Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
V Iskola a faluban Visszavágynak, visszamennek r Ersekvadkertre r — Nem tudom, van-e még egy olyan falusi iskola a megyében, amelyikn ;k két ilyen szép sportpályája lenne — büszkélkedik Réti Lajos, az Érsekvadkerti Általános Iskola igazgatója és lelkesen mutogatja sorba az ablakon keresztül, mi, hol' látható. — Ez a közelebbi, ahol most a hóval körülárkolt korcsolyapálya van, salakos. Amaz meg, ahol azt a másik két kaput látja, bitumenes. A napköziseknek csináltunk szabadtéri játékokat, mászó- kákat, sőt még homokozót is. Egy hosszú futópályát is kialakítottunk. A vadkerti sportudvar szép példája a falu erejének. A társadalmi munkának az iskola történetében már hagyományai vannak. Az építéssel kezdődött, tizennégy éve. Akkor is, meg később is, amikor újabb négy tanteremmel bővítették az iskolát, sokat segítettek a téesz, a vállalatok, a szülők. A sportudvar sem készülhetett volna el csak abból a százezer forintból, amit egy pályázaton nyertek erre a célra. A megvalósításihoz kellettek a téesz erőgépei, az apukák, a férfi nevelők munkaereje, szabad ideje. Az udvar nemcsak a tömegsportot, de a versenysportot is fellendítette. Tavaly a fiúk kézilabdacsapata megyei első lett, a lányoké pedig harmadik. — A belső udvarba még akarunk csinálni egy KRESZ- pályát — mondja az igazgató. — Erre azonban most nincs pénzünk. Az okos tervezés, az állandó jobbítási szándék az iskola falaim belül is meglátszik. A szaktamtermi oktatás, amely itt kezdődött elsőként a volt balassagyarmati járás területén, sokat fejlődött. Minden terembe saját tervezésű, házilag .kivitelezett audiovizuális szekrény készült. Benne kapott helyet a magnó, a diavetítő. Az utóbbit ki sem kell venni használatkor,1 mert egy okos ötlet alapján ügyes kezek két síktükröt helyeztek el úgy, hogy a vetített kép a szekrény elejébe épített tej- üvegen jelenik meg. Tejüveggel borították be a falitáblákat is, így nem kell évente újrafesteni. — Nagy gondunk volt, hogy nem készült az épületben könyvtárszoba. Egy folyosórészlet leválasztásával alakítottuk ki — meséli Réti Lajos. — Évente húszezer forintot költünk könyvre, és ebből a jövőben sem akarunk engedni. Már majdnem annyi könyvünk van, mint a községi könyvtárnak, amely- lyel nagyon jó az együttműködésünk. Azon igyekszünk, hogy lehetőleg ne ugyanazokat vásároljuk meg. Mi inkább a szakkönyveket, kötelező olvasmányokat, ők meg a szépirodalmat. Sok iskola megirigyelhetné a vadkerti felszereltségét, de azért itt is van, ahol még szorít a cipő. A technika oktatására szolgáló műhely egy régi, kiszolgált épületben működik, és sajnos még a következő ötéves tervben sincs remény arra, hogy kielégítő körülményeket teremthessenek. Jobb kilátásai vannak az új napközis csoportnak. Az ötszáz gyerek majdnem fele napközis, de a vadkerti munkalehetőségek megnövekedése miatt egyre több szülő dolgozik, s igényli ezt a szolgáltatást. Nemcsak a napközi, hanem sokféle hasznos szabadidős- program foglalkoztatja a gyerekeket délutánonként. Hatvanén tanulnak négy zenetanár segítségével zongorázni, vagy fúvós hangszeren játszani a balassagyarmati zeneiskola kihelyezett tagozatán. Sokféle szakkör működik. Most szövetkeznek az új ifjúsági házzá/ ^z együttműködésre ezen a térep. A tartalmas úttörőélet bizonyítéka, hogy tavaly gyermeknapon megkapták a Kiváló úttörőcsapat címet. Nagy gondot fordítanak az úttörővezetők arra, hogy növeljék a gyerekek önállóságát. Már hosszú ideje egyedül szervizik meg a reggelit: iskolatejet, péksüteményt hoznak a boltból, az ebédlőben feltálalják. Aztán ők adják a kapuügyeletet is. Régi a kapcsolat az öregek napközijével. Ünnepeken és az idősek névnapján mindig kedveskednek virággal, műsorral. Hét végeken ők viszik az ebédet a napköziből haza a faluban lakó rászoruló öregeknek. De nemcsak komoly feladatokat, sok vidámságot is tartogat az úttörőélet. Akik olyan őrsi nevet találtak ki, mint a „17 minő menő mini manó”, azok biztosan gondoskodtak arról is, hogy a hagyományos hétvégi sátoros kirándulásokon, biciklitúrákon, nyári táborokban jóval több legyen a nevetés, mint a sóhaj. Szeptembertől megújult a csapatvezetés. — Szívesen vállaltam a feladatot — mondja Görbe Zsuzsa, aki maga is ennek az iskolának volt diákja. — Igaz, még csak két éve végeztem el a főiskolát Egerben, s mindössze egy éve dolgozom itt, de mindig közéleti ember voltam. Már gyerekként úttörőtanács-titkár. Sokat segítenek a kollégák is, akik nem mint volt diákot, hanem mint partnert, kollégát fogadtak. Örömmel mondhatom, a beilleszkedés nagyon jól sikerült. Nem Görbe Zsuzsa az egyetlen a tantestületben, akit munkatársai mondhatnak tanítványuknak. Négyen vannak. Példájuk bizonyítja, hogy az érsekvadkerti iskola olyan alma mater, ahová visz- szavágynak, visszamennek. Kovács Erika A rejtvénykészítő nagy öregje Balassagyarmaton él Valló Emil, aki a hatvan évvel ezelőtt Magyarországon bevezetett keresztrejtvény készítésének avatott mestere. A magyar rejtvénykészítők doyenje 1928- ban adta közre első saját készítésű keresztrejtvényét, azóta több ezret csinált. Képünkön: Valló Emil munka közben. Magyar—szovjet munkaterv 1985-re szóló filmszakmai együttműködési munkatervet írt alá Kőhalmi Ferenc, a Művelődési Minisztérium filmfőigazgatóságának vezetője és Mihail Alekszand- rov, a szovjet filmművészeti állami bizottság elnökhelyettese szerdán Budapesten a minisztérium épületében. A magyar és a szovjet film- művészeti vezetők tárgyalásokat folytattak az 1984-es filmszakmai kapcsolatokról. Áttekintve a tavalyi munka eredményeit megállapították; hogy folytatódott a gyümölcsöző együttműködés, több szakmai jellegű tapasztalat- cserét, sikeres filmheteket és egyéb filmes programokat is rendeztek. Jelentős eredménynek értékelték a magyar—szovjet koprodukcióban Kálmán Imre magyar zeneszerző életéről az elmúlt hónapokban készített filmet. Megállapodtak abban, hogy tovább bővítik az együttműködési kapcsolatokat. HAZA! TÁJAKON Mezőhegyes kétszáz éve „Kendergyűjtés folyik éppen az egyik hatalmas táblán, summáslányoik dolgoznak veres képű, hízott banda- gazdák vezényszavára, olyan gyorsasággal, s olyan szabályos ütemben, minttia fürge mozgású gépeik lennének”. Ez az idézet Féja Géza Viharsarok című — annak idején, a két viiléigháború között oly nagy port felvert, bírósági ítélettel is sújtott — szociográfiájából való. S ugyancsak ez a könyv írta: „Különös látvány, mintha a kúriák, s úri- lakok, a nyaralók és a kastélyok vándorútra keltek volna, azután' találkoztak Mezőhe- gyeoen, s itt megáll apodta.k, mondván, jó nekik ez a hely”. Mezőhegyes, ez a Békés megyei település az ottani nagybirtok megalapításától — azaz éppen kétszáz esztendeje — bizony sokáig ezt a riasztóan kettős képet mutatta. Egyrészt egy valóságos mintagazdaság teremtődött ott, másrészt meg olyan szegénységben, a nincstelenség legalsó fokán éltek e díszgazdaság kiszolgálói, mint a korabeli Magyarországon is kevesen. Hogyan alakult ki keleti határaink mellett ez a hatalmas társadalmi és gazdasági kontraszt? Létrejöttét az a históriai körülmény magyarázza, hogy az osztrák örökösödési és a hétéves háború következtében mind kevesebb harcra alkalmas ló került nyereg alá. II. József, ez a felvilágosult uralkodó egye- bék között arra is rádöbbent, hogy a monarchia csak akkor őrizheti meg erejét, ha a ló- tenyésztés ismét felvirágzik. Ezért elrendelte, hogy keressenek és találjanak Magyar- országon olyan területet, ahol a lehető legjobb körülmények között szaporodhatnak és nevelődhetnek a paripák. ' Csekonics József vérteskapitáiny volt — maii kifejezéssel élve — a „témagazda”, aki hosszas tájékozódás után úgy vélte, hogy az Alföld középpontjában, a környéknél egy kissé magasabban fekvő síkságon lehet ezt a iótenyésze- taf megalapozni. II. József 1784. december 20-án aláírta ezt az okmányt. 1785- ben megkezdte működését a lótenyésztésre szakosított gazdaság. Akkoriban, mintha gyorsabban mozgott volna a köműveskanáil, mert 1786- ban Csekonics József már A mezőhegyes! községi tanács épülete egy kisebbfajta birodalom uraiként parancsnokolt Mezőhegyesen: több mint háromszáz katona hajthatta nyugalomra ott a fejét és az ötszáz kanca, a húsz törzsmén is kényelmes istállókban abrakolt. A császári-királyi ménes ló- állományát kilenc ménesbe csoportosították, mégpedig származás szerint. Mezőhegyes — nyilván azért is, mert a tenyészethez a táplálékot adó, „-kiegészítő” telepeket is megteremtették — igen gyorsan felvirágzott: elkezdett hullani az az éremeső, amely a békési tájon felnevelt paripák teljesítményét honorálta. Egy évszázad múlva, 1876- ra a lóállomány megkétszereződött, s az ottani gazdálkodás ki-terebélyesedett. A múlt század végén már a szarvas- marhák is szép számmal harapták a békési gyepet, s az állományhoz sertések, juhok is társultaik. Időközben . akkorára nőtt meg a mezőhegyesi gazdaság, hogy jobb híján ketté kellett választani. Egyrészt megmaradt a lótenyészet, másrészt pedig önálló életet kezdett élni minden más á-gazat. Az új elrendezéshez új ember is kellett és ezt a valakit egy fiata-l — megbízatása idején alig huszonnyolc éves — mezőgazdászban, Gluzek Gyulában találták meg. Gluzek Gyula ambiciózus volt, s i-gyekvésének, hozzáértésének köszönhetően hamarosan európai hírű nagyüzemmé nőtte ki magát Mezőhegyes. Érdemeit így lehet summázni: a ta-lajerő helyreállítása céljából sikerrel szorgalmazta a szarvasmarhatartást — egyebek között simen-táll egyedeket hozatott be — és az alföldi falait ipari növényekkel ültette be, termesztett kendert, lent, cukorrépát, és az egész gazdaságot behálózta keskeny vágányú vasúttal, a-melynek vonalai legalább 70 kilométer hosszan kanyarogtak. Mezőhegyes — ez a Maros töirmelékikupakián kialakult löszös talajú birodalom — a-nv- nyiira felfejlődött, hogy az 1873. évi párizsi világkiállításról egy híján tíz ménje tért vissza aranyéremmel. A rekordoknak persze óriási á-ra volt. A föntebb idézett — Féja Géza által leírt — helyzetjelentés arról is szól. hogy micsoda embertelen körülmények között dolgoztak azok a su-m-mások, akik cementprics- csen. tömegszálláson aludtak és keresetük egy béres díjazásának a felét sem érte el. „A sum-más olcsó portéka...” —- írta nevezetes munkájában Féja. Mezőhegyes manapság ismét mint lótenyésztő központ vívja ki a hazai és a nemzetközileg elismert szakértők dicséretét. Az alapítása óta eltelt két évszázad ala-tt ugyanis ez az ágazat bizonyult a leg- gazd-asá-gosabbnak. Lovas nemzet voltunk és máiig lovas nemzet vagyunk? Ha Mezőhegyes mondatja ezt. akikor ma is büszkén elvállal hatjuk e megtisztelő titulust... A. L. Á bokui vár filmszerepben Azerbajdzsán fővárosában a középkori vár sajátságos szabadtéri filmstúdióvá alakult. Falai hajdanán Bakut védték a hódítók támadásaitól, napjainkban kapuit szélesre tárta nemcsak a turisták, hanem a filmrendezők előtt is. Mind az előbbieket, mind az utóbbiakat vonzzák ide a régi korokat idéző épületek, a szűk utcák labirintusai. A várat a filmesek megfelelő színhelynek találták a Kubáról és Mexikóról, Spanyolországról és Olaszországról, Iránról és Törökországról szóló filmek felvételeihez. Történelmi filmeket is forgattak itt. Napjainkban az ősi vár újjászületik. A restaurált ka- ravánszerájokban nemzeti ételeket lehet rendelni, régi zenét lehet hallgatni. Itt működik az azerbajdzsáni szőnyeg- és iparművészeti kiállítás. A vár utcáin évente többször is rendeznek táng- és énekversenyeket, az ősi mesterségek ünnepeit. Könyvespolcra GONDOLAT Kajtár Márton: Változatok négy elemre (szerves kémia). MINERVA Gyógyító tudósok. MAGVETŐ Gosling. P.: Búbánat blues (Albatrosz). HELIKON Szekíű Gyula: Bethlen Gábor. * KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Az utolsó cseppek. Jegyzet. 8.30: Donizetti: Rita. Egyfelvonásos vígopera 9.29: Muzeális lemezeinkből 9.4«: Szólj, szólj sínom! 10.05: A Diákkönyvtár hangszalagon — melléklete lfl.35. Labirintus 10.50: Emlékezetes Hangversenyek 11.39: Wilhelm Meister . tanulóévei 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Nemrég m^g köztünk volt... 13.00: Külföldről érkezett 13.30: Kóruspódium 13.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Csontos Ferenc nagybőgőn játszik 15.00. Zirkuli Péter könyvszemléje 15.30: Zenei tükör 16.05: Révkalauz 17.00: Gyász. Jelenetek Németh László regényéből 17.51: Csajkovszkij: Diótörő — szvit 19.15: Hallgassuk együtt. Liszt-művek 20.02: Közvetítés a Várszínházból Sarah, avagy a languszta sikolya John Murell és Georges Wilson színműve 21.40: Miért írta meg? 22.20. Tíz perc külpolitika 22.30: Nóták 23.00: Rádiócsillagász ,'leshelyen”. 23.15: Zenekari muzsika 4 NÚGRÁD - 1935. január 31., csütörtök 0.10: Gigliola Cinquetti • olasz népdalokat énekel. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05. Hidas Frigyes vokális műveiből 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Berki Géza gitározik 12.30. Mezők, falvak éneke 13.05: Pophullám 13.45: Zenés délután 14.00: Verbunkos muzsika 14.15: Idősebbek hullámhosszán. Dallamok, emlékek. (Ism.) 15.05; Tudományos könyvespolc 15.10. Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Dzsessz Helsinkiből 17.30; Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora 18.30. Slágerlista 19.05: ..Szellő szárnyán.” Huszka Jenő halálának 25. évfordulója alkalmából 20.03: A Poplarisznya dalaiból 21.05: Közkívánatra! 22.37; ,,S aludt a tölgy, a hárs. a nyár...” 23.20: A fcaps 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő Pongrácz Judit. (A tartalomból;- Téli életképek. A pályaudvaron. — Kis községek négy évtizede. — Megy- aszón. — Alsódobszán. — Az első bál előtt. — Tájak, várósok változó arculata. — Eger belvárosa.) 18.00: Eszak-magyarorszá- gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: iskolatévé 8.35: Magvar nveW 8.45: Fizikai kísérletek I. 8.55: Oszfályfőnöki óra 9.05: Angol nyelv 9.20: Élő.múzeum 16.30: Hírek 16.35: A kék nyer. fekete coboly Szovjet rövid fi lm (ism.) 16.55: Képújság 17.00: Tízen Túliak Társasága 17.55: Telesnort 18.20: Magvar külpolitika, 1984. 18.50: Adni érdemes 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Forró szél Jugoszláv filmsorozat. X/8. rész: A találmány. 21.00: Hírháttér. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Emberöltő 18.10: Állatmesék 18.35: Tudományos? Fantasztikus! 18.50: Sorstársak 19.10: Nasa obrazovka 19.30: Évszázadok fúvósmuzsikája 20.00: A találmányok története 20.45: Tv-híradó 2. 20.55: Teleoódium A három Pestőr BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00 síelő a forró nyárban. Tv-játék 21.15; Tudományos magazin 21.55: Operettmelódiák 22.40: Orosz nyelvtanfolyam, 22. lecke 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30. Tv-híradó 20.00; Egy éj Velencében. Tv-operett. (Ism.) 21.30: Időszerű események 21.50: Időjárásjelentés 22.00. Ez történt 24 óra alatt 22.10; Irodalmi magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Bombaió bokszoló. Színes. szinkronizált olasz kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól; Utolsó tangó Párizsban (18). Francia—olasz— amerikai film. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6-tól: Démonok a kertben. Színes spanyol film. 8-tól: Lady Chatt.erlev szeretőié (18). Színes, szinkronizál francia-angol film. — Szécsényi Rákóczi: Yerma (i4). Színes magyar— NSZK-beli film — Kiste- renvei Petőfi Gumi Tarzan. Színes svéd ifjúsági film — Nagvlóc: .Tim Craig. Színes, szinkronizált ausztrál western. — Jobbáevi: Start két keréken. Színes. Szinkronizált amerikai filmvígjáték.
