Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

fl tanácsok előtt az idei tervek fFolytatás az 1. oldalról) fcály, a Nógród megyei Ta­nács elnökhelyettese és dr. Hütter Csaba országgyűlési képviselő is. Tette mindezt akkor, amikor az idei eszten­dő költségvetése került terí­tékre. Sokszor és sokhelyütt elhangzott már: ez az év sem lesz könnyebb a tavalyi­nál. Szécsénvben is úgy fo­galmaztak, hogy csak a köz­ponti és a helyi érdekek ész­szerű összehangolásával, no meg a rendelkezésre állő fo­rintok legcélszerűbb, legtaka­rékosabb felhasználásával léphetnek előre, amihez nem látható forintokkal — két ke­ze munkájával — hozzájá­rulhat a település apraja- nagyja. Beszéljenek a számok. Szé* iesényben az idén 14 millió 403 ezer forint juthat fej­lesztésekre. Juthat, mert egyelőre még nem született döntés arról az 5 milliós hosszú lejáratú hitelről, amit az ivóvízellátás megnyugta­tó megoldásához igényeltek. Ha ezt nem kapja meg a »szépülő nagyközség, akkor kötvény kibocsátásával pró­bálkoznak majd. A fejlesz- •tési forintokból több mint 7 milliót fordítanak ebben az évben a művelődési ház épí­tésének folytatására. (A ter­melőszövetkezet tavaly 1,5 millió forintot adott a nemes célra. A művelődés házának Építéséhez az idén is hozzá­járul az ELZETT helyi gyá­ra félmillióval, míg a szolgál­tatóipari szövetkezet kasszá­jából 200 ezer forintnyi tá­mogatásra futja — ígéret sze­rint.) A tanács és intézményeinek működtetése kevés híján 39 millió forintba kerül. A mű­ködési költségek között a leg­nagyobb tételt az oktatás képviseli, hiszen a szécsényi iskolák és óvodák fenntartá­sa zavartalan működtetése kereken 15 millió forintba kerül az idén. Az egészség- ügyi ellátás 4 és fél millió fo­rintot kíván. Az idei tervezésnél több­ször is hangsúlyozták Szé- csémyben: a fontosabb dolgok" nak kell zöldutat biztosíta­ni. azoknak a beruházások­nak kell előbb megvalósul­nia. amelyek az egész kö­zösséget szolgálják. Ehhez azonban temérdek társadalmi munkára van szükség: az idén 10 millió forintot terveztek erre — ezt a tanácsülés a költségvetéssel egyetemben jóváhagyta. Nem kevésbé fontos téma volt a tegnapi tanácsülésen az sem, miként felelt meg népképviseleti, önkormányza­ti teendőinek a helyi tanács. A felismerés itt is régi: csak akkor áll a lakosság igazán választott testületé mellé, ha az a döntések előkészítésébe bevonja a választókat, ha a közösséget érintő teendőket vitára bocsátják. Ma már ez gyakorlat a városi jogú nagy­községben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanács és a la­kosság kapcsolata közvetle­nebb, természetesebb lett s ezzel együtt hibái ellenére eredményesebb is az együtt­működés. A tanács elfogadta Földi László tanácselnök beszámo­lóját a testület népképvisele­ti tevékenységéről, elfogadták a tanács és végrehajtó bizott­ság éves munkatervét is. Je­lentést hallgattak meg az időközi választásokról, majd titkos szavazással egyhangú­lag a tanács elnökhelyettesé­vé választották Zagyvái Sán­dort. Döntöttek a falugyűlés idő­pontjáról, amely február 25- én 17 órakor lesz a művelő­dési házban. ' H. Z. * Tegnap tartotta ülését Né- zsa. Nőtincs és Magyarnán- dor közös Tanácsa is. Mind­három helyütt az 1985-ös költségvetés volt a legfonto­sabb téma, de szót ejtettek a testületek népképviseleti te­vékenységéről is. A tanácsok döntöttek a fa­lugyűlések időpontjairól is. A ma gvarnán dóriak választott testületé többek között elfo­gadta a két társközség — Mo­hóra és Cserháthaláp — egy­séges rendezési tervét. Megnyitották Moszkvában a Budapest-napokat r A moszkvaiak képviselői­nek. s a nagylétszámú buda­pesti delegációnak a részvéte­lével megtartott ünnepi gyű­lésen nyitották meg hétfőn ÍWoszkvában, a Rosszija Szál­ló koncerttermében a január I5-ig tartó Budapest-napokat. faá gyű'lé« elnökségében foglalt pelyet az a küldöttség, amely Grósz Károlynak, a budapes­ti pártbizottság első titkárá­nak vezetésével hétfőn délben érkezett Moszkvába. Jelen voltak a szovjet főváros párt- és tanácsi vezetői is, élükön Viktor Grísinnel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jával, a moszkvai városi párt- bizottság első titkárával. A gvűlésen Grósz Károly és Viktor Grisin ünnepi be­szédet mondott. Az ünnepi beszédek elhang­zása után magyar és szovjet művészek nagy sikerű közös koncertjével folytatódott a megnyitóünnepség. (MTT) Beiktatták Reagant r Megváltozott program sze­rint tartották meg hétfőn .Washingtoniban Ronald Rea- jgan elnök és George Bush al­bínók nyilvános beiktatásának ünnepségeit: az erős hideg miatt az ünnepséget nem a szokott helyen, a Capdtolium nyugati frontján, hanem az épület központi csarnokában tartották a kongresszus tag­jainak és kisszámú meghívott­nak .a jelenlétében. Beiktatási beszédében Rea­gan „Amerika megújhodását” ígérte és nevezte meg kor­mányzata céljául. Külpolitikai elképzeléseiről kijelentette: „Komoly erőfeszítéseket kell tenni a fegyverzet érdemi korlátozásáért, egyúttal vé­delmi képességünket és gaz­daságunkat újjáépítve, új technológiákat , kifejlesztve kell megszilárdítani helyze­tünket és segítenünk a mai eavaros világ bókéjénék meg­őrzését”. Az elnök azt ígérte, hogy a kormány folytatja a gazda­ság fejlesztésére, a munkanél­küliség csökkentésére, az inf­láció megfékezésére, az adók csökkentésére irányuló prog­ramját. Alapvető feladatnak nevezte a költségvetési egyen­súly megteremtését, megismé­telve azt a követelést, hogy ezt a programot iktassák tör­vénybe. Ai amerikai külpolitika fel­adatairól szólva az elnök kö­zölte: folytatni kívánják az Egyesült Államok fegyverke­zési programját s ezt azzal Indokolta, hogy „a Szovjet­unió az emberiség történeté­nek legnagyobb fegyverkezési programját hajtotta végre”. A katonai kiadások csökken­tése szerinte csak akkor lesz végrehajtható, ha tárgyalások útján leszerelési megállapodás jön létre. „Ezt a Szovjetunióval foly­tatott tárgyalások útján akar­juk megvalósítani. Nemcsak azt alkarjuk a tárgyalásokon elérni, hogy megvitassuk a nukleáris fegyverék száma to­vábbi növekedésének korlá­tozását. Ehelyett ezek csök­kentését kívánjuk, azt keres­sük, hogyan lehet egy napon minden nukleáris fegyvert el­tüntetni a föld színéről” — mondotta, ám azonnal hozzá­tette, hogy folytatni kívánja az űrfegyverkezési program megvalósítását. Beszédében közvetve azt is jelezte, hogy Washington továbbra is támo­gatni kívánja a neki tetsző rendszereket és ellenforradal­mi csoportokat. Indiai kémbotrány Oj-Delhiből Párizsba érke­zett hétfőn reggel Alain Boi­ler alezredes. Franciaország I indiai helyettes katonai atta­séja, akit az indiai sajtó a kirobbant kémbotrány kulcs­emberének tart. A diplomatát kormánya „konzultációra” hívta vissza Párizsba. Sankarrao Csáván indiai belügyminiszter hétfőn a par­lamentben megtette kormánya első hivatalos állásfoglalását a botránnyal kapcsolatban. Azt mondta, hogy az „egyik nagy­hatalom ügynöke” elhagyta Indiát, miután kiderült a kémkedésiben való részvétele s kormánya visszahívta. A Patriot szerint összesen hat — amerikai, francia és nyugatnémet — diplomatát szólítottak fel az Indiai Köz­társaság elhagyására. Az Egye­sült Államok és az NSZK nagykövetsége hétfőn tagadta a helyi sajtó állításait. A Hindustan Times értesü­lése szerint tizenkét kormány- tisztviselőt letartóztattak, ha­tat kihallgatás céljából őri­zetbe vettek. A lap úgy tud­ja: a kihallgatások megerősí­tették, hogy egy Üj-Delhiiben dolgozó indiai üzletember szolgáltatta ki az ország leg­féltettebb katonai titkait. Zail Szing indiai elnök fel­szólította a kémkedési ügyben érintett államokat: hagyjanak fel az India destabilizálását célzó tevékenységükkel. Lengyel—amerikai rendszeres légvárat Hamarosan újból lesz rend­szeres légi összeköttetés Len­gyelország és az Egyesült Ál­lamok között — jelentették be hétfőn Varsóban. A LOT Lengyel Légiforgalmi Vállalat sajtóértekezletén közölték, hogy áprilistól hetenként két­szer, később, a nyári csúcs­forgalom beindtflásával heti hét. alkalommal indít járatot s LOT Varsó és New York között. Ugyanilyen sűrűséggel fognak repülni a Panam ame­rikai légitársaság gépei is. A rendszeres légiforgalom |981 vége óta szünetel a Két ország között, amikor • az Egyesült Államok a lengyel- országi szükségállapot beve­2 NÖGRÁD - 1985. ]< zetése miatt egyoldalúan meg­szüntette az amerikai gépek lengyelországi repüléseit, s megtiltotta, hogy lengyel lég'- járatok leszállhassanak az amerikai reptereken. A légiforgalmi korlátozás megszüntetésével újabb len­gyelellenes „szankció”. lett a múlté. A legfontosabb korlá­tozó intézkedések, amelyek a legnagyobb károkat okozzák Lengyelországnak — mint a legnagyobb kedvezmény elvé­nek megtagadása, az import­hitelek letiltása és a -modern technológiát képviselő termé­kek lengyelországi kivitelének lilaima — továbbra is érvény­ben vannak. inuár 22., kedd } Antonov miniszterelnök-he­lyettes vezetésével szovjet gazdasági küldöttség tárgyal a nyugatnémet fővárosban. A tervek szerint Antonov ma találkozik Kohl szövetségi kancellárral és Genscher kül­ügyminiszterrel is. önmagá­ban már ez a tény is egy­értelműen jelzi: milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak az NSZK-ban a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok­nak. Természetesen még korai lenne azt taglalni, milyen eredmények várhatóak a mostani megbeszélésektől. A látogatás jelentősége azon­ban mindenképpen túlmutat egy rutinszerű kétoldalú gaz­dasági tárgyaláson. Ha íigye­Grósz Károly Moszkvába utazott NSZK , Ujesztendő — régi gondok Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára hétfőn — delegá­ció élén — Moszkvába uta­zott. A küldöttség tagja Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke. Búcsúztatásukon a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A küldöttség részt vesz a budapesti napok moszk­vai rendezvénvsorozatain. (MTI) Oláh István vezérezredes Prágába utazott Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter és Kár­páti Ferenc altábornagy, po­litikai főcsoportfőnök, mi­niszterhelyettes hétfőn a reg­geli órákban elutazott Prágá­ba Martin Dzur; hadseregtá­bornoknak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság szövetségi gyűlése népi kamarájának képviselője te­metésére. (MTI) ★ Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter és Kár­páti Ferenc altábornagy, po­litikai főcsoportfőnök, mínisv terhelyettes, hétfőn az esti óráiban visszaérkezett Prágá­ból. (MTI) Harcok Salvadorban A Salvadort Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítá­st Front (FMLN) egységei va­sárnap felrobbantottak az or­szág északkeleti részén fek­vő Morazan tartományban egy stratégiai fontosságú hi­dat. A Torola folyón átívelő híd volt az egyetlen össze­köttetés az ország belseje és a tartomány északi része kö­zött, ahol jelenleg a hadsereg 4 ezer katonája folytat tiszto­gató hadműveleteket. A ..Torola—V” fedőjelű ak­cióban részt vesz a hadsereg több különlegesen kiképzett zászlóalja is. A hidat a geril­lák az elmúlt években már kétszer felrobbantották, s a mostani hadműveletek során megerősített védelem sem tudta megakadályozni lerom­bolását. Az FMLN néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy sza­kadatlanul zavarni fogja a forgalmat az ország főútvo­nalain. Bár a hadsereg jelen­tős erőket mozgósított az utak és a hidak védelmére, az országból érkező hírek szerint a hét végén gyakor­latilag teljesen leállt a for­galom a Csendes-óceán part­ja mentén húzódó főúton és a pánamerikai autóút Salva­dort szakaszán. Kohl kancellár, külügyminisz terével, Genscherrel Jó két esztendő telt el az­óta, hogy a jobboldal került kormányra az NSZK-ban. Nagy lendülettel indultak an­nak idején, diadallal és ígé­retekkel, hogy más és jobb úton haladnak, mint elődeik. Mi történt hát attól kezdve, hogy átvették a hatalmat a szociáldemokraták vezette együttestől? Hosszú éveken át, még mint ellenzékiek, keményen bírálták az akkor kormányzó szociáldemokratákat, amiért azok (részben a szociális ki­adások fedezésére) gyors ütemben növelték az állam- adósságot. Amiért nem adtak kellő ösztönzést a beruházá­sokhoz, túl sok állami be­avatkozást engedtek a gaz­dasági életbe, és ez okból is nőtt a munkanélküliség. Az­óta kétségtelenül javultak a költségvetés arányai, az ad­digiaknál kisebb összeggel emelkedett az államadósság. Az árak a múlt esztendők­höz viszonyítva szilárdultak; csillagászati összegeket mu­tat a vállalati haszon, sza­porodtak a beruházások. Van azonban néhány de... Min­den ígérgetés ellenére az óri­ási profitok nem hoztak ma­gukkal olyan beruházásokat, amelyek révén új munkahe­lyek jöttek volna létre — változatlanul több mint két- millióan vannak munka nél­kül. Az államháztartás mér­lege a szociális juttatások ro­vására javult; és az adóked­vezmények a nagy jövedel­műeknek hozták a több előnyt. Egészében javult ugyan a nyugatnémet gazda­ság összképe, de ez csak kis részben tulajdonítható kor­mányintézkedésnek, nagy egé­szében a nemzetközi kon­junktúrának köszönhető. A •nyolcvanas—kilencvenes évek nagy gazdasági kérdéseire a Kohl-kormány éppen úgy nem tudja a választ, mint elődei. A külpolitikát tekintve ösz- szetett a kép. A jobboldal szorosabban zárkózik föl az amerikaiak mögé, mint a szo­ciáldemokraták. Ezt mutatja feltétlen részvételük a rafcé- tatelepítésben és a különböző NATO-tervek megvalósításá­ban. Kivéve egyet — a vi­lágűr militarizálását. Ez utóbbi a Kohl-kormányt ép­pen úgy nyugtalanítja, minta többi nyugat-európai politi­kust, s ebben az aggodalom­ban több rejlik, mint egyfaj­ta, számukra- túl költséges fegyverkezési mód elvetése. Több nyomós okból is bírál­ják Washington „csillaghábo-- rús” elgondolásait. Kétségte­lenül felébredt bennük ezzel kapcsolatban az a félelem is, hogy ha az Egyesült Államok megteremti magának az ab­szolút elektronikus rakétael­hárítási rendszert, kevesebbet fog törődni szövetségesei „vé­delmével”. De ennél is töb­bet nyom a latba az a nyu­gat-európai tudat, hogy az űrfegyverkezés olyan hallat­lan méretű versenyt indíthat meg a nagyok között, ame­lyet ők nem tudnak követni,’ s amely kiszámíthatatlan ve­szélyekkel jár. S egy konf­liktus első áldozata minden­képpen Európa lenne. Mind­emellett Bonn, London, Pá­rizs, Róma ragaszkodik a keJ let—nyugati együttműködése hez. Ez az oka annak, hogy mielőtt Andrej Gromiiko és George Shultz Genfben ta­lálkozott, Helmut Kohl. és Margaret Thatcher Washing­tonba utazott és szavát vette Reagan elnöknek: minden fontos döntés előtt konzultál nyugat-európai szövetségesei­vel. Vannak tehát pozitív vo­násai is a nyugatnémet korJ mány tevékenységének, de építőbb jellegűek azok az el­képzelések, amelyeket mind bel-, mind külpolitikai szem­pontból a szociáldemokraták és a Zöldek táplálnak. Kü­lönböző fokozatokban ugyan; de határozottabban bírálják az amerikaiakat, és önálló el­gondolásaik vannak az egyes nemzetközi problémák meg­oldására. Rakétaellenesek és jobban megértik a szocialista országok megfontolásait, ér­dekeit, mint a polgári jobb­oldal. Ami a nyugatnémet belső helyzetet illeti, Kohl- éknál közelebb állnak az át­lagemberhez, de elképzeléseik bizonytalanok. A szociálde­mokraták még mindig nem dolgozták ki átfogó gazdasá­gi-szociális programjukat, a Zöldek pedig meglehetős utó­pisztikus követelésekkel lép­nek fel. Az idén néhány tartományi választásra került sor az NSZK-ban. Valamennyi pró­bamenetnek tekinthető, köz­benső ítéletmondásnak a parlamenti pártok — tehát kormány és ellenzék — mű­ködése fölött. Változást azon­ban aligha hoznak majd. A kormányzó keresztényliberális koalíciónak még két éve van, addig biztosan ül a nyereg­ben. Tatár Imre Kölcsönhatás lembe vesszük, hogy néhány nappal ezelőtt fejeződtek be a magas szintű szovjet—ameri­kai gazdasági tárgyalások is, azt állapíthatjuk meg: a Szovjetunió és a vezető nyu­gati hatalmak kereskedelmi kapcsolatai biztató fejlődési szakasz elé nézhetnek. De hát miért is a feltételes mód? A kelet—nyugati gazdasá­gi kapcsolatok az elmúlt években ellenálltak a Wa­shingtonból érkező hideghá­borús szél járásnak, a világ­politikai feszültségnek. Érde­mes emlékeztetni rá, hogy a nagyon bonyolult, egyenesen rossz politikai légkörben olyan megállapodások szület­tek, mint a Szovjetunió és több nyugat-európai ország (az évszázad egyik nagy üz­letének minősített) gázügyle­te. Hogy a politikai kapcso­latok alakulása a legközvet­lenebbül kihat a gazdasági- kereskedelmi együttműködés­re, ezt alighanem felesleges lenne bizonygatni. Ebben az értelemben a Genfben lét­rejött szovjet—amerikai meg­állapodás, s méginkább a folytatása jótékony hatással lehet a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági kapcsolataira. De ez a folyamat nem egy­irányú utca, a politika és a gazdaság szférája között köl­csönhatás érvényesül, s az utóbbiak is visszahatnak az előzőre. És az elmúlt évek arra is szolgáltattak tanulsá­got, miként lehet gazdasági zavarkeltéssel rontani a poli­tikai klímát. Akár az Egye­sült Államok- kudarcot val­lott szovjetellenes gabonaem­bargójára. akár a fejlett technológia Kelet-Európába irányuló exportjára vonatko­zó amerikai ihletésű korláto­zásokra gondolunk, mind egy­értelműen olyan lépés, amely gyökeresen ellentmond a sza­badkereskedelem odaát oly gyakran magasztalt alapelvei­nek. Győri Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents