Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-10 / 7. szám
I Kárigény üzemi baleset után Olvasóink gyakorta keresik meg szerkesztőségünk jogi tanácsadóját, és a vállalatnál, szövetkezetnél elszenvedett üzemi baleset után a vállalattól, szövetkezettől kapott kárigénybejelentési felhívás kitöltésében kérnek segítséget. A következőkben a kárigény-bejelentés kitöltéséhez kívánunk akképpen segítséget nyújtani, hogy az elmaradt jövedelem, a dologi kár és a költségek fogalmát meghatározzuk. Elmaradt jövedelem címén általában azért keletkezik a dolgozónak követelése, mert táppénzes állományba került és ennek összegé kevesebb, mint a baleset előtti átlagkeresete volt; vagy megváltozott munkáképessége miatt korábbi munkakörét, nem tudja ellátni, az új munkakörben pedig kisebb a keresete; vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezték és emiatt éri keresetkiesés. 1981. január 1 óta a baleseti táppénz mértéke a napi átlagkereset száz százaléka. Ennek megfelelő mértékű táppénzre jogosult a dolgozó akkor is, ha olyan baleset éri — munkába mehet, vagy onnan hazamenet —, amely csak a társadalombiztosítási szabályok szerint minősül üzemi balesetnek. A baleseti táppénz nem csak egy évig jár a dolgozónak, hanem — időbeli korlátozás nélkül — mindaddig, amíg az üzemi baleset miatt keresőképtelen. Előfordulhat viszont, hogy ez a százszázalékos táppénz kevesebb, mint a baleset előtti átlagkeresete volt. E különbözeti összeget a dolgozó a sérelem bekövetkezésének naptári évében nem igényelheti, a következő év elejétől a további baleseti táppénzes időszakra esedékesen viszont már igényelhet-' a különbözeti összeget. Elmaradt jövedelemként mutatkozhat a dolgozónak a munkaviszonyon kívül, így például másodállásból és mellékfoglalkozásból, megbízási, vállalkozási jogviszonyból származó munkabére, továbbá az a jövedelem, amelyet rendszeresen visszatérő mezőgazdasági, vagy hasonló munkával szerzett. Ezeket a kárigény-bejelentő lapon a dolgozónak fel kell tüntetnie! Kivételt képez az iparigazolványhoz kötött, de anélkül folytatott tevékenység! A betegállományból felgyógyulása után, ha a dolgozó új munkakörbe kerül, ahol ..keresetveszteség éri, ennek megtérítését ugyancsak igényelheti. Hasonló a helyzet, ha a baleseti sérelmével összefüggésben baleseti rokkantsági nyugdíjba kerül. Ha az egészségi károsodás miatt bekövetkezett keresetveszteség tartósabb jellegű, akkor a dolgozó részére a keresetkiegészítést járadék formájában kell megfizetni. Az elmaradt keresetből azonban le kell vonni minden olyan jövedelmet, vagy egyéb juttatást, amelyhez a dolgozó az egészségkárosodása után hozzájut. Dologi kár címén a dolgozó részére meg kell téríteni mindazon kárát, amely a sérelem folytán ruházatában, használati tárgyaiban, egyéb dolgaiban keletkezett. Figyelembe kell azonban venni az avulás mértékét, továbbá esetlegesen az Ál'ami Biztosítótól kártalanításként kapott összeget. A költségek megtérítése körében leggyakrabban előforduló szükséges és indokolt költségek a következők. a feleség, gvermek, szülő beteglátogatásával kapcsolatos utazási költség, az élelemfeljavítás költsége, az otthoni ápolásra fordított kiadás, az otthoni gondozás miatt felmerült fűtés, világítás többletköltsége, a hosszan tartó betegség eseten felmerült mosás, ágyneműpótlási többletköltség, gyógyszer_ beszer- résére fordított kiadás, a háztáji munkák elvégzéséért fizetett tényleges kiadás. — Üzemi baleset esetén tehát a vállalat által kiadott kárigény-bejelentő lapot az elmondottak figyelembevételével kell kitölteni. Dr. Zs. A. Értékelték a munkavcrsenyt jr !g\f ünnepeltünk Rintócon A megyénkben, de más helyeken is most folyó felszabadulási ünnepségsorozat keretében emlékeztünk meg Ri- mócon is községünk felszabadulásának 40. évfordulójáról. Az alikalomlhoz illő módon lett megtartva az ünnepség a klub- könyv tár helyiségében. Az úttörőik a felszabadulási fáklyával érkeztek az ünnepségre. Ezt követően mintegy formabon táslként a K.ISZ-szerve- zet tagjaiból alakult irodalmi színpad adott elő az alkalomhoz illő színvonalas műsort. A Himnusz hangjai után Kanyó Balázs párttitfkár rövid bevezetőt mondott. Az ünnepi be-' szedet Holecz Bertalan nép- fronttitikár • mondta el. Beszédében ismertette a község felszabadulásának történetét, a felszabadítók fogadását a lakosság részéről. Előző nap vendégség lévén, a lakosság ünnepi élelemmel és itallal fogadta a szovjet katonákat, akik barátként jöttek felszabadítani. Kiemelve a szovjet katonák hősies helytállását, segítő- készségét, nagy emberi és anyagi áldozatvállalását, saját hazájuk és más országok felszabadításáért. Hálával emlékezünk meg az elesett hősökről. a szovjet emberekről. Majd a község negyvenéves fejlődését vázolta. A megváltozott életkörülmények kedvező alakulása, annak színvonala jó munkával tartható meg és javítható. Az ünnepi beszéd után mintegy záróakkordként a televízióból js jól ismert rirnóci pávakör adott színes műsort, majd a szovjet himnusz hangjaival ért véget a színpompás ünnepség. Kiss Béla A 4. sz. Volán közli felelt a felelős Lapunk 1984. november 15-i számának olvasók fórumában „Bosszúság a buszon” című olvasói levélre, valamint a november 29-i fórumban megjelent hozzászólás nyomán a Volán 4. sz. Vállalat gyöngyösi üzemegysége vizsgálatot folytatott, melynek megállapításait közöljük; — A Volán 4. sz. Vállalat által közlekedtetett közforgalmú helyközi járatok csak a kijelölt autóbusz-megállóhelyeken állhatnak meg (néhány pontosan meghatározott kivételtől eltekintve, mint pl. utas rosszulléfe stb.). Pásztón a könyvtár, a Szabadság út 22. számú ház előtt a panaszolt járatnak nincs A fórum nyomán megállóhelye. Ezért továbbra sem tudom járatainkat ezen a helyen megállítani. Autóbusz-gépkocsivezetőinket a késésért és nem megfelelő magatartásért fegyel- mileg felelősségre vontam. Vizsgálatom alapján kiderült, hogy az autóbuszvezetők egy része eleget tesz az utasok ez irányú kérésének —, hogy a könyvtár előtt álljanak meg —, más része viszont nem. Ebből származik konfliktus az autóbusz-gépkocsivezetők és az utasok között. A helyszínt megtekintve megállapítottam, hogy jogos az utasoknak az igénye, mely a megállásra vonatkozik. Ezért írásban megkerestük a Volán 2. sz. Vállalatot, valamint a Pásztói városi Tanácsot. Kértük, vizsgálják meg a Szabadság út 22. és 29. számú házak előtt közforgalmú helyközi megállóhely létesítésének lehetőségét. A megállóhely létesítését (követően a járatokat ezen a helyen megállítjuk. A Pásztó és Mátrakeresz- tes útvonalon közlekedő autó- buszvezető figyelmét felhívtam a menetrend szerinti járatok pontos végzésére, valamint az utasokkal szembeni megfelelő magatartásra. Szolgálati rendelkezést adattam ki, mely megerősíti az eddigi, érvényben levő megállóhelyen kívüli megállásra vonatkozó rendelkezést. Fegyelmi felelősségre vonás A hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított szalagverseny, illetve csoportverseny értékelésére került sor a PÁVA Ruhagyár 2. sz. üzemében Mátra- terenyén. A versenykiírás termelési, minőségi és a munkafegyelemmel összefüggő feltételekre irányult. A versenyben legjobb eredményt elért csoportok között 63 400 forint jutalmat osztottunk ki, a terület felszabadulásának évfordulóján. Kánya Ferencné versenyfelelős MHSZlovészverseny Ecsegen A közelmúltban került sor — Pásztó ffelszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére — az áfész honvédelmi klubja rendezésében Ecsegen a kis- p u ska-lövészverseny re. Az áfész két évvel ezelőtt ván- dorserieget alapított a legjobb eredményt elérő csapatoknak. Az utóbbi két évben a vándorserleg a szurdokpüspöki klub birtokában volt. Most pedig a verseny eredményeként Pásztó város MHSZ honvédelmi klubjának háromfős csapata nyerte el és őrzik a serleget egy éven át. Második helyen az áfész honvédelmi klubjának csapata végzett.. A legjobb egyéni és csapateredményeket' elért versenyzőké t tárgy ju talom ban részesítették, amelvet ugvan- csak a Pásztó és Vidéke Áfész biztosított. Kiállítás A PÁVA Ruhagyár 2. sz. üzemében Mátraterenyén az MSZBT-tagcsoport kiállítást rendezett „Negyven éve szabad Magyarország” címmel. A kiállítást területünk 40. éves felszabadulásának emlékére december 22-én nyitói mk meg László Istvánná MSZBT-elnök Mátrateren*e Lapunk 1984. december 6-i számának olvasók fórumában levelezőnk tollából ,;Fű- tetlen vonatok Hatvanból” címmel cikket közöltünk, mely nyomán a MÁV miskolci igazgatósága az alábbi intézkedést foganatosította. Az 1984. november 29-én közlekedett 5832 sz. vönat előfűtésével kapcsolatos utaspanasz helyénvaló volt. A vonat mozdonyát, annak ellenére, hogy a vontatási telepről időben kijárt, a kedvezőtlen vágányhelyzet miatt késve lehetett a szerelvényre kapcsolni, így a vonat előfű- tése nem történt meg. Ezért a mulasztást elkövető dolgozónkkal szemben fegyelmi felelősségre vonást alkalmaztunk, és utasítottuk az illetékeseket az utásításszerű munkavégzésre. Utasainktól az okozott kellemetlenség miatt megértő, szives elnézésüket kérjük. Aktívák jutalmazása A múlt év végén a MÁV hatvani körzeti üzemfőnökség szakszervezeti bizottsága azokat a nyugdíjba vonult szak- szervezeti aktívákat, bizalmiakat hívta össze és látta vendégül, akik több éven át segítették a bizottság munkáját. A bensőséges ünnepségen részt vett megyénkből a salgótarjáni vonalról Tamásfalvi Gyuláné, Szőke László, Fe- kécs Lajos és Sándor Ernő nyugdíjba vonult bizalmiak, akiknek Piroska József, a körzeti üzemfőnökség szb-tit- kára adta át a jutalmat, s kívánt részükre a megérdemelt pihenéshez erőt, egészséget. levelezőink írják Kéthetenként Lndántfhalásziban Fél éve járunk a ludányhal?4 szí szociális otthon betegosztá^ iyára. Fájó szívvel, hiszen értcH mi fogyatékos kislányunk ebben az intézetben éli életét. Minden két hétben látogatjuk, hiszen néki nagy öröpi, ha anyukája é* apukája egy pár órát eltölt ve4 le, az eddig ismeretlen, szép tiszj ta környezetben. Mennyi féltő gond és meny^ nyi megnyugvás minden látogat tás! Aki nem ismeri egy ilyen intézet belső életét az csak szánakozni kénes. A mi megnyngJ vásunkat kitölti az a sokféle töJ rődés, gondoskodás amit itt tapasztalunk. A sokfajta beteg, értelmi foJ gvatékos idős és fiatal napi életritmusát, tevékenységét (aki képes rá) intenzíven, sok szeretettel, irányítással kell kitölteni.’ Ezt a nagyon is bonyolult életvitelt csak naivon odafigyelő vezetés (ami ebben az intézetben megvan) képes érvényre juttatni azt, amit ezek a beteg, tehetetlen intézeti lakók elvárnak. Meggyőződhettünk arról, hogy társadalmunk milyen sokat áldoz egy-egy ilyen intézetre. Da azt is látjuk, hogy ebben az intézetben gazdálkodni is tudnak a nyújtott javakkal, hiszen mindig látunk valami újat. Szépül a kastély épülete, ami valószínű összkomfortot biztosít az intézet lakóinak. Talán a betegosztály zsúfoltságán is enyhíteni fog. A köszönet és elismerés mellett szeretnénk dicsérni azokat is, akik közvetlenül együtt vannak a gondozottakkal. Nővérek! És technikai személyzet! Ezek türelmes, ezer gond között tevékenykedő leányok és asszonyok. Szinte hazai környezetet varázsolnak a szobákban. Ennek a látványa ad nekünk, szülőknek megnyugvást, mert ezeknek a betegeknek igazán nagy szükségük van a gondoskodásra, szeretetre. Látni kell a nővérek munkáját. Nagyon emberi! Tőlük kapjuk az információt, mindig a jót, bár tudjuk mennyi a baj. Akikkel a legtöbbször találkozunk; Rubin Pálné, Puszta Mihályné, Oraveca Károlyné. Bujtor Lászlóné, Zom- bori Jánosné, Koncz Lászlóné, Bibók Zoltánná és Mészáros Jánosné, Sokan gondolnak az önhibájukon kívül testi, szellemileg sérült gyermekekre és felnőttekre. Nemcsak karácsonykor, de a szürke hétköznapokon is. Kőszegi István és családja Balassagyarmat Családi légkörben Somoskőújfalu vasútállomás vezetése a szocialista brigádokkal karöltve minden évben decemberben családias összejövetelt rendez. Erre került sor a közelmúltban is az állomás oktatótermében, ahol a dolgozók gyermekei mintegy harmincötén Télapó-ajándékcsomagban részesültek. A gyermekeknek nyújtott kedvesség költségeit a szocialista brigádok tagjai biztosították. Köszönet érte! ..Unokáink is látni fogják A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet pavilonsori órás részlegében hagyományos és kvarcórák javításával foglalkoznak. Szolgáltatásaik közé tartoznak a garanciális javítások is, melyeket hat hónapra vállalnak. Képünkön: az üzlet vezetője, Teplán János kvarcórát vizsgál. — Gyurkó-íelv. — Nem kívánom Ráday Mihály kenyerét elvenni és nem kívánok a városvédő Pállasz Athéné szerepében sem tetszelegni. Amikor tollat ragadtam, azt csak azért tettem, mert városunk, Salgótarján műemlékekben rendkívül szegény, s minden fellelhető értéket meg kell becsülni. Ezért, ha lát az ember valami szép alkotást, önkéntelen is aggódni' kezd annak sorsáért, különösen, ha az elhanyagolt állapotban van. Sikerül-e megmenteni, megőrizni az utókor számára? Miről is van szó? Naponta eljárok a Malinovszkij úti Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Minden ilyen utam alkalmával megállók az iskola két „szárazbéjárásos” kapuja előtt és megcsodálom azt a két, remek mívű kovácsoltvas lámpatartó testet, mely ott függ a bejárat kupolája alatt Látszik rajta, hogy régi szép kovácsolt munka, mely díszére válna ma is bármelyik modern lakásnak, akár csillárként is. Igaz, én nem vagyok műtörténész, de ne- . kém nagyon tetszik az a mintegy fél évszázados darab. Igaz az is, hogy nagyon elhanyagolt állapotban van, s ráférne egy kis karbantartás, felújítás. A jobb sorsra érdemes műalkotás világító részénél egy szál kéteres villanyzsinóron egy-egy bakelit foglalatban foglal helyet egy-egy „mezítelen” égő. (Sőt, az egyikből legutóbb már valaki az égőt is kivette.) Mindennap, ha arra járok, megnézem, és attól félek, hogy egy szép, napon csak modern fénycsőarmatúrát találok a helyén Kár volna érte! Helyesnek tartanám, ha az iskolát támogató Salgótarjáni Kohászati Üzemek egyik szocialista brigádja társadalmi munkában felújítaná a régi remekművet, s teljes szépségében visszaadná az iskolának, a közösségnek, mindannyiunk őszinte örömére. Reméljük, így lesz! Mucsi Lajos összeállította: Tóth Jolán | NÓGRAD — 1985. január 10., csütörtök \
