Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-07 / 4. szám
Hétfői magazin... tt KStfai magazin... Hétfői magazin... Tél az utakon Mit hoz az éjszaka? Ismerőstől ismerősig fi taxis mindent tud de hallgat Nos, Tél tábornok úgy látszik, komolyabban vette a dolgot és valóban telet csinált a hét végére. Ennek a sízni vágyók nyilván nagyon örülnek, kevésbé az utakon közlekedők. Erősen lehűlt az idő Nógrádban is Vasárnap reggel Salgótarjánban mínusz 15 fokot mutatott a hőmérő, a nyugati fertályon valamivel enyhébb volt az idő, ott csak mínusz 12 fokig szállt alá a hőmérő higanya. A szombat éjszakai havazás nagyobb gondot sehol sem okozott, bár a szél ismét egykét helyütt hótorlaszokat hordott össze, de azokat még az éjszaka eltakarították Szé- csény és Pásztó, valamint Balassagyarmat és Aszód között A Budapesti Közúti Igazgatóság salgótarjáni és balassagyarmati üzemmérnökségén azonosak a tennivalók, hiszen Salgótarjánban reggel .indult meg nagyobb havazás, így itt elrendelték az elhárítást, amit a hóekék meg is kezdtek. A megye nyugati részén pedig az éjszaka és hajnalban hullott nagyobb mennyiségű hó amivel négy hóeke, egy hómaró és négy szórókocsi vette föl a harcot. Fennakadás a megye közlekedésében nincs — közölte a KPM két ügyeletese —, a főutak és mellékutak vasárnap járhatók voltak. Vajon mit hoz az éjszaka? A Volán járatai vasárnap reggel néhány percet késtek ugyan, de abból is csak néhány nem tudta tartani a kiszabott menetidőt. Elsősorban a hegyi járatok közlekedésében okozott gondot a havazás. Délelőttre ezek az utak is fölszabadultak, a késések megszűntek. Érdeklődtünk a MÁV-nál is. A reggeli vonatok közül a Budapestről érkező gyors is, meg a személy is késett húsz percet, a közelebbiek — Hatvan felől — idejében, pontosan érkeztek. Csekély vigasz, de nem csupán nálunk támad a tél A hét végén szokatlanul fagyos időjárás köszöntött Európára. Az Északi-sarkvidékről a kontinens fölé áramló hideghullám következtében egész Nyugat- és Közép-Euró- pában mélyen a fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, s többhelyütt vastag hótakaró zavarja a közlekedést Az olasz, a svájci és az osztrák Alpokban mínusz 40 fokos hideget mértek szombat éjjel. Észak-Olaszország- ban az erős havazás komoly gondokat okoz a közúti közlekedésben. Jugoszláviában a napok ó,ta tartó havazások, heves hóviharok miatt számos helyen lehetetlenné vált a közúti forgalom. Lengyelországban a leghidegebb a Krakkó környéki hegyekben van. A mínusz 26 fokos hideg és a nagy hó miatt több autóbusz elakadt az utakon. Salgótarján főterén a droszt mellett félreáll a Volán taxigépkocsija, Hajdú Béla azonban le nem veszi a szemét a telefonról. A kérdezősködés időrablás, közben mások viszik az utasokat, holott a tapasztalt gépkocsivezető életében több mint 22 esztendeje az utas a főszereplő. — Ha úgy vesszük, ennyi év alatt a fél várost szállítottam már valahová. A nyugdíjig hátralevő évek alatt pedig talán utasom lesz a másik fele is... Hajdú Béla az ünnepeken, 'karácsonykor meg szilvesztereste is a volán mögött ült. — Az a dolgok rendje, hogy a taxis dolgozik, amíg mások szórakoznak. Ennyi év alatt megszokta a családom is, hogy este már alszanak, amikor hazaérek. — A taxis minden városban központi figura, közismert ember. — Így igaz. Eligazítja az idegeneket, a jó taxis ugyanis mindent tud. — A vaskos pletykákat is? — Nem... Salgótarjánban Ilyenek nincsenek. Legföljebb sok mindent lát az ember, de ki nem beszél semmit. A jó taxis diszkrét is. Tud titkot tartani? — Hogyne. Valaki összezördül a párjával, én költöztetem el. Két hét múltán ugyancsak én viszem vissza a motyóját, de ez nem tartozik senkire. Vagy a feleségek... Jönnek az éjszakában: „Keressük meg az uramat...” Én Inkább lebeszélem őket erről, mert amikor egymásra találnak többnyire zűr van. Jobb a békesség. Némelyik urát kereső asszony hallgat is rám. — A taxisnak mindenféle ember utasa, különös helyzetekbe is belekeveredik. — Inkább egy felháborító ésetet mondok. Megyek a főutcán és látom, hogy egy két- három év körüli kislány sír. 'AU és sír, az emberek meg tucatjával mennek el mellette. Senki meg nem áll, senki le nem hajol hozzá: „Mi baj tan?’’ Megálltam a kocsimmal, ölembe vettem. Akkor ismerte fel valaki, mondták, hogy ki az édesanyja. Kiderült, hogy az óvoda kapujából lógott meg az apróság az anyja után... Távolról, a most pihenő kocsitól is halljuk, hogy meg- csöndül a droszt telefonja. Kiváló segítője ez a taxisnak. — Meg a bosszúságnak is forrása. Sok a telefonbetyár. Akár hiszi, akár nem, a múltkor öt kocsit bolondították egy címre. A tréfa sikerült, fejenként negyven fo- rintukba került. A gyerekek még hagyján, de tudja, hogy kik szeretnek legjobban bolondozni.£ Többnyire a höb gyek szórakoznak velünk a telefon segítségével, ..Ide és ide kérem a kocsit..aztán sehol semmi. A város lakónyilvántartó könyve meg nem lehet az ember ölében, hogy ellenőrizze a hívásokat. Az Ismerőstől ismerősig sorozatunkat végső soron az olvasó szerkeszti. Most Hajdú Bélától kérdezzük: kiről olvasna szívesen egy hét múlva? — Ez a legnehezebb kérdés. Talán. . . egy országúti ismerősömről. — Ki legyen az? — Nem név szerint gondoltam. Keressenek megy egy olyan embert, aki ebben a cudar időben az utakat tisztítja. Neki — nekik — is lehet valami részük abban, hogy több mint másfél millió kilométert vezettem egyetlen koccanás nélkül. K. G. ........ A közúti igazgatóság hódiak arító gépei járják az utakat. Gyurkó-felv. — ■Hem kell messzire, hatá- rokon túlra darvadoz- nunk ahhoz, hogy a nemzeti- népi kultúra kopásait önmagánknak bemutassuk. Idehaza is elkopott sok minden csak egy-két emberöltő leforgásával. Meg aztán kopik is rohamosan, mint a rossz szappan a nagy használatban. De erre találunk és mondunk is szép magyarázatokat „ugyan kinek hiányzik az a régi, kezdetleges életforma meg a hozzávaló szavak. ..!” Hát lehet úgy is, hogy nem hiányzik. Lehet úgy is, hogy ezen a földön, Nógrádban, a ,.pap- térgyi”-vö\ sokan azt gondolják, valamiféle térség lehet valahol... Jön aztán valaki — ezért is kerül szóba, ami szóba kerül itten —, hogy mutatnék neki egy mai sütőasszonyt, olyat, aki ma is maga da- gasztja-süti a kenyeret az urának és családjának. „Na, gyere pajtás, kimegyünk ide a lapujtői határba — ott még ma is ismerik a régi dörgést, ha neked népi kincsek kellenek. ..” Hát aztán hova fordul az ember, ha ilyesmire adja a fejét? Megy bizony a íapuj- töi téeszbé, meg a tanácsba, ők tudnak mindent az emberekről manapság, ők ismernek mindenkit. Hát mondanak is hamarjában egyet (!) mert kenyeret ma már hét faluban egy asszony süt, más kérdés hogy a többi is sütne, ha ráérne, vagy ha esetleg nem szólnák meg érte, mert talán már idáig fajultak a doigok (vagy fejlődtek, kinek-kinek ízlese szerint). Mai történetek Paptérgyi környéke „Kesziben van még valaki, fiatal azt mégis süt még kenyeret úgy, ahogy kell...” Született Szlávik Julianna Bélánné (férje Kányáson vájár, jó nagy darab házi kenyerekkel indul siktába mindennap) szlovák származású nagyanyjától Berták Zzuzsan- nától tanulta a sütést, de főként a kenyérkészítést. El is mondja onnantól, hogy-mint megy a dolog, a vetőmagtól, a búza aratásától a cséplésig- őrlésig végig egészen a kemenceépítésig (már csak égy idős mester él a környéken, Gordos Laci bácsi, aki építeni tud hagyományos kemencét, ami nélkül kenyér sem lehet) a sütés eszköztáráig sorban a sima hátú kenyérkéig. Mert a négy egyforma kenyérkeréknek olyan simának kell lennie, mint az asztal lapjának. Hetven év nem nagy idő. harminc meg még annyi se, a házi sütés és különösen a süteményfélék készítése azonban (úgy tűnik) végképpen eltűnt-elszállt a múltba nyíló kürtőkön. Alig- alig kanunk bele egybe-egv- be közösen, amire még emlékeznek a mai negyvenkörüli asszonyok is. Hát vegyük sorra. ízlelgetve legalább a régi palóc szavak zamatót! De hiszen, mire is számíthatna az ember nyolcvannégy- nyolcvanöt fordulóján, hogy honnan tudhatná a mai világ a régi házilagos lét csemegét it, amikor a habcsók-néger- csék lett a könnyen elérhető reklámozott semmi, amilyen valamikor a vattacukor volt azzal a különbséggel, hogy azt nem reklámozták idétlen módon a televízióban... A fene! Ha már szóba került a végére járok röviden: a reklámban mindenki tapsol a cirkúsai műlovarnőnek csak az zabái kétpofára, aki a reklám középpontjában ül (mit gondoljon róla a műlo- var?) Pemetét rá! A i pemete ugyanis arra szolgál, amire a közmondásos spongya, ha valamit le vagy el akarunk törülni, felejteni. A pemefével szépen ki lehet tisztítani a kemence sütőterét (ha ugyan ez a helyes kifejezés erre). A pemete többnyire kukorica- szárból készül és nyele van, a szenvonó (szénvonó) meg előtte kell, vele húzzák ki a parazsat, amikor már elég forró a kemence. Mi volt a pille hetven-egy- néhány évvel ezelőtt? Az első búzából sütött kenyérnek első karéja. Aki azt megette, a£ egy esztendeig biztos lehetett abban, hogy nem hal meg. A morvány? „Ezt ma is lehet kapni, a fonott kalács” — jön a válasz Keszi- ben. Valamikor „süttök^ a lagzi alkalmával a régiek. A bodagról már nehezebben derül ki, hogy miféle lenne. Van belőle (vagy inkább volt) zsíros meg száraz bodag is, amolyan pogácsaféle. Szuszkó? „Nem is hallottam” mondja Juli asszony. Bukta süit a szuszkó név alatt a jelesebb alkalmakkor vagy csak egyszerűen, ha valami ízeset is akartak enni. Hal a döföcske? „Nem a döfős krumpli ez? Megfőzik a krumplit, rá paprikás zsírt öntöznek, olyan püréféle, ma ez a neve..A macsán- ka jó ismerős. Paprikás krumpli. A görhét kukorica- lisztből sütötték, szerették nagyon, Más vidéken más a neve — lepcsánka volt a neve Borsodban, Szatmárban. Hát a hamulya? Hamuban sült pogácsa? Bizony nem az. Olyan volt. miint az erdélyi puliszka. De a zsidóbatyut senkinek sem sikerül azonosítani, talán valamilyen lekváros kelttészta-féle. Itt van aztán a sor végefe- lé a paptérgyi! Az ugyan mi lehetett? Talán a papsitka volt az, na ja, de mi a papsitka? A túrós'lepény tésztájából szokták csinálni. És a süteménynek számító kontyvas. „Darázsfészek. biztosan..." Volt még szarkafészek, bá- tyurka meg plajbász... Elkopott az is. [ózunk aztán kenyeret két szép szeletet Keszi- ből — ezt végigkóstolja átszellemült arccal idehaza a népes család. T. Pataki László Pillantás a hétre... Ezen a héten tizenöt megyében vitatják meg az MSZMP XIII. kongresszusának irányelveit. Ma, hétfőn a székesfehérvári oktatási igazgatóságon Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyék vitáját tartják meg. Holnap, kedden lesz Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyék vitája Egerben, a főváros és Pest megye vitája pedig Budapesten, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Tolna, Baranya. Somogy és Zala megyék pedig szerdán Szekszárdon tárgyalnak a kongresszus irányelveiről. * Zsebeket érintő kérdésről, a vendéglátóipari árrendszerről tanácskozik csütörtökön a Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértő bizottsága. Hiszen a vendéglátói árak nem csak a szórakozóhelyek, nyilvános éttermek, vendéglők, cukrászdák árait képezik, hanem az üzemélelmezés árait is. A Hazafias Népfront keretében működő tanács ez alkalommal értékeli 1984. évi munkáját is, valamint megtárgyalja 1985. évi munkatervét. A legfontosabb és legközérdekűbb ezekből természetesen a vendéglátóipari árrendszer, hiszen a családok évi költségvetése is ilyenkor készül, s nem közömbös, hogy az üzemélelmezés árait beszámítják-e az évi költségvetésükbe. * A lakosság ellátásával kapcsolatos teendőket beszélnek meg Salgótarjánban is azon az összpiöve- telen, amelven az áfészek és a takarékszövetkezetek elnökei, ügyvezetői vesznek részt kedden. A tanácskozás jelentőségét növeli, hogy Nógrád megye lakosságának jelentős része kis falvakban, apró településeken él. Ellátásukról eddig is jórészt a fogyasztási szövetkezetek gondoskodtak. Jól kezdődik az esztendő — ami a megye tömegsportmozgalmát illeti. Szerdán a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának ülésén többek között azt is megvitatják, mit tehetnek a szakszervezeti szervek a tömegsport, a testnevelés kiszélesítéséért, Szombaton pedig a salgótarjáni peremkerületi művelődési házak dolgozóinak tömegsportversenyét rendezik meg a város sportcsarnokában. Új helységnévtár A Központi Statisztikai Hivatal az idén, 12 év után ismét összeállítja az ország helységnévtárát, amely a tervek szerint az év közepén kerül forgalomba. Az új helységnévtár az 1985. január 1-i helyzetet rögzíti. Eszerint hazánkban 12 év alatt a városok száma 83-ról 109-re növekedett, a községeké — összevonások és várossá nyilvánítás következtében — 3106-ról 2955-re csökkent. A múlt évi államigazgatási változások miatt községi tanács is kevesebb működik mint korábban: a fővárosi, a budapesti kerületi és a városi tanácsokon kívül 1377 nagyközségi és községi tanács látja el a köziigazgatást az országban, szemben az 1973. évi 1669-cel. i NÓGRÁD - 1985. január 7., hétfő.
