Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

Á mellékfoglalkozás előzetes bejelentéséről P. L.-né salgótarjáni olvasónk mellékfoglalkozást akar vállalni. Kérdése: milyen feltételek megléte esetén lehetsé­ges ez, és milyen engedélyeket kell beszerezni hozzá. Mellékfoglalkozásnak nevezzük azt a második, illetve további munkaviszonyt, amelyben a dolgozó -munkaideje nem esik a főállású munkaviszonnyal azonos időtartamra. Mellékfoglalkozásban dolgozót csak akkor lehet foglalkoz­tatni, ha főállású dolgozókkal a munka nem végeztethető el, vagy ellátására külön főállású dolgozó alkalmazása nem indokolt. A munkaszerződiés aláírása előtt a dolgozó köteles a sa­ját vállalatának írásiban bejelenteni, hogy mellékfoglalko­zást vállal. Nem kell tehát a dolgozónak előzetesen enge­délyt kérnie a mellékfoglalkozás létesítéséhez, de a mellék­foglalkozásra vonatkozó szerződés megkötése előtt a főállás szerinti munkáltatóhoz azt írásban be kell jelenteni. Ha en­nek a dolgozó nem tesz eleget, vagy a munkáltató tilalma ellenére köt szerződést, az érvénytelen. A munkáltatónak joga van megtagadni a hozzájárulást a másodállás elvállalásához, ha úgy látja, az újabb kötele­zettségek miatt a dolgozó főállású munkáját nem tudja majd megfelelően elvégezni. Ennek elbírálása a vállalat vezetőjének joga, határozata ellen nem lehet más szervnél fellebbezni. A munkáltató köteles megtiltani a másodállás elvállalását, ha az a dolgozó főállású munkájával összefér­hetetlen, például, ha főállású munkáltatójával közvetlen gazdasági, vagy elszámolási kapcsolatban lévő vállalatnál kíván valaki mell ékfoglalkozásban dolgozni. Olvasónknak tehát, miután megegyezett a mellékfoglal­kozásról az ottani munkáltatóval, be kell jelenteni szándé­kát a főállású munkahelyén. Ha bejelentésére nyolc napon belül beleegyező válasz érkezik, esetleg ezen időn belül nem válaszolnak, megkötheti a munkaszerződést a mellék- foglalkozást biztosító munkáltatóval. Ebben a szerződésben meg kell állapodni az elvégzendő feladatban, a munkaidő­ben (amely nem haladhatja meg a főállású munkaidő egy- harmadát, illetve fizikai munka esetén a felét), a munka­idő-beosztásban és a díjazásban, (amely az adott munkát főállásban végzők bérének a munkaidő szerinti arányos része). Fel kell hívnunk olvasónk figyelmét arra, hogy mellék- foglalkozást csak abban az esetben vállalhat, ha még nincs másodállása, vagyis olyan második munkaviszonya, amely­nek munkaideje főállású munkaidejével egybeesik. A továbbiakban néhány olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt említünk, amikor nem kell a munkavi­szonyon kívül jogviszony létesítését előzetesen bejelenteni. Így például, ha ez a jogviszony havi 48 órát meg nem hala­dó fizikai, vagy egyszerű ügyviteli jellegű munkavégzésre vonatkozik, kivéve a hatósági engedélyhez kötött ipargya­korlást. Nem kell az előzetes bejelentés, ha összesen havi 16 órát meg nem haladó iskolai-tanfolyami oktatói munkára, vagy vizsgabizottságban való közreműködésré vonatkozik a jogviszony. Dr. Zs. A. Értékellek m A közelmúltban értékelte a 4/24-es számú, Salgótarján, Ültörők úti gyógyszertár' aranykoszorús címmel kitün­tetett szocialista brigádja az 1184. evben végzett munkai. A szocialista brigád ugyanis az 1984-es esztendőre célul tűzte maga elé. hogy küzd a Vallalat kiváló brigádja cím megszerzéséért, illetve annak szellemében kívánja végezni tevékenységét. Az értékelés alkalmával ki­derült, hogy vállalásaiknak minden szempontból eleget tettek, sőt azokat túl is tel­jesítették. A szociálisa brigád tagjai egész évben szélesítették kap­csolataikat, több olyan üzem­be és intézménybe is elju­tottak a Vöröskereszt segít­ségével, mint a kohászati üze­mek, az öblösüveggyár, ahol elsősorban a gyógyszerek he­lyes alkalmazása, tárolása, il­letve „mit tartalmazzon a há­zi patika” stb. dolgokra hív­ták fel a figyelmet, s adtak okos tanácsokat. Hasonlóan jó kapcsolatot alakítottak Ki a salgóbányai öregek napkö­zi otthonával, illetve annak lakóival, ahol szaktanácsadá­son kívül egyenkénti elbe­szélgetésekre is vállalkoztak. Hasonló tevékenységet foly­tattak a Rákóczi úti Altala­nos Iskolában, ahol az „Ifjú egészségőr”-ök 40 fős köre ré­szér« rendszeres foglalkozás keretében előadásokat tar­tottak. A Napsugár bölcső­de patronálása mellett nagy gondot fordítanak a körze­tükben élő idős emberekre, gyógyszervásárlásaik kapcsán jut idő arra is, hogy a leg­szükségesebb felvilágosítás­ban részesítsék őket. Az önértékelés alapján meg­állapítást nyert, hogy a szo­cialista brigád 1984-ben a vállalt 250 társadalmi mun­kaórát 350 órára teljesítette. Az idén a 10 éves jubile­umát ünneplő aranykoszorús szocialista brigád 20 fás kollektívája bízik abban, hogy elnyerik végzett mun­kájuk alapján a megfelelő minősítést. — takácsné — A segítés szép példája Rimócon A helyi termelőszövetkezet két szocialista brigádjának tagjai fogtak össze, hogy se­gítséget nyújtsanak a közel­múltban tragikus hirtelenség­gel elhunyt ifj. Vizoviczki Já­nos rimóci munkatársuk csa­ládjának. a már megkezdett, de be nem fejezett melléképületét teljes egészében felépítsék, minden munkáját elvégezzék. Az elhunytnak felesége és két kicsi gyermeke maradt. A brigádtagok nemcsak az építésben, az anyagok be­szerzésében is jelesked­nek. Az építmény már ■tető alatt: van, a többi mun­kát tavasszal folytatják. Az összes munkát teljesen ingye­nesen végzik. Ez a gesztus nagyon szép példája a helyes emberi magatartásnak, a se­gítőkészségnek. Rimóc lakos­sága szorgalmáról híres, amit példáz környezetének állandó szépülése, gyarapodása. Ez a magatartás a szocialista bri­gádok jellemzője, mely felül­kerekedik a polgári erkölcsön. Ez az igazi munkáserkölcs, amely már a kapitalizmusban is megmutatkozik, teljes egé­szében azonban csak a szocia­lizmusban terjed el. Dicséret ezeknek az embereknek se­gítségadásukért! Kiss Béla Gondolái oh a küldöttgyűlésen Rendkívüli küldöttgyűlést hívott össae január 6-ra az Egyesült Zagyvavölgye Áfész vezetősége. Első napirendként az I.—III. negyedévi gazdál­kodás jellemzőit ismertették, amelyet jónak értékelhetünk. Jónak, mert emelkedett a ta­gok száma, a részjegyék és célrészjegyek összege, sokat tett a munkáslalkta terület el­látásáért. A tervet a bázis­hoz viszonyítva 12 százalékra teljesítette, a beütemezett nye­reség is megtesz, hisz az már most 7,4/mFt. Legfőbb hiá­nyosság az volt, hogy a tár­sadalmi tulajdon védésében nem léptünk előbbre. Az elért eredményeket hall­gatva a 108 arcon a jól vég­zett munka feletti elégedett­ség érzését keltett volna ész­lelni, de az arcők meg sem rezzenