvényversenye O J. S. Bach hegedűszólószonátái a muzsikálás és a zenehallgatás ünnepei közé tartoznak. A hangszer értői áhítattal közelednek e zenei csodákhoz, míg a zeneművé; szét értői évszázadok óta megbabonázottan hallgatják e mélységesen humanista üzeneteket. Az érzelmek végtelen hömpölygése és a gondolatok sokszínű világa ötvöződik a hajlékony-fájdalmas tételekben. E szólószonáták oly közvetlenül' szólnak a legfontosabb kérdésekről, hogy nem véletlen az a hatás, amit a társművészetek jeles képviselőinél kiváltottak. Erről a termékenyítő kapcsolatról halljuk a többek között Füst Milán, Borsos Miklós és Illés Endre gondolatait, a Kossuth rádió február 26-án, 20.43-tól kezdődő „A zenéről” című műsorában. lanul szűkre szabott fizikai lét példátlan fegyelemre késztető volt, hatalmas lelki és szellemi energiáinak kibontakoztatása érdekében. Oly keveset beszélt és nyilatkozott saját művészetéről, hogy a tőle származó ritka gondolati utalások rendkívül értékesek. A II. zongora- versenyről írt a legtöbbet — ez is csupán néhány bekezdés — úgyhogy ebből is gondolhatjuk, hogy milyen fontos kompozíciójának tartotta. A szigorú zenész szerint ez a versenyműve a korábbihoz képest kevesebb nehézséggel jár a zenekar számára. tematikus anyaga tetszetősebb. E szándék magyarázza a darab legtöbb témájának népszerűbb és köny- nyebb jellegét. A „Nagy mesterek — világhírű előadók” című műsor időpontja; február 27., Kossuth, 13 óra. átok Bartók Béla a kortársi Kovács Kati és Zorán visszaemlékezések egy- neve szorosan összebehangzó állítása szerint forrt a hazai rocktörténet rendkívül tartózkodó ember hőskorszakával. A „nagy havolt. A számára oly igazta- fosnak” mindketten emlékezetes egyéniségei voltak, noha a „siágercétivél” kötött szoros kapcsolatuk hamarosan a táncdalénekesek népes, ámde dicstelen tábora felé sodorta őket. A hetvenes években készített produkcióikról találóan írta egyik kritikusuk, „... Ezek kivétel nélkül »édes mézek« ügyesen fabrikált slágerek nagy- zenekari kísérettel, csöpögős sziruppal alaposan nyakon- öntve”. Mindezek ellenére előadóművészi képességeik és adottságaik mívességének köszönhetően számtalan dalukat megőrzi a generációs emlékezet. Kovács Kati és Zorán énekel március 1-én, Kossuth rádió, 20.50-kor kezdődő műsorában. Kérdésünk: Nevezzen meg egy zenekart és egy szólistát a hatvanas évek magyar rockzenészeinek „nagy hatosából”! Címünk: NÖGRÁD-szerkesztőség. Salgótarján, 31011 Pf.: 96., „Hallgassuk együtt !”J KOSSUTH RADIO: 8.20i Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora 9.00: A hét zenemüve. 9.30: örök út. Fodor József versei 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 10.35: Házy Erzsébet operettfelvételeiből 11.05: ,. Baj ban van a messze város../’ Przemysli ostromáról beszélget Vadász Sándor történész 11.25: Szovjet dalok 11.40: Jókai Mór élete és kora. XVIII/3. rész: 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Jogi arcképcsarnok 13.05: Magyar előadóművészek albuma s 14.10: Schubert: VI. szimfónia 14.42: Nők zenéje. Krúdy Gyula novellája 14.55: fides anyanyelvűnk (ism.) 15.00: Vllágablak 15.30: Holnap közvetítjük... 16.05: Ugróiskola 17.Q0: Eco-mix. Gazdasági magazin. 4 Í4ÚGRÁD - .1985. február 25., hétfő 17.34: Az tS1 zene szolgálatiban. XI 10. rész 17.50: Küllőidről érkezett 13.15: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot. Meghívott: Bereez János, a Népszabadság főszerkesztője és vendége: Borbás Tibor festőművész. *0.45: A Philharmonia zenekar két Offenbach-nyltányt játszik *0.55: A Rádiószínház bemutatója. *2.*o: Tíz perc külpolitika *2.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb. *3.30: Nőtacsokof PETŐFI RÁDIÓ: 6.05: Népzene Kuvaitból 6.18: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Indulók, táncok — fúvószenekarra H'Ul Kis magyar népraja 12.30: If). Sánta Fereno nép! zenekara játszik 13.05: Pophullám 14.00: Kettőtől ötig 17.03: Újdonságainkból 17.3(1: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Nóták: Dóry József énekel, Jáger Balázs János gordonkázik. 19.30: sportvilág 20.03: Show, ami show 23.20: „Téli szerenád”. Könnyűzene éjfélig 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Fórum. Közbiztonság és közrend. Szerkesztő: Paulovlts Ágoston. Műsorvezető: Horváth Kálmán. Telefonügyeiét. Miskolcon 35-510, Egerben 12-94«; Salgótarjánban 11-191. 13.00: Ész.ak-magyarorszá- gl krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Eszak-Magyarorezág, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a NÓGRÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.20: A piros hetes. 2. rész.- Utak *1.35: Februári emlékek 22.40: Hírek 22.00. Fébruári dal *. műsor: 19.30: Tv-hirado 20.20.- Sportvisszhangok 21.30: Időszerű események 21.5S- Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10.- A hegyek szerelmesei MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Red! ezredes I—II. (16). Színes magyar—osztrák—NSZ-beli film. — Kohász: Hideg napok. Magyar film. — IMH: King-kong (14). Fantasz- bitut amerikai szuperprodukció. — TIT: A zsarnok szive (16).' Színes magyar—olasz film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Aranyoskám (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvigjáték. — Pásztói Mátra: A város hercege I—II. (14). Szines, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Nagy- batonyi Petőfi: Bombajó bokszoló (14). Szines, sztnkronizá’t olasz kalandíilm. — Szécsénvl Rákóczi: Kizökkent világ. Színes amerikai kísérleti film. — Rétság Lady Chatterley szeretője (18). Szines, szinkronizált francia—angol film. — Klstere- nyei Petőfi: Ki kém, ki nem kém? Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmv'giáték. — Frsekvaókert: Twist O'ivér HU. Szines. szinkronizált angol fi'm. MESEMrrZT: No. eoee-5"i ess'-? — Nsgylóc: TSTror.amoTlT: A vitégeá ment kVé'v'ánv, — Karr»T'C,«,'*F»»»ÍtŐ : T'-tVa-pAr nqp Mq» pvqr fhm. — .Tohbásyi: a vadon szava, szíooe szinkront zált Angol kalandülm.
