Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
Tá'loz^ok a vállatoloNál Ö| Ismss^tsl^ölyo^ös» A startpisztoly képletesen szólva eldördült, január elsején. Életbe léptek a néhány hónappal ezelőtt meghirdetett változások, a vállalatok és szövetkezetek már az új rendeletek szerint láttak munkához. Gazdálkodásuk várhatóan alapvetően megváltozik, s ebben nagy szerepet kap az új jövede- lemszahályozás is. Az első pillantásra úgy tűnik, nem sokkal különbözik az új rendszer a régitől, hiszen legalább annyi adó terheli a vállalati nyereséget. Ám az elvonások célja, egymáshoz való viszonya egészen eltér a korábbitól, a hatékony gazdálkodásra ösztönzi a cégeket, és növeli önál-, lóságukat. Érdekeltségi slap A legfontosabb változás, hogy megszűnik a fejlesztési • és részesedési alap. Helyét az osztatlan érdekeltségi alap veszi át. amiből a kötelező adók és adósságok megfizetése után a vállalatok saját elhatározásuk szerint használhatják föl a pénzüket, ebből lehet tehát új gépeket vásárolni* üzemcsarnokokat építeni, vagy éppen béreket emelni. Miután nem kell kötelezően „dobozolni” a pénzt, vagyis a különböző alapok között előre szétosztani, a vállalatok nagyobb önállósággal dönthetnek a nyereségek felhasználásáról. Igaz, a pénz elköltését a különböző adók tartják majd a népgazdaság számára is megfelelő irányban, ám más módon, mint eddig. •Jó néhány fórumon elhangzott, hogy a nyereséggel arányos elvonás, amely a múlt év végéig volt érvényben, éppen a legjobban dolgozó cégeket sújtotta, hiszen minél hatékonyabban dolgoztak, annál többet fizettek. Mostantól kezdve attól függ inkább az adó, hogy mire akarják á pénzt fordítani, de a korábbihoz képest kisebb körben tovább él a nyereség növekedésével arányos elvonás is. Jól tükrözi a változást egy teljesen új adófajta bevezetése. a vagyonadó. Eddig ilyesfajta elvonást nem ismert a magyar szabályozás, ezért érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre venni. Bevezetésének célja nagyon egyszerű, arra ösztönzi a vállalatokat, hogy minél hatékonyabban fektessék be ' eszközeiket; ám ezek közé nemcsak a gépeket, énül eteket kell érteni, hiszen idetartozik például a bankbetét is. A hozamból természetesen részesedni akar a költségvetés. mint tulajdonos. Ezt fejezi ki tehát a háromszázalékos vagyonadó, amelvet az é>-d°ke!1ségi alapból kell majd befizetni. Dfásuil a lüüRkasrS A másik részben új elvonási forma a felhalmozási adó Mértéke 18 százalék, és szintén az érdekeltségi alapot terheli, amennyiben a ’ vállalat új fejlesztésre szánja el magát. Az elvonás nagysága a mindenkori gazdaság- politikai célokat fejezi ki, összehangolja a vállalat lehetőségeit és a népgazdaság célkitűzéseit a beruházások piacán. Jogosan merülhet föl a kérdés, hogy 18 százalékos elvonás hatására nem csökkennek-e 'majd tovább az amúgy is megcsappant fejlesztések? E nem kívánt hatás ellensúlyozására különböző rendelkezéseket hozott a kormány, amellyel megkönv- nyíti a feilesztésbe vágó cégek terheit: ezentúl az amortizáció teljes mértékben a vállalatoknál marad, s megszűnik jó néhány, korábban a beruházásokat korlátozó befizetés, például az énítési adó és a beruházási illeték. A vállalatok életének másik meghatározó tényezője az élőmunka költsége. Ez még mindig túlságosan alacsony Magyarországon, s így a vállalatok sokszor gazdálkodnak pazarló módon még szakképzett munkásgárdájukkal is. E nem kívánatos tendencián kíván segíteni a béradó, amelyet a vállalatok jelentős részénél az összes kifizetett bér után kell fizetni. így köny- nvebb lesz a fizetéseket a végzett munkával arányosabban megállapítani, amennyiben á vállalat fölméri saját szükségleteit, s a vezetők elgondolkoznak azon, vajon ér- demes-e annyi embert foglalkoztatniuk, vagy jobb munkaszervezéssel, gépesítéssel csökkenteni lehet a létszámot. A vállalatok pénzét az előbb említett adókon kívül más, a korábbival azonos jellegű elvonás is terheli, a városi és j községfejlesztési ' hozzájárulás' 15 százaléka, valamint a 35 százalékos nyereségadó. Ezeket kell legelőször a nyere- 1 ségből kifizetni. Maguk döuihetnek Az elmondottakból egyértelműen kiderül, hogy a vállalatok ugyanannyi pénzt fizetnek majd be a költségvetés számláira, mint eddig, szakszerűen fogalmazva, nem csökken az elvonás mértéke, l Ám, az elvonás alapelve már ! nemcsak a nyereségarányos j adóztatás, és a vállalatok nagyobb felelősséggel dönthetnek a pénzük felhasználásáról, s mérlegelhetik a helyzetüket. Reális most már a választás, vajon úi géoeket vegyenek-e egy adott évben, avagy éppen 25 százalékkal emeljék-e a béreket? Bár nagyon nehéz előre felmérni a jövedelemszabályozás változásának hatásait, egy bizonyosnak látszik, elsősorban a hatékonyan működő vállalatok járnak jól. számukra kedvezőek az új rendeletek. Lakatos Mária Mesterséges termőtalaj Ebben az aranysárga homokban semmi közös nincs a földivel. Ez inkább műanyag homok. Alapját két különböző ioncserélő anyag képezi. Az adalékanyagot — 15 különböző típusú, a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen, tápanyagot — közönséges műtrágyából vonják ki. A mesterséges termőföld m: ndenetoelőtt a biológusok számára nélkülözhetetlen. Az adott tulajdonságokkal rendelkező növényfaj kiinemesí- téséhez „tiszta” termőföld szükséges, vagyis úgynevezett „múlt nélküli”, programirá- n.vítású termőföld. A mesterséges termőtalajnak megvannak ezek a tulajdonságai. A mesterséges termőtalaj felhasználásával négyszer-ötsaór kevesebb iplő szükséges a növény kinemesítéséhez, s az „steril” tisztaságú lesz, azaz nem hatnak rá azok az anyagok, amelyek hatását nem tehet elkerülni közönséges termőtalaj f el baszó á lásak or. A mesterséges termőföld örök életű. Azután, hogy 10— 12 termést betakarítottunk róla. regenerálni lehet, azaz felújítani — s minden kezdődik elölről. Nincs szükség trágyára, (az már benne van), csak víz kell az öntözéshez. Az ilyen kert gondozása a termés betakarítására korlátozódik. A mesterséges termőtalajú kert egy négyzetméteres területéről például tíz kilogramm retek takarítható be 21 nap alatt. Egy ilyen 8 négyzetméteres „kertet” hoztak létre a szovjet Kraszim légtörő hajón. A Leány id Brezsnyev jégtörőn 20 négyzetméteres kertet alakítanak ki, ez havonta 200 kilogramm friss zöldséget jelent: retket, salátát, kaprot, zöldséget, paradicsomot és uborkát a zord jégvilágban. Kezük nyomán ÉLETRE KELNEK A BETŰK Kell a szakember — hallom a rádió reggeli párbeszédéből. De van kikötés is: olyanok kellenek, akik nem elégszenek meg a bizonyítvánnyal, a segédlevéllel. Továbbra .is szükséges a nyitottság, készség az új ismeretek befogadására. Számítógépek, forradalmian megújuló technológiák világában élünk. Ez az emberrel szemben is többet támaszt. Nagyot lépett a Gutenberg nevével fémjelzett nyomdaipar is. Nemcsak a világban, az országban, de szűkebb pátriánkban. Nógrád megyében is. A nem olyan régen létesített telephely mellett további újak épültek; Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Kisteleken. A színes nyomtatású ofszet kicsiben már régebben megjelent, s most várható, hogy hamarosan nagyobb formában is szót kap a vállalat életében. Ezt a vállalat vezetői évek óta programjaikban tartják, sőt az új tarján! telephelyen is, a nagyállomás környékén már lassan tető alá kerül a dédelgetett szándék. Itt indítják be az új ofszet rotációs gépet. Az új üzemrészben foglalkoznak már fényszedéssel, kicsiben ofszetnyomással. De várják a termelés növekedését. Ez a vállalat életében határkő. Színes nyomtatásban készülhetnek az újságok, az iskolai könyvek, vagy szolidabb kiadású regények. Ahogy a fekete-fehér tévét felváltotta a színes, olyan jelentős ez a nyomdai termékekben is., A szín hatása nem csupán a tetszetősMost kellenek a fiatalok! Olyan általános iskolával, érettségivel rendelkező fiatalokat vár a vállalat, akikhez köze áll a nyomda világa, szívesen ütnek fel egy könyvet. akik érzik a varázsát annak, hogy a holt betűkből szavak, mondatok, ’ szép és értelmes gondolátok keljenek életre. Az ötvenes évek megtorpanása után fellendülés, dinamizmus állapotát éli a nyomdaipar. Talán ez így természetes. A szellemi gyarapodás ■ egyik igen fontos kelléke, összetevője a modern nyomdaipar., A fejlődő technika számos egykori kézi munkát átvállal. Á szakmunkás fizikailag nem fárad el, de a figyelmére annál nagyobb szükség van. Igen szerteágazóak a folyamatok — a szakmunkás- képzés is. A kézi- és gépszedő, gépmester, könyvkötő mellett már szükség van fényszedőre, cinkográfusra, ofszetmontírozóra, retusőrre, fényképészre. Mindez szakmai képesítést kíván. A vállalat életre szóló programokat kínál. Aki a bevezetőben jelzett nyitottsággal rendelkezik, annak van lehetősége a továbblépésre szakközépiskolában, a könnyűipari műszaki főiskola nyomdai szakán. Lehet technikus, üzemmérnökké válhat. S, akiknek van vezetési készségük, az a vállalat hierarchiájában is méltó szerephez juthat. Nem szakmai sovinizmus, de valóban igaz: a nyomdászszakma szép, alkotó munkát biztosít. Természetesen feltételezi a jó nyelv- és esztétiikai A nyomóformák elkészítéséhez szükséges filmeket Harencsác Beatrix montírozó és Balogh Zsuzsa retusőr állítja össze Barna Alfréd ofszetfényképész a fotók, rajzok és nyomtatott szövegek reprodukcióit nagy teljesítményű fényképezőgéppel állítja elő. ség. de életszerűbb a termék, a dimenziók valóságosabb ér-, zékelést, nyújtanak. Segítik a gyors, könnyed eligazodást. Évente 15—20 millió forintot áldozott nyereségéből ezekre a beruházásokra a nyomdaipari vállalat. Mindenki áldozatot hozott ezért. Vállalva azt is, hogy laposabb marad részesedéskor a boríték. érzéket, a nyugodtságot, az összpontosító készséget. Mivel alkotó munka, nem kísér a monotónia, más szóval a munka itt nem unalmas favágás. A vállalat az alábbi szakmában köt tanulmányi szerződést a jelentkezési