Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

Magyar-norvég tárgyalások } (Folytatás az 7. oldalról) A megbeszélésen a kétol­dalú kapcsolatokról szólva le­szögezték, hogy azok politi­kai és kulturális téren meg­felelően fejlődnek. A tárgya­láson nagy teret kapott a gazdasági kontaktusok ala­kulása. A tárgyaló partnerek egyetértésre jutottak abban, hogy e kapcsolatok jók, de még szerények. Kölcsönösen megerősítették, hogy megvan a lehetőség és a készség a bő­vítésükre. A plenáris ülésen eszme­cserét folytattak a nemzetkö­zi kérdésekről is. Bár az e téren kialakult feszültség okait eltérően ítélik meg, megállapították, hogy mind­két ország érdekelt a kelet— nyugati kapcsolatok fenntar­tásában, a párbeszéd folyta­tásában, a feszültség csök­kentésében. Meggyőződésük­nek adtak hangot, hogy a mai és a további találkozók a jelenlegi helyzetben is hoz­zájárulnak a nemzetközi lég­kör javításához. Este Lázár György és fele­sége díszvacsorát adott Kaare Willoch és felesége tiszteleté­re a Parlament Vadásztermé­ben. A vacsorán mindkét kor­mányfő pohárköszöntőt mon­dott. (MTI) Weinberger reklamál Á képviselőház republiká­nus párti vezetőinek támoga­tását kérte csütörtökön Cas­par Weinberger amerikai hadügyminiszter ahhoz, hogy meggátolja a Pentagon költ­ségvetésének csökkentését. Weinberger azzal érvelt, hogy a képviselők 'által ter­vezett, mindössze J—4 száza­lékos költségvetéseméi és „te­hetetlenné tenné a szükséges fegyverek beszerzését” és nagyjából 10 százalékos eme­lést kíván a jelenlegi költ­ségvetési év előirányzataihoz képest. A hadügyminiszter ráadásul egy olyan újabb kö­veteléssel állt elő, ami — egyik elődje, James Schlesin­ger szerint — legalább ötven- jmilliárd dollárba kerülne. (Weinberger ugyanis egy nyi­latkozatában, amelyet a The 'New York Times ismertet csütörtökön, azt követelte, hogy szervezzék újjá az Egye­sült Államok kontinentális légvédelmét. Weinberger arra hivatko­zik, hogy a légvédelem újjá­szervezése elengedhetetlen ki­egészítője lenne a Reagan el­nök által meghirdetett űr­fegyverkezési programnak, védelmet adna a bombázók és a robotrepülőgépek ellen, mi­közben az űrfegyverek a ra­kéták ellen nyújtanának vé­delmet. Mitterrand televíziós nyilatkozata , Módosítják a francia választási rendszert Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: Mitterrand elnök szerda es­ti televíziós nyilatkozatában, amelyben egy óra hosszat válaszolt újságírók kérdései­re, mindenekelőtt bejelentet­te, hogy Üj-Kaledóniába uta­zik. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi napokban bekövetke­zett súlyos incidensek ellené­re továbbra is legjobb meg­oldásnak tartja 'ezt a tervet, hogy népszavazást rendezze­nek a függetlenség kérdésé­ről, Az elnök részletesen szolt a gazdasági problémákról, s leszögezte, hogy továbbra ts kitart az eddigi gazdaságpo­litika mellett, mert az sze­rinte kezdi meghozni ered­ményeit. Az export növek­szik és a francia devizatarta­lékok ma magasabbak, mint amikor az elnöki tisztet át­vette. Elismerte azonban, hogy a növekvő munkanélküliség súlyos problémát jelent, s ezt annak tulajdonította, hogy Franciaország tíz évet késett az ipar korszerűsítésében. Azt hangoztatta, hogy a mun­kanélküliség általános je­lenség Nyugat-Európában. Konkrét intézkedéseket azon­ban nem jelentett be a mun­kanélküliség csökkentése ér­dekében. Bejelentette, hogy a vá­lasztási rendszert módosítani fogják, s az eddigi' többségi T Härtens a rakétatelepitésrol rendszert az arányos válasz­tási rendszerrel fogják páro­sítani, részleteket azonban nem közölt. Kijelentette: nem hajlandó elfogadni azt a fel­tételezést, hogy 1986-ban az ellenzék győz majd a nem­zetgyűlési választásokon, de ugyanakkor burkoltan célzott arra, hogy nem zárkózna el az együttműködés elől bizo­nyos ellenzéki erőkkel. A baloldaili egység kérdé­séről úgy nyilatkozott, hogy amióta köztársasági elnök, kissé más álláspontra helyez­kedik, mint azelőtt, ö ugyan nem változtatta meg koncep­cióit, de most egész Francia- ország elnöke, s nem egy pártvezér, s nem akar bele­szólni az egyes pártok közöt­ti megegyezésekbe. Nem az ő dolga annak meghatározá­sa, hogy ki alkotja majd az új, többséget, s nem kivan pártvezérként fellépni a vá­lasztási kampányban. Wilfried Martens belga mi­niszterelnök washingtoni hi­vatalos látogatásáról hazatér­ve, sajtóértekezleten megerő­sítette: a belga kormány már­cius folyamán végleges dön­tést hoz az amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepí­téséről. A döntés előtt Tin- demans külügyminiszter ta­nácskozik a szövetséges NA- TO-országokkal és a NATO főtitkárával. A kormánydöntés e tanácskozások alapján, a szövetségesekkel összhangban fogja rögzíteni — fejtette ki Martens —, miikor kezdenék telepíteni a robotrepülőgépe­ket Belgiumban. Martens nem tagadta, hogy a washingtoni kormányzat ve­zetői azt sürgették, hogy a te­lepítések kezdődjenek meg már márciusban a NATO-ban fel­állított „katonai menetrend­nek” megfelelően. Nyitva hagyta, hogy a belga kor­mány eleget tesz-e a sürge­tésnek, vagy sem. Mint ismeretes, Gromiko szovjet külügyminiszter va­sárnap a szovjet televízióban kijelentette, hogy a nyugat- európai' telepítések folytatása kérdésessé teheti a jövendő szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. Martens azt is kijelentette: a márciusi döntést a kormány a parlament elé terjeszti és — ha az ellenzék ezt kéni — bi­zalmi szavazás tárgya is le­het. (MTI) Kiprianu és Denktas tárgyalásai Csütörtökön délelőtt az ENSZ épületében megkezdőd­tek a ciprusi kérdés rende­zésére irányuló közvetlen tárgyalások Kiprianu ciprusi elnök és Denktas, a török közösség vezetője között. A tanácskozáson részt vesz az ENSZ főtitkára, Pérez de Cuellar is. A megbeszélés idejét nem határozták meg előre: akár több napig is el­tarthat, ha a két fél részéről lehetségesnek tartják folyta­tását a rendezés érdekében. A találkozó előtt mindkét fél óvatos derűlátással nyilat­kozott a megegyezés lehető­ségéről. bár a ciprusi kor­mány képviselői fenntartásai­kat hangoztatták a tervezett megállapodás egyes pontjai­val kapcsolatban. Denktas képviselői viszont túlnyomó­részt elfogadhatónak tartot­ták az ENSZ közvetítéséved, több éves munkával elkészült javaslatot. Az ENSZ-ben megtartott ciprusi csúcstalálkozó célja az, hogy felszámolja az or­szág sokéves megosztottságát, elérje a török csapatok ki­vonását Ciprusról és új, szö­vetségi rendszerű kormányt adjon az országnak. Mint is­meretes, a török közösség 1983-ban egyoldalúan megala­kította az „Észak-ciprusi Tö­rök Köztársaságot” azon a te­rületen, amelyet a török csa­patok tartanak megszállva. (MTI) Vasutassztráik Angliában A bányászsztrájk nyomá­ban csütörtökön 24 órás, részleges munkabeszüntetést kezdeményezett több ezer brit vasutas. A két érintett szakszervezet, a vasutasoké, idQetve a moz­donyvezetőké szerdán este jó­váhagyta és hivatalossá nyil­vánította a sztrájkot, amely tiltakozás a bányászokkall szo­lidáris tagság egy részének zaklatása és államvasutak fe­nyegetőzése miatt. A zaklatásnak — a szak- szervezeteik álláspontja sze­rint — otlyan* vasutasok vol­taik kitéve, akik nem voltak hajlandók szenet szállítaná a bányász-satrájlkőrliáncok át­lépésével. Dacára annak, hogy a vasút i gazga t óság el­rendelte: „Minden szállítási megrendelést teljesíteni kell”. Csütörtökön hajnaltól a Londonitól Közép- és Észaik- Amglia, valamint Skócia fellé tartó vonatok negyedtávon le­álltaik, mert a közép-angliai vasutasok a távolsági járato­kon teljesen, a városközáekem pedig részlegesen beszüntették a munkát. Ugyancsak erős fennakadások voltak a vasút déli körzetében — London, va­lamint Surrey és Hampshire között —, ahol a Waterloo pályaudvarról induló, illetve oda tartó járatokat szünetel­tették a sztrájkolók. A vasútigazgatóság állás­pontja az, hogy nem mond le a fegyelmi eljárásról a bá­nyászokkal szolidáris „munka­megtagadó” vasutasokkal szentben. (MTI) fl SZOT ülése (Folytatás az t. oldalról) debreceni és szegedi megbe­széléseken egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy a magyar szakszervezeti moz­galmat újjá kell szervezni a két munkáspárt megegyezése alapján. A felszabadult terü­leteken alapjában egységes, szabad szakszervezetek és üzemi bizottságok jöttek lét­re. A demokráciához hú tö­megek pártállásra való te­kintet nélkül helyeselték az egységes szakszervezetet. Bu­dapesten a körúton még foly­tak a harcok a kommunisták és szociáldemokraták azon­ban már a szakszervezetek újjászervezésével kapcsolatos fontos elvi és szervezeti kér­désekről tárgyaltak. Így ala­kult meg 1945. január 18-án az ideiglenes szakszervezeti tanács. Akik annak idején az Almássy téren az alakuló ülésre összejöttünk, vala­mennyien éreztük, hogy fő­városunkban, az országban az élet megindításához ne­künk is mielőbb tenni kéne valamit — mondotta. Néhá- nyan azonban aggályoskodtak, azt mondták, hogy ne sies­sünk, várjuk meg Peyer Ká­rolyt. Ezek az emberek fél­tették a szociáldemokrata pártnak a szakszervezeti moz­galomban korábban elfoglalt monopolhelyzetét. Voltak, akik úgy érveltek, hogy a nyugati országokban is a szo­ciáldemokrata párt befolyása alatt van a szakszervezetek többsége. A baloldali nézete­ket valló emberek azonban kifejtették, hogv nálunk más a helyzet, mert a munkás­osztály a mi társadalmunk­ban már a hatalom részese Végül is a viták, harcok után a munkásosztály álláspontját képviselők véleménye győzött. Segíti az egyesülést A szakszervezeti mozgalom rövid idő alatt tömegmozga­lommá vált. A szakszervezeti egység megteremtése később elősegítette a kéit munkáspárt egyesülését. A szakszerveze­tek közreműködésével erős népi baloldal jött létre, amely megteremtette a további szo­cialista fejlődés fontos felté­telét — mondotta Apró An­tal. További napirendi pontként Mehes Lajosnak, a SZOT fő­titkárának előterjesztésében a tanácsülés megtárgyalta a soron következő szakszerveze­ti választásokkal és a 25. szak- szervezeti kongresszus előké­szítésével kapcsolatos felada­tokat. A tanácsülés elhatározta, hogy a szakszervezeti válasz­tások 1985. szeptemberében a bizalmiválasztásokkal kez­dődnek; 1986. első negyedevé­ben pedig összehívják a ma­gyar szakszervezetek 25. kongresszusát. Méhes Lajos tájékoztatójá­ban utalt arra, hogy 1985-ben egy sor kiemelkedő belpoliti­kai eseményre kerül sor. Mindezekhez kapcsolódnak a szakszervezeti választásokkal összefüggő teendők: a bizalmi - és testületi választások. a szakszervezetek megyei taná­csainak tanácskozásai, a szak­mai és ágazati kongresszusok. A SZOT főtitkára hangsú­lyozta az aktivisták, a tagság széles körű bevonásának szük­ségességét a szakszervezeti vá­lasztásokat előkészítő munká­ba, a szakszervezeti munka helvzeténék értékelésébe, a tová'bbbi tennivalóknak a meg­határozására annak érdekében, hogy minél szélesebb körű tapasztalatok álljanak rendel­kezésre a döntésekhez, a gaz­daságban és a társadalomban végbemenő folyamatok, a fel­adatok reális értékeléséhez. A Szakszervezetek Országos Tanácsa foglalkozott a téli időiárás okozta helyzettel. Méltatta azoknak a dolgozók­nak a helytállását, akik a meg­szokottnál nehezebb, hetven­ként rendkívül mostoha félté, telek között doleoznak és kü­lön azokét, akiik az ország energiaellátásának biztosítása érdekében áldozatkészen tevé­kenykednek. Finve'met a takarékosságnak A SZOT állást foglalt ab­ban, hogy a kormány takaré­kossági intézkedéseit támogat- jí és fontosnak tartja, hogy a dolgozók, a kollektívák fo­kozott figyelmet szenteljenek az energiatakarékossági köve­telmények betartására. Végül hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy a gazdasági ve­zetők és a szakszervezeti tisztségviselőik a nehezebb kö­rülményéi?: között is tegyenek meg mondént a megfelelő munkakörülmények biztosítása érdekében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a továbbiakban elfo­gadta a SZOT vezető szervei­nek 1985. évi programját és első félévi munfcatervét. A SZOT ülését megelőzően ünnepélyesen felavatták az Almássy tér 2. számú ház fa­lán elhelyezett emléktáblát. Ebben a házban tartotta alaku­ló ülését negyven évvel eze­lőtt az ideiglenes szakszerve­zeti tanács. Az avatóünnep- ségen jelen volt Németh Ká­roly, ott, voltak a szakszerve­zeti tanács alapító tagjai is. Az emléktáblánál a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ne­vében Gásoár Sándor elnök és Méhes Lajos főtitkár, az alapító tagok képviseletében Apró Antal és Petrák Ferenc helyezett el koszorút, a szer­vezeti fiatalok nevében két if­júmunkás koszorúzott. (MTI) Közlemény a KGST VB 1985. január 14—16-án Moszkvában megtartotta 113. ülését a KGST végrehajtó bizottsága. Az ülésen a tag­államok delegációit miniszterelnök-helyettesek, állandó RGST-képviselők vezették, Magyarországét Marjai József. Részt vett a végrehajtó bizottság ülésén Vjacseszlav Szi- csov, a KGST titkára. A tanácskozáson Janusz Obodowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a VB soros elnöke elnö­költ. A végrehajtó bizottság áttekintett több olyan kérdést, amely a KGST-országok felső színtű gazdasági értekezle­tén és a KGST XXXVIII. (soron kívüli) tanácsülésén ho­zott határozatok végrehajtásához kapcsolódik. A KGST-országok energiára, fűtő- és nyersanyagokra Vonatkozó egyzetetett stratégiájának megvalósításaként a végrehajtó bizottság elfogadta azt a 2000-ig érvényes táv­lati koncepciót, amely a villamos energetikának az egyesí­tett energiarendszeren belüli fejlesztésére vonatkozik. En­nek értelmében tovább tökéletesítik a villamos- és hő­energia-termelés szerkezetét. Nagyobb hangsúlyt kap az atomenergetika fejlesztése és a tagországok saját erőfor­rásainak, ezen belül az alacsony kalóriaértékű fűtőanyagok­nak, az új, hagyományostól eltérő energiaforrásoknak mind teljesebb kihasználása, a folyékony fűtőanyagok villamos erőművi felhasználásának csökkentése. Intézkedéseket dolgoznak ki annak érdekében, hogy hatékonyabbá és megbízhatóbbá váljon a tagországok egye­sített energiarendszerének párhuzamos működtetése. A végrehajtó bizottság célszerűnek tartja a gépgyár­tásban alkalmazható rugalmas automatizált termelési rend­szerek létrehozásában és széles körű népgazdasági beveze­tésében folyó egyiáttműködésről egy átfogó megállapodás kidolgozását. 2 NÚGRÁD - 1985. január 18., péntek A testület megvizsgálta a KGST-tagországok közleke­dési együttműködésének helyzetét, s megvitatta a vele kap­csolatos szervezési kérdéseket. A felső szintű gazdasági ér­tekezlet döntéseinek értelmében a KGST szerveinek fel­adatává tette, hogy dolgozzák ki a nemzetközi vasútvona­lak és közútak, tengeri kikötők fejlesztésére és rekonstruk­ciójára, a folyam-, tengerjáró hajókkal végzett teherszál­lítás növelésére vonatkozó intézkedéseket. Az érdekelt or­szágok részvételével a Balti-tengeren meg kell szervezni a rakodóbárkákkal folyó szállítást. El kell mélyíteni a pol­gári repülési együttműködést. . A végrehajtó bizottság megvitatta, hol tart a KGST-n belül szállított áruk értél?elési és minősítési rendszerének kidolgozása. Ez a rendszer elő fogja segíteni a KGST szab­ványainak megfelelő áruk kibocsátását, ezen termékek mű­szaki színvonalának, minőségének és világpiaci verseny- képességének növelését, megkönnyíti a szabványok egysé­gesítését. A végrehajtó bizottság intézkedéseket hozott a mű­szaki és tudományos információk KGST-országok közötti kölcsönös cseréjének kiszélesítése és javítása érdekében. Megállapította, hogy ennek érdekében széles körben ki kell használni a nemzetközi tudományos és műszaki informá­ciós központ, a nemzeti információs rendszerek nyújtotta lehetőségeket, folytatni kell az információfeldolgozás auto­matizálását. Az ülésen megvitatták a KGST-n belüli kölcsönös ke­reskedelembe!) a következő öt évre érvényes árképzés kér­déseit. Megállapították, hogy a szerződéses árképzés jelen­legi rendszere eleget tett a vele szemben támasztott köve­telményeknek, elősegítette a kölcsönös gazdasági kapcsola­tok fejlődését. Döntést hoztak arról, hogy ezt az árképzési rendszert a következő öt évben is fenn kell tartani. A végrehajtó bizottság ülésén véleménycserét folytat­tak a KGST-tagországok és Etiópia együttműködéséről, az Etiópiának az országban pusztító szárazság miatt nyújtott segítségről. Döntést hoztak arról; hogy aktívabbá kell ten­ni a KGST-tagországok sokoldalú gazdasági együttműködé­sét a szocialista Etióp’ával. A végrehajtó bizotság áttekintette a gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműködés más kérdéseit is. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés lég­körében tartották meg. (MTI) Nicaraguának a tárgyalások felelnek meg Nicaragua számára, létfon­tosságú a kapcsolatok rende­zése az Egyesült Államokkal, de ez csak akkor lehetséges, ha Washington felhagy a ni- caraguai forradalom megfoj­tására irányuló politikájával — jelentette ki Daniiéi Ortega nicaraguai elnök a The Wa­shington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában. Aláhúzta: a közép-amerdikai béke megteremtésére irányuló 'kísérletek azért nem hozmaik eredményit, mert az Egyesült Államok meggátolja ezít. A sandinista vezető megál­lapította: a két* ország viszo­nyánál? rendezése alapvető fontosságú Nicaragua békéje és stabilitása számára. A ren­dezés a zonban csak akkor le­hetséges, ha egyrészt leverik az ellenforradalmi csoporto­kat, másrészt az Egyesült Ál­lamok — tárgyalások útján — hajlandó elismerni, hogy a sandinista rendszer elleni ka­tonai akciók nem oldhatják meg a problémáikat s végül, ha Washington felhagy Kö- zép-Amerifcában újgyarmato- sító politikájával. Ugyancsak nyilatkozatot adott a lapnak Tomas Borge belügyminiszter is. Aláhúzta: országa elismeri, hogy az Egyesült Államoknak vannak jogos biztonsági érdekei Kö­zép-Amerikában. Nicaragua azonban nem jelent veszélyt ezekre az érdekekre. * Borge aláhúzta: országa — az amerikai vádakkal ellen­tétben — nem törekedik a forradalom exportjára a tér­ségben. (MTI) Genscher—Andreotti találkozó Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke, csütörtökön a nyu­gat-európai szervezet kibőví­tését vitatta meg Bonnban Hans-Dietrich Genscher nyu- gatnémet külügyminiszterrel. Genscher és Andreotti meg­erősítette, hogy az NSZK és Olaszország felfogása szerint még ebben a fél évben jelentős haladást kell elérni Spanyolor­szág és Portugália felvételével kapcsolatban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents