Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
Napi kétszázezer darab kifli, zsemle készül a Xógrád megyei Sütőipari Vállalat salgótarjáni siileményesüzemében. A korszerű berendezések kedvezővé teszik a munkakörülményeket, szívesen helyezkednek el itt a pályakezdő fiatalok. Képünkön: Dézsi Ferenc Gábor az alagútkemenc ébe teszi sütésre a zsemlét, — kj — Fogyókúrakampány A nnyi jó tanácsot olvastunk már, ami a fogyókúrára biztatott, hogy sokan ezeket a tanácsokat általánosítva, az élet számos területére kiterjesztették. Bizonyára azért kapom a hentesnél kímélő súlyban a parízert, de valószínű, hogy boromba is azért kerül illegálisan csap- víz, hiszen a szeszkalória ezért hízlal(na). Amikor meg túlszámlázással örvendeztetik meg a bukszámat, akkor a nyilvánvaló céljuk az, hogy támogassák gyenge jellememet: így ugyanis kevesebb pénzem marad arra, hogy hizlaljam magam. Nekem selejtes árut is csak azért adnak el, mert Indiák, hogy ani ideges, az vem hízik. Van aki így emlékszik vissza nagyobb vásárlásaira: hűtőszekrényt vettem, négy kilót leadtam. Otthon vettem észre, hogy hűtőkompresszor helyett olajradiátorral szerelték fel. Senki sem hitt nekem, mindenki tréfára gondolt — én is, csak én nem tudtam rajta röhögni. Színestévévétel — hat kilót én adtam le, hármat a feleségem. A készülék i ég* ma is csak hétfőn 17 és 21 óra között működik. Igaz, hogy csak két éve vettük a tévét. Így van még idő! Mindenesetre már egy éve nem mérem a fogyókúra-teljesítményem, csupán az ad okot némi gyanúra, hogy a■ fiam fűrdönadrágja is túl hosszú már nekem, amikor télvíz idején sínadrágnak magamra öltöm. .lói működik hát a fogyókúrakampány. Ám a munkáid i sem kivétel, az is fogyókúrára van szoktatva. Persze ■nem arra gondolok, hogy már reg engedtünk a negyvennyolcból és : m ahol ma már hivatalosan csak negyven óra he> nte és van, ahol valójában csak harminc, viszont esetenként előfordul, hogy csak huszonöt, de nem folytatom, mert félek tőle, hogy többen meg fognak fenyegetni — természetesen az ősi magyar módszer szerint: névtelen levélben. Rengeteg a módja annak, ahogyan tapasztalni lehet, és sajnos sok még a mód arra is. hogy- a pasztani — legalábbis átmenetileg — érdemes a munkaidőt. Lehet munkaidőt ellopni úgy is, hogy közben meg vannak győződve róla: habos-verejté- kesre dolgozzák magukat.. A számtalan peresztízsértekez- let jó példa erre, amelyeken a ködevésnél csak a szócsép- lés ölt nagyobb méreteket. Azok idnnocsékolása is hatékony szokott lenni, akik lázasan és főleg hosszasan fejlegelik. milyen nagymértékű a- ij egyetértésük és sokszor nemcsak az előttük szólóval értenek egyet, de van aki az utána szólót is ugyanerről biztosítja! Minek szól hozzá az, aki nem gyarapít bennünket sem érdemi észrevétellel, sem akár gyenge javaslattal is? Aki egyetért, az alkalmazza inkább a jól bevált ősi módszert —, ami idömegtaka- rító is — szavazáskor a kellő pillanatban emelje magasba a kezét, lehetőleg csak az egyiket persze. Van ahol több idő jut az „eredményes” értekezletek méltatására, mint az elmaradt eredmények okainak feltárására. Különben nem ismerek annál nagyobb visszaélést a legdrágább idővel, mintha valaki húsz percben adia elő azt, hogy nincs mondanivalóin. Tartozunk annyival legalább azoknak, akik előtt megszólalunk, hogy tömörek legyünk. A tömör beszéd természetes nem lehet unalmas, mert nincs rá idő. Milyen sokan vem tudják: nemcsak a tudásnak, az unalomnak is anyja az ismétlés. Munkaidő-apasztá a „magyar szervezésnek" elkeresztelt módszer is. Ennek az a jellemzője, hogy a legritkább esetben találkozik a munkás, a munka tárgya és a munka eszköze. Valamelyik vagy nem ér oda időben a találkozóra, vagy mire odaért már nem lehet ráismerni. Többnyire azért, mert nem az ért oda amire vártak. Attila, a nagy világhódító hnn vezér után ezt. a szervezést nevezik HUN módszernek is. Röviden úgy lehetne jellemezni, hogy HUN van munka, HUN meg nincs munka. N9 csodálkozzunk ezen, amikor számos munkatársunktól nem kívántunk oly sok ideig komoly munkát, csupán azt, hogy szíveskedjenek megjátszani, hogy dolgoznak. Így volt ez ott, ahol egy ember helyére kettőt tettünk, vagy ahol ketten ellenőrizték a harmadik munkáját. Most meg, amikor mégis munkára szólítjuk őket, van ám halálos harag, fogak csikorgatása és a közeli rokonok intim részeinek emlegetése. Előfordul az is, hojy olyan helyre küldenek bennünket, hogy az enyhén szólva biológiai abszurdum. M inimális követelmény, hogy aki valamibe beleköt, az adjon valami előrevivő, konstruktív, valami haladó, valami zseniális, ugyanakkor azonnal kivitelezhető javaslatot is. Nekem van ilyen: hagyjuk ki a munkaidőt, a munkát a fogyókúra- kampányból! Dr. Gergely Sándor Vásárokra készülődnek Az új esztendő új feladatokat is hozott a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói számára. Jelentős figyelmet fordítanak a piackutatásra. Megkezdték az előkészületeket az idei belföldi és külföldi vásárokra, amelyeken a hagyományokhoz méltóan kívánnak szerepelni. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárón az idén a tavalyihoz hasonló belső és külső területet kapnak, ahol teljes termékskálájukat bemutatják. Az exportpiacok fellelésében és megtartásában jelentős szerepük van a külföldi nemzetközi vásároknak. A tripoli nemzetközi vásárra már elküldték termékeiket Líbiába. Szalagokat, szalagfűrészeket, pántolószalagokat, redőnyrugókat, horganyzott, fényes és műanyaggal bevont huzalokat, acélcsöveket, kovácsolt és sajtolt termékeket állítanak ki Észak-Afrikában. Hasonló termékskálával jelentkeznek áprilisban Svédországban a malmöi nemzetközi vásáron. Ugyancsak áprilisban Moszkvában, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából jubileumi kiállítást rendeznek. Bemutatják a DEXION—Sal- gó elemek felhasználását, kiállítanak szántóvasakat, boronatárcsákat, csákányokat és őrlőgolyókat. A tarjáni kohászok ismét jelen lesznek a hagyományos tavaszi lipcsei nemzetközi vásáron. Termékeiket bemutatják még a damaszkuszi, a zimbabwei, a te- lieráni nemzetközi vásáron és egy genfi szakkiállításon is. Itt elsősorban kovácsolt és sajtolt járműipari termékekkel kívánják öregbíteni a több mint százesztendős Salgótarjáni Kohászati Üzemek jó nemzetközi hírnevét. Pártmegbízatások - párfonkívtilieknek i'icaauj' ucu-ci l l, iui tént, még december elején egy nagy iparvállalat egyil üzemrészében, az ottani párt alapszervezet vezetőségi ülé sén. A vezetőség azt az elő terjesztést tárgyalta meg elő zetesen. amely a beszámol' taggyűlésre készült öt esztendi munkájáról. Nem egy „kéz’ írta az anyagot, többen állították össze; azt a legterjedelmesebb és számomra, kívülálló számára is legérdekesebb részt például, amelv í vállalat gazdasági helyzetéről. a nehézségeikből vak kilábalás lehetőségeiről szólt egy viszonylag fiatal. harmincöt év körüli közgazdás; készítette. Kissé furcsállottam, hogy a vezetőségi ülés végén azt a fiatal, lelkes, ötlettel teli közgazdászt hívták meg a beszámoló taggyűlésre, de ekkor még nem töprengtem sokat a megjegyzésen. Csak az ülés után értettem meg, miről van' szó, amikor kettesben maradtam az alapszervezet titkárával, s megjegyeztem: igazán szerencsés helyzetben van egy ilyen testület, amelynek tagjai között egy ilyen ,,jó fej” akad. A titkár mosolygott: nem. ez az elvtárs nem tagja a vezetőségnek. sőt, még csak nem is párttag. Az igazgatóságon dolgozik, a kereskedelmi osztály helyettes vezetője. Mint kívülállót kérték fél a beszámoló összeállításában való közreműködésre. illetve ugyanezt a vállalati pártbizottság pártmegbízatásul adta neki. Hivatali és társadalmi munkája alapján ugyanis meggyőződtek árról. hogy jól felkészült, nagy tapasztalaid. széles- látókörű, kreatív alkatú, amellett pártonkívüli létére egyértelműen szocialista elkötelezettségű szakember. Pá.rtmunka, pártmegbízatás — egy pártonkivülinek? Az eset, bevallom, meglepett. El is meséltem, mint érdekes tapasztalatot pártmunkás ismerőseimnek. Ám kiderült, nem kuriózumról, nem egyedülálló példáról van szó. Megemlítették például, hogy az egyik nagy lakótelepen működő körzeti pártszervezetben — mint persze másutt is — sok az idős vagy beteg ember, akik nem szívesen hagyják el lakásukat; még a taggyűlések látogatása alól is fel vannak mentve. Őket a körzeti pártszervezet vezetősége — fölváltva, egymás közt beosztva. de bizonyos rendszerességgel, általában félévenként — sorra látogatja. A látogatók elbeszélgetnek az idős kommunistákkal a város. a lakótelep vagy épp az ország dolgairól, arról, amit azok a rádióban-televízióban láttak-hallottak. vagy az újságokban olvastak; elmesélik, miről volt szó a legutóbbi taggyűlésen, mi újság a körzetben; meghallgatják panaszaikat. s ha lehet, segítenek, elintéznek nekik egyet s mást. Mindebben nincs semmi különös, sokfelé dívik ez a szép emberi szokás. Ami itt ebben a gyakorlatban ' többlet: a vezetőség tagjait rendre elkíséri ezekre a látogatásokra a párton kívüli körzeti orvos, egy már maga is a nyugdíjkorhatár felé tartó, egyedülálló asszony. Igaz. az ő - hivatásából eredően, ha hívják, ha szükséges, máskor házhoz megy; ezek az idős párttagok is a betegei. De mégis más az, ha csak vizsgálat céljából, gyógyszert felírni kopogtat be; s más. ha vendégként, beszélgető társként. Mellesleg, ilyenkor páciensei jobban kitárulkoznak, ő jobban ki tudja ismerni betegségük természetét, jobban jut idő tanácsra, vigasztaló szóra, mint egy hivatalos futó vizit alkalmával. Igaz, rengeteg szabad ideje rámegy, de nem sajnálja, szívesen teszi. Jellemző, hogy sok meglátogatott beteg, idős ember úgy tudja, a doktornő is tagja a pártnak. Pedig hát nem „csak” pártmegbízatást teljesít. Az is előfordul nem egy pártszervezetben hogy a Kos- suth-kiadványok terjesztését egy-egy párton kívüli munkatársra bízzák; olyanra, akinek alkatánál, érdeklődésénél. irodai omszereteténél, olvasási kultúrájánál fogva kézenfekvő ez a — lényegében — pártmunka. S van, ahol egy ifjú fotóamatőrt kért meg arra a pártszervezet, hogy állítson össze egy, az intézmény életét-munkáját bemutató fényképkiállítást; s ő hobbiját hasznosítva — szinte boldogan tett eleget a kérésnek, nem meditált arról. hogy ez most számára politikai tevékenység. vagy egyszerűen szórakozás. Végeredményben tehát nem ritka eset, hogy egy-egy párt- • szervezet kérésére pártonkí- vüliek is pártmunkát végeznek. Nem tudni hol, hányán lehetnek; valószínűleg nem nagy tömegekről van szó; de nem is a mennyiség a fontos. hanem maga a tény: az, hogy a szoros értelemben vett pártmunkában sincs áthatolhatatlan. merev válasz- . fal kommunisták és párton kívüli szövetségeseik között. Fölvetődhet természetesen , az a kérdés, hogy ha egyszer ezek az emberek ilyen | lelkesen, odaadóan teljesítik azt. amire a helyi pártszervezet felkéri őket, akkor mi- á ért pártonkívüliiként, miért nem a párt sorain belül teszik ezt? A kérdés jogos. Mellesleg azért is, mert a fenti jó példákkal ellentétben akadnak elszomorító, lehangoló esetek is; olyanok, amikor egyes párttagok kihúzzák magokat a pártmunka, a pártmegbízatások teljesítése alól. Ám a légfontosabb: az MSZMP nvolcszázötvenezres tagsága több mint háromnegyedének van valamilyen pártmunkája. Vagy folyamatos. vagy egyedi, alkalmi, de rendszeresen adott — mindig más és más — megbízatása. Javul a tartós fogyasztási cikkek kínálata Magyarországon a lakások 97 százalékában van hűtőszekrény, 53 százalékában villanybojler, 95 százalékában mosógép, rádió és televízió ped ig néhol kettő is. Az igények azonban jóval magasabbak, mint amennyi a teljes telítettséghez hiányzik: évről évre több tízezer új háztartást rendeznek be a fiatalok, ezenkívül egyre többen szeretnék kicserélni régi gépeiket, készülékeiket az újabb, korszerűbb és energiatakarékosabb típusokra. A kínálat egyelőre nem tart lépést a kereslettel, szerény mértékben azonban az idén tovább növekszik a tartós fogyasztási cikkek kínálata. De, hogy a kérdésre feleljünk: a pártonkívüliként pártmegbízatást teljesítőit! többségének útja — azoké, akik készek vállalni a párttagsággal járó kötelezettséget is, előbb-utóbb természetesen elvezet a párthoz. A bevezetőben említett közgazdászé is: éppen az említettek hatására eszmélt rá a pártszervezet, hogy tnnek az elvtársnak, már rég köztük volna a helye. Az igazság az, hogy csalt két éve jött a vállalathoz dolgozni; korábban is több munkahelyen megfordult. általában olyan hívásoknak engedve, amelyekhez valamiképpen népgazdasági érdek fűződött; ám, de igazi helyét nem lelve, sehol sem tudott annyira megmelegedni, hogy a szükséges ismeretség. a közös munkában-tevé- kenységben eltöltött megfelelően hosszú időtartam alapján ajánlhatták volna. Most már úgy tűnik sínen van. s nyugodt szívvel kérheti felvételét a pártba. A legkevésbé sem vadonatúj jelenség az. hogy párton- kívüliek is végeznek pártmunkát, teljesítenek pártmegbízatásokat; hozzátartozik ez a mozgalom nemes tradícióihoz. Gondoljunk csak azokra az ügyvédekre. ak;k a múlt rendszer osztálybíróságai előtt védték a bebörtön. zott illegális kommunistákat. Azokra az orvosokra, akik bejártak a börtönökbe, s nem csak gyógyulást hoztak magukkal,, hanem Információkat is: vagy kint segítették a lejutottak családjait a Vörös Segély aktivistáiként. És. akik a párt hívó szavára vállalkoztak a háború, a fasizmus elleni fegyveres küzdelemre,' Hetüket kockáztatva vagy fel is áldozva. Nem volta t nind kommunisták, még ha sokuk útja törvényszerűen kivezetett is a párthoz. Nem s szólva azokról, akik a kom- ■nunisták kérésére, élére állva egv-egy helvi közösségnek, seaítették a földosztást, az íiiáépítést. becsülettel védők a néphatalmat az ellenforradalmi támadás súlyos lapiaiban. szervezték a termelőszövetkezeteket és így ovább. Pártunknak megbízatásodat teljesítő szövetségesei át- nenetet képeznek a kommu- íisták és azok között a páron kívüli százezrek között, ikik a tanácsokban és a tö- negszervezetekben tevéken v- ;ednek, mondhatnánk, kettős cöíésben: választóik bizalmául, lakóhelyükön az állam- >olgárok, munkahelyük ;'n lolgozó vagy tanuló társaik rdekeit képviselve; egvszer- mind azonban a párt kérésére s. Kommunisták és párton- dívüliek egyazon közös ügyért lolgoznak végeredménv>en: a szocialista társadalom ■Öltéséért. népünk boldogu’ác áért. Ezért nincs abban emmi különleges, ha párt- nunkát végezni, nártmesbí- latást teljesíteni látunk oár- onkívülieket is. Szervezeti dötelezvényük nincs erre, pi- ■os tagsági könyv nincs a »ebükben, de meggyőződéssel eszik, amit társadalmi fele- ősségérzetiik. közösségi elkiismeretük diktál. Konez István Az ipar és a kereskedelem eddigi tárgyalásai szerint a tavalyinál mintegy 3 százalékkal több. összesen 203 ezer hazai hűtőszekrény kerül forgalomba. Az igényekhez kissé jobban igazodik a kínálat: több lesz a nagyméretű hűtőszekrény és a fagyasztóláda, a keresletet azonban a hazai gyártó nem tudja maradéktalanul kielégíteni. A belkereskedelem a hiányzó mennyiséget részben importból pótolj ja, a kereskedelmi vállalatok is arra törekednek, hogy minél több keresett típusú hűtőszekrényt vásároljanak választékcsere, illetve áruházi cserék keretében. A Hajdúsági Iparművek mintegy 90 ezer, — a múlt évinél 2.5 százalékkal több — automata mosógépet szállít a kereskedelemnek, s a választékot a már ismert csehszlovák és NDK típusok bővítik, összesen 123 ezer automata gépet hoznak az idén forgalomba, de a felmérések szerint a hazai automatákból 20 —25 ezerrel több is elkelne. A hagyományos keverőtárcsás mosógépekből, valamint centrifugákból eddig is kielégítő volt, s az idén is megfelelő lesz a választék. A bojlerek közül az 5 és 10 literesekből igény szerinti a választék, s az 50 literes és ennél nagyobb űrtartalmú készülékekből is 3—4 százalékkal több kerül a boltokba, összesen 125 ezer hazai bollert hoznak forgalomba, noha a belkereskedelem igénye 160 ezerre tehető. Az importkészülékekkel az a gond, hogy gyengébb minőségűek, s jóval több villamos energiát fogyasztanak, mint a hazaiak. NŰGRAD — 1985. január 30., szerda
