Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-10 / 7. szám

I Kárigény üzemi baleset után Olvasóink gyakorta keresik meg szerkesztőségünk jogi ta­nácsadóját, és a vállalatnál, szövetkezetnél elszenvedett üzemi baleset után a vállalattól, szövetkezettől kapott kárigény­bejelentési felhívás kitöltésében kérnek segítséget. A kö­vetkezőkben a kárigény-bejelentés kitöltéséhez kívánunk akképpen segítséget nyújtani, hogy az elmaradt jövedelem, a dologi kár és a költségek fogalmát meghatározzuk. Elmaradt jövedelem címén általában azért keletkezik a dolgozónak követelése, mert táppénzes állományba került és ennek összegé kevesebb, mint a baleset előtti átlagkere­sete volt; vagy megváltozott munkáképessége miatt koráb­bi munkakörét, nem tudja ellátni, az új munkakörben pe­dig kisebb a keresete; vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezték és emiatt éri keresetkiesés. 1981. január 1 óta a baleseti táppénz mértéke a napi át­lagkereset száz százaléka. Ennek megfelelő mértékű táp­pénzre jogosult a dolgozó akkor is, ha olyan baleset éri — munkába mehet, vagy onnan hazamenet —, amely csak a társadalombiztosítási szabályok szerint minősül üzemi bal­esetnek. A baleseti táppénz nem csak egy évig jár a dolgo­zónak, hanem — időbeli korlátozás nélkül — mindaddig, amíg az üzemi baleset miatt keresőképtelen. Előfordulhat viszont, hogy ez a százszázalékos táppénz kevesebb, mint a baleset előtti átlagkeresete volt. E külön­bözeti összeget a dolgozó a sérelem bekövetkezésének nap­tári évében nem igényelheti, a következő év elejétől a to­vábbi baleseti táppénzes időszakra esedékesen viszont már igényelhet-' a különbözeti összeget. Elmaradt jövedelemként mutatkozhat a dolgozónak a munkaviszonyon kívül, így pél­dául másodállásból és mellékfoglalkozásból, megbízási, vál­lalkozási jogviszonyból származó munkabére, továbbá az a jövedelem, amelyet rendszeresen visszatérő mezőgazdasági, vagy hasonló munkával szerzett. Ezeket a kárigény-bejelen­tő lapon a dolgozónak fel kell tüntetnie! Kivételt képez az iparigazolványhoz kötött, de anélkül folytatott tevékenység! A betegállományból felgyógyulása után, ha a dolgozó új munkakörbe kerül, ahol ..keresetveszteség éri, ennek megté­rítését ugyancsak igényelheti. Hasonló a helyzet, ha a bal­eseti sérelmével összefüggésben baleseti rokkantsági nyug­díjba kerül. Ha az egészségi károsodás miatt bekövetkezett keresetvesz­teség tartósabb jellegű, akkor a dolgozó részére a kereset­kiegészítést járadék formájában kell megfizetni. Az elma­radt keresetből azonban le kell vonni minden olyan jöve­delmet, vagy egyéb juttatást, amelyhez a dolgozó az egész­ségkárosodása után hozzájut. Dologi kár címén a dolgozó részére meg kell téríteni mind­azon kárát, amely a sérelem folytán ruházatában, haszná­lati tárgyaiban, egyéb dolgaiban keletkezett. Figyelembe kell azonban venni az avulás mértékét, továbbá esetlegesen az Ál'ami Biztosítótól kártalanításként kapott összeget. A költségek megtérítése körében leggyakrabban előfordu­ló szükséges és indokolt költségek a következők. a feleség, gvermek, szülő beteglátogatásával kapcsolatos utazási költ­ség, az élelemfeljavítás költsége, az otthoni ápolásra fordí­tott kiadás, az otthoni gondozás miatt felmerült fűtés, vilá­gítás többletköltsége, a hosszan tartó betegség eseten felme­rült mosás, ágyneműpótlási többletköltség, gyógyszer_ beszer- résére fordított kiadás, a háztáji munkák elvégzéséért fize­tett tényleges kiadás. — Üzemi baleset esetén tehát a vál­lalat által kiadott kárigény-bejelentő lapot az elmondottak figyelembevételével kell kitölteni. Dr. Zs. A. Értékelték a munkavcrsenyt jr !g\f ünnepeltünk Rintócon A megyénkben, de más he­lyeken is most folyó felszaba­dulási ünnepségsorozat kere­tében emlékeztünk meg Ri- mócon is községünk felszaba­dulásának 40. évfordulójáról. Az alikalomlhoz illő módon lett megtartva az ünnepség a klub- könyv tár helyiségében. Az úttörőik a felszabadulási fák­lyával érkeztek az ünnepség­re. Ezt követően mintegy for­mabon táslként a K.ISZ-szerve- zet tagjaiból alakult irodalmi színpad adott elő az alkalom­hoz illő színvonalas műsort. A Himnusz hangjai után Kanyó Balázs párttitfkár rövid beve­zetőt mondott. Az ünnepi be-' szedet Holecz Bertalan nép- fronttitikár • mondta el. Be­szédében ismertette a község felszabadulásának történetét, a felszabadítók fogadását a lakosság részéről. Előző nap vendégség lévén, a lakosság ünnepi élelemmel és itallal fogadta a szovjet katonákat, akik barátként jöttek felsza­badítani. Kiemelve a szovjet katonák hősies helytállását, segítő- készségét, nagy emberi és anyagi áldozatvállalását, saját hazájuk és más országok fel­szabadításáért. Hálával emlé­kezünk meg az elesett hősök­ről. a szovjet emberekről. Majd a község negyvenéves fejlődését vázolta. A megvál­tozott életkörülmények ked­vező alakulása, annak színvo­nala jó munkával tartható meg és javítható. Az ünnepi beszéd után mintegy záróakkordként a te­levízióból js jól ismert rirnóci pávakör adott színes műsort, majd a szovjet himnusz hang­jaival ért véget a színpom­pás ünnepség. Kiss Béla A 4. sz. Volán közli felelt a felelős Lapunk 1984. november 15-i számának olvasók fórumá­ban „Bosszúság a buszon” cí­mű olvasói levélre, valamint a november 29-i fórumban megjelent hozzászólás nyomán a Volán 4. sz. Vállalat gyön­gyösi üzemegysége vizsgála­tot folytatott, melynek meg­állapításait közöljük; — A Volán 4. sz. Vállalat által közlekedtetett közforgal­mú helyközi járatok csak a kijelölt autóbusz-megállóhelye­ken állhatnak meg (néhány pontosan meghatározott kivé­teltől eltekintve, mint pl. utas rosszulléfe stb.). Pásztón a könyvtár, a Sza­badság út 22. számú ház előtt a panaszolt járatnak nincs A fórum nyomán megállóhelye. Ezért továbbra sem tudom járatainkat ezen a helyen megállítani. Autóbusz-gépkocsivezetőin­ket a késésért és nem meg­felelő magatartásért fegyel- mileg felelősségre vontam. Vizsgálatom alapján kiderült, hogy az autóbuszvezetők egy része eleget tesz az utasok ez irányú kérésének —, hogy a könyvtár előtt álljanak meg —, más része viszont nem. Ebből származik konfliktus az autóbusz-gépkocsivezetők és az utasok között. A helyszínt megtekintve megállapítottam, hogy jogos az utasoknak az igénye, mely a megállásra vonatko­zik. Ezért írásban megkeres­tük a Volán 2. sz. Vállalatot, valamint a Pásztói városi Ta­nácsot. Kértük, vizsgálják meg a Szabadság út 22. és 29. számú házak előtt közforgal­mú helyközi megállóhely lé­tesítésének lehetőségét. A megállóhely létesítését (követően a járatokat ezen a helyen megállítjuk. A Pásztó és Mátrakeresz- tes útvonalon közlekedő autó- buszvezető figyelmét felhív­tam a menetrend szerinti já­ratok pontos végzésére, vala­mint az utasokkal szembeni megfelelő magatartásra. Szol­gálati rendelkezést adattam ki, mely megerősíti az eddigi, ér­vényben levő megállóhelyen kívüli megállásra vonatkozó rendelkezést. Fegyelmi felelősségre vonás A hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója tiszteleté­re indított szalagverseny, il­letve csoportverseny értékelé­sére került sor a PÁVA Ruha­gyár 2. sz. üzemében Mátra- terenyén. A versenykiírás termelési, minőségi és a munkafegye­lemmel összefüggő feltételek­re irányult. A versenyben leg­jobb eredményt elért csopor­tok között 63 400 forint jutal­mat osztottunk ki, a terület felszabadulásának évforduló­ján. Kánya Ferencné versenyfelelős MHSZ­lovészverseny Ecsegen A közelmúltban került sor — Pásztó ffelszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére — az áfész honvédelmi klubja rendezésében Ecsegen a kis- p u ska-lövészverseny re. Az áfész két évvel ezelőtt ván- dorserieget alapított a leg­jobb eredményt elérő csapa­toknak. Az utóbbi két évben a vándorserleg a szurdokpüs­pöki klub birtokában volt. Most pedig a verseny ered­ményeként Pásztó város MHSZ honvédelmi klubjának három­fős csapata nyerte el és őrzik a serleget egy éven át. Má­sodik helyen az áfész honvé­delmi klubjának csapata vég­zett.. A legjobb egyéni és csa­pateredményeket' elért ver­senyzőké t tárgy ju talom ban részesítették, amelvet ugvan- csak a Pásztó és Vidéke Áfész biztosított. Kiállítás A PÁVA Ruhagyár 2. sz. üzemében Mátraterenyén az MSZBT-tagcsoport kiállítást rendezett „Negyven éve sza­bad Magyarország” címmel. A kiállítást területünk 40. éves felszabadulásának emlékére december 22-én nyitói mk meg László Istvánná MSZBT-elnök Mátrateren*e Lapunk 1984. december 6-i számának olvasók fórumá­ban levelezőnk tollából ,;Fű- tetlen vonatok Hatvanból” címmel cikket közöltünk, mely nyomán a MÁV miskolci igaz­gatósága az alábbi intéz­kedést foganatosította. Az 1984. november 29-én közlekedett 5832 sz. vönat előfűtésével kapcsolatos utas­panasz helyénvaló volt. A vonat mozdonyát, annak el­lenére, hogy a vontatási te­lepről időben kijárt, a kedve­zőtlen vágányhelyzet miatt késve lehetett a szerelvényre kapcsolni, így a vonat előfű- tése nem történt meg. Ezért a mulasztást elkövető dolgo­zónkkal szemben fegyelmi fe­lelősségre vonást alkalmaz­tunk, és utasítottuk az ille­tékeseket az utásításszerű munkavégzésre. Utasainktól az okozott kellemetlenség mi­att megértő, szives elnézésü­ket kérjük. Aktívák jutalmazása A múlt év végén a MÁV hatvani körzeti üzemfőnökség szakszervezeti bizottsága azo­kat a nyugdíjba vonult szak- szervezeti aktívákat, bizalmi­akat hívta össze és látta ven­dégül, akik több éven át se­gítették a bizottság munkáját. A bensőséges ünnepségen részt vett megyénkből a sal­gótarjáni vonalról Tamásfalvi Gyuláné, Szőke László, Fe- kécs Lajos és Sándor Ernő nyugdíjba vonult bizalmiak, akiknek Piroska József, a körzeti üzemfőnökség szb-tit- kára adta át a jutalmat, s kí­vánt részükre a megérdemelt pihenéshez erőt, egészséget. levelezőink írják Kéthetenként Lndántf­halásziban Fél éve járunk a ludányhal?4 szí szociális otthon betegosztá^ iyára. Fájó szívvel, hiszen értcH mi fogyatékos kislányunk ebben az intézetben éli életét. Minden két hétben látogatjuk, hiszen né­ki nagy öröpi, ha anyukája é* apukája egy pár órát eltölt ve4 le, az eddig ismeretlen, szép tiszj ta környezetben. Mennyi féltő gond és meny^ nyi megnyugvás minden látogat tás! Aki nem ismeri egy ilyen intézet belső életét az csak szá­nakozni kénes. A mi megnyngJ vásunkat kitölti az a sokféle töJ rődés, gondoskodás amit itt ta­pasztalunk. A sokfajta beteg, értelmi foJ gvatékos idős és fiatal napi élet­ritmusát, tevékenységét (aki ké­pes rá) intenzíven, sok szeretet­tel, irányítással kell kitölteni.’ Ezt a nagyon is bonyolult élet­vitelt csak naivon odafigyelő ve­zetés (ami ebben az intézetben megvan) képes érvényre juttat­ni azt, amit ezek a beteg, tehe­tetlen intézeti lakók elvárnak. Meggyőződhettünk arról, hogy társadalmunk milyen sokat ál­doz egy-egy ilyen intézetre. Da azt is látjuk, hogy ebben az intézetben gazdálkodni is tudnak a nyújtott javakkal, hiszen min­dig látunk valami újat. Szépül a kastély épülete, ami valószínű összkomfortot biztosít az intézet lakóinak. Talán a betegosztály zsúfoltságán is enyhíteni fog. A köszönet és elismerés mel­lett szeretnénk dicsérni azokat is, akik közvetlenül együtt van­nak a gondozottakkal. Nővérek! És technikai személyzet! Ezek türelmes, ezer gond között tevé­kenykedő leányok és asszonyok. Szinte hazai környezetet vará­zsolnak a szobákban. Ennek a lát­ványa ad nekünk, szülőknek megnyugvást, mert ezeknek a be­tegeknek igazán nagy szükségük van a gondoskodásra, szeretetre. Látni kell a nővérek munkáját. Nagyon emberi! Tőlük kapjuk az információt, mindig a jót, bár tudjuk mennyi a baj. Akikkel a legtöbbször találkozunk; Rubin Pálné, Puszta Mihályné, Oraveca Károlyné. Bujtor Lászlóné, Zom- bori Jánosné, Koncz Lászlóné, Bibók Zoltánná és Mészáros Já­nosné, Sokan gondolnak az önhibáju­kon kívül testi, szellemileg sé­rült gyermekekre és felnőttekre. Nemcsak karácsonykor, de a szürke hétköznapokon is. Kőszegi István és családja Balassagyarmat Családi légkörben Somoskőújfalu vasútállo­más vezetése a szocialista bri­gádokkal karöltve minden év­ben decemberben családias összejövetelt rendez. Erre ke­rült sor a közelmúltban is az állomás oktatótermében, ahol a dolgozók gyermekei mintegy harmincötén Télapó-ajándék­csomagban részesültek. A gyermekeknek nyújtott ked­vesség költségeit a szocialista brigádok tagjai biztosították. Köszönet érte! ..Unokáink is látni fogják A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet pavilonsori órás részlegében hagyományos és kvarcórák javításával foglalkoznak. Szolgáltatásaik közé tartoznak a garanciális javí­tások is, melyeket hat hónapra vállalnak. Képünkön: az üzlet vezetője, Teplán János kvarcórát vizsgál. — Gyurkó-íelv. — Nem kívánom Ráday Mi­hály kenyerét elvenni és nem kívánok a városvédő Pállasz Athéné szerepében sem tet­szelegni. Amikor tollat ragad­tam, azt csak azért tettem, mert városunk, Salgótarján műemlékekben rendkívül sze­gény, s minden fellelhető ér­téket meg kell becsülni. Ezért, ha lát az ember va­lami szép alkotást, önkénte­len is aggódni' kezd annak sorsáért, különösen, ha az el­hanyagolt állapotban van. Si­kerül-e megmenteni, megőriz­ni az utókor számára? ­Miről is van szó? Naponta eljárok a Malinovszkij úti Petőfi Sándor Általános Isko­la előtt. Minden ilyen utam alkalmával megállók az isko­la két „szárazbéjárásos” ka­puja előtt és megcsodálom azt a két, remek mívű kovácsolt­vas lámpatartó testet, mely ott függ a bejárat kupolája alatt Látszik rajta, hogy ré­gi szép kovácsolt munka, mely díszére válna ma is bár­melyik modern lakásnak, akár csillárként is. Igaz, én nem vagyok műtörténész, de ne- . kém nagyon tetszik az a mint­egy fél évszázados darab. Igaz az is, hogy nagyon elhanya­golt állapotban van, s ráfér­ne egy kis karbantartás, fel­újítás. A jobb sorsra érde­mes műalkotás világító részé­nél egy szál kéteres villany­zsinóron egy-egy bakelit fog­lalatban foglal helyet egy-egy „mezítelen” égő. (Sőt, az egyikből legutóbb már vala­ki az égőt is kivette.) Mindennap, ha arra járok, megnézem, és attól félek, hogy egy szép, napon csak modern fénycsőarmatúrát ta­lálok a helyén Kár volna ér­te! Helyesnek tartanám, ha az iskolát támogató Salgótar­jáni Kohászati Üzemek egyik szocialista brigádja társadal­mi munkában felújítaná a régi remekművet, s teljes szépségében visszaadná az is­kolának, a közösségnek, mind­annyiunk őszinte örömére. Reméljük, így lesz! Mucsi Lajos összeállította: Tóth Jolán | NÓGRAD — 1985. január 10., csütörtök \

Next

/
Thumbnails
Contents