Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
Megnyílt a stockholmi konferencia új ülésszaka Grinyevszkij szovjet nagykövet felszúlalása r Ä svéd fővárosban kedden megkezdődött az európai bi- ®alom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia új ülésszaka. A keddi ülésen Oleg Gri- jfiyevszkij nagykövét, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában a többi között megállapította: a konferencia két munkacsoportjának megalakulása lehetővé teszi, hogy egyidejűleg vizsgálják a politikai és a katonai jellegű bizalomerősítő intézkedéseket, és megkezdjék az érdemi tárgyalásokat. Ha az Egye,- sült Államok és a többi NA- TO-ország kész a becsületes és az egyenrangú tárgyalásokra, akkor a tanácskozás azonnal behatóan foglalkozhat a napirendi kérdésekkel. Hozzáfűzte: a Szovjetunió javaslatai azt célozzák, hogy gyökeres fordulat következzen be az európai helyzet javulásában, és egyben átfogják a fontos problémák széles ská- Iáját, kezdve attól, hogy *nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert, a nagyobb hadgyakorlatok, illetve csapatmozdulatok bejelentéséig. Grinyevszkij ezután áttért a szovjet küldöttség által beterjesztett munkaokmány ismertetésére, amelynek lényege, hogy a konferencián részt vevő államok kötelezik magukat: nem alkalmaznak felsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképpen egyáltalán nem vetnek be egymás ellen katonai erőt. A munkaokmány javaslatai szerint a felek: — tartózkodnak attól, hogy a konferencia más résztvevőivel szemben katonai erőt bármilyen módon alkalmazzanak, . ami összeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel, különös tekintettel más állam területére való behatolásra, vagy ellene intézett támadásra: — nem fenyegetik a nemzetközi tengeri, légi és kozmikus útvonalak biztonságát azokban a térségekben, amelyekre nem terjed ki nemzeti joghatóság. Kötelezettséget vállalnak arra is, hogy nem alkalmaznak erőt harmadik országok- gal szemben, álljanak akár kétoldalú szövetségiben velük, legyenek el nem kötelezettek, vagy semlegesek. A szerződés résztvevői erőfeszítéseket tesznek az űrfegyverkezési hajsza elhárítása, a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési hajsza beszüntetése, a fegyverzet korlátozása és csökkentése, vailamint a leszerelés érdekében, amely a jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és A francia ellenzék bírálja az elnököt Jacques Chirac, a legnagyobb ellenzéki párt, az RPR elnöke, hétfőn este televíziós nyilatkozatában élesen elutasította a kormánynak az új- kaledóniai probléma rendezésére irányuló tervét, s arra szólította fel a köztársasági elnököt, hogy' ehelyett inkább azt a tervet vegye fontolóra, amelyet az új-kaledóniai jobboldal vezetője terjesztett elő s amely függetlenség helyet inkább önkormányzatot biztosítana Űj-Kaledóniának. Néhány nappal ezelőtt Gls- eard d’Esfaíng volt köztársasági elnök hevesen ostorozta a kormány új-kaledóniai politikáját s kijelentette: Mitterrand elnök „súlyos történelmi felelősséget” vállalna, ha e politika következtében „új Kuba” jönne létre a Csendes-óceán térségében. Chirac televíziós nyilatkozatában továbbá szoros egységre szólította fel az ellenzéki pártokat, s javasolta, hogy az ellenzéki vezetők találkozzanak s dolgozzák ki a jövő évi választási kampány egységes tervét. (MTI) Delhi deklaráció Aligha gyökértelert, még kevésbé visszhang nélküli a r hatok Üj-Delhiben tartott csúcsértekezlete. Gyökerei abból a világszerte tapasztalt óhajból, erednek, amit indiai, mexikói, tanzániai, argentin, görög és svéd államférfiak még a múlt esztendőben fogalmaztak meg. Nevezetesen: az atomhatalmak újítsák föl a leszerelési tárgyalásokat,' fagyasszák be az atomfegyverek kísérleteit, és gyártását. A mexikói, az argentin és a tanzániai elnök, valamint a görög és a svéd kormányfő most elfogadta Radzslv Gandhi indiai miniszterelnök meghívását, s hétfőn egynapos csúcs- találkozón találkoztak Új-Delhiben. A hatok múlt év májusi felhívására ‘Moszkvából kedvező válasz érkezett: a szovjet vezetés üdvözölte a hat különböző politikai orientációjú ország államférfiainak nyilatkozatát. Washingtonban annak idején sajnos, nem talált megfelelő fogadtatásra a kezdeményezés. Most az egynapos csúcs közös nyilatkozat közzétételével zárult. A „delhi deklaráció” ismételten nyomatékkai hangsúlyozza a nukleáris fegyverkezési hajsza megállításának szükségességét, s felhívja az öt atomhatalom vezetőit: szüntessék be a tömegpusztító fegyverekkel folytatott kísérleteket, korlátozzák ezeknek az eszközöknek a gyártását és telepítését. A hat politikus ezen túlmenően azt is szükségesnek tartotta megfogalmazni, hogy a világűr ne váljék a jövő csataterévé, hanem „az egész emberiség hasznára legyen”. Természetes a hatok nem elégednek meg azzal, hogy egy jelentős deklarációt elfogadtak. Annak szövegét — mint a csúcstalálkozót követő nemzetközi sajtókonferencián elmondták — átadták az atomhatalmalk új-delhi nagyköveteinek, s eljuttatják a világ valamennyi állam- és kormányfőjének. Ami a további visszhangot illeti, Üj-Delhi nem marad egyedi' eset a hatok kezdeményezésedben, Papandreu görög kormányfő ugyanis a közeli napokban Athénba vár mintegy ötven politikai személyiséget, akivel ugyanezekről a kérdésekről folytatnak majd eszmecserét, remélhetően bővítve a felhívást helyeslők körét. Annak csak örülni lehet, hogy más-más orientációjú államok a mai feszült világhelyzetben a leglényegesebb kérdésre: a leszerelésre, az atomháború veszélyének kiiktatására összpontosítják figyelmüket, s megtalálják a közös nyelvet. A hatok példamutató kezdeményezése éppen olyan időszakban kapott új erőre, amikor küszöbönáll a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások megkezdése. A „delhi deklaráció” mindenekelőtt azt sugallja: Moszkva és Washington mielőbb jusson közös nevezőre a. tömegpusztító fegyverek korlátozása és csökkentése ügyében, s járuljon hozzá a világméretű enyhülés újbóli térnyeréséhez. A hatok deklarációja ebbe az irányba hat, s a bizalom légkörének helyreállítását szorgalmazza. Gyapay Dénes % NOGRAD - 1985. január 30., szerda a kölcsönösség elvein, a biztonsági érdekek azonos tiszteletben tartásán alapulna. A felek együttműködnek abban, hogy növelik az ENSZ hatékonyságát a nemzetközi viták és konfliktusok békés rendezésében, az agressziók megakadályozásában, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyek elhárításában. Háborús veszély keletkezése és katonai erő alkalmazása esetén sürgős konzultációkat tartanak, egymás rendelkezésére bocsátják a szükséges információkat. A szerződés azonban az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye értelmében nem korlátozná a résztvevők elide- , geníthetetlen jogát az egyéni és a kollektív védelemre. A szerződés nyitott minden más állam számára, és akkor lépne hatályba, ha csatlakozna hozzá a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség minden résztvevője. * A kedden folytatódott stockholmi konferencia munkájáról nyilatkozott Moszkvában újságíróknak Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. Lomejko hangsúlyozta: a Szovjetunió küldöttsége azzal a szándékkal tért vissza a 'svéd fővárosba, hogy erőfeszítéseket tegyen olyan pozitív eredmények elérése érdekében. amely elősegítheti az európai politikai légkör javítását, a katonai szembenállás szintjének csökkentését és a háborús veszély kiküszöbölését földrészünkön. Szilárdan meggyőződésünk, hogy e célok eléréséhez elsősorban úgy lehetne közelebb kerülni, ha a konferencián részt vevő ösz- szes állam lemondana a nukleáris fegyverek elsőként történő alkalmazásáról, s szerződésben vállalná általában a katonai erő alkalmazásáról való lemondást a békés államközi kapcsolatok fenntartását. Az erre vonatkozó szerződés tervezetét éppen a konferencia felújításának napján terjesztette a «résztvevők elé Grinyevszkij szovjet nagykövet, szovjet küldöttségvezető. Vlagyimir Lomejko szólt arról Is. hogy a Szovjetunió meggyőződése szerint a stockholmi konferencián megvan a lehetőség az előrelépésre. Ehhez azonban arra van szükség. hogv a tanácskozás résztvevői közül senki se akarjon egyoldalú katonai előnyöket szerezni, s minden résztvevő kész legyen olyan léoések megtételére, amelyek valóban elősegítik a bizalom és a biztonság erősítését Európában. (MTI) Kényelmes és gyors. A „Rügen”, az NDK komphajóinak egyike. Naponta ötször fordul meg Sassnitz és Trelleborg Sassnitz-T^elieborg Úszó híd a Keleti-tengeren A Svédországba igyekvő magyar turisták jól ismerik az NDK beli Sassnitzból a svéd Trelleborgba és onnan vissza közlekedő komphajókat. Azt azonban kevesen tudják, hogy e hajók bármilyen időjárás közepette, percre pontosan betartják a menetrendet. Az. NDK három komphajójának egyike, a „Rügen” például naponta ötször teszi meg az utat oda-vissza. Peter Seharmberg, a hajó kapitánya szerint ez korábban a lehetetlenséggel volt határos. „Sok-sok tapasztalat és egy jól képzett, harmonikusan együttműködő kollektíva az alapja ennek a teljesítménynek” — mondja. A Királyvonalnak nevezett vízi út tengerészei és tengeri vasutasai — ahogy önmagukat nevezik — tavaly kettős jubileumot ünnepeltek: 75 éve, 1909-ben indult meg itt az első keleti-tengeri kompjárat, és 25 esztendeje, 1959- ben indult útjára a „Sassnitz”, az első NDK-ban készült vasúti komphajó. A tengeri forgalom persze sokkal régibb keletű. Már 1676-ban szállítottak evezős és vitorlás hajók nem hivatalos postai küldeményeket Rügen szigete és Svédország között. A svéd posta 1683-ban indította meg az első rendszeres postajáratot Stralsund és Ystad között. Postagőzösök közlekedtek 1897 óta, 12 éven át Trelleborgból Sassnitzba és vissza. Német—svéd államközi egyezmény írta elő 1907 novemberében a rendszeres kompjárat megindítását, mégpedig a legrövidebb, 107,4 kilométeres útvonalon. A forgalmat akkór — a kikötők megfelelő átépítése után, 1909-ben — 2 svéd és 2 német komphajó bónyolította. A kompok 1910-ben 1700szor fordultak, 7100 utast és 129 700 tonna árut szállítottak. A második világháború után, 1949-ben. az NDK megalakulásának évében 124 ezer tonna volt az áruforgalom az „úszó hídon”. A forgalom ezt követően felgyorsult, ami nemcsak az NDK és északi szomszédja közötti kereskedelem növekedésének tulajdonítható, hanem az egyre szélesedő tranzitszállításoknak Svédország és több európai ország, köztük hazánk között is. Húsz-egynéhány évvel ezelőtt egymillió, 1970- ben kétmillió tonna árut szállítottak a komphajók, tokozott. valy a szállítandó árumeny- nyiség súlya pedig elérte a négymillió tonnát. A Kirá’y- vonal komphajói 1983-ban 274 660 utast, 32 729 személyautót és 620 autóbuszt szállítottak. Közvetlen kocsik közlekednek Berlinbe, Moszkvába, Stockholmba, Malmőbe és Norvégia fővárosába, Oslóba. A Berlin—Malmö közötti út megtételéhez expresszvona- ton ma 10 óra szükséges. Az NDK és Svédország vasutai további fejlesztéseket irányoztak elő, hogy újabb szállíttatókat nyerjenek meg a kompforgalom számára. Az NDK államvasutai a következő években a villamosítás kiterjesztését tervezik. Ez tovább gyorsítja majd a szállításokat és növeli a szállítható árumennyiséget. (gáti) Reagan fogadta Havasi Ferencet Havasi Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, országgyűlési képviselőt, aki amerikai kongreszusi képviselők, az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata meghívására tartózkodik az Egyesült ÁLlamökbcn, kedden Wcshingt ónban fogadta Ro- na’d Reagan amerikai elnök. Havasi Ferenc megbeszélést folytatott George Bush a!el- nökkel és George Shultz külügyminiszterrel, valamint a-z amerikai kormány több más tagjával nemzetközi kérdésekről és a (kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Találkozott az amerikai törvényhozás és az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata több tagjával. A találkozón jelen volt dr. Házi Vencel hazánk washingtoni és Nicolas Saligo az Egyesült Államok budapesti nagykövete. (MTI) Toruni per Halálbüntetést kért az ügyész A toruni perben az ügyész kedden halálbüntetést kért Jerzy Popieluszko varsói pap Javítani kell a sportegészségügyi ellátást (Folytatás az 1. oldalról.) cot, s a sportolók egészségét nem veszéiyeztető, tudományosan megalapozott módszerekkel kell mozgósítani a szervezet tartalékait. Másrészt a kedvezőtlen életmódbeli változások ellensúlyozására célszerű fejleszteni a szabadidő- sportot, s ki kell alakítani ennek orvosi hátterét. E feladatokat a sportorvos - lás nem tudja önerőből meg- oldiaim, az orvostársadalom valamennyi rétegének összefogására van szükség. A sportegészségügyi szervezet évtizedekkel ezelőtt jött létre, sma már nem alkalmas a több százezer versenyző ellátására. Kívánatos, hogy a jövőben az Oktatási mtézménj'ek orvosad és a körzeti orvosok is bekapcsolódjanak a tömegsporttal összefüggő egészségügyi tevékenységbe. A továbbképzés lehetőséget ad a sportorvosi ismeretek elsajátítására, s az érdeklődő szakembereik szakvizsgát tehetnek. A vitában felszólalók kiemelték: a szé'lés körű szakellátásról gondoskodó Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézetben — egységes szemlélet alakult ki a gyógyító-megelőző munkában, s lendületet kaptak a sportegészségügyi kutatások. A központi diagnosztikai tömb létrehozása, s az egységes dokumentáció kialakítása a jövőben tovább javíthatja a sportorvosi munkát. Az egyes megyék között nagy különbségek mutatkoznak az ellátás színvonalában, s vannak olyan megyék is, amelyekben egyáltalán nem működik főfoglalkozású sportszaikorvos. A községék körzeti orvosai sajnos nem rendelkeznék megfelelő sportorvosi ismeretekkel, a rendszeres tovébbépzéseken ugyanis nem szerepel ez a téma. Javasolták a képviselők: az Egészségügyi Közlönyben tegyenek közzé irányéi vöket a gyógyító-megelőző sportegészségügyi alapellátásról. Többen felvetették: az orvostársadalom egy része nem vállalja a sportorvoslás ügyét. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a szakemberek megnyerésére, arra, hogy például az iskOlaorvosoík, a kardiológusok, az ortopéd szakorvosok is kapcsolódjanak be a sportegészségügyi munkába. Mások az életkori sajátosságokat figyelmen kívül hagyó túlzott megterhelés ellen emeltek szót, hangsúlyozva: az élsportnak .a kedvtelésből sportolók széles tömegeire kell alapozódnia. Sokan felijük a mozgástól a gyermekeket, holott a betegségek egy részénél nem a sportolás tiltása a célravezető — figyelmeztettek a felszólalók. A jövőben javítandók az iskolai sportolás feltételei, s az oktatási reformban is nagyobb teret szükséges szentelni a testkultúrának. Mivel az alapellátásban a körzeti,' az iskolai és az üzemorvosok nem látják világosan a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos teendőiket, kívánatos, hogy a jövőben pontosan írják körül sportegészségügyi feladataikat — mutattak rá a felszólalók. A vitában felszólaltak: Kaposvárt Júlia, a bizottság titkára (Budapest), Kiss István (Komárom megye) Nics János (Fehér megye), Rusz Márk (Csongrád megye), Tóth János (Budapest), Vámos Marietta (Pest megye), Zsolnai Mária (Fejér megve), Árky Nándor, az OTSI főigazgató főorvosa, Fűzi István az egészségügyi doisozók szakszervezetének főtitkára, Schmiltt Pál, az OTSH elnökhelyettese, Illés Béla, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője és Varró János, a Fővárosi Tanács egészségügyi főosztályának vezető helyettese. (MTI) elrablásának és meggyilkolásának fő szervezőjére, Grze- gorz Piotrowskira, s 25—25 évi börtönbüntetést a másik három vádlottra: Leszek Pe- kalára, Waldemar Chmielews- kire és Adam Pietruszkára. Az ügyész hangoztatta, hogy a tárgyalás bizonyította a vád megalapozottságát, amely szerint Grzegorz Piotrowski volt százados, Leszek Pekala és Waldemar Chmielewski volt főhadnagyok — a belügyminisztérium egykori m unkatár- sái — különös kegyetlenséggel végrehajtott emberrablást, kétrendbeli emberölési kísérletet és egyrendibelii emberölést követtek el. Felettesük, Adam Pietruszka volt ezredes pedig f elbúj tóttá és segítette őket a bűncselekmény elkövetésében. A vádlottak előre megfontolt szándékkal követték el tettüket, s tudatában voltak annak, hogy ez törvénybe ütközik. Az ügyész politikai provokációnak minősítette a katolikus pap elrablását és meggyilkolását. Kijelentette: „A per nem derítette ki, hogy voltak-e rejtett ihletői az akciónak”. (MTI) I
