Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

lyüvántarfásba vételnek Amatőrmenedzselés a megyei művelődési központban HAZAI TÁJAKON ~ A hadi út a várba vezetett Múltidézés az egri Kossuth Lajos utcában Kerestetnek: fakírok, versmondók és más műsort adók! ' — Tűznyelő vagyok. Kap­hatnék egy kis tüzet? — Miért ne?! — mosolyo- dik el Mezei István. — A lé­nyeg, hogy fellépésikor ne le­gyen leégés, mert tűzoltót nem biztos, hogy minden esetben tudunk mellékelni, persze, ha nagyon muszáj... — Nagyon határozottnak látszik. — Az is vagyok — simítja végig szakákat a salgótarjáni íTozsef Attila városi-megyei M űvelődési Központ munka­társa. — Határozottan meg vagyok győződve róla, hogy jfeí fogjuk lendíteni a moz­galmat! — Ami azt illeti az amatőr művészeti mozgalomra rá is iér a „lendítés”, de mi a ga­rancia arra, hogy ez épp me­gyénkben, és épp a megyei művelődési központnak sike­rülhet. .. Ügy értem, túl sok g negatív tapasztalat... — Az igazság az, hogy el­eddig pontosan azt sem tud­tuk, hogy voltaképp hány amatőregyüttes és szólista van a megyében. Hiányzott az átfogó nyilvántartás, így az­után igazából nem tudhattuk •zt sem, hogy miből lehet „gazdálkodni”. Egy-egy ver­seny, fesztivál kiírásakor mi magunk is meglepődtünk, hogy milyen sok ismeretlen tehet­ség kallódik szűkebb pátri­ánkban. A legjobb példa er­re a „Ki mit tud?”, melynek versenyeire a legkülönbözőbb műfajokban jelentkeztek fia­talok. Igaz, hogy csak keve­sen jutottak tovább, de az nem azt jelenti, hogy a „ki­esettekben” nem volt érték. Egy televíziós műsorhoz ter­mészetesen számos erénynek kell együttesen meglennie az előadókban, de mi a „keve­sebbet”, a részértékeket is kamatoztathatjuk. — Miért nem élt az intéz­mény már korábban ezzel a lehetőséggel? — Nem jó a kérdés. Elő­ször is, mert korábban is foglalkoztattunk amatőröket. Másrészt pedig nincs sok ér­telme a múltbéli hiányossá­gokat felhánytorgaitni. Én sze­mély szerint tiszta lappal akarok indulni...! — Rendben, legyen a lap tetején: 1985. Mi kerül alá?! — Egy hónapon belül a le­hető legpontosabban felmér­jük: kire, illetve kikre szá­míthatunk, és persze főként azt, hogy kitől mi várható. A legkülönbözőbb csatorná­kon kérünk tájékoztatást a területünkön tevékenykedő minden olyan csoportról, sze­mélyről, akik — elsősorban ifjúsági — szórakoztatásban, mint műsort adó előadók számításba jöhetnek. Az ama­tőr versmondótól a tűznyelő­ig, minden műfajra szüksé­günk van. — Jó-jó, de mire? — A felmérést követően intézményünk nyilvántar­tásba venné az amatőr elő­adókat, számukra rendszeres — igény szerinti — szakmai segítséget nyújtana, fellépési lehetőséget keresne, azaz a menedzselésüket tervezzük megoldani! — Nehéz figyelmen kívül hagyni a múltbeli mulasztá­sokat, főként mert nem vi­lágos, egyszeriben miért lett érdeke az intézménynek az amatőrök menedzselése. — Most utalhatnék arra, hogy a hivatásos előadók gá­zsija hovatovább bezárásra kényszeríti a kisebb művelő­dési otthonokat. Egyfelől te­hát anyagi érdek is fűződiK az amatőrök szerepeltetéséhez. A vállalkozás azonban csak akkor lehet sikeres, ha az amatőr előadókat is érdekelt­té tudjuk tenni mind anyagi­lag. mind pedig erkölcsileg a velünk való együttműködés­ben. Hogy ez sikerül-e?... — Hogy ez sikerült-e, azt majd az érdekeltektől kér­dezzük meg, mondjuk az esztendő végén. Rendben? — Rendben. — pintér — A moralista Michelangelo A középkorban királyok vo­nultak erre kíséretükkel, mert ez a szakasz része volt a Budáról a várba vezető hadi útnak. A Hatvani kapunál csatlakozott a városhoz, s az Eger-patak hídján át a híres erősség nyugati kapujához ívelt. Mindezek olyan tények, amelyet nemcsak okleveles források erősítenek meg, ha­nem a régészek felfedezései is. Az 1950-es esztendők végén vízvezetéket építettek itt, s közben szenzációs leletre buk­kantak a munkások. A ku­tatók megállapították, hogy a 26-os számú ház előtt, más­fél méter mélységben a már említett hajdani út húzódik, amelyet gerendákra fektetett pallókból készítettek. A valaha volt házaknak persze nyoma sincsen, hiszen a török világ több mint ki­lencven esztendeje itt is el­pusztította a hagyatékot. A hódítók kiűzése után azonban a polgárok szorgos munká­jukkal igyekeztek pótolni a hatalmas veszteséget. Az egy­ház is hozzájárult a város új arculatának a kialakításához. A Jászóról visszatért kano­nokok először a régi Káptalan utcában — ma Knézich Ká­roly nevét viseli — teleped­tek meg, itt építették laká­lyos otthonaikat. Megjelené­sük alapvető változásokat ho­zott. Elsősorban jót — leg- , alábbis a jövő szempontjából —, hiszen igényesek voltak, s nem akármilyen hajlékot szántak maguknak. Ittlétük a sor elnevezését is módosítot­ta: a XVIII. század közepén először Urak. majd Barátok, végül Káptalan utcának hív­ták. Részlet a híres utcából A sajátos „honfoglalás” rész­leteiről is vallanak a ránk maradt írásos adalékok. Há­záéi Hugó jezsuita szerzetes gondos térképet készített ko­rának állapotairól, nem is sejtve, hogy ezzel az eligazo­dást, az összehasonlítást köny- nyíti meg számunkra. ö 1753-ból tudósít, hall­gassuk hát érdekes informá­cióit! A kettős városfalhoz futó szűk köz képezte a torkola­tot. Ez Véber, Gerney, Deák kanonokok otthonainál tere­bélyesedett. Következett az ispotályt szorgalmazó, s meg is teremtő pap. Komáromi János épülete, a hozzásimuló jókora kerttel. Itt van most a nagytemplom előtti park déli fele. Két utca is csat­lakozott a fő ághoz. Az egyik a Tömlöc elnevezést kapta — jelenleg Tárkányi Béla emlé­két őrzi. Napjainkra eddig módosult a kép. innen azonban őrzi régi jellegét. Tudunk a Kes­keny utcáról a Jókai elődjé­ről is. Pyrker János László érsek nemcsak a művészeteket párt" fogolta. nemcsak kincseket érő képgyűjteménnyel gazda­gított bennünket — pontosab­ban a Széchenyi által alapí­tott Nemzeti Múzeumot —, hanem lehetőségeihez képest mindent megtett a megye- székhelv fejlesztéséért is így jött létre a Melgel vízi fürdőhöz vezető út. amelyet később Pvrker emlékének szenteltek. Nem is teljesen in­dokolatlanul. ugyanis a mun­kálatokra 4707 forintot fize­tett ki. Neki is köszönhető, hogy elindulhatunk — sza­badjára engedve képzeletiün­ket a Budáról a várba veze­tő hadi úton... Pécsi István r Á Michelangelo jelleméről alkotott egyik tévhitet osz­latja el a napokban Firenzé­ben közzétett dokumentum. Michelangelo 1557-ben tanít­ványának és barátjának, Giorgio Vasárinak irt saját kezű levelében ugyanis a kö­vetkezőket írta: „Ha a szé­gyenbe bele lehetne halni, már nem lennék az élők so­rába”. A mester a római Szent Péter-bazilika déli ap­szisának (a keresztény temp­lomokban az oltárt magába foglaló szentélyt nevezik így) s boltívében becsúszott építé­szeti hiba miatt érzett bűn- bánatot. A művészettörténészek ed­dig — tévesen — azt hitték, hogy Michelangelo elhárított magáról minden felelősséget a nevezetes szakmai tévedés ügyében. Az alapkőletételtől a többi között Braman.te, Raf- fáello és Michelangelo tervei alapján 120 évig épült és át­épített római székesegyház szóban forgó részét annak idején le kellett bontani és újjáépíteni. Az eddig kiadat­lan Michelangelo-levél azon­ban cáfolja azt a korábbi állítást, miszerint az építész a hibát segédjének, Bastiano San Gimignanonak tulajdo­nította. A dokumentum a Miche­langelo levelezését tartalmazó ötödik, egyben utolsó gyűjte­ményes kötetben, jelent meg. Az első kötetet mintegy húsz évvel ezelőtt adták ki a re­neszánsz művész szülővárosá­ban, Firenzében. A most megjelent utolsó kötet az 1553. március 25—1564, február 14-ig terjedő éveket öleli fel. Az utolsó levelet Michelan­gelo három nappal 89. évé­ben bekövetkezett halála előtt \f\a. Új nemzeti park A hortobágyi, a kiskunsági és a bükki után megalakult sz ország negyedik nemzeti parkja: Aggtelek. Az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal kezelésében működő nemzeti park területe a korábbi, mintegy 20 ezer hektáros tájvédelmi körzeté­vel azonos, az aggteleki karsztvidéket és a hozzá szo­rosan kapcsolódó tájegységet foglalja magába. Az elképze­lések szerint új nemzeti par­kunk központja Jósvafő lesz. Értékeinek megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása érdekében lét­rehozzák az Aggteleki Nem­zeti Park igazgatóságot, amelynek feladata lesz a táj­egység és a barlangok féltett kincseinek gondozása. Az igazgatóság hangolja majd össze a területen folyó továb­bi tudományos kutatásokat és feltárásokat is. Vigyáznak egészségükre Évente egyszer vesznek részt kötelező iskolaorvost rendelésen a diákok. A felvételen: Rezsbek Mária doktornő a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium IV. b osztályos la- nulóit vizsgálja. műsor KOSSUTH RADIO: l.l*: Mal kulturális programok 1.20; Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? *.30: zenekari muzsika 9.M: Operettegyüttesek 9.44: A gyermekeknek válo­gatta : J. S. Bach 10.OS. Diákféíóra: A dalról 10.35: [labirintus J9.50: XIX. századi operákból 11.39: Wilhelm Meister tanulóévei. 12.30; Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak »3.00: Zenekari muzsika 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25; Mozart: Klarinétötö«. 15.00. olvasókör 15.30: Zenei tükör 16.05: Révkalauz. Könyv, kép, színház, zene, mozi 17.00: Délutáni Rádiószínház. 17.32; Az új zene szolgálatában. 18.07; Filmzene 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Gyermekkultúra. 1985. 20.15: Beethoven: c-moLl szonáta. Op. 13. 20.32; Zenekari muzsika 21.30; Gyógyszerek helyett. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A rádiózenekar fúvós­ötöse játszik 23.30: Hangszeres népzene 0.10; Serge Koussewitzky nagybőgőn játszik PETŐFI RADIO» 8.05: Nóták. Ráduly Árpád gordonkázik 8.20: a Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Fúvósesztrád 12.25; Pillanatkép 12.30; Énekeltem én» 12.45: Egressy Béni verbunkos muzsikájából 13.05: Pophullám 14.00: Zenés délután: népzenei kamarahangverseny 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05; Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv l6.(Hi: Találkozás a stúdióban 17.05: Molnár Gyula dzsessz- kvintettje játszik 17.30: Zöld telefon. Környezet­és természetvédelmi műsor 18.30: Slágerlista 19.05: Közvetítés az U/ Dózsa— Székesfehérvári Volán jégkorongmérkőzésről és a Norvégia—Belgium —Dánia mérkőzés vesztese Király Kupa teniszmérkőzésről 19.15: Operettkedvelőknek 20.03: A sportközvetítés folytatása 20.10; A Poptarlsznya dalaiból 21.05: A Rádiószínház bemutatója: Csőd. Rádiójáték 21.33: Elvis Presley összes felvételei XXXII/3. rési 22.38: Nóták 23.20. Kellemes pihenést! 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorelőzetes, hírek, idő­járás. 17.05; A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Téli életképek. — Korcsolyázók. — Kisközsé­gek négy évtizede. — Sa- jóbábony. — Régi házak mai arca, — Változó tájak.). 18.nO: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsoielöze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna 8.30: Iskoiatévé 8.40: Magyar nyelv 8.50. Osztályfőnöki óra. 9.00: Angol nyelv 9.15; Játsszunk számítógéppel 9.25: Biológia 16.15: Hírek 16.20: Szúnyog. Francia tévéfilm 17.15: A bohóc és a macska 17.50. Perpetuum mobile 18.25: Képújság 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30. Tv-hiradó 20.00: Alfa holdbázis 20.55; Hírháttér. Nézetek. vélemények köz­érdekű kérdésekről 21.45; Tv-híradó 3. 21.55: Himnusz 2. MŰSOR; 17.55: Képújság 18.00.- Allatmesék 18.25: Tudományos? Fantasztikus! 18.40; A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora 19.00: Demokrácia és gazdál­kodás. ri/1. rész 19.30: Törékeny szépség 20.00: A találmányok története. 20.50 Tv-híradó. 2 21.10: F"k>ám 21.15: Hirdetés. Dán film 21.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.05: A jelen születése, ünnepi est közvetítése Brnóból 21.25: Távlatok. Tudományos ma­gazin. 22.05: összeállítás az elmúlt évek tévéműsoraiból 22.35: Orosz nyelvtanfolyam (20.) 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.0«: Halló, mama. Tévéjáték. 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 2210: Képzőművészeti magazin 22.35: Idöjárásjelentés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szir­mok, virágok, koszorúk (14). Szí­nes. szinkronizált amerikai ka- landlilm. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: E. T. Színes, szinkronizált amerikai fantasz­tikus film. Háromnegyed 6 és 8- tól: Lady Chatterley szeretője (18). Színes, szinkronizált fran­cia-angol film. Pásztói Mátra. A férfikaland elmarad. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvíg­játék. — Szécsényi Rákóczi. Ne­héz fiúk. Színes szovjet íihn. — Kisterenvei Petőfi: Vassza 1—II. (14). Színes szovjet film. - Naijv- lóc: A vadon szava. Színes, szinkronizált angol kalandf'i’m. — Jobbágyi: A nasyrozsdási eset. Magyar filmvigjáték. A beszéd- gyorsaság és a gyermekek Angol kutatók azt vizs­gálták, hogy miként reagál­nak a gyermekek a legkü­lönbözőbb gyorsaságú be­szédre. Nagyszámú kísérlet után azt a következtetést vonták le, hogy a gyerme­kek a lassú beszédet rosz- szabbul éntik, mint a gyor­sat. Megállapították, hoay legkönnyebben a percen­kénti 175 szót pergelő se­bességű beszédet fogják fel, a leskevésbé pedig a percen­ként 100 szavas beszédet kedvelik. Az is kiderült, hogy a vak gyermekek — akik környezetükből az ér­tesüléseket főleg hallás út­ján szerzik — a nasvop gyors, percenként 275 sza­vas beszédet értik legjob­ban. 4 JJŰGRAD - 1985. január 17., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents