Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

A Minisztertanács közleménye a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a lakossági jövedelmeket érintő intézkedésekről 'Ä kormány — az 1985. éri népgazdasági terr előirányza­taival összhangban — döntést hozott több termék és szol­gáltatás fogyasztói árának, illetve díjának január 21-i ha­tállyal történő emeléséről, és ezzel egyidejűleg szodál- és népesedéspolitikai, valamint más, a lakossági jövedelme­ket érintő intézkedéseket hozott. koksz mázsánként 196.40 fo­rintról 253,30 forintra drágul. A háztartási tüzelőolaj lite­renkénti ára 4,80 forintról 6.20 forintra nő. A fűtési cé­lú felhasználás korlátozása érdekében a propán-bután gáznál idényár kerül beveze­tésre. Így például a 11.50 ki­logramm töltésű palackban a propán-bután gáz kilónkénti ára fűtési idényben (október 15. és április 15. között) 4.40 forintról 6,60 forintra, a fű­tési idényen kívül 4,40 fo­rintról 4,80'forintra nő. A távfűtés fűtési idényre vonatkozó légköbméteren­kénti díja január 21-től 23,40 forintról 28,80 forintra, a táv- melegvíz-szolgáltatás vízköb- méiterenkénti díja pedig 10,20 forintról 13,50 forintra emel­kedik, A villamos energia kilowatt­óránként országosan egysége­sen, 25 fillérrel drágul. A külön mért éjszakai áram ta­rifája kilowattóránként 60 fillérről 70 fillérre nő. A vil­lamos energiánál és vezetékes gáznál a felemelt díj a már­cius 21-e után leolvasott fo­gyasztásra érvényes. A postai szolgáltatások díja átlagosan mintegy 85 száza­lékkal emelkedik. Ezen beilül nagyobb mértékben nőnek a levél és levelezőlap bérmen­tesítési díjai. Például aszab- Ványméretű levélé 2 forintról 4 forintra, a levelezőlapé 1 forintról 2 forintra nő. Kisebb mértékben emelkednék a bel­földi postautalványok, a cso­magok házihoz kézbesítése, a szocialista országokba szóló küldemények, valamint a pos­tai küiönsaoigáItatások díjté­telei. A váróét köéWkedésl dijak február 1-től differenciáltan emelkednek, átlagosan 55—60 ezáaalékkal. A vonaljegyek ára kétszeresére, az általános havi bérletek közül a villa- mosfoérleték ára Budapesten 45 forintról 75 forintra, a kombinált bérleteké Budapes­ten 110 forintról 170 forintra, vidéken ezzel arányosan emel­kedik. A tanuló-és nyugdíjas- bérletek ára nem változik. A január 21. után megjele­nő könyvek fogyasztói ára átlagosan 7 százalékkal emel­kedik. A tankönyvek fogyasz­tói ára nem változik. I. r 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói ár­színvonal 7 százalékkal emel­kedhet, ezen belül mintegy 3 százalékot képviselnek a ha­tósági, központi áremelések. Az áremeléseket a költség- vetés egyensúlyának megőr­zése, az ésszerű, takarékos energiafelhasználás elősegí­tése, a termelési költségek emelkedése és ez ártámoga­tások mérséklése teszi szük­ségessé. A tej és tejtermékek átla­gosan 28—29 százalékkal drá­gulnak. Ezen belül a tehén­tej ára 27, a sajtoké átlago­san 40, a tejfölé 17, a tehén­túróé 34 százalékkal emelke­dik. A tehéntej literenkénti éra 6 forintról 7.60 forintra, a 10 dekagrammos teavaj ára 6 forintról 7.70 forintra, a sajtok közül például a trap­pista sajt kilogrammonkénti ára 53 forintról 77 forintra emelkedik. A Ráma margarin ára 13,80 forintról 17,50 forintra emelkedik. A cukor fogyasztói ára át­lagosan 16 százalékkal lesz magasabb. így például a nor­mál kristálycukor kilogirai»- monfcénit 21,50 forimit helyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek kö­zül a húskonzervek, a húsos ételkonzervek és halkonzer­vek 9—10 százalékkal, gyorsfagyasztott húsok és hú­sos ételek 16—18 százalékkal, r gyümölcskonzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hústalan félkéss ételek 'll—12 százalékkal drágulnak, így például a 16,10 forintos húskonzerv ára 17,80 forint­ra, a gyorsfagyasztott 20 de­kás bélszínroló ára 18,50 fo­rintról 21,30 forintra, a fél­kilós gyorsfagyasztott zsenge z*Mborsó ára 20 forintból 22.60 forintra emelkedik. Nö­vekszik egyes zöldsévatanú konzervek ára is. így példá­ul a 18,70 forintos (5/4-es üveg) csemegeuborka ára 20.20 forintra, az 5.70 forin­tos (1/10-es! paradicsomsűrít- ménv ára 6.10 forintra emel­kedik. A bébiételek ára nem változik Az édesipari termékek át­lagosan 5,5 százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 szá­zalékkal, a csokoládé 5—6 százalékkal, a hazai kakaó­porok 15 százalékkal drágul­nak. Így példáu] a 10 dekás töltött málnaízű cukorka ára 4.30 forintról 4,70 forintra, a 20 dekás Aranykakaópor ára 28.60 forintról 33.50 forintra, a 10 dekás táblás ét- és tej- csokoládé ára 20 forintról 21 forintra emelkedik. Számos édesipari termék, köztük a háztartási keksz, az egyéb bevonat nélküli kekszek és a diabetikus csokoládé ára nem Változik. Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednek a vendéglátóipar és a munka­helyi étkeztetés árai is. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelke­dést, vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkez­nek, átvállalhatják. A gyer­mek-, diák- és szociális in­tézmények étkeztetési térítési díjai nem változnak, a költ­ségemelkedést az állam meg­téríti. A szén, a brikett, a tűzifa, a vezetékes gáz és a távhő­szolgáltatás ára, illetve díja átlagosan 25. a koksz, a ház­tartási tüzelőolaj és a propán- bután gáz ára átlagosan 30, a villamos energiáé átlag 18 százalékkal emelkedik. tgv né'dául Budapesten 1 mázsa kevert szén 45.10 forintról 5« so forintra, a dorogi bri­kett 75 °0 forintról 94 forint­ra. a tűzifa mázsánként 78 forintról 97,50 forintra, a dió­A színházak és zenei intéz­mények, a cirkusz, a varieté, valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15 száza­lékkal emelkednek. Az áreme­lés differenciáltan és fokoza­tosan valósul meg. A már el­adott bérletek ára nem válto­zik. Április elsejével emelked­nék a SZOT üdülési díjai is, a főszezonban napi 12 forint­tal, a szezonon kívül napi 7 forinttal, átlagosan 10—15 százalékkal. A személygépkocsik fogyasz­tói árai az I. negyedév folya­mán az importbeszerzési árak növekedése miatt átlagosan 3—4 százalékkal, típusomként eltérő mértékben fognák nö­vekedni. II. A lakosság 1985. évi jöve­delmeinek meghatározása az áremelkedések figyelembevé­telével történt. Ennek alapján 1985-ben a lakosság munká­ból származó jövedelme 8 szá­zalékkal, pénzbe ni társadalmi jövedelme 9 százallékkal emel­kedik. Az átlagkereseték — a bér- és keresetszabályozás rendszere, egyes bérintézke­dések. valamint a bérprefe­renciák felhasználásának együttes hatására — 7—7,5 százalékkal nőnék. Januártól — az év elején szokásos automatikus nyug­díjemelésen félül — havi 80 forinttal kiegészülnek a 3000 forint alatti nyugdíjak, nyug- díjjellegű ellátások, a há-> zas társi pótlék, a gyermek­gondozási segély. Gyermeken­ként havi 40 forinttal egé­szül ki a családi pótlék, az egygyermekeseknek fizetett jövedelempótlék, valamint az ösztöndíj. A három- és több- gyermekesek családi pótléka gyermekenként havi 70—120 forinttal nő, így a pótlék gyermekenkénti összege egysé_ gesem havi 840 fönkit less a nagycsaládosoknál. A meg­emelt nyugdíjakat januárban folyósítják. A megemelt csa­ládi pótlékot és ösztöndíjat az érintettek első alkalommal februárban kapják kézhez. Az aktív dolgozók személyre szó­ló árellentételezésben, nem ré­szesülnek. Ugyanakkor a munkáltatók — bérfejlesztési lehetőségeik terhére — min­den alkalmazottjuknak havi 50 forint feltétel nélküli bér­emelést adhatnak. Családonként 40 ezer fo­rinttal nő a három, és több- gyermekesek lakásépítéséhez T a i e k o z t a t o az egyes társadalombiztosítási Intézkedésekről Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság a Minisztertanács közleményé­ben ismertetett társadalombiz­tosítási intézlkedésékről a kö­vetkező tájékoztatást adja: Az év elején szokásos, auto­matikus nyugdíjemelésen felül havi 80 forint kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok és rendszeres, nyugdíjszerű ellá­tásban részesülők, akiknek a nyugdíjuk (ellátásuk) 1984. december havi összege a 3000 forintot nem haladta meg. A havi 3000 forintot meg nem haladó nyugdíjak január 1- től, az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés összegére is te­kintettel, tehát összesem havi 180 forinttal emelkednék. A kiegészítést — az ismertetett feltételekkel — azok is meg- kaoják, akiknek ellátását a jö­vőben állapítják meg. Ugyancsak havi 80 forinttal kerülnék emelésre a mini­mumnyugdíjak. a házastársi pótlék és a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátások, to­vábbá a sorkatonák hozzátar­tozóinak járó családi segé­lyek. Kiegészítés (emelés) ugyan­azon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintet­tek külön kérelem nélkül, már 1985. január hónapra já­ró nyugdíjukhoz megkapják. ár 1-től ezen túlmenően fel­emelésre kerül a három- és többgyermekesek, a súlyosan fogyatékos, az állami gon­dozásba vett gyermeket eltar­tó szülő (nevelőszülő), továb­bá a kétgyermekes -egyedül­állók családi pótléka. Ez utób­bi intézkedés az említett kör­ben a családi pótlékok össze­geit eltérő mértékben érinti, ezért az áttekinthetőség érde­kében a következőikben ismer­tetjük az 1985. január 1-től érvényes családi pótlék-össze­geket. A családi pótlék havi összege gyermekenként összesen egy gyermek után, a gyermek hatéves koráig egy gyermek után, 410 Ft 410 Ft egyedülállónak egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két 710 Ft 710 Ft gyermek után járt a családi pótlék 710 Ft 710 Ft két gyermek után 710 Ft 1420 Ft két gyermek után, egyedülállónak 840 Ft 1680 Ft három gyermek után 840 Ft 2520 Ft négy gyermek után 840 Ft 3360 Ft öt gyermek után 840 Ft 4200 Ft hat gyermek után és minden további gyermek 840 Ft 5040 Ft után 840 Ft 1985. január l-től egy, 6 éven felüli gyermek után családi pótlékra nem jogosult szülő havi 240 Ft jövedelempótlékot kap. NÖGRÁD — 1985. január 19., szombat és -vásárlásához nyújtott álla­mi támogatás. Az egyetemi és főiskolai hallgatók januártól jogosul­tak a gyermekgondozási se­gélyre. Az általános iskolai diákétkeztetés nyersanyag- normája étkezésenként 1 fo­rinttal nő, az emelkedésit a költségvetés fedezi. A táppénz és a terhességi­gyermekágyi segély számítá­sának alapjává a nyugdíjjáru­lék nélküli (neftó) kereset válik. A táppénz mértéke a pályakezdők számára is 75 százalék lesz. Ennél nagyobb, 80 százalék lesz a táppénz a betegállomány 31. napjától, és 85 százalék a 91. napjától. A kórházi ápolás idejére nem vonnak le a táppénzből, erre az időre is a teljes táppénz jár. Az új táppénzszámítás a januártól betegállományba kerülőkre érvényes. A táp­pénzrendszer módosítása összességében ugyan mérsékli a táppénzkifizetést, de ked­vezőbb a hosszabb ideig tartó betegállományban lévők és a kórházi ápolásban részesülők számára. Februártól 50 százalékkal emelkedik a szakmunkásta­nulók ösztöndíja. Március 1-től életbe lép a gyermekgondozási díj rend­szere. A díjra az egy éven aluli gyermeket nevelő és a március 1. után szülő anyák jogosultak. Mértéke általában a táppénznek felel meg, de nem lehet kisebb a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori minimumánál, s nem lehet nagyobb annak kétszeresénél. Ennek alapján 1985-ben a gyermekgondozási díj 2250— 4500 forint között állapítható meg. A gyermekgondozási díj az anya nettó keresetével azonos összegű akkor, ha az utóbbi nem éri el a havi 2250 forintot. Az intézkedés annak a folyamatnak első lépése, melynek nyomán a gyermek- gondozási segély fokozatosan az anya keresetével arányos Juttatássá alakul át. A gyer­mekgondozási díj egyéves koron túli kiterjesztését a VII. ötéves terv időszakában tervezik. Szeptember 1-től 4 héttel emelkedik a terhességi-gyer­mekágyi segély (szülési sza­badság). 2500 forintról 4000-re nő az egyszeri anyasági se­gély. A gyermekápolási táp­pénzt szeptembertől az eddigi 6 éves korral szemben a gyermek 10 éves koráig ve­hetik igénybe az arra jogo­sultak. (MTI) X rsMádlpótl ék-emelések Megszüntetik az öt- és több­gyermekeseknél eddig alkal­mazott degresszív családi pót­lékot. A súlyosan fogyatékos, továbbá a nevelőszülőhöz kihelyezett, állami gondozás­ba vett gyermek után a csa­ládi pótlék összege januári­tól 1 040 Ft-ra emelkedik. A felemelt családi pótlékot a szokásos időben, február első napjaiban folyósítják, a családi pótlékra jogosult nyugdíjasok pedig a felemeli összeget már a január havi nyugdíjukkal megkapják. Január 1-től a gyermek- gondozási segélyhez járó ha­vi 360 Ft kiegészítés ha­vi 80 forinttal emelkedik, így az első gyermek után 800+440, a második gyermek után 900+440, a harmadik és minden további gyermek után 1 000+440 Ft gyermekgondo­zási segély jár. 1985. január 1-től változá­sok történtek a táppénzrend­szerben. Eszerint csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) kereseteket lehet fi­gyelembe venni a táppénz kiszámításánál. A rendelkezés végrehajtása úgy történek, hogy a keresetekből a tény­legesen havonta levont nyug- díjiárulékot figyelmen kívül kell hagyni. A rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1984. december 31-e után válnak keresőképtelenné. A folyama­tosan táppénzben részesülők jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések alap­ján kapják a táppénzt. A táp­pénzhez járó havi 310 Ft ún. általános bérpótlékot tovább­ra is folyósítani kell. Az el­mondottakat kell alkalmazni a terhességi-gyermekágyi se­gély kiszámításánál is.' Azokat a betegeket, akik 1984. december 31-e után ke­rülnek kórházba, a kórházi ápolás Idejére — szemben az eddigivel — teljes táppénz illeti meg. összhangban a táppénzt érintő rendelkezés­sel 1985. január 1-től a ter­hességi-gyermekágyi segély­nek is teljes összege jár a kórházi ápolás tartamára. Előnyösen változik a táp­pénz mértéke azoknál a be­tegeknél is, akik hosezabb Időn át vannak táppénzes ál­lományban. Azok esetében, akiknek a keresőképtelensége 1984. december 31-e után kez­dődik, a keresőképtelenség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. napjától újabb 5 száza­lékkal magasabb mértékű táp­pénz jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik­nek a táppénzét az elért ke­resettől függetlenül, meghatá­rozott összegben, illetve meg­határozott össszeg alapulvéte­lével állapítják meg, és azok­ra sem, akiknek a táppénz­alapjából nyugdíjjárulékot le­vonni nem kell. A pályakezdő fiatalok táp­pénzjogosultsága úgy módo­sul, hogy január 1-től kez­dődően az. aki 18. életévé­nek a betöltése előtt válik keresőképtelenné, vagy isko­lai tanulmányainak a befeje­zését követő 180 napon belül biztosítottá válik és kereső- képtelenségéig megszakítás nélkül biztosított akkor is 75 százalékos mértékű táppénzre jogosult, ha nincs kétévi megszakítás nélküli biztosítá­sa. A hdeszabb megbetegedés esetére biztosított kedvez­ményre tekintettel a jövőben a jutalom után a táppénz az év végi részesedésre vonatko­zó rendelkezések szerint jár, vagyis visszamenőlegesseg nélkül a folyamatos kereső­képtelenség 31. napjától. 1985. január 1-től .kibővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre, ugyanis az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatói is jogosul­tak lesznek gyermekgondozáisi segélyre. Rugalmasabbá válnak a gyermekgondozási segély álta­lános jogosultsági szabályai, valamint a gyermekgondozási segély melletti munkavállalás szabályai. 1985. január 1-től módosul a gazdasági munkaközös­ségben, ipari szakcsoportban, főfoglalkozás mellett ún. kie­gészítő tevékenységet folyta­tó tagok társadalombiztosítá­si kötelezettsége. A havi 250 forint baleseti járulék helyet! ugyanis elért jövedelmük IÁ százalékát kell befizetniüH társadalombiztosítási járulék! címén, mégpedig a vállalathoz amely a hozzá befizetett öszJ szeget a társadal ombiztosítás! szervhez továbbítja. 1985. március 1-től új tárí sadalombiztosítási ellátás, ä gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. A díj bevezetés gében a népesedéspolitikai céJ lökikal egyezően a gyermekei vállaló családok fokozottabb támogatása jut kifejezésre.­A gyermekgondozási díj 4 gyermekgondozási segélytől teljesen eltérő és annál jóval magasabb szintű ellátás, m1J után az egyéni keresethez mértéke pedig a táppénz mérJ tékéhez igazodik. A gver-J mekgondozási díjat — a gyerJ mek egyéves koráig — a je-í lenleg gyermekgondozási se­gélyben részesülők, illetőleg arra jogosultaik vehetik igény­be. A gyermekgondozási dí-’ jat igényelheti minden anya' (egyedülálló apa), akinek a gyermeke 1985. március 1-éri első életévét még nem töltöt­te be, tehát az is, aki a szüJ lesi szabadság lejárta után visszament dolgozni és az is, aki gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A díj bevezeté­se mellett a gyermekgondo­zási segély rendszere továbbra is megmarad. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a díj lejárta után a gyermekgondozási segély al gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gvermek esetében hatéves) koráig — a jogosult­ság ismételt elbírálása nélkül — igénybe vehető. Előfordul­hat az is. hogy a gvermékgon-' dozási segély összege több gyermek, vagy alacsony kere­set esetén kedvezőbb a gyer­mekgondozási díjnál. Ezért á gyermekgondozási díj és 4 gyermekgondozási segély kH zött a jogosult választhat A gyermekgondozás! díj naü pl összege nem lehet ikeveJ sebb az öregségi nyugdíj legJ kisebb összegének (1985-ben S 2250 Ft-nak) a harmincad réJ szénéi és nem lehet több amJ nak kétszeresénél. így 1985- ben a napi összeg 75 Ft-nál kevesebb és 150 Ft-nál több nem lehet. 1985. szeptember 1-től felé emelésre kerül az anyaság segély összege, 2500 forintról 4000 forintra. Ugyancsak «4 időponttól négy hétté! magi hosszabbodik a szülési szabadé sá>g ideje, amely így 20 hétheJ lyett 24 hét lesz. Ebből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igény­be venni. Ennek megfelelően a terhességS-gvermekágyi se- gé!v folyósításának az ideje is mevtiosszaHbodik. 1985. szeptember 1-től a be­teg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzesed ő lényegesén meghosszabbodik és a jogosultság kiterjed a gyermek 10 éves koréiig. A változás lényege a következő: a) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyer­mek ápolása> címén az eddigi 60 nappal szemben a jogosult­ság évenként és gyermeken­ként 84 napra emelkedik (a gyermek egyéves koráig to­vábbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táppénz), b) a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyer­mek után a gyermekápolást táppénz az eddigi harminc nappal szemben 42 napra, egyedülállók esetében pedig 84 naptári naora változik, c) a hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ánolása címén évenként és gvermekenként 14, egyedülál­lók esetéiben pedig 28 naptári nanon át jár a táppénz. Űj vonás a gyermekápolási táppénz rendszerében, hogy as egy-ew évre iáró, de fel nem használt napok a következő évre átvihetők. A gyermek- ápolási táppénznél év alatt továbbra is a gyermek egyik születésnap iá tői a következő születésnapjáig eltelt időtar­tamot kell érteni. , További módosulást jelenti hogy a p^ermekáoolást táp­pénzt 1985. szeptember 1-ét követően a gvermek betegsé­ge esetén a gyermek egyéves kora után minden külön eliá- rás nélkül bármelvik szülő 5vénybe veheti. Ha a válasz­tási ioggal élve az ^pa vesz! • isénvbe. a megkötés csupán annví. hogy részére a ever- mekáoolásl táppénzt továbbra ■ is az anva munkahelyén szím. 1 fejtik és fizetik ki. (MTI)' Ugyancsak külön kérelem be­nyújtása nélkül kapnák há­zastársi pótlékot január 1-ével kezdődően azok a nyugdíja­sok is, akik eddig házastár­suk után jövedelempótlékban részesültek és az összeghatár emelése következtében válnak jogosultakká házastársi pótlék­ra. Január 1-től minden családi pótlékot és gyermek után já­ró jövedelempótlékot fel kell emelni gyermekenként havi 40 forinttal. A népesedéspolitikai intézkedések keretében janu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents