Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-18 / 40. szám

Malmíerca elutazott Szófiából Washington propagandakampányt indított Pravda-cikk a genfi tárgyalások előtt Az Egyesült Államok már jóval a március közepén Genfben kezdődő új szovjet —amerikai tárgyalások meg­kezdése előtt megpróbálja hozzászoktatni a közvéle­ményt a tárgyalások sikerte­lenségének gondolatához — ál­lapítja meg vasárnapi számá­ban a Pravda. Ez a célja annak a wa- fhingtoni propagandakam­pánynak is, amely azt pró­bálja elhitetni, hogy a Szov­jetunió megsérti a fegyverzet- ellenőrzés terén korábban vállalt kötelezettségeit. Az alaptalan állítással az ameri­kai propaganda irányítói ket­tős célt követnek: egyrészt el akarják terelni a figyelmet az Egyesült Államok fegyver­kezési programjairól, más­r Uj olasz adótörvényt fogadtak el Az olasz képviselőház több­hónapos halogatás után vég­re elfogadta az új adótör­vényt, amely mindenekelőtt a kereskedők, a kisiparosok és a szabadfoglalkozásúak adó­csalásait hivatott megszüntet­ni. Várakozások szerint az Idén ez 12 ezer milliárd lírát (kb. 8 milliárd dollárt) hoz az államkasszának, ami az állami költségvetés egynyol- cadát teszi ki. A törvénytervezet nem csak a pártok között, hanem a közvé­leményben is heves vitákat ka­vart. Tavaly decemberben Craxi kormányfő a Visentini republikánus pénzügyminisz­ter nevéhez fűződő terveze­tet törvényerejű rendeletté változtatta; a dekrétumot két­hónapos határidőn belül a parlamentnek jóvá kellett hagynia — ellenkező esetben érvényét vesztette volna. Ez a határidő február 17-én járt le. A kormány komoly erőfeszí­téseket tett, hogy a szavazást a határidő lejárta előtt nyél­be üsse: hivatalos gépkocsik álltak például a képviselők rendelkezésére, hogy az ülés után azonnal hazaszállítsák őket — nehogy a hétvégi csa­ládi programra hivatkozva, túlságosan sokan maradjanak távol a szavazástól. részt azt a gondolatot akar­ják elültetni az emberekben, hogy Genfben nem érdemes érdemi megbeszéléseket foly­tatni, hiszen a Szovjetunió korábban vállalt kötelezett­ségeinek sem tesz eleget, Washingtonban mindent megtesznek annak érdekében is, hogy megkérdőjelezzék a nukleáris és űrfegyverzetek közötti szoros összefüggést. Nemrég, a The New YorkTi- mesnak adott interjújában Reagan elnök kijelentette, hogy a világűrbe telepített eszközöket is magába foglaló kiterjedt rakétavédelmi rend­szer létrehozását szolgáló ku­tatásokat akkor is folytatják, ha Genfben megállapodás születik a támadó hadászati fegyverzetekről. Az amerikai GROMIKO — OLASZORSZÁGI LÁTOGATÁS Moszkvában vasárnap hiva­talosan bejelentették, hogy Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter az olasz kormány meghívására február végén hivatalos láto­gatást tesz Rómában. AFRIKAI—ÁZSIAI SZOLIDARITÁSI ÉRTEKEZLET Algírban vasárnap meg­kezdte munkáját az afro- ázsiai szolidaritási mozgalom neves személyiségeinek nem­zetközi találkozója. A tanács­kozáson az afroázsiai szolida­ritási szervezet húsz tagorszá­gának képviselői, valamint a Dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és a Dél­nyugat-afrikai Felszabadítási Szervezet (SWAPO) küldöttei vesznek részt. propagandagépezet pedig na­ponta azt próbálja a fejekbe sulykolni, hogy az űrfegyve­rek kizárólag békés célokat szolgálnak. Mivel a világűr militarizá lására vonatkozó amerikai tervek Nyugat-Európában is nagy nyugtalanságot keltenek, a washingtoni politikusok minden eszközt megragadnak, hogy szövetségeseket szerez­zenek elképzeléseikhez az óceán innenső partján. Ezért utazott Európába Weinberger hadügyminiszter és a Penta­gon más héjái is. A nyugat­európaiak azonban óvatosak, csupán Bonn hajlandó a jó­zan ész szavát is figyelmen kívül hagyva Washington mögé állni ebben a kérdés­ben — írja a Pravda. TÉL SVÁJCBAN ítéletidő tombolt a hét vé­gén Svájcban. Genfet, az egész éjszaka dúló hóvihar következtében vasárnap reg­gel már több mint hatvan centiméteres hó fedte. A vá­rosban megbénult a közleke­dés, a genfiek csak gyalogo­san, vagy sítalpakon tudnak közlekedni. A nemzetközi re­pülőteret le kellett zárni. A vonatok nagy késéssel érkez­nek a genfi pályaudvarokra. INDONÉZIA — ÁRADÁSOK Huszonegy ember vesztette életét Indonéziában, a két he­te tartó esőzések következ­tében. Az ország északi részén tizennégy napja tartó eső mi­att a Kwandang folyó kilépett medréből és nagy területeket árasztott el. Több körzet két­méteres víz alá került. Go- rontalo körzetében százhatvan házat sodort el, vagy rombolt le a víz. Négynapos hivatalos baráti látogatását befejezve, szomba­ton elutazott Szófiából Isido- ro Malmierca Peoli, a Kubai Kommunista Párt KB tagja, a Kubai Köztársaság külügy­minisztere. Malmiercát Petr Mladenov bolgár külügyminiszter hívta meg bulgáriai látogatásra. A kubai politikust fogadta Tó­dor Zsivkov, a BKP KB főtit­kára, bolgár államfő. A jemeni küldöttség látogatása A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa meghívására február 11-től 16-ig Taha Alawi Mohsen, a központi vezetőség titkára vezetésével hazánkban tartózkodott a Je­meni Népi Védelmi Bizottsá­gok Szervezetének küldöttsé­ge. A delegációt fogadta Ko­vács Jenő, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Ri- bánszki Róbert, a HNF OT titkára és Taha Alawi Moh­sen tájékoztatták egymást szervezetük, mozgalmuk hely­zetéről, megvitatták az 1986- ig érvényes együttműködési egyezményben foglaltak vég­rehajtásának ez évi feladata­it. Az Igazságügyi Miniszté­riumban tanulmányozták a népfront közjogi tevékenysé­gével kapcsolatos kérdéseket, a budapesti és a Fejér me­gyei népf rontbizottságon pe­dig a népfront gazdaságpoli­tikai tevékenységét, szerepét a hazafias és internaciona­lista nevelésben, a szocialista demokrácia fejlesztésében. Sütő Gyula, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság titkára tájékoztatta a küldöttséget a magyar nép internacionalista szolidaritásának formáiról, módszereiről, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság tevékeny­ségéről. A delegáció látoga­tást tett a seregélyesi Alko­tás Mezőgszdteuságsi TermeilJŐ- szövetkezetben. A megbeszéléseken — amelyeken részt vett Ali Mo­hammed Nasszer, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is — kifejezésre jutott a magyar és jemeni nép kölcsönös szo­lidaritása és barátsága. A küldöttség szombaton késő este elutazott hazánk­ból. (MTI) Csernyenko válaszai egy norvég békeszervezetnek A Szovjetunió oslói nagykö­vetségén átnyújtották Konsz- tantyin Csernyenko válaszait a „Megállapodást most!” elne­vezésű háborúellenes szervezet képviselőinek. Az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének nyilatkozatát szerdán hozták nyilvánosság­ra Moszkvában. Az észak-európai szervezet egyik vezető tagja az ünnep­ségen felszólalva köszönetét mondott azért a figyelemért és támogatásért, amelyben Konsztantyin Csernyenko ré­szesítette az északi országok békeszerető közvéleményének javaslatait. A szervezet azt javasolta, hogy létesítsenek atomfegyvermentes övezetet a földrész északi felén. Hosszú sor kígyózott a kö­zelmúltban a Manyézs előtt. A moszkvaiak kedvelt kiállí­tótermében Budapest, s a fő­városon keresztül egy kicsit egész Magyarország mutatko­zott be. Több mint százezren látták a romos Pestet, a le­bombázott Várat, a felrob­bantott hidakat, s mellettük a mai Budapestet. Ez is bi­zonyítja, hogy óriási az ér­deklődés hazánk hétköznapjai, a magyarok élete, eredményei iránt a Szovjetunióban. A Barátságvonattal érkezett ma­gyarok a megmondhatói, mi­lyen őszinte szerettei fogad­ták őket a szovjet gyárakban, üzemekben, mindenütt, ahol csak megfordultak a hatal­mas testvéri országban. 1948. február 18-án újkori történelmünk legfontosabb államközi szerződését, az el­ső valóban egyenjogú kap­csolatokon alapuló nemzetkö­zi megállapodást írtak alá Moszkvában a két ország kép. viselői. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés azóta egyaránt szol­gálja mindkét nép érdekét, a kölc'^n'ös fejlődést, s a világ ha1 rizsának ügyét Szilárd barátság Alig valamivel az 1947-es párizsi békeszerződés megkö­tése után a Szovjetunió, fe­ledve, hogy a háború során ellenfélként magyar katonák­kal is harcolnia kellett, se- "gítő kezet nyújtott hazánknak az elszigeteltségből való kilé­péshez. Jelentős szovjet tá­mogatás kísérte a kezdődő új­jáépítést, majd a magyar iparfejlesztést. Az évek során egyre erősebbekké váltak a két országot összekötő szálak. Az eszmék, a célok egysége alapján létrejött az együtt­működés, az államközi kap­csolatok új formája, amgly lehetőséget nyújt a távlati fejlődés összhangolására, a tervek egyeztetésére, a hosz- szú távú integrációs, progra­mok megvalósítására. Magyarországnak ma is a legjelentősebb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. Ta­valy mintegy 8.6 milliárd transzferábilis rubel érték­ben cserélt árut a két ország, s az idei tervek szerint ez­úttal először lépi át az áru­csere-forgalom értéke a 9 mil- oárd rubeles határt. A Szov­NG<mRAü> - 1985. február 18., hétfő jetunió változatlanul az első számú energia- és nyers­anyagforrása a magyar ipar­nak, de behozatalunk koránt­sem korlátozódik a hagyomá­nyos cikkekre. Szovjet reak­torokkal üzemel a Paksi Atomerőmű, s szovjet beren­dezésekkel újítják föl a Du­nai Vasmű gépeit is. Hazánk a maga részéről — Csehszlo­vákiával és Lengyelországgal közösen — segít az ukrajnai hmelnyiokiji atomerőmű, és a hozzá tartozó távvezetékrend­szer kiépítésében, szovjet ipa­ri üzemek rekonstrukciójára is kaptak megbízásokat ma­gyar vállalatok. Nagy értékű a járműipari együttműködés keretében szállított 7500 da­rab Ikarus autóbusz, s a La­dákért, Moszkvicsokért cseré­be gyártott gépkocsialkatrész, megszerették a szovjet vas­utasok a magyar dízelmoz­donyokat. Jelentős lehetősége­ink vannak a szovjet élelmi­szerprogramban. s könnyű­iparunk termékeit is hatal­mas kereslet fogadja a Szov­jetunióban. A magyar cipő, bőrdíszmű, kesztyű, kozmeti­kai szerek minden szovjet asszonynál nagy becsben áll­nak, s szinte az egész óriási országban magyar kávéfőző- gepeket használnak. Oj vpná- sa a két ország gazdasági együttműködésének, hogy a magyar vállalatok közvetle­nül kapcsolatba lépnek né­hány szovjet köztársaság gaz­dasági egységeivel. Ez rugal­masabbá. gyorsabbá, köny- nyebbé teszi a kooperációt, ugyanakkor szorosabbá is vá­lik tőle az érintett területek barátsága. Hiszen nem véletlenül van Ogyesszában állandó kikötő­helye a Szeged nevű szovjet tengerjárónak, s nem véletle­nül hívják Sopronnak az egyik jereváni szórakozóhe­lyet. Se szeri, se száma a testvérmegyék, a testvérváro­sok. a testvérüzemek kapcso­latainak, amelyek minden egyes látogatás alkalmával egyre erősödnek, s gyakorla­tilag már az iskolapadban, az első, bátortalan levelezési kí­sérletekkel megkezdődnek, hogy azután felnőttkorban teljesedjenek ki. 1967-ben húsz évre meg­hosszabbították az 1948-ban kötött szerződést. És ez így volt természetes, s így lesz természetes 1987-ben is. A magyar és a szovjet nép im­már 37 esztendeje együtt ha­lad a szocializmus építése, a béke oltalmazása útján. Horváth Gábor Lengyel—indiai közös közlemény A nukleáris fegyverkezési hajszának sürgősen gátat kell vetni, le kel! állítani a nuk­leáris fegyverek gyártását és telepítését — ez a véleményük Lengyelország és India veze- tőinek|, amint ezt a Wojciech Jaruzelski lengyel miniszter- elnök indiai hivatalos látoga­tásáról kiadott közös közle­mény hangoztatja. Meg kell akadályozni, hogy a fegyverkezési hajsza kiter­jedten a világűrre. Megálla­podást kellene kötni a nuk­leáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról, hogy ezek a lé­pések elvezethessenek az atomfegyverek teljes felszá­molásához — szögezi le a varsói lapok vasárnapi számá­ban közzétett dokumentum, amely egyébként üdvözli a márciusi szovjet—amerikai tárgyalásokat. A közös közlemény kimond-' ja, hogy Jaruzelskinek az indiai kormányfővel, valamint pz indiai államelnökkel és helyettesével folytatott szívé­lyes, baráti légkörű tárgyalá­sain a két fél hasonló állás­pontot képviselt a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Megelégedettséggel állapí­tották meg. hogy a kétoldalú gazdasási kapcsolatok sikere­sen fejlődtek, és komoly lehe­tőség van a továbbfejleszté­sükre. ami mindkét félnek előnyös lenne. Megvizsgállak eav több évre szóló kereske­delmi megállapodás megköté­sének lehetőségét. Jaruzelski lengyelországi hi­vatalos látogatásra hívta m->g az indiai kormányfőt és az elnököt, akik a meghívás* el­fogadták. (MTI) Reagan rádióbeszédben támadta Nicaraguát Minden eddiginél élesebb támadást intézett Nicaragua ellen szokásos szombati rá­dióbeszédében Ronald Reagan amerikai elnök. A beszéd cél­ja az volt, hogy elfogadtas­sa a lakossággal — és a kongresszussal — a nicara- guai kormány megdöntéséért harcoló ellenforradalmárok fokozott támogatását. A sandinista vezetésről azt állította, hogy erőddé kíván­ja változtatni Nicaraguát „a kommunizmus exportálása” érdekében. Ha most nem ál­lítjuk meg — mondta —, ak­kor kiterjesztik a kommuniz­must Costa Ricára, Salvador­ra, Hondurasra és máshová. Ezért — tette hozzá — segí­tenünk kel; az ellenük küzdő erőket a „demokrácia védel­mében”. Az amerikai elnök tagadta azt a tényt, hogy a nicara- guai vezetés ellen küzdő „kontrák” Somoza egykori diktátor támogatói közül verbuválódtak. A nicaraguai kormányt ugyanakkor a Szovjetuniótól és Kubától va­ló függőséggel, valamint ter­rorista kapcsolatokkal vádol­ta. E terrorista kapcsolatok közé sorolta Iránt, Líbiát, a Vörös Brigádok nevű terror- szervezetet és a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet. Reagan szerint Nicaragua még kábítószert is exportál az Egyesült Államokba, hogy „megmérgezze az amerikai ifjúságot”. Reagan elnök rádióbeszé­dével kapcsolatban a TASZSZ szovjet hírügynökség kom­mentátora megjegyzi: az ame­rikai elnök azt követel’ a kongresszustól, hogy járuljon hozzá azoknak az ellenforra­dalmároknak nyújtott támo­gatás emeléséhez, akik a tör­vényes, a nicaraguai nép ál­tal megválasztott kormány megdöntésére törekednek. A Reagan-adminisztráció min­den tőle telhetőt megtesz an­nak érdekében, hogy meg­szüntesse azokat a politikai mechanizmusokat, amelyek a közéo-amerikai béke és biz­tonság eiérését célozzák, ki­élezze a helyzetet a térség­ben és megteremtse a nicara­guai közvetlen amerikai be­avatkozás feltételeit. Zsákútvesztö Ha van a világnak feszültségektől terhes térsége — már­pedig ennek ellenkezőjét senki sem állíthatja — úgy a Kö­zel-Kelet vezet a képzeletbeli ranglistán. Sok-sok éve látja el munkával a diplomatákat és a külpolitikai újságírókat, s a nem csituló ellentétek miatt már megszámlálhatatlan ál­dozattal jártak az összecsapások. Jelenleg egyszerre több ország is az érdeklődés homlok­terében áll: Jordánia a PFSZ-szel folytatott tárgyalások, Szíria, a nemrégiben lezajlott elnökválasztások, Izrael bel­politikai, gazdasági gondjai miatt. Libanon pedig már évek óta merényletek, harcok, gyilkosságok, rombolások színhe­lye. Nem véletlen, hogy a közelmúltban Amin Dzsemajel államfő nemzetközi segítséget kért a háborús károk helyre- állításához. Tette mindezt annak ellenére, hogy a libanoni bankárok korántsem koldusszegények. Csak hát még az ő legendás tőkeerejük is kevés az izraeli támadás, az azóta is tartó megszállás nyomán keletkezett pusztulás feledteté- séhez. Zsákutcák útvesztőjére emlékeztet a cédrus országa: ösz- szebogozódott, kusza szálak, de egyik se vezet túl messzire. Mintha mindörökre és kibogozhatatlanul keveredtek volna össze az itt élő népcsoportok, társadalmi osztályok, csalá­dok és politikai pártok érdekei Amin Dzsemajel és a libanoni kormány tiszteletremél­tó erőfeszítéseket tesz a központi hatalom megerősítése, az anarchia megszüntetése érdekében, s bizonyos szerény ered­ményeket föl is tud mutatni. Elsősorban azokon a területe­ken, ahol a libanoni baloldal, a drúzok és a mohamedán síiták szándékai egybeestek a keresztény jobboldal elképze­léseivel, hiszen a béke megteremtése, a csatározások beszün­tetése, az újjáépítés minden libanoni közös ügye. Akad azonban még szép számmal a széthúzást erősítő belső és külső tényező is. Ez utóbbiak közül a legjelentő­sebb Izrael felemás magatartása. Az előzetes terveknek megfelelően Izrael vasárnap kiürítette a legjelentősebb dél-li­banoni kikötőváros, Szidon térségét, hogy ott a kormány át­vehesse a szuverenitásból fakadó feladatokat, elsősorban a rendfenntartást. A csapatkivonási tervek bejelentésével egy- időben azonban sajtókampány kezdődött Izraelben, azzal a céllal, hogy egymás eitlem hecceljék a térség eltérő feleke­zetű és politikai hovatartozású lakóit, viszályt szítsanak Szidonban és környékén. A megszálló csapatok —, ame­lyeknek jelentős veszteségeket okozott á méltán össznépi­nek nevezhető ellenállás — még az utolsó pillanatokban i* lakóházakat romboltak le, megtorló akciókat vezettek a? esetleges gerillák falvai ellen. Ráadásul Izrael már előre fenntartotta magának azt a Jogot, hogy tetszése szerinti időpontban újra fegyveres erő­vel avatkozzon be a Dél-Libanonban éppen általa is oko­zandó összecsapásokba. Nemigen látszik tehát kiút a libanoni válságból. Vagy, ha mégis, felcsillan egy-egy halvány reménysugár, mindig akadnak olyan erők a térségben, amelyek igyekszenek ta­karót dobni rá: nyilvánvaló, hogy nem érzik érdekükben állónak a békés, tartós megoldást. Horváth Gábor / Rövid hírek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents