Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
» Nézem a százesztendős Ku- koricza Mártoranét, Lídia nénit. A párnák patyolattisz- t.ák, aikár az egész lakás itt, Rútságon, a Köztársaság utcában. Neki még korán van a délelőtt tíz óra. Fél tizenegy körül kel, akkor fölöltözködik — Lidi lánya segít ebben is —, aztán megy a konyhába. — így megy el a délelőtt — mondja az ifjabbik Lídia, miközben a párnát igazítja a fejkendős ünnepelt háta mögé. — Krumplit pucol a maima. zöldséget. Hálisten’ jól eszik. Ebéd után azután mosogatunk, ő törölget. Délután pihenünk kicsit, olvasok neki, beszélgetünk. Igaz mama? Lidi réni fölül. — így? Egyenesen üljek? — kérdi, kissé nehezen formálva a szavakat. Áttetszőén vékony ujjaival bosszúsan gyűrögeti a takarót, láthatóan bosszantja engedetlen nyelve. — Csak beszélgetni jött ez * fiatalember! — kerül a háta mögé a lánya. — Aztán ki ne beszélj itt mindent! — keresi lánya tekintetét az egy évszázad barázdálta arcból huncutul kitekintő búzakék szempár. Fényképeket böngészünk. Az egyiket 1901-ben készítette Gondy és Egry urak nagyítási intézete Debrecenben. Nem véletlenül ott, hiszen Kukoricza Mártonná hetedik gyerekként látta meg a napvilágot a Hajdúszoboszló környéki pusztákon 1885-ben. Rettenetes szegénységben. A csepp lánykát a nagyobbak mindig beküldték az édesanyjukhoz. Lidus te kérj kenyeret, téged szeretnek a legjobban.. Neki adtak is. Hogy aztán a küszöbön átlépve már meg is fosszák a zsákmánytól... Hamar szolgálni szegődött Debrecenbe Lídia, ahonnan meg egy színésznő vitte magával sza- kácsnéjaként — Miskolcra. Hogy ki volt a színésznő? Nevét elsodorta az idő,,-JKuko- ricza Márton ott katonáskodott, onnan az ismerettség, majd a házasság. Kukoricza Márton ács is, molnár is volt, Újpesten telepedtek meg. A háború elől — 1914-et írunk még csak! — a családfő az asszonyt és két fiát Kisbo- donyba telepíti, aztán Bánkra veti sorsuk őket. Ott születik az ifjabbik Lídia, aki maga is a hetedik X-felé közelít, s aki most ezt a patyolattisztaságot megteremti a százesztendős matróna körül. Együtt bogozzák előttem a tízszer tíz esztendő szálait. — Tehenünk volt ott — szól közbe Rétság legidősebb aszszonya. — Volt ám! — nevet a lánya. — Emlékszel mama? Sanyi és Gyuszi — bátyáim — pillant felém —, mindig hagyták elbitangolni! — Az, az! — nevet döcögősen Lídia néni, majd hirtelen hétköznapi kis káromkodást enged útnak. Lánya felé pillant megint, látszik, ez közös játékuk. — Na de anyukám, aztán ha megírnak téged az újságban, ekkor mit szólsz? Nevetnek megint együtt, foils zaibadultan. « Hogyan került Kukoricza Mártonné Rétságra hatvankét évvel ezelőtt? Apásának már régen volt itt egy vízimalma. Férjét is izgatta a régi mesterség. Bánkon is próbálkoztak az őrléssel, de nem ment a dolog. Akkor eladták a borjas tehenet, abból vették meg a rétsági malmot a községtől. Abban többnyire — férje gyakran elmaradt a munka mellől, — a szikár asszony dolgozott. — Ez, ez a temérdek munka tartotta meg ilyen sokáig édesanyámat — véli a lánya. — ötvenegyben lebontottuk a malmot, abból építettük ezt a házat De anyám akkor seim nyugodott. Művelte a kertet, főzött, mosott. Estig meg nem állt. Én fodrász voltam, sokat segített nekünk a ház körül, arra nem volt godumk sosem. Gyerekeiket — a két fiút, s a leányt szakmára taníttatták, s nem roppant össze ez az asszony akkor sem, amikor Marci bácsi harminckilenc esztendeje — épp’ egy esztendővel a fölszabadulás után — örökre abbahagyta mások búzájának őrlését Tette a dolgát a malomban a hatvanegy esztendős asszony, aztán a ház körül még két éve is ő főzött, ma már nem vállalja, csak a krumpli hámozását. — Vetnék én babot — szólal meg hirtelen —, csak ez a hó állna már meg, a fene egye meg! — s nevet megint huncutul. Rétságon mindenki ismeri. Ha sétálni indulnak, a falu megsüvegeli. A kávét a presszóban isszák, ilyenkor Lídia néni számba veszi az embereket: — De ronda szakálla van ennek a fiúnak! Az meg ott milyen görbe! Fényképeket nézegetünk a meleg szobában, hetvennyolcvan esztendőket röpülünk visszafelé az időben; Lídia néni hol ránk figyel, hol meg befelé néz kék szemeivel. Rég eltávozottakat vesz sorba, elérzékenyül. — Drága édesapám halászott, meg kosarat font, olyan szegények voltunk! — mondja búcsúzóul. Öltözni készül. — Jövőre találkozunk! mondom sután. — Ha leszek még! — feleli tisztán, nyugodtan. Kukoricza Mártonnét vasárnap a rétsági művelődési központban a nagyközség vezetői és a nagy család — a három gyerek, a négy unoka, a hét dédunoka és a két apró ükunoka — köszöntötték századik születésnapján. Hortobágyi Zoltán ... Krumplit pucol a mama, zöldséget Hallgassuk együtt! Á harmadikon nyerhet Zenebarátok játékos rejtvényversenye O A téli ünnepek muzsikás játékai jó évezred alatt csiszolódtak, formálódtak a fagyott hó szikrázó tisztaságához hasonlóvá. A karácsonytól farsangig tartó időszak az ünnepek és népszokások talán leggazdagabb „szezonja" a kántálások, bet- lehemesek, regölések zenei jókedvének évszaka. Az elmúlt évtizedekben mégis mintha elfelejtettük volna ezeket a zenés játékokat, s kiváltképp azok, akiknek hajdanvolt kortársaik'oly sokat szórakoztak e vidám alkalmakon: a gyerekek. Hivatott zeneszerzők és előadók nem keveset fáradoznak azért, hogy „megüresedett” karácsonyi szüneteink és „farsangi báljaink” ismét az ünnepkör zenei hagyományától legyenek hangosak és jókedvűek. (Téli népszokások dalaiból — február 19., Kossuth, 20.00). Giuseppe Verdi minden idők egyik legnagyobb hatású operakomponistája szinte olyan fontos volt az olasz újjászületés és nemzeti küzdelmek számára, mint Garibaldi hadserege. Operái mint megannyi győtes csata — úgy vonultak be aá olasz nemz-et és a zene történetébe. A műfaj, .fejlődésének addigi legfontosabb vívmányát is biztosan gazdagította színpadi műveinek sokaságában. A drámai feszültségek szolgálatába állított zenei kifejezés egysége teszi őt ma is értett és sokat hallgatott szerzővé. Macbeth című négyfelvoná- sos operájában a klasszikus Shakespeare-dráma pompás zenei újrafogalmazását hallhatjuk. Ezúttal a világhíres előadógárdát Erich Leinsdorf vezényli. (Verdi: Macbeth, február 22., Kossuth, 20.43(). O A Psalmus Hungaricus a székesfőváros egyesítésének ötvenéves jubileumára rendelt és elkészült monumentális alkotás Kodály Zoltán zeneszerzői tevékenységének talán legmagasabb csúcsa. Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltárának oratorikus feldolgozása a bemutató után hamarosan kivívta a világhírt az akkor még fiatal mesternek. A csodálatos tenorszóló, mely a zsoltárt énekli, sikeresen épül bele a hatalmas zenekari és összkari képek sodró lendületébe, megrázó mondanivalójába. A rádió jóvoltából szintén zene- történeti eseményen hallhatjuk a művet — a IX. szimfónia társaságában —, a Budapest kongresszusi központ megnyitó hangversenyén. (Kapcsoljuk a Budapest kongresszusi központot. Február 20., Kossuth, 19.35.). Kérdésünk: A székesfőváros egyesítésének 50. évfordulóján — 1923-ban — a nevezetes hangversenyre még két zeneszerző kapott felkérést új mű írására Kodály mellett, Ki volt a két, muzsikus? Címünk: NÖGRÁD szerkesztőség, Salgótarján, 3101 Pf. 96., Hallgassuk együtt! Hangpréba A Romhányi Építési Kerámiagyárban A Romhányi Építési Kerámiáig yiámba is el látogattak a Magyar Rádió ma este 19.15 perctől adásba kerülő „Körkép” című műsorának készítői. A Nógrád megyét bemutató piportösszeálilíitás itteni helyszínén mi Balogh Gyula műszaki igazgatóhelyettest kértük meg, adjon egy kis „előzetest”, no nem a műsorból, hanem a gyár történetéből!. .. — Mikorra tehető a kerámiagyár születése? — A Lloyd Társasáig égisze alatt 1922-ben kezdte meg működését a romhányi gyár. Kezdetben általános burkolólapokat, díszmű'kerámiákat gyártott, később viszont a kályhacsempélkiről volt híres. A legjelentősebb profilváltás az 1970-es évek elején következett be. Először egy 500 ezer négyzetméter kapacitású csempegyárait, majd ezt követően egy 500 ezer négyzet- méter kapacitású padlólap- üzemet építettünk, végül 1979-ben kezdődött meg a 3 mii Ilii ó négyzetméteres új csempegyéregység építése, ezzel párhuzamosan egy újabb frittelőüzem és egy színezőüzem építése. Így alakult ki a gyár jelenlegi nagysága, ami azt jelenti, hogy körülbelül 4 millió négyzetméter bu-rkolótaipot gyártunk, és hozzá tartozó úgynevezett közbülső termékeket; színezőanyagokat és a mázaik alapanyagául S'zoligáiló Miteket. — Gondolom alapvető fordulatot hozott az 1982-es év, mikoris megszűnt a tröszt és a romhányi gyár önálló lett. Milyen feladatokat állított ez az új helyzet a gyár vezetése elé? — Számunkra kedvezőtlen időpontban került sor a kiválóéra, ugyanis ez volt az az év — hosszú idő óta — amikor a csempe iránti kereslet a piacon jóval kisebb volt a kínálatnál. Ebből a helyzetből a kiutat a termékek rendkívül gyors ütemű fejlesztése jelentette, a minőség javítása mellett. Fél év alatt jószerével termékeink felét kicseréltük, ’83-ra pedig már alapvetően új volt a gyár ási palettánk. Sikerült olyain termékeket kifejlesztenünk, melyeket gazdaságosam tudtunk előállítani, másrészt — iparművészeink sikeres munkája révén — hamar kedvelitté váltak a vásárlók körében. Rcm- hámy visszanyerte korábbi hírnevét, megszűntek értékesítési gondjaink, ami azután a még hatékonyabb gazdálkodás feltételeit teremtette meg. — Elérkeztünk a jelenhez. Mi jellemezte a romhányi kerámiagyárat az elmúlt esztendőben? — Nyereségünk — bár nincs még meg a pontos adat — úgy 130 millió forint körül várható. Mintegy 50 millió forint értékben exportáltuk termékeinket, a tőkéspiacon. Lényekes „eseménye” az 1984- es évnek. ho?v bekerültünk a „C”-tí pusú bérszabályozás b a. amely eleve vállalkozói ma- giatertá** feltételez a avartól. Nem félünk a kockázattál .. Élénk kulturális élet Balassagyarmaton Megnyitásának első napjától imponáló lendülettel kezdte meg munkáját új helyén a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ. Az intézmény vezetői — az új adottságok figyelembevételével — dolgozták ki az intézmény működésének koncepcióját. A művelődési ház belső életének sajátos szinte, rei azok a helyiségek, melyek a szabad idő hasznos eltöltésének kötetlen formáihoz nyújtanak segítséget. Gondos tervezés és szervezés biztosítja az alkalmi programok, nagyrendezvények változatosságát. Ezen belül legnagyobb sikere talán a neves amatőr színjátszó együttesek havonkénti bemutatóinak van, de látogatottak a koncertek és a pódiumestek is. Újdonság az ugyancsak havonta egy alkalommal tartandó úgynevezett „családi nap”, melyeken párhuzamos program várja a gyermekeket és szülőket. A folyamatos művelődés, önképzés színterei; a műhelyek. A vizuális műhelyben a képzőművészet különböző ágainak megismerésére és művelésére van lehetőség, de a kreatívkészség fejlesztését célozza a felnőttműhely, a gyermekműhely, és a hobbi körök műhelye, sőt bizonyos értelemben a gasztronómiai műhely is, ahol — többek között — a „főző fiúk” tartanak lakomákkal fűszerezett ösz- szejöveteleket. A mozgásművészeti műhely keretében működnek a néptánccsoportok, a társastánctanfolyam, és a Balassagyarmaton változatlanul népszerű aerobic kondicionáló csoport. Ezek mellett természetesen otthonra találtak az új intézményben a hagyományos szakkörök, klubok is. A művelődési központ idei tervei a jól bevált struktúra % keretein belül keresnek új lehetőségeket. A műhelyek például video- és számítás- technikai műhellyel gyarapodnak. Ami a nagyrendezvények további színesítését illeti, elöljáróban csak annyit, hogy virágkötészeti bemutató és verseny is helyet kapott az idei tervekben. KOSSUTH RADIO: 1.20: Mit üzen a Rádió? f.OOi A hét zeneműve. Verdi: Macbeth. *.4lj Ki kopog? A Gyermekrádió műsora, it.05; Nyitnikék. Kisiskolások műsora. 10.35: Földeák János versei 10.45: Szecsődy Irén daljátékfelvételeiből 11.05: A világítómesterség története 11.38. Wilhelm Meister tanulóévei 12.30: KI nyer ma? 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora 13.00: Magyar előadóművészeit albuma 14.10. Nótamuzs)ka 14.42: Pesti gyerekek 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Mozgásterek. „Bedobtam a törülközőt. 15.301 Réti Józsel operaáriákat énekel 16.05: Neked szól! Zenéről — gyerekeknek 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin. 17.30: Az új zene szolgálatában. (XT/t.) 18.01: Három filmzeneinduló 19.15: Körkép Nógrád megyéből 4 NÖGRÁD - 1985. február 18., hétfő ti.30; Lukács György egyetemessége. II. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: Mendelssohn: D-moll trió *.10: Ravel-művek PETŐFI RADIO! 8.05: Nemzetiségeink zenéjéből 8.50: Délelőtti torna 9.05. Napközben 12.10: Szabó László rézfúvós- szextettje játszik 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Verbunkosok, katonadaüok 13.05: Pophullám 14.00: Kettőtől ötig. A Rádió kívánságműsora 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30. Tipp-topp parádé 19.05: Nóták 19.30: Sportvilág 20.03: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót Kb.: 21.00: Régen találkoztunk Kb.: 21.15: Az operettest közvetítésének folytatása 22.00: Az óvodától az egyetemig Kb.: 22.25; Részletek Deseő Csaba együttesének dzsessz- lemezéről 23.20: Népdalcsokor 24.00: Éjféltől, hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ; 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkeszti: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) 18.OO: Észak- magyarorszási krónika. — 18.25—18.30: Szemle az Észak- Mag varország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népúiság. valamint a NÖGRÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hfradó 20.00: Ramxon Y Caia! 21.10: Leszámolás a kocsmában 22.35. Hírek 22.45: Bong. NDK zené« szórakoztató tv-műsor 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az új szlovák zeneművek hete. 1985. 20.30: Sportvisszhangok 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Giorgione titka. Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed fl-tól: Az Istenek a fejükre estek. Színes, szinkronizált botsv-anai filmvíeiá^ék. 8-tól; Montenegro. (18) Színes svéd film. Tskolamozi: Csutak és a szürke ló. — Kohász: A férfikaland elmarad. Színes, szinkronizált csehszlovák film vígjáték, — IMH: Én és Caterlna. (14) Szinkronizált olasz filmvígjáték. — TIT: A domb. (16) Angol filmdráma. — Balassagyarmati Madách. Redl ezredes. I—II. (ifi) Színes magyar—osztrák—NS/.K- beli film. - Pásztói Mátra: Háromnegyed 6 és 8-tól: Klng-kong. (14) Színes, fantasztikus amerikai szuperprodukció. — Nagybátonyf Petőfi: Egyiptomi utas. (14) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Szécsénvi Rákóczi.- Meztelenek és bolondok. (14) Színes. szinkronján amer"’!-; filmvígiáték. — Rétság: Forróvérű kísértet, Színes, szinkronizált o’aoz fi’m'd'Máték. — Klste- renvei Petőfi: Kóma. PR) Színes, szinkronizált USA bűnügyi — Éedekvadkert: T,adv rhattnu* lev szeretőié. (18) S7,»'krnnkfllt franofq — tipon' fi’m Tn~ lrn1amO’7Í • V’ n nr1rprpoő v-ic?-"'4mön. — rTí>«r-«’]ó^ • p 1; n 9 — f -" v< f1fp 7°néc 1 in —« .Tr>V>V»A n-TTÍ • Rfimbnif) T'»r',rSZr' ’ „r- szinkronizált olasz k!,. landfilm. r SZŰZ ESZTENDŐ
