Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRA AZ MSZMP nograd MEGYEI BIZOTTSÁGA ES a megyei taaiacs lapja XLI, ÉVF., 5. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR 8., KEDD Két tárgyalási forduló az első napon Megkezdődtek a szovjet-amerikai külügyminiszteri tanácskozások Lapvélemények a genfi találkozóról Három és fél órát tartott hétfőn Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter első tanácsko­zása. A megbeszéléseken az űr- és a nukleáris fegyverek korlátozásáról tervezett új tárgyalások előkészítéséről volt szó. Az első fordulóra a genfi szovjet misszió épületében került sor, míg a délutáni órákban, a második forduló szín­helye az amerikai képviselet volt. Fejlődő mezőgazdasági termelési rendszerek Ä termelési rendszerek to­vábbi fejlesztéséhez jó alapot adnak az eddigi eredmények. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban a rend­szerszervező nagyüzemek, kö­zös vállalatok munkájára to­vábbra is igényt tartanak a partnergazdaságok, ám több ágazatban is a feltételek kor­szerűsítését várják, és na­gyobb támogatásra számíta­nak például az üzem- és mun­kaszervezésnél, valamint a kedvezőtlen termőhelyek ki­használásánál — ezt állapí­totta meg a MÉM-ben elké­szült összesítés, amely a me­zőgazdasági termelési rend­szerek működésének tapaszta­latait összegezte, különös te­kintettel a fejlesztés irányaira. A mezőgazdaságban je­lenleg 69 termelési rend­szer működik. A szántó­földi növénytermesztőket húsz ilyen szervezet fog­ja össze, a taggazdaságok, vállalatok száma már meghaladja a 2200-at. A hozzájuk tartozó termőte­rület. megközelíti a 3 millió hektárt. A fontosabb növé­nyek nagyüzemi vetésterüle­tének ltözel'90 százalékát mű­velik e társulások keretében. A továbbiakban a rendszere­ket szervezők, gazdaságok és közös vállalatok nagyobb szakmai lehetőséget kínálnak a különféle ágazatok társítá­sára; igyekeznek bővíteni az eddiginél széleskörűbben hasz­nálható géprendszerek körét, és elterjeszteni azokat az üzem- és munkaszervezési módszereket, amelyeket több növényi kultúra termesztésé­nél is fölhasználhatnak. Javí­tani akarják a szaktanácsadói munkát a kedvezőtlen termé­szeti adottságú nagyüzemek felkarolására. A takarmány­termesztés hatékonyságának javítására azt tervezik, hogy korszerűsítik a termőföld többszöri hasznosítását előse­gítő termelési struktúrákat. Az állattenyésztési rend­szerek száma jelenleg 24, a rendszereket szervezők 2500-nál több gazdasággal alakítottak ki szoros együttműködést. Méreteikre az is jellemző, hogy a sertéságazat nagyüze­mi termelésének mintegy fe­lét integrálják. A MÉM szak­emberei szerint ezek a rend­szerek jól segítették a hoza­mok növelését a mezőgazda­ságnak ebben az ágazatában is, ám a továbbiakban job­ban kell törekedniük arra, hogy a takarmánytermeléstől a végtermék értékesítéséig át­fogják a termelés egész lánco­latát. Eddig ugyanis többnyi­re a szorosan vett tenyésztés- sel-tartással foglalkoztak, igaz, az esetek többségében jó eredménnyel. A kertészeti termelésben a rendszerek száma ( fokozato­san csökken, ugyanúgy a hoz­zájuk tartozó termőterület is. Mindez összefüggésben van a kistermelés fellendülésével is. A termelési rendszerek­nek ezt a folyamatot egész­séges határok közé kell szo- rftaniok, ami egyebek között azt jelenti, hogy többet kell tenniök a nagyüzemi és kis­üzemi kertészeti munkameg­osztás ésszerűbb elrendezésé­ért. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ha­zánkba érkezett az algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Pártjának küldöttsége, Mohamed Djeghabánáik, a Központi Bizottság Állandó Titkársága tagjának vezetésé­vel. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Gyürke József, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Mohamed, Mechati, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. Sikeres évet zárt a VFGYÉP SZER salgótarjáni gyára. A tervezett 61 millió forintos nyereséget 73—75 millió tori ntra teljesítette, s a dolláréi számolású exportját a terv­hez viszonyítva megtízszerezte. A gyár a további fejlődését a saját tervezésű és kivi­telezésű rendszerek megvalósításában látja, melynek folya matat már elkezdték, de a továbblépéshez újabb tervezőmérnökök bekapcsolódását várják. — Bencze — Végrehajtó bizottságok előtt Rétság: a hatósági osztályról Bátonyterenye: az idei költségvetés vitája Két városi jogú nagyköz­ségünk tanácsának végrehaj­tó bizottsága tartott ülést tegnap délután. Rétságon el­fogadták a testület idei mun­katervét, amit dr. Verebélyi Gábor terjesztett elő, majd a hatósági osztály munkájá­ról tett jelentést az osztály vezetője. Mint mondotta, nyol­cán végzik az ügyek intézé­sét, mindegyikük megfelelően képzett. Képzettségükre szük­ség is van, hiszen a rétsági tanács hatósági osztálya 1984- ben — egyebek mellett — csaknem 1400 ügyben tett va­lamilyen intézkedést. Ügyel­tek arra, hogy az állampolgá­rok kellő időben megkapják beadványaikra a választ, s csak a legritkább esetben for­dult elő,» hogy a szabott ha­táridőket túllépték. Az osz­tály munkájának mozgalmas területe — így van ez másutt is — az építések ügye. Rét­ságon és környékén ötven épí­tési engedélyt és negyvenhá­rom használatbavételi enge­délyt adtak ki. Ezzel együtt természetesen szigorították az ellenőrzést, ennek nyomán elérték, hogy a területen az építési fegyelem sokat javult. Mindössze két engedély nél­kül építkezővel kellett „szi­gorúbb” hangot használnia a hatóságnak. Nem kevés feladatot ad az ipari-kereskedelmi szolgálta­tások ellenőrzése sem. Ta­valy húsz kisiparos könyvei­be néztek bele alaposabban a társ szakigazgatási szervvel közösen, s 47 esetben „őrjá- ratoztak” a kereskedelemben — néhol elegendő volt a fi­gyelmeztetés, másutt bírságol­ni kellett. A rétsági tanács végrehaj­tó bizottsága — egyebek kö­zött — előkészítette a hó vé­gi tanácsülést is. Bátonyterenyén a végrehaj­tó bizottság megvitatta az idei fejlesztési tervet és a működési költségvetést, ami hamarosan tanácsülés elé ke­rül. Az előterjesztésben elhang­zott, hogy a tanácsi bevéte­leknek az idén ötödé saját forrásokból „folyik” be, ame­lyek egy részét — a na^yob- bikat — a telkek tartós hasz­nálatba vételéből fizetik a település lakói. A kiadások — természete­sen — a bevételekhez igazod­nak. A tervek szerint hat és fél millió forintot beruhá­zásokra fordítanak, míg a mintegy 11 millió forint fej­lesztések megvalósítására ke­rül. Jut újabb telkek kialakí­tására a 21-es út mellett és 2 millió forinttal járulnak hozzá egy jövendő Házépítők boltjának kialakításához — többek között. A tanács és intézményeinek működtetésére 94 millió forint jut a tervek szerint. A legje­lentősebb tétel az oktatásé, hi­szen a számítások szerint az iskolák és óvodák zavartalan működéséhez 34 és fél millió forint szükséges 1985-ben. A végrehajtó bizottság el­fogadta, s majd a tanácsülés elé terjeszti a tanácsi testüle­tek idei munkatervét. Oklevél a múzeumnak Megyei muzeológusok értekezlete Salgótarjánban Az év eleje hagyományosan a visszapillantás és az előre, tekintés ideje. Ilyenkor nagyobb közművelődési, kulturális intézményeink összevont munkaértekezleten vetnek számot végzett munkájukkal és jelölik ki az elkövetkezendő 12 hó. nap legfontosabb tennivalóit. Szovjet részről Andrej Gro- miko mellett Georgij Kornyi- jenko. a külügyminszter első helyettese, Viktor Karpov nagykövet (aki a korábbi ha­dászati fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon vezette a szovjet küldöttséget), valamint Anatolij Dobrinyin washing­toni szovjet nagykövet vesz részt a tárgyalásokon. George Shultz első számú munkatár­sa a genfi megbeszéléseken Robert McFarlane nemzetbiz­tonsági tanácsadó, aki — amerikai források szerint — Reagan elnök személyes bi­zalmát bírva, egyfajta „egyen­súlyozó” szerepet játszik az amerikai küldöttség különbö­ző irányzatai között. A tár­gyalóasztalnál ül Paul Kitze veterán diplomata, aki ugyan­csak egy sor fegyverzetkorlá- toaási tárgyaláson vezette már az amerikai delegációt, továb­bá Arthur Hartman moszkvai amerikai nagykövet. Mindkét részről további vezető kor- mányférfiate és szakértők tartózkodnak Bécsben, köz­vetlenül a tárgyalások színhe­lyén, hogy adott esetben be­kapcsolódhassanak a munká­ba. Három és fél órán át tar­tott Andrej Gromiko szovjet, és George Shultz amerikai külügyminiszter második ta­nácskozása, ezúttal a genfi amerikai képviselet épületé­ben. A megbeszéléseken — amelyekről részleteket ezúttal sem közöltek — minden bi­zonnyal. folytatódott az esz­mecsere arról, milyen feltéte­lekkel és milyen keretek kö­zött vehetné fel a két nagy­hatalom újra a tárgyalásokat a fegyverkezés korlátozásáról. A kiszivárgott értesülések szerint a nap beható, az elő­irányzottnál hosszabb tárgya­lásait, tárgyszerű, helyenként szívélyes légkör jellemezte. A délutáni fordulót követő­en George Shultz szűkkörű fo­gadást adott a szovjet küldött­ség tiszteletére, ahol minden valószínűség szerint nemhiva­talos keretek között folytató­dott az eszmecsere a vezető amerikai és szovjet politiku­sok, diplomáciai és katonai szakértők között. A következő tárgyalási for­dulóra kedden délelőtt, ismét a szovjet képviseleten kerül sor. Az eredeti tervek szerint ez lehet egyben az utolsó meg­beszélés, jóllehet a felek nyit­va hagyták a lehetőséget, hogy szükség esetén ma délután is­mét találkozzanak. Tekintettel a szovjet—ame­rikai külügyminiszteri talál­kozó napirendjére, az új tár­gyalások előkészítésére, az el­ső szakaszban mindkét fél még igen kevés tájékoztatást adott a sajtónak. Várhatóan a mai forduló után kerül nyilvánosságra, milyen ered­ménnyel járnak a ma-gas szin­tű szovjet—amerikai megbe­szélések. / * Ma még jóval egyszerűbb lenne gátat emelni a világűr militarizálása elé, mint a ké­sőbbiekben a csapás mérő mű- holdromibolók és nakéfaelhá- rító rakétarendszerek csök­kentésévei bíbelődni — álla­pítja meg Vlagyimir Boga- csov, a TASZSZ katonai szem! eír ója, a Gromiko— (Folytatás a !. oldalon.) Algériai pártkiilÉlség Budapesten vezetőket kapott a pásztói és a csesztvei múzeum. A megyei szervezet munka­társadnak eredményes tévé- , kenvségét a helyi és országos irányító, felügyeleti szervek több kitüntetéssel, egyéni és kollektív elismeréssel köszön­ték meg. Tartalmi, szakmai szempontból különösen magas színvonalon, műfaji változa­tosságban valósultak meg a kiállítási tervek; figyelmet keltett a kiadói tevékenység és a közművelődési munka néhány kezdeményezése, ki­váltképp a Nógrádi Sándor nevét viselő szocialista brigá­dok országos találkozója. Megyénk múzeumai, kiállí­tóhelyei iránt tavaly megkö­zelítően azonos közönségérdek­lődés mutatkozott meg, mint egy esztendővel korábban. Még végleges adatok nincse- : nek, de mintegy kétezerrel nevesebben látogatták az em. ített helyeket a kiállítások — Esősorban a hollókői — fel- íjítása miatt. Salgótarjánban, izécsényben nőtt, Balassagyar- naton csökkent a látogatók ;záma. Egyre inkább tapasz­aim, hogy az új Nógrádi Sándor Múzeum beépül a la­kosság tudatába, s mind több ?gyén és munkahelyi kollek­tíva érdeklődik, látogatja programjait. Az ■ éves munkaértekezleten rdta át dr. Horváth István a Siógrád megyei Tanács elis- nerő oklevelét a második ne- !yedszázado6 életét nemrégj- jert kezdett salgótarjáni Nóg­rádi Sándor Múzeum dolgozói- íak. Nem ünneprontás, ha negjegyezzük, így tett a me­gyei múzeumigazgató is: szer­vezettebb, céltudatosabb, ál- lozatosabb munkával a mú- teumi, szervezet teljesítmény# lyamatos, kiegyensúlyozott munkát végzett, jól használta ki meglevő, illetve gyarapodó szellemi, anyagi feltételeit. A pásztói oskolamester házának őszi megnyitásával a megyei hálózat új múzeummal gazda­godott, Megújították a kiadvány- szerkesztői gyakorlatot, el­kezdték az irodalomszocioló- giaá kutatásokat, a természet- tudományos muzeológiai tevé­kenységet. erősítették hazai és nemzetközi, kapcsolataikat. Év közben négy űj munkatárssal gyarapodott a szervezet, új igazgató került a szécsényi bubinyi Ferenc Múzeumba, A megyei intézmények kö­zül elsőként a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet tartott munkaértekezletet. Megyénk múzeumainak munkatársai hétfőn a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum klubjában gyülekeztek a számvetésre, melyen jelen volt többek kö­zött dr. Horváth István, a me. gyei tanács művelődési' osz­tályának vezetője és Füzesi István, a megyei pártbizottság munkatársa. Dr. Praznovszky Mihály me­gyei múzeumigazgató írásos összefoglalója és szóbeli elő­terjesztése részletes, színes képet állított a hallgatóság elé. A szervezet a múlt évben fo-

Next

/
Thumbnails
Contents