Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
eredményesebb és kezdeményezőbb munkavállalást is jelent. Vagyis, az üzletkötéseknél nenp engedhetnek meg semmiféle késlekedést, céltudatosabbá, sokoldalúbbá kell tenni a piaci munkát, fokozni az érzékenységet, a rugalmasságot, a gyors átcsoportosítások iránti készséget és a kombinatív készség kibontakoztatását. Szükség van az előbbi vezetői jó tulajdonságok, követelmények gyakorlására, mert az idei esztendőben bővülő lehetőségek siettetik megyénkben is az exporttevékenység élénkülését. Ennek érdekében törölték el a bérszabályozás korábbi korlátáit, teremtettek bővebb választási lehetőséget. Az előzetes információnk szerint a népgazdaság egyensúlyhelyzetének javítása érdekében kismértékben ugyan, de bővülnek a beruházási lehetőségek és hosszú évek óta először számolhatunk bizonyos fokú importnövekedéssel. Az előbbiek tényleges mértékét továbbra is alapvetően az exportképesség alakulása, illetve annak fokozása határozza meg. Ami a világgazdasági helyzetet illeti, 1984-ben ellentmondásos folyamat zajlott le. A fejlett tőkésországok többségében tapasztalható élénkülés, a fejlődő világ országaiban nem érződött kellőképpen. Számunkra a külső piaci környezet 1984-ben kedvezőbb volt, mint az előző években. Ennek ellenére az egyensúlyi követelmények teljesülését a külső piacok alakulása nem könnyítette meg a fellendüléssel arányos mértékben. Mert a változás, a jó irányú mozgás nem ott következett be, ahol termékeinkre előnyös lett volna. Figyelembe véve a népgazdasági helyzetünket, tavalyi eredménveinket, a gazdasági fejlődés eddig ismert előrejelzéseit, úgy látjuk, hogy megyénk üzemei számára a külpiaci értékesítés lehetőségei továbbra is nehezek maradnak. Ezért a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása, megyénk exportáló és a jövőben exportálni kívánó termelő, gazdálkodó egységeitől, az elmúlt évben bekövetkezett jó irányú folyamatok kiszélesítését követeli meg. Az exportnövekedéssel kapcsolatos jogos kívánság akkor válik valósággá, ha végre valahára az ígéreteken túl, most már valóban gyorsabban nő a korszerű, a versenyképes, ha a2 áruk minősége és tisztasága mindenkor kifogástalan. Ha a szállítási kötelezettségeket mindenki és mindenkor teljesíti, ha a piaci munkában nem hagyják magukat háttérbe szorítani megyénk ezzel foglalkozó szakemberei, ha a külkereskedőkkel együtt érvényesítik jogos érdekeinket. Venesz Károly A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a Szovjetunióból feil :■ a hidegen I gerclt sr-' " "acélok j 1-ntős részét. Felvételen az áruk kirakodását láthatjuk. — bp — » Cselekvő helytállás a politika mellett (Folytatás az 1. oldalról.) műveltségének gyarapításában. Kiss Károlyné, a 680 leányt, asszonyt foglalkoztató Váci Kötöttárugyár helyi egységének műszaki vezetője, a nők megváltozott helyzetét elemezte. Fekete Attila, a városi tanács elnöke többek között a városi ranggal járó tennivalókról, a városközpont, lakások építéséről, a nyílt várospolitikáról, a település fejlesztésében a lakosság, az üzemek összefogásáról szólt. Hugyecz Andrásné Vanyarc tanácselnöke, a párt nemzetiségi politikájának mindennapi gyakorlatáról adott számot. Szász Judit, a Pásztó és Vidéke Áfész szakmunkása, valamint Sándor Gábor, a szerszám- és készülékgyár anyagbeszerzője, a pályakezdő fiatalok, szakmunkások beilleszkedésének támogatásáról, gondjairól beszélt. Rónai Gáborné, a Dózsa György Általános Iskola tanára fel- szólaláisában azt hangsúlyozta, hogy a megváltozott feltételrendszer hogyan segíti az iskolai munka javítását. Vincze István, a városi mun- kásőregység parancsnoka, az egységnél folyó szakmai és politikai nevelő munkáról, az utánpótlás, a párttaggá nevelés kedvező tapasztalatairól szólt. Dr. Káposztás József, a pásztói kórház főorvosa pedig az egészségügy helyzetét, az itt folyó káderpolitikai munkát és a pásztói kórház rekonstrukcióját értékelte. Felszólalt a tanácskozáson Németh Károly is. Átadta a Központi Bizottság, személy szerint Kádár János jókívánságait, a pártértekezlet résztvevőinek, megköszönve azt a munkát, amelyet a kommunisták végeztek áz elmúlt években. Belpolitikai életünket elemezve elmondotta, társadalmunk politikai egységét, a nehezebb viszonyok között is megőriztük. Népünk támogatja a párt politikáját. Az emberek nagy többsége becsületesen dolgozik gazdasági, társadalompolitikai célkitűzéseink megvailósításában. Szóvá tette azokat a káros társadalmi jelenségeket is, amelyek feszültségeket támasztanak, nehezítik előrejutásukat. Szólt a hatékonyabb, a fegyelmezettebb, és eredményesebb munkát segítő ösztönzésről, a vezetők és dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakoztatásáról, a gazdálkodás új formáinak szükségességéről. Végezetül, a XIII. kongresszus előkészületeiről, hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulójáról beszélt. Mint mondotta: a párttagság azt várja a kongresz- szustól, erősítse meg a politikai irányvonalat;, a párt vezető szerepét. Az emberek olyan program kialakítását, várják, amely gyorsabb előrelépésre ad lehetőségeit a gazdálkodásban és az életszínvonal-politikánkban is. Ezért azonban többet és fegyelmezettebben kell dolgozni, mindenkinek a maga helyén, s jobban kihasználni a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket. Szervezettebbé, hatékonyabbá kell tenni a munkát, versenyképesebbé termékeinket, emelni a műszaki színvonalat, fejleszteni a technológiát. A pártszervek, az alapszervezetek tennivalóit elemezve elmondotta: mindehhez jó politikai munkára van szükség, az emberek meggyőzésére, határozottabb fellépésre és hatékonyabb intézkedésre, a káros társadalmi jelenségek ellen. Végezetül a kommunisták cselekvő helytállására, a politika melletti határozottabb kiállásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozta, hogy a politikával való egyetértés a mindennapi tettekben nyilvánuljon meg. Aktív politizálással, a határozatok következetes végrehajtásával és igényes munkává] teremthetjük meg a gyorsabb előrehaladás feltételeit. S e folyamatban minden tettre, alkotó gondolatra szükség van, mindenkinek helye van, aki a társadalom haladásáért dolgozik, s a köMagas színvonalú munka, fegyelmezett magatartás Pártértekezlet Szécsényben Szécsényben szombaton a pártszékház tanácstermében — a küldöttek nagy érdeklődése mellett — tartották meg a pártértekezletet. Ebből az alkalomból Szécsény és körzetének a négy évtized alatt elért eredményeit dokumentáló reprezentatív kiállítást nyitottak meg. A küldöttek a városi jogú nagyközségi pártbizottság jelentését korábban írásban megkapták. Ehhez fűzött szóbeli kiegészítést Batta László, a pártbizottság első titkára, széles lehetőséget biztosítva a vitához, amelyben tizenheten kívántak ré'ázt venni és tizenöten jutottak szóhoz, köztük Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. A pártértekezlet megállapította, hogy a rendezvényre való előkészületet széles körű véleménykérés előzte meg, és a vélemények helyet kaptak a jelentésben. Szó esett arról, hogy Szécsény és térségében az elmúlt öt esztendő alatt számos eredmény született a gazdasági, kulturális és társadalompolitikai életben, a párt politikájának megvalósításában. Ezen az úton kell haladni, de az élet bonyolultságára való tekintettel a korábbinál színvonalasabb munkát kell végezni minden területen. A pártértekezlet foglalkozott a településfejlesztéssel, konkrétan az ivóvízellátás és lakásépítési feladatokkal. Kimondta, hogy nagy figyelmet kell fordítani az életviszonyok . javítására. Foglalkozott az ipar és mezőgazdasági munka tpváböj javításával, a politikai munka színvonalasabb végzésével. Leszögezte, hogy a pártmunka módszereit is az új követelményekhez kell igazítani. Széles körű vita bontakozott ki a párt előtt álló feladatokról. Ennek során felszólaltak Róka Miklós, az EL- ZETT, Zsédely Lajos, a tsz pártszervezetek küldöttei, munkájukat . ismertetve. Bodnár József, a községi kettes pártszervezet, Szerémi Gyula a szakközépiskolai alapszervezet küldötte a szakmunkás- képzés gondjairól, Zagyvái Sándor a tanácsi alapszervezel küldötte, s az államizgazgatás és a pártmunka összhangjának megteremtéséről, Kevicz- ki Sándorné az ELZETT, Tóth Endréné, a pártbizottsági alap- szervezet küldötte a népfront munkájáról, Gál Lóránt az iskolai alapszervezet küldötte, Laczkó Bertalan a varsányi pártszervezet küldötte. Ezt követően kért szót Skoda Ferenc, aki kifejtette, hogy a párt és a dolgozó nép jó kapcsolatát igazolják az elért eredmények. Majd utalt a feszültebb helyzetben kialakult élet- és munkakörülményeinkre. Kiemelte: a gondok ellenére is az utolsó évben elértük célkitűzéseinket. A feszültségekről szólva elmondotta, a fiatalok, több- gyermekes családok és az öregek szorulnak további támogatásra. Ezután a munkában, a pártéletben nélkülözKedvező változások utján Felelős számvetés Rétságon Rétság és környéke a nagy változások éveit éli, ezen a nyugat-nógrádi tclepülésvidé- ken harmincezren élnek, tizenhat üzetn, gyár, számos intézmény, nyolc termelőszövetkezet nyújt kereseti lehetőséget a munkaképeseknek. Mindennapi munkájukat, boldogulásukat, a települések fejlődését, valamint az itt élő kommunisták széles körű tevékenységét tűzte napirendjére az a pártértekezlet, amelynek a rétsági művelődési központ adott otthont, aholis a nagyközség és vonzáskörzete 62 pártalapszervezetének közel másfél ezer tagja képviseletében mintegy százhúz küldött tanácskozott. Részt vett és felszólalt az értekezleten Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, Nógrád megye Tanácsának elnöke. Az elmúlt öt esztendő számvetése, amelyhez kellő vitaalapot nyújtott a rétsági városi jogú pártbizottság beszá- mo'ója, illetve Varga József első titkár szóbeli kiegészítése. A dokumentumok egyértelműen megfogalmazták: a rétsági terület társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete a legutóbbi esztendőkben a XII. kongresszus határozatainak szellemében fejlődött. a községekben, gazdasági egységekben, az intézményekben számottevő eredmények születtek. Kissé^ részletesebben: az ipari üzemekben 140 millió forinttal javult az eredményesség, amelyet elsősorban a termelés hatékonysága által értek el. A mezőgazdaságban jobb lett a terméshozam, több húst dolgoztak föl, s a tejtermelés is kimagasló számokat produkált. Varga József szóbeli kiegészítésében hozzátette, „ugyanakkor jelentős tartalékaink maradtak kihasználatlanul.” A társadalmi kérdések között kiemelt helyet kapott az ifjúság és az időskorúak helyzete. Az előbbi már csak azért is különös figyelmet érdemel, mert a lakosság 45 százaléka harminc éven aluli, de a nyugdíjasok száma is magas, meghaladja a hatezret. Az életszínvonal alakulásáról így fogalmazott a beszámoló: „az elmúlt öt évben javult, ugyanakkor erőteljes differenciálódás is megfigyelhető". Főként az ipari területen erőteljes a növekedés, azonban a különbségek itt is jelentősek, többen szorgalmazták felszólalásukban: a differenciálásnak arányban kell lennie a teljesítménnyel! A társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet áttekintése után a pártmunkáról szólva, megállapította a beszámoló, hogy összességében eredményesen működték a szervezetek. jóllehet a munka színvonala között jelentős különbségek akadnak. A fölszólalók elsősorban szőkébb pátriájuk tevékeny, ségén keresztül közelítettek a beszámoló megállapításaihoz, illetve a kongresszusi irányelvek vitájának állásfoglalásaihoz. Kollár József, a Rom- hányi Építési és Kerámiagyár igazgatója a termelés eredményességének összetevőit taglalta, Bőgér Mária, a di- ósjenői tsz üzemgazdásza a fiatal pályakezdők gondjait villantotta fel, míg dr. Jaku- becz József főorvos az egészséges életmód fontosságát hangsúlyozta. Kosik János, a felsőpetényi ásványbánya vájára a tevékenység nagyobb anyagi és erkölcsi elismerését kérte, míg Sípos János, a fegyelmi bizottság elnöke így summázta mondandóját; javult a pártíegyelem, erősödtek a pozitív mozzanatok. Hornyák Endréné, a nagyoroszi óvoda vezetőhelyettese a legifjabbak nevelése mellett szólt, míg Pongrácz József, a rétsági tsz elnöke gazdálkodásuk új lehetőségeit vázolta fel. Both József, a KISZ városi jogú nagyközségi bizottságának titkára a fiatalokkal való folyamatos és érdemi törődést szorgalmazta, Garancz Joachim pedig a di- ósjenői tsz kommunistáinak munkájáról beszélt. Varga János, a nagyközség általános iskolájának igazgatóhelyettese arra hívta föl a figyelmet, hogy az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy, gulni. A pártértekezlet ezt követően 47 tagú pártbizottságot választott és 26 küldöttet a megyei pártértekezletre. Az újonnan választott pártbizottság megtartotta első ülését és megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, a pártbizottság tisztségviselőit és munkabizottságait. A végrehajtó bizottság tagjai a1 következők: Fehér Sámuel, Fekete Attila, Fekete Ferenc, Fent Lajosné, Füssy . József, Kiss Károlyné, Krátki Csaba, Mészáros László, Nagy Miklós, Pádár Sándor és Szilágyi Albert. A városi pártbizottság első titkára Füssy József, titkára pedig Szilágyi Albert lett. A pártértekezlet végeztével Németh Károly, baráti beszélgetésen találkozott a városi pártbizottság vezetőivel; a végrehajtó bizottság tagjaival. hetetlen fegyelmezett magatartásra és cselekvésre hívta fel a figyelmet. Ezt követően Szerémi Gyula elnökletével folytatta munkáját a pártértekezlet, amelynek során felszólalt még Bo- renszki Ervin a KISZ képviseletében, Szigeti Lászlóné a ludányhalászi, dr. Gáspár Ferenc, a kettes pártszervezet és dr. Hütter Csaba a tsz pártszervezetének küldötte, ez utóbbi a településfejlesztést elemezte. A vita Batta László zárszavával ért véget. Ezt követően a pártbizottság 45 tagjának, valamint a 16 megyei küldöttek megválasztására került sor. A párt- bizottság megválasztotta a végrehajtó bizottságot, amelynek tagjai: Batta László, Beck Pál, Borenszki Ervin, Földi László, Jakabné Dely Mária. Lázai Bertalan. Máté Sándor, Oláh Gyula, Sümegi Sándor, Tóth Endréné és Varga József. A pártbizottság első titkára Batta László, titkára Varga József lett. Novotni Tiborné pedig a négyezer hektáron gazdálkodó drégelypalánki tsz törekvéseit ismertette. Ezt követően kért szót Devcsics Miklós megyei tanácselnök, aki bevezetőül áttekintette az eimúlt évek politikai munkájának főbb törekvéseit, hangsúlyozva, hogy e kedvezőtlen, nehéz gazdasági folyamatot sikerült nemcsak: megállítani, hanem visz. szafordítani. Hozzátette, az új növekedési pályára állás viszont szükségessé teszi tartalékaink, a hatékonysági lehetőségek mind jobb kihasználását. Végezetül arról szólt, hogy a rétsági kommunisták munkája eredményes volt az elmúlt években, s ez kifejeződik a társadalmi-gazdasági fejlődésben is. A tanácskozás további részében. a többi között fölszólalt még Gresina István nagyközségi tanácselnök, aki elégedetten beszélt a település arculatának kialakulásáról, fejlődéséről. A pártértekezlet 45 tagé pártbizottságot választott, amely tizenegy fős végrehajtó bizottságot alakított. A vb tagjai lettek: Demus István, Gresina Isván, Jánszki Etelka, Bőgér Mária, Kollár József, Kovács István, Kurali Béla, Pleva István, Pál György, titkárnak Sinka Sándort, első titkárnak Varga Józsefet választották. A megyei pártértekezletre 18 főt delegálUüfc A Amikor megyénk exportál vállalatál, gyárai, üzemei ^tavalyi esztendőben nem csal megragadták a kínálkozó ex 'Portlehetőségeket, hanem igve keztek újabb piacokat is fel kutatni, hatáskörükbe vonni akkor kettős feladatot oidot tak meg: elsősorban hozzá járultak a népgazdaság fize tési egyensúlyának javítása hoz, ugyanakkor a különböze támogatások révén megterem tették masuknak a nagyobi bérfejlesztés feltételeit. Az idei esztendő exportfel adatai a stabilitás és élénkülés érdekében természetesen nagyobbak, mint az előzi esztendőben voltak. Méaoedi; azért, mert adósságállományunk csökkentése érdekéber ebben az esztendőben is jelentős kiviteli többletet kel e'érni. Ez a korábbi évekkel szemben úgy valósul meg hogy közben a belföldi fel- használás is növekedik. Megyénk ipari üzemeinek exporttevékenysége a korább évek kedvezőtlen tendenciáié után 1984-ben fellendült. Számottevően növelték a tőkéskivitelt. A nem rubelelszámolású export árbevétel« megközelítette a 2,1—2,2 milliárd forintot. Az aktív piaci munka hatására a kábelgyár több mint 45 százalékkal emelte tőkéspiaci értékesítését. A kedvezőtlen áralakulás ellenére a Salgótarjáni Kohászati Üzemek a mennyiségben tervezett szintet elérte, értékben viszont attól 5 százalékkal elmaradt, ugyanakkor a gazdaságosság határán belül adta el termékeit A rubelelszámolású exporl bővülése viszont igen dinamikus volt. E tekintetben meghatározó szerepet vállall magára a Budapesti Rádió- technikai Gyár salgótarjáni gyára, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára, az öblösüveggyár, a Salgótarjáni Ruhagyár, a Budapesti Fi- pomkötöttárugyár balassagyarmati gyára. A kedvező eredmények mellett azonban vannak figyel- meztető ,jpf§nsé®ek ÍS- Az export dinamikus bővülése nem járt együtt a gazdaságosság, főként az egész termelés jövedelmezőségének növelésével. Ez viszont a versenyképesség javításának, az ármunka színvonala emelésének, a költségekkel való gazdálkodás szükségességére hívja fel a figyelmet. A tőkésoartnereink már hosszabb ideje a hagyomá- nvos áruk után érdeklődnek. Mindezekét figyelembe véve, a megye iparának exporttermelése továbbra is konjunktúraérzékeny, exportképessége pedig változatlanul törékeny. Tehát ezeket a jellemzőket mindig figyelembe szükséges venni az exporttennivalók meghatározásánál, valamint az üzletkötések során. Az érzékenység és a törékenység jó értelemben kényszert. fokozott felelősséget, értelmesebb, hozzáértőbb. Ili exportképes fsiiiet