sajátosságok figyelembevételével: Képzési forma Képzési Képzés ill. a szakma idő (év) helye i megnevezése Szükséges Beiskoláz- skolai ható végzettség leány fiú Társadalmi ösztöndíjrt/hó Könnyűipari Műszaki főiskola nyomdaipari szak 3 Budapest érettségi X X 700 Nyomdaipari szakközépiskola 4 Békéscsaba 8 ált. X X 400 Fényszedő 2 Budapest érettségi X X 500 Cinkográfus 2 Budapest érettségiX 500 Ofszetmontírozó 2 Budapest érettségi X X 500 Ofszetmontírozó 4 Békéscsaba 8 ált. X X 400 Síknyomó (ofszet-) gépmester 2 Budapest érettségi __ X 700 Síknyomó (ofszet-) gépmester 4 Békéscsaba 8 ált. _ X 400 Ofszetfényképész 2 Budapest érettségi X X 500 Ofszetfényképész 4 Békéscsaba 8 ált. X X 400 Retusőr 2 Budapest érettségi X X 500 Retusőr 4 Békéscsaba 8 ált. X X 400 Magasnyomó és oíszetgépmester 3 S.-torján 8 óit. X 700 Kéziszedő 3 S.-tarján 8 ált. X X 300 Könyvkötő 3 B.-gyarmat 8 ált. X X 300 E porok írója nem afféle bekukkantó a nyomdászat, a nyomdász életébe. Évtizedek óta naponta találkozik vele. Mint gyakorló tipográfus sokat tanult tőlük. Ök is mindig hálásak voltak egy ötletért, egy újdonságért. S, akik kellő tisztelettel, az ismeretek iránti jó értelmű alázatossággal közelednek feléjük, az ' a nyomdászok körében könnyen hazatalál. Vagyis a családba. A napi vagy netán az éjszakai munka sokszor feloldódik egy-egy szakmai vitával, szóviccel.. Naponta lehet találkozni egy érzéssel, amelyet az alkotó munka teremt meg. Amikor összeáll egy újságoldal, egy plakát, ha csak egy pillanatra is, az a, szemet örvendezteti és felemel. Igen, igen, mindez szép, de kínálkozik a megjegyzés is. Piacról él az ember. Kifizetődik? Gondolni lehet a családra, egzisztenciára? Van válasz. Egv kezdő gépmester, (aki nyomtatással foglalkozik) három-négy ezer forintot kereshet. De gyakorlott szakmunkás, pillanatnyilag a hétnyolc ezer forinthoz is eljuthat. Ahogy a közmondás tartja: gyakorlat teszi a mestert. Tehát az anyagi előbbre jutás is így alakul. S a többi a válaszok sorában? Minden kiképzett fiatalt alkalmaz a vállalat. A családalapitók számíthatnak házépítési, illetve -vásárlási kölcsönre. A vállalat évente 300 ezer forintot áldoz erre a célra. A kölcsön kamatmentes. Nem kell évekig üdülési beutalóra várakozni. Berekfürdőn négy család üdülhet turnusonként. A vállalat tervez külföldi csereüdültetést. A KISZ számos kulturális, sport- és szórakozási programot nyújt. Régi a kapcsolata a vállalatnak a szlovákiai harmanyeci papír-} gyárral. A találkozások, közös sportrendezvények, ba-} rátkozások teszik emlékezed tessé az ilyen kölcsönös látó-} gatásokat. A Nógrád megyei Nyomda-} ipani Vállalat 300 dolgozója tavaly 214 millió forint termelési értékét teremtett. Al A monti ozóaszidlnctí Bodnár Wieslawa kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére minden évben nyereségesek voltak. Az utóbbi tíz évben hatszorosára nőtt a termelés. Ez tette és teszi lehetővé az állandó fejlődést, a beruházásokat, azt, hogy Svájcból, más nyugati országokból modern technológiájú gépeket vásároljanak. Ez a biztosíték arra is, hogy aki a jövőjét keresi, az megfelelő szorgalommal meg is találja1 a nyomdászatban. G. E. Biidszenti István ofszetgépmester, az elkészült nyomatot ellenőrzi- képek: kulcsár NÓGRÁD - 1985. január 31., csütörtök
