Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
A temesvári önkéntesek (5.) Egy nem várt lehetőség ba. Az itt található készletek hosszú éveken át biztosítani tu-dják mind a növekvő hazai szükségletet, mind az export növelését. 1985-ben több mint 600 milliárd köbméter földgázt termelnek ki a Szovjetunióban, ebből 360 milliárd köbmétert Szibériában. NÓGRÁD - 1985. január 12., szombat > r December 31-e volt. Az oly’ •ok bánatot és keserűséget hozó óév, 1944 utolsó napja. A nap ugyanúgy indult, mint a töbi fogolynap. Tudták, hogy szilveszter van, de különösebben nem törődtek vele. Valami feszültség volt a levegőben. Nézték az elkerített, két kezük munkájával épített táborrészt... Mert aznap már nem dolgoztak... Az orosz őrökön látszott, hogy szilveszterezni készülnek. Nekik viszont semmi okuk nem volt az ünneplésre. A szokásos rend szerint lezajlott az ebéd... Utána a többség lepihent, de voltak, akik most is látogatóba indultak. Látták, hogy a kinti •táborparancsnokságra gépkocsik érkeznek, de mitsem •törődtek vele. Nem a mi do-1- 'gunk — gondolták... Aztán egy szovjet tiszt jött (sietve a tiszti barakkhoz, és Szigethy kapitányt hivatta a ‘táborparancsnokságra. Ügy •látszott, várta a hívásit, mert 'egyenruhája — a körülmé- h vekhez képest — egészen elfogadható volt... Elment. A hadapródok, fiatalabb tisztek kérdően néztek az Idősebb, magasabb raneúak- ira. Mi van? — kérdezték a tekintetek... A ki nem mondott kérdésre nehezen jött •meg a válasz. Akkor azután de csak akkor — elmondták, hogy míg ők dolgoztak, többször is meglátogatta őket é"v orosz ti.szf a oarancsnok- 's 4 gr ól. és sok úisásot mondott... Elmondta, hogy Debrecenben megalakult az új ma- gvar kormány, hadat üzent •Németországnak, és vállalta Vivolc hadosztály felállítását a kiérnetek elleni harcra. És, •hogy az oroszok az egyik had- 'osztályt itt, Temesváron akarják felállítani, az itt levő hadifoglyokból ! Nagy meglepetéssel fogadták a tájékoztatót tartó százados szavait. — És miért ■keV'ett ezt eddig elhallgatni é'őiünk? — tette fel a kérdést hangosan egy tartalékos zászlós... Hebegés volt a válasz... Hogy hát először 'ők maguk között akarták megvitatni, hogy ebben az------------------------------' esetben érvényes-e még a Hadúrra tett eskü? No meg szabad-e egyáltalán alkuba bocsátkozni az ellenséggel? , Tipikus „hivatásos” okoskodás. Nos, a tartalékosoknál hamarabb eldőlt a kérdés... Ha ez így van, akkor éskü ide, eskü oda, nem szabad elszalasztani a lehetőséget, amit az oroszok felajánlanak. Most nem vitázni, hanem cselekedni kell! — szólt az egyhangú határozat... Ezzel aztán parázs vita kerekedett a két pártra szakadt tisztek között. A nagy vitában észre sem vették, hogy valami okból barakkjuk előtt is egyre nagyobb a zaj... Kimentek ők is. És úgy látszik, az időközben visszaérkező Szigethy százados sem tartotta magára nézve túlságosan kötelezőnek a Hadúrra tett esküjét, mert egy rögtönzött emelvényen állt több szovjet tiszt között, s körülöttük katonák százai tolongtak zsibongva... Egvi- küik, egy huszár szakaszvezető, visszaemlékezésében így ír a nagy eseményről: »■A barakk elé épített kis emelvényen egy szovjet őrnagy, néhány alacsonyabb rangú tiszt és egy magyar folyamőr százados állt... Az őrnagy lassan, vontatottan, de egyes szavakat erőteljesen hangsúlyozva kezdte mondanivalóját és mindig kivárta, míg a tolmács lefordította szavait: „A háborúnak hamarosan vécé. A r,odsereg a németeket saját otthonukban fogja szétzúzni. A magyar népet urai becsapták... Önöket, akik most itt vannak, saját uraik juttatták ide, és nem a szovjet hadsereg. .. Nem a szovjet nép fogott elsőként fegyvert önök ellen, hanem fordítva, önök támadtak — uraikra hallgatva — a szovjet állaimra és dolgozó népére... Minden szava, amit mondott igaz volt. Az embereken látszott, hogy — míg lélekzetii- ket is visszafojtva figyelik az őrnagy szavait — gondolkodnak is a hallottakon, és tetszik nekik a nyílt beszéd. Taps fogadta a bejelentését, hogy Debrecenben megalakult az új magyar kormány, és szervezik az új magyar hadsereget... „A demokratikus hadsereg felállítása és a háborúba való gyors bekapcsolása a magyar népnek fontos nemzeti érdeke — folytatta az őrnagy. Minél hamarabb és mennél több magyar katona csatlakozik a szovjet csapatokhoz, annál hamarabb szabadul fel az ország! Ezért kérem önöket, hogy akik részt akarnak venni hazájuk felszabadításában, jelentkezzenek ebbe az új hadseregbe!” Éljenzés és taps fogadta az őrnagy szavait... Ezt követően a magyar tiszt közölte néhány szóval, hogy másnap reggel az önként jelentkezők részére megkezdődik az orvosi vizsgálat. Akik alkalmasnak bizonyulnak, azok ruhát és felszerelést kapnak, majd rövid kiképzés következik az indulásig. Mindenekelőtt azonban egy héttagú szervező bizottságot. ..komitét” — kell választani. „Kérem — mondta —, jelentkezzenek azok, akik készek az önkéntes magyar hadosztály szervezésében részt venni... Gondolkodás nélkül emeltem fel kezemet, s így lettem, szinte percek alatt a temesvári önkéntes magyar hadosztálv egyik szervezője...« — írta visszaemlékezésében az e°v- kori szakaszvezető, a »komi- té” egyedüli élő tagja, Szalai János nyugállománvú vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség nyugdíjas parancsnoka. Egyébként még ott helyben megválasztották a „kornité” másik hat tagját ist az emelvényen álló Szigethy Zoltán folyamőr századost, Fekete Károly főhadnagyot, zászlósi rangját elismerve, d,r. Pártos Imre volt munkaszolgálatost, Komjáthy István ht. őrmestert, Horváth Emil szakasz-. vezetőt és hetedikként egy fiatal sorkatonát, Lovas Ferenc honvédet. (Folyixvtfutfi tor. Gáspár Jáno« ' „SZERETEM A TÖBBES SZÁMOT...** Portrévázlat a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel kitüntetett Illés Miklósról ? I vést példázza Illés Miklós pa3 I lyája is. A közgazdaság aa I élete, de ott van a képzömű- I vészeti eseményeken és azok- I nál az intézményeknél, sző- . I vetkezetöknél is, amelyekhez I szorosabban nem köti a munkája. A magyarázatot pedig így adja: „Nyitottnak kell len- | ni a szakmán kívüli dolgokra is...” Nyitottság és idő, a két tényezőt együtt kell említeni! Illés Miklóst akarjuk kérdezni és ő interjúvol, a mindenre kíváncsi emberek alaposságával. Magyarázatként pedig hozzáteszi: — Az emberi kapcsolatok alapvetően fontosak az életemben. Annak idején a pásztói járás minden településén megfordultam biciklivel, mert már akkor is vallottam, hogy az összes idő felénél többet nem jó itthon tölteni. Ott kell lenni, ahol a terveink megvalósulnak. S még valamit az emberi kapcsolatokhoz: a pénz | alapvetően fontos a gazdasági életben, de legalább ennyire megérdemli a figyelmet az,1 aki a forintot épületre, lakásra, óvodára, iskolára váltja.' Az utóbbi időben persze a házon kívüli elfoglaltság egy része a felső kapcsolatokra, az országos hatáskörű szervekre megy el. A magyarázat az ezredfordulóig szóló hosszú távú településfejlesztési koncepció kidolgozásában keresendő. Az ennek alapján megvalósuló későbbi ötéves tervek idején már kevesebb időt kell majd „fent” tölteni. Ezek már távolabbi teenJ dők. Az esztendő elején járva viszont azt is szóba hozza Illés Miklós, mi vár a tanácsokra 1985-ben. — A tervciklus utolsó esztendeje ez az év és azt mondhatom, hogy az eredeti céloknak megfelelően halad a megvalósítás. Társadalmi és politikai szempontból négy kiemelt területet határoztunk meg a ciklusra. Feszített és nehéz munkának köszönhetően — bár új konstrukcióban! — több család költözik új otthonba, mint azt eredetileg elképzeltük. Kiemelten tartottuk kézben az általános iskolai tantermek megvalósítását; e téren némi túlteljesítés is lehetséges a lakosság áldozat- vállalásával. A szociális é.4 egészségügyi alapellátásban is előbbre léptünk. Megvalósulnak a tervezett körzeti orvosi rendelők, elfogadható ütemben alakul a két fontos kórházi rékonstrükció is. Végül: az egészséges ivóvízhálózatba is több települést kapcsolunk be a tervezettnél. Igaz, ez idő alatt több lett a rossz vizű kutak száma, ilyen helyen átmeneti megoildást keresünk,' palackos vizet forgalmazunk.1 A feladataink megvalósításáról , még annyit, hogy úgy képzeljük: 1985-ben is számíthatunk a lakosság cselekvő támogatására. Ez az év azonban nemcsak a tervciklus utolsó esztendeje. Folyik a reform továbbfejlesztése, párt-J kongresszusra készülünk, felszabad ülésünk 40. évfordulóját ünnepeljük. Mindemellett készülünk a választásokra, s ez több szempontból is jelentős esemény a tanácsok életében. Egyrészt azért, mert a jelölő gyűlések egyben nagytalálkozások is, amikor sok-sok feladatot ad a lakosság. Da mindig a realitások talaján kell maradni, tudni kell nemet mondani is. Másrészt: a soron következő választás nem egvszerű újrázása a korábbiaknák. Iranern az új választás si törvény alapián, a kiszéle-J sedett demokratizmus jegyéJ ben zajlik majd le. A „nagy találkozásokon ^ minden bizonnyal esztendőkre szóló tennivalót szed csokorba a lakosság. A vágyak és igények realitásokra ügyelő megvalósításának pedig kovászai lehetnek az olyan teljes életre törekvő, elkötelezett emberek, mint a hatvanadik születésnapján a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel kitüntetett Illés Miklós. ta volt, mert ahol pénzről van szó, ott ritkán kerülhető el a csata. A döntés pedig nem mindegy, mert a beruházás nem a beruházásért van. Az embert keld szolgálnia. — Megnyugtató jó érzés lehet, ha ennyi minden marad az ember munkája nyomán... — Csak azt csináltam, amit mindenki más is tett volna a helyemben. Talán nem is dolgoztam jobban. Egyébként is mindig testületnek voltam tagja, a jó munkához jó munkatársak kellettek. A kétségtelenül örömet szerző építésnek csak a részese voltam. Szeretem a többes számot... S a kollektív munka eredménye? Illés Miklós arcán jogos elégedettség van akkor is, amikor a salgótarjáni változásokat idézd: — Ha kiállók a ház elé és körbenézek, egyetlen olyan épületet látok, ami akkor is megvolt, amikor idejöttem. Ez a Kiüczer-féle ház. Mögöttem akácoserdő volt... a Karan cs Szálló helyén egykori sikátorok... A történetiben most egy kissé vissza kell ugrani, hogy teljesebb legyen a pálya- és korrajz. — Hasznoson 1948-ban elkezdtem a pénzügyi munkát, a tanácsok megalakulásakor, két év múlva, osztályvezető lettem. A szándékhoz és akarathoz azonban tudás is kellett, tanulni pedig mindig a munka mellett volt lehetőség. A Pénzügyminisztérium pénzügyi szakiskolájában, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az egykori elkötelezett parasztfiatal így vált, így válhatott széles körben ismert szakemberré és vezetővé. Tervciklusok követték egymást, járási tanácsok, járási hivatalok szűntek meg, korszerűsödött a -• közigazgatás — Illés Mikilós pedig mindig ugyanazt cselekedte: Nógrád településeit gazdagító pénzügyekkel foglalkozott. Nem számítva egy kurta kitérőt Bács-Kiskunba. A sok időt kívánó tanácsi irányító munka mellett pedig arra is szakít időt, hogy felvállaljon újabb tendőket. — A Magyar Közgazdasági Társaság Nógréd megyei szervezetének elnöke vagyok, tagja az oktatási igazgatóságon a marxizmus—leninizmus esti egyetem politikai gazdaságtan tanszékének, a Miskolci Akadémiai Bizottság közgazdasági szakosztályának, egyik al- elnö'ke a Mátra—Bükki Intéző Bizottságnak, nem sorolom tovább... őszintén megmondom, néha tehernek éreztem egyiket, másikat, aztán rá kellett jönnöm, hogy minden ilyen pluszmunkának jelentős ho- zadéka van. A szakemberek fóruma támasz, kontroll, visz- szajelzési lehetőség, meg forrása a káderutánpótlásnak is. Az esti egyetemen például minden második évben újabb 25—30 embert ismerek meg... aztán az az ember tanul a legtöbbet, aki tanít is. Rá van erre kényszerítve. Hány életet élhet az ember?... Egyet, de minél telje- az erre való törekA második világháború vihara meszire sodort Hasznosról, egy föld nélküli fiatal parasztembert. Illés Miklós 1948-ban térhetett vissza szülőfalujába, ahol hamarosan ezzel a kéréssel kereste meg a település kommunista bírója: ..Legyél az elöljáróság pénzügyekkel foglalozó előadója!” Ki tudja, akikor talán még ^gyikük sem gondolhatta, hogy a felkérés meghatározó lesz Illés Miklós életében: az azóta eltelt harminchét esztendő alatt egyfolytában járja rendíthetetlen hűséggel az új utat. A Nógrád megyei Tanács mai általános elnökhelyettese ily módon elmondhatja magáról: több évet töltött el az államigazgatásban, mint ahány esztendősek a tanácsok. — Életem egyharmadát a régi világiban éltem le, -aztán új hazában eszméltünk, az aktív munkát már a felszabadulás után végeztem. Mint annyi más ember. Velem sem történt semmi különös. Semmi különös? A termé- k y élet hatvan esztendejének felét „egy házban” töltötte el Illés Miklós, s a harminc év alatt két beosztást járt meg: nyolc évig pénzügyi osztályvezető volt, huszonkét éve pedig immár a megyei tanács elnökhelyettese. — Egy napig sem foglalkoztam mással, csak a gazdasággal, a pénzügyekkel. A megyeszékhelyen dolgozva éltem meg m-ind a hat ötéves tervet, eredményeikkel és soksok gondjával egyetemben-, örülhettem középtávú terv nagyon jó megvalósításának, a bonyolult időszakban pedig többször önkritikát is kellett gyakorolni. Illés Miklós részese volt az irányítási rendszer reformjának, a komplex továbbfejlesztés időszakának — közben pedig ott volt mindenütt. Minden nógrádi városban és településen-, ahol valami lényegesebb épült. — Ez tényleg Így van. A tervezés, az alapozás, vagy a megvalósítás közbeni problémák megoldása során kapcsolatba kerültem minden Nóg- rádot gazdagító létesítménynyel. Salgótarjánban talán nincs is olyan épület, a-mit nem ismerek, a Bsszterce-te- lepen minden tömbben jártam. De nincs ebben semmi különös. A tanácsnál a pénzügy és a tervezés tartozik hozzám, s am-ihez forint kell — a megvalósításra, a működésre vagy a fenntartásra —, ahhoz valami közöm van. Illés Miklós történeteket mesél, korrajznak is beillő beruházási erőfeszítéseket idéz. Mindehhez pedig hozzáteszi : — Nemegyszer kemény viBz Északi-sarkon Űj gőzleiöhely A Szovjetuniónak Nyugat- Szibér-iában vannak a leggazdagabb földgázlelőhelyei és « kitermelés gyorsított ütemben folyik. A felszínre tőre gáz nagy részét a jamburgi lelőhely adja. Amely napjainkban az egyik legnagyobb gázmező a világon. Medvezs és U-rengoj után Jamburg lesz a harmadik óriás gázlelőhely Nyugat- Szibériában. Csakhogy amí§ az első, Medvezs esetében e kitermelés optimális üzemmódját mintegy 10 év alatl sikerült kialakítani, Uren-goj esetében pedig mintegy hél esztendő alatt, addig a jamburgi lelőhelynek fele annyi idő alatt kell elérnie Urengoj jelenlegi szintjét. Jamburg gázlelőhelyeinek kiaknázása óriási erőfeszítéseket és költségeket igényel, különösen, ha íigyelembe vesszük, hogy s gázmező Urenigojtól északra, minden lakott területtől távok az északi sarkkörön túl húzódik. Az első két hatalmas földgázüzem itt már 1986 nyarán üzemelni fog, és ez év nyarán Jambureban mee-kezdő- áött a nagy átmérőjű gázvezeték építése, ami az ország központi körzeteibe szállítja a fűtőanyagot. Az Északi-Jeges-tengeren a különböző berendezések és rakományok százezer tonnáit s-'á-llítják az úi lelőb°'vre, ’elhasználnak erre repülőgépeket és helikoptereket, Korszerű repülőtér és vasútvonal is épül majd itt. Az itt dolgozóknak egy tízszer lakosú települést építelek, amelyen úszómedencék, clubok, könyvtárak, a betegség megelőzését szolgáló úgynevezett profil,a,któriurrK>k lesznek. A zord éghajlatra való tekintettel a házak többséy gét úgy építik majd, hogy zárt folyosó kösse össze őket. A jamburgi gázlelőhely kiaknázása szorosa,n beletartozik a nyugat-szibériai kőolaj és földgáz kitermelésére készült hosszú távú célprogramAz idén mintegy nyolcmillió forint értékű laboratóriumi bútort gyártanak a TANÉRT Vállalat megrendelésére a Pásztói Faipari Kisszövetkeze tben. A termékek minősége évek óta kiváló, a Kiváló Aruk Fóruma emblémával jelzett asztalok, mosogatószekrények. előadói pultok mellett egyedi megrendeléseket is teljesítenek. Képünkön (Csonk» János és Kelemen ferene asztalt állít össze. — kj _
