Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

\ » Egy szemérmes csábító Xki’k szombaton este a Csapda című francia lélekta­ni jcrimi után ébren marad­va a kezdődő Szabó István- sorozat rövidfilmjeit válasz­tották megtekintésre, több­szörösen rászolgálnak az el­ismerésre. Egyrészt — a ti­nédzserektől eltekintve —, mert már láthatták ezeket a munkákat (nem is egyszer) a televízió képernyőjén, más­részt mert ezek a kisfilmek nem könnyűszerrel szórakoz- tíatóak, s végül mert: mert maradt még erejük, kedvük Alain Corneau feszültségek­kel teli, lenyűgöző szakmai biztonsággal elkészített kri­mije után a lírai átélésre, sze- l líd meditációra. Szabó István rövidfitmjei ■ műfaj kiválóságai. A négy mű közül három nemzetközi szemléken díjat nyert. A hat­vanas évek elején forgatott főiskolai vizsgái ihm, a Kon­cert az NSZK-beli Oberhau- sen fesztiváljának oklevelét kapta meg; a Te (Szerelmes­film) 1963-ban az Egyesült Állaimok-beli San Francisco bemutatóján a legjobb forga­tókönyv díját érdemelte ki, a franciaországi Toursban a nagydíjat ítélték oda; a Vá­rostérkép (Budapest) az 1977- es oberhauseni rövidfilmfesz- tivál egyik fődíjának nyerte­se lett. Azóta, illetve közben Szabó István egész estés já­tékfilmjei is részesültek fesz- tivalelismerésben, sőt a Me­phisto — talán két éve —el­nyerte a külföldi filmek ame­rikai Oscar-díját, amely köz­tudottan. olyan a film világá­ban, min t a tudományéban a Nobel-díj. Szabó István tehát nemcsak munkáinak közönségfogadtatá­sa, látogatottsága okán egyi­ke legsikeresebb filmrendező­inknek, sikeres különböző dí­jakkal Igazoltan is. Most már csak az a kérdés: mivel ma­gyarázható a 47 éves rende­ző egyöntetű elismerése? (S ezúttal az egyöntetűségen is hangsúly van. mert ismerten ritka, hogy nálunk ilyen pon­tosan összetalálkozik nézői és kritikusi-szakmai vélemény.) A ma már nemzetközi hí­rű filmrendező remek „isko­lába” járt: a Színház- es Filmművészeti Főiskola el­végzése után a fiatalok Ba­lázs Béla Stúdiójának egyik meghatározó egyénisége lett. A stúdió a frissen diplomá­zott rendezők — például az évfolyamtárs Kosa Ferenc, a korábban végzettek közül Kardos Ferenc; Gaál István, Sára Sándor, Gábor Pál — gyülekezőhelye lett. Olyan műhely, amelyben mindenki kipróbálhatja erejét, tehetsé­get, amelyben érvényesül a klasszikus elv: mindenki egyért.,. Nincs Irigység egy­más között — helyette segicő, alkoto beszélgetések. Az itte­ni munka és légkör teremtet­te meg a hatvanas évek kö­zepi magyar- filmmegújul&s reprezentánsait, a már emlí­tetteket és természetesen ma­sokat. S az akkori stúdiót kívánják vissza évek óta már sokan. Mert az valóban ve- delmet adó, tápláló bölcsó lehetett. Aztán nyilván nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a kort sem, amelyben a művek létrejöttek. Az az időszak a magyar társadalom megerősö­désének és megújulásának, a reformgondolkodás és -folya­matok kezdetének időszaka. volt. Üjszerűen lehetett, srru több történelmileg hitelesen, őszintén, hozzányúlni népünK múltjához, a jelen pedig kí­nálta az új megközelitesű konfliktusokat. (Éppen úgy, mint most, a két korszak és művészet összevetése azonban messzire vinne el bennünket, s igaz módon egy alapos ta­nulmányt igényelne). A társadalmi, szakmai kö­rülmények kedveztek Szabó István alkotó tehetségének,« alapvetően gondolkodó, lírai leállitódottságú személyisége korlátlanul kibontakozhatott. Nála gondolat és érzelem egységben jelenik meg, s így tulajdonképpen élvezhetik filmjeit azek is, akik a mű­vészéttől elsősorban a gondo­latébresztést várják, de azok is. akik az érzelmi hatáskel­tést részesítik előnyben. El­képzelhető. hogy e gondolat forrásvidékén találhatjuk meg az említett egyöntetű el­ismerés gyökerét. „Számomra a film célja: csábítás. A film tetszeni akar, lenyűgözni, megszeret­tetni kívánja magát, hogy a néző a katarzis pillanatai után valahogy úgy erezzen, úgy gondolkodjék, mint a rendező. Hogy emlékezetébe felejthetetlenül beívódjon a film képei közül néhány — egy arc, egy gesztus, egy táj —, valami, ami ezentúl min­dig a film keltette érzést kelti benne” — írja a ,.Ra- úióújság" sorozat bevezetőjé­ben maga a rendező. Ezt a ars poeticát figyel­hettük meg a sorozatot nyitó négy rövidfilmben, s rak tú­lozhattunk el ..néhány va­lamit” emlékezetünkben. Szá­nomra — sok más mellett — a legmaradandóbb felis­merés a szürrealista látás­mód, az ilyen elemek alkal­mazásának bátorsága volt, il­letve hogy a huszonéves fia­talember (a Koncert, a Te idején) már teljes művészi fegyverzetében áll előttünk. Kerem, nézzék figyelmesen a sorozat későbbi darabjait: az Alomdozások korát, az Apát, a Szerelmesfilmet, a Tűzoltó utca 25-öt, a Budapesti me­séket, a Bizalom-t, a Me- phistót és az NSZK-ban ké­szített Macskajátékot. Szabó István a legfontosabbra fii. gyei: az emberi kapcsolatok minőségére. Harsonázás nél­kül, feminin kitartással, ér­zékenyen. Engedjenek a szemérmes csábító mesterkedéseinek! (sulyok) Gregory Peck A sztár a Káprázatban Alfred Hitchcock mondta róla: „Az az ember, akiről a legkevesebbet pletykálnak Hollywoodban.” A megállapí­tás helytálló: Gregory Peck minden tekintetben tartózko­dó ember. Sohasem kereste a nyilvánosságot, nem kavart botrányokat. „Nem érdekel, mit nyomtatnak ki rólam, ha helyesen írják a nevemet” — jelentette ki. A színjátszás minden terü­letén otthonos: a westernben, a mai vígjátékban, a kosztü­mös történelmi filmben, a társadalmi drámában egy­aránt. 1916-ban született. Egyetem, amatőr színjátszás, színita­nulmányok után 1942-ben mutatkozott be jelentősebb szerepben a Brodwayn. Az orvos dilemmája bemutatója utón meghívást kapott Hol­lywoodba, ahol 1944-ben de­bütált. Azonnal négy nagy társaság osztozott meg rajta és nem bánták meg. Az egy méter nyolcvankilenc centis, sportos alkatú fiatalembér azonnal megnyerte a közön­ség szívét. Jó külsejű volt, rokonszenves és kitűnő szí­nész. Kitűnő rendezőkkel, világ­hírű partnerekkel dolgozott együtt. Alfred Hitchcockkal, William Wylerrel, Elia Ka­zánnal, Ingrid Bergmannal, Audrey 'Hepburnnel és sokan másokkal. Emlékezetes alakí­tásai közé tartozik a többi között a Moby Dick Ahab ka­pitánya, a tévében nemrég látott Római vakáció újság­írója, az őfelsége kapitánya, Az egymillió fontos bank­jegy, A Kilimandzsáró hava, a Ne bántsátok a feketerigót főszerepe. Egy ideig Angliában is dol­gozott, majd odahaza gyártó céget alapított. A hetvenedik évéhez köze­ledő, de még mindig daliás és változatlanul jó színész­szel legközelebb január 13-án találkozunk a televízió 1-es programjában, 20 óra 05-kor kezdődő Káprázat című film­ben, amely 1965-ben készült. Erdős Márta Válogassa Id magának I Fél éve vezették be a sal­gótarjáni helyijáratokon a jegylyukasztásos rendszert, s' ebben az időpontban belső átszervezés utáp a 2. számú Volán személyforgalmi egysé­gének feladata lett a helyijá­rati utazások ellenőrzése. Az ellenőrzési feladatokat azóta a városban tíz ellenőr s végzi. Tapasztalataik alapján el­mondható, hogy az utasok döntő többsége fegyelmezett: előre megváltott bérletekkel, vagy a buszon érvényesített jeggyel utazik. Vannak azonban kivételek. Erről az első járat indulásá­tól az utolsó járat érkeztéig, szombat-vasárnap is munká­jukat végző ellenőrök tudnak sókat mesélni. A bliccelők, jegy nélkül utazók egy része utazása alatt azt figyeli, van-e ellenőr a buszon, s, ha tehe­ti, gyorsan elillan a követ­kező megállóban. Egyesek molesztálásnak veszik, ha na­ponta többször találkoznak az ellenőrrel, pedig, ha valaki például a Beszterce-telepről Zagyvapálfalvára utazik és vissza, előfordulhat, hogy négy alkalommal is fel kell mutat­ni a bérletét. Vannak, akik sportot űznek a jegy nélküli utazásból, ezek főleg a diákok közül kerülnek ki. De nem ők a végletek em­berei. Nemrégiben egy férfi —, aki jegy nélkül utazott — még a személyi igazolvá­nyát sem volt hajlandó fel­mutatni az ellenőrnek, aki ezért arra kérte őt, jöjjön el a végállomásig és majd tisz­tázzák az ügyet az irodában, a főnök előtt. A végállomá­son azonban szökkent egyet az utas, fellökte az ellenőrt, aki törött karjával még min­dig betegállományban van. S mit tettek erre a becsületei utasok? Nem engedték el­menni a potyautast, hanem ők kísérték be a közeli Vo­lán-irodába. A végletek járata a zagyJ vapálfálvai diszkójárat is: aí este diszkóba igyekvő, jórészt nagyhangú fiatalok utazási jegyeinek ellenőrzésére bizony férfiellenőröket kell beoszta­ni. Egyéb rafinációk közül csak • kettőt említünk. Az egyik, amikor több használt jegyet ad át az ellenőrnek az utas, s azt mondja: válogassa ki belőle, amelyik magának tetszik. Máskor azt mondja: én a másik lyukasztón érvé­nyesítettem a jegyemet, azért nem stimmel... Ám a helyi­járati busz mindegyik lyu­kasztója egy kódot mutat; igaz, naponta egy buszon több­ször, is átállítják ezeket! (zs) j Olvasás félen (tárgyilagos helyzetkép) Ahogy Móricka elképzeli: hosszú téli estéken, duruzsoló tűzhely mellett, karosszékekbe süppedve, olvas a család... Mi azonban, akiket történetesen nem Mórickának hívnak, nagyon jól tudjuk, hogy ez a telekhez fűződő idilli kép enyhén szólva hamis. Ami azt illeti, hétköznapjaink mene­tébe alig van beleszólása az évszakoknak. Vagy mégis?! — Nem, nem hiszem, hogy olvasási szokásainkat alapve­tően meghatároznák a téli hó­napok — mondja Móczik Erzsébet, a Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár köl­csönzői csoportjának vezetője. — Legalábbis nem úgy, aho­gyan azt sokan feltételezik. Mert az talán igaz, hogy te­lente általában többen és töb­bet olvasnak, de ennek — az esetek többségében — igen prózai okai vannak. Például az, hogy decemberre, január­ra esik az egyetemeken és a főiskolákon a vizsgaidőszak. A megyei könyvtár látogatói­nak „többletforgalmát” szinte kivétel »nélkül a tanulók ad­ják. Ilyenkor népesebb az ol­vasóterem is. amit a nyári hónapokkal ellentétben ilyen­kor vasárnap délelőttönként is nyitva tartunk. — Szám szerint körülbelül hányán keresik fel naponta a megyei könyvtárat? — Ügy kétszáz-kétszázötven körül mozog a látogatók száma. A látogatók számát te­kintve egyébként eredményes évet zártunk 1984-ben, de el­fogultság nélkül mondhatom, hogy ebben nagy szerepe volt a mi „erőszakosságunknak” is. Az elmúlt tanév végén és a mostani elején számos közép­fokú oktatási intézményt ke­restünk fel, illetve rendszere­sen fogadtunk iskolai csopor­tokat, osztályokat a könyvtár­ban. A meghívottaknak az­után kiállítottunk egy-egy ol­vasójegyet. amivel már bát­rabban jelentkeztek. Meglehet könyvtárhasználati „előkép­zés” nélkül a Salgótarjánban tanuló vidéki diákok nem nyitották volna ránk az aj­tót. így viszont nem csak rendszeresen kölcsönöznek tő­lünk, de olykor — mondjuk a busz indulásáig — nálunk írják meg házi feladataikat, vagy egyszerűen csak beülnek zenét hallgatni a zenei rész­legbe. — Tekintsünk most el a diákoktól, a felnőtt olvasók olvasási szokásaiban kimutat­ható-e valamiféle sajátosság? Melyek ilyenkor a legkereset­tebb könyvek? — Nézze mondhatnám, hogy az utóbbi hetekben többen kölcsönöztek tényirodalmat, különösen a II. világháború­val, illetve a megyeszékhely múltjával kapcsolatos köny­veket. De véleményem szerint ez sem a télnek, hanem a felszabadulás évfordulójához kötődő, különböző vetélkedők­nek köszönhető. Ettől eltekint­ve a legkeresettebb műfaj — minden évszakban — a krimi. Télen talán csak a „hidegvér” nagyobb... — Mit tehetnek a könyvtá­rosok, hogy a krimikedvelők érdeklődését igényesebb mű­vek iránt is felkeltsék? — A feladat nem könnyű, de azért van néhány általunk is használt „szakmai fogás”. A kölcsönzőpult mellett pél­dául felállítottunk két úgyne­vezett „kocsit”, melyek egyi­kén fiktív bűnügyi regények, másikán pedig „történelmi krimik”, azaz krimiszerűen feldolgozott politikai tényiro­dalom található. Ma már a két kocsiról azonos mértékben fogynak a könyvek... Salgótarján másik központi könyvtára a városi gyermek- könyvtár. Az elmúlt évben ez az intézmény is nagyobb for­galmat bonyolított le, persze itt különösképpen gyakoriak a csoportos foglalkozások, Per- sik Györgynét, a gyermek- könyvtár vezetőjét a szünidő utolsó napján kerestük meg, kérdésünkre, hogy a 14 év alatti gyermekek olvasási szokásaiban jelent-e változást a tél és a téli vakáció, ne­vetve adott gyors választ; — Jókor kérdezi, most épp vagy tucat gyermek írja nálunk a házi feladatát...! — És a szünidő elején?! — Bár jó néhány csoportos alkalmat hirdettünk (főként a téli ünnepkörhöz kapcsolódó programokkal), a szünidőben nem volt rekordforgalmunk. A gyerekek a karácsonyra ké­szültek, utána pedig otthon olvasták az ajándékba kapott könyveket. Most viszont szo­kás szerint megrohamoztak: bennünket a kötelező olvas­mányokért. — Mit hozott a karácsony a megyeszékhely központi köny­vesboltjának? — kérdeztük Ipacs Lászlónét, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Nógrádi Sándor könyvesbolt­jának vezetőjét. — Pontosan meg tudom mondani: 2 200 000 forintos rekordforgalmat. Múlt év de­cemberében kétmillió alatt forgalmaztunk, úgyhogy elé­gedettek vagyunk. — A mai könyvárak mellett ez a többlet aligha jelenti azt, hogy „darabra" több mű kelt volna el... — Nézze, ezt a kérdést két­ségkívül sokféleképp lehet vizsgálni, de ’ vitathatatlan tény, hogy 1984 decemberében a salgótarjániak többet költötj tek könyvekre, mint koráb­ban. — Melyek voltak a legkcl lendőbb kiadványok? — A hónap slágere Norman Mailer „A hóhér dala” című regénye volt, de mert effél« bestseller regényből idén nem volt nagy választék, sokan kárpótolták magukat ismeret- terjesztő munkákkal, tényiro­dalommal, lexikonokkal, ké­zikönyvekkel, hanglemezekkel, és — ami szinte kizárólag de­cemberre jellemző — képző- művészeti albumokkal. — Ez utóbbiak többségét nyilván ajándéknak szánták a vásárlók. Eszerint a könyvek és hanglemezek még ma is előkelő helyet foglalnak el az ajándéklistán? — Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor azt kell monda­nom, hogy a könyv ma már inkább csak kiegészítő aján­dék', valami értékesebb hasz­nálati vagy dísztárgy mellé. De, ugye egyetért velem: so­ha rosszabb kiegészítő aján­dékot!- pintér ­műsor KOSSUTH RADIO; 8.20: Társalgó 9.44: Találkozás a Hangvillában 10 05: Diákíélóra. Világok meséi 10,35: Régi hires énekesek műsorából 10.50: Éneklő ifjúság 11.05: Nótamuzsika »1,41: Wilhelm Meister tanuló­évei 12.30; Ki nyer ma? 12 40: Reklám 12.45: A Rádió Dalszínháza 13.21 Romantikus zene 14.10: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok 14.30; Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom: Nagy. Britannia 15.21: Green: Concertino 15.28: Kocsis Zoltán zongorázik 10.05. Varázskörben 17.00: Világablak; IV. rész 17.30: Téli kórusmuzsika 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00: Népdalest 20.52: Évszázadok mesterművei 21.30: Üj év — új tervek. Vállal­kozói érdekességek 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Operaáriák ,0.10: Toronvzene PETŐFI RADIO: 8.05: Reklám 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Magyar fúvószene 12.30; Verbunkosok, katonadalok 13.05: Pophullám 14.00: Zenés délután: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 4 NÓGRÁD — 1985. január 8., kedd 14.15: Népdalkörök pódiuma (ism.) 14.40: Hangos szótár 15.05: Johnny Gibbs zenekara filmzenét játszik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.27: Reklám 17.30. Közvetítés a Magyarország —Jugoszlávia Jégkorong Magyar Nemzet Kupáról 17.35: .Tini-tonik 18.30: Táncház! muzsika 18.55: Közvetítés a Magyarország —Jugoszlávia Jégkorong Magyar Nemzet Kupáról 20.05: Barangolás régi hangleme­zek között, öt művész — öt előadás 20.23: Zenés Játékokból 21.05: Hosszú hajú veszedelem 21.31: Keresztes Mihály nótáiból 21.51; Zeneközeiben — a hallgató 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés. hírek. Időjárás. 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Te^foniievelet: 35-510. Szerkesztő: Beé’v Katalin. lR0n: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—15.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna (ism.) 8.15: Iskolatévé. 8.40: Deltácska 5.00: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 5.25: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.) 10.00: Café Hungária 10.50: Képújság 15.00: Iskolatévé. A fogalmazás- tanítás lehetőségei 15.50: Szórakaténusz 16.20: Hírek 16.25: Energiatakarékosság hószigeteléssel 16.45 r A világ nagy városai 17.35: Rohan az idő. 18.00: Képújság 18.03: Reklám 18.10: Az egészséges gyerme­kekért 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió, ’85. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Forró szél. X 5. rész: A házasélet ' örvényei 20.55: stúdió 85 21.55: Beszélgessünk a filmzené­ről! rí. rész 22.30: Amerigo ToL „A mag" 22.40: Tv-híradó 3. 22.30: Himnusz 2. MŰSOR: 18.10: Hüvelyk Matyi 18.36: Képújság 18.35: Kerek világ 18.45: Játék a GYIK-műhelyben 19.10: Operagálaest a Margit­szigeten, I. rész 20.00: A mozi Oroszországban 20.55: Tv-híradó, 2. 21.15: Autó-motor sport 21.35: Negatív lenyomat 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 15.50: Hírek 15.55: Iskola-tv 16.15. Ismeretterjesztő műsor 16.55; Középiskolások műsora 17.35: Nyugat-szlovákiai magazin 18.03; Csehszlovák spartakiád 18.20: Esti mese 18.30; Sportrevümagazin 19.10.- Gazdasági jegyzetek 19.30; Tv-híradó 20.00: Egy festő tragédiája 21.35: AZIMUT 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv-klubja .. 21.30: időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10; Andros közbelép MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Fél 4-től: Balfácán. Színes, szinkro­nizált francia filmvígjáték Há­romnegyed 6 és 8-tól: Lady Chatterley szeretője. (18) Színes, szinkronizált francia—angol film. — Kohász: Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz film- vígjáték. — Tarján vendéglő. A királyi biztos szeretője. (16) Bra­zil film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól; A napyrozsdási eset. Ma­gyar filmvígiáték. Mesemozi: A kő fia. — Pásztói Mátra: Ne­vem; Senki. Színes, szinkronizált olasz—francia—NSZK western. — Nagybátonyi Bányász.- Gengszte­rek sofőrje. (14) Színes, szinkro­nizált angol bűnügyi film. — Nagybátonyi Petőfi: Fotó Háb°r. Magyar bűnügyi film. — Réts?«r: Szentivánéji szexkomédia. H4) Színes amerikai fi’m vígjáték. -? Kisterenyei Petőfi: Szén’óny ain.nHékban. (141 Színes, «zinkro- n'rált franHn—olasz fúmvígl*» ték. — Jobbágvi: Maximka. S«P nes szovjet film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents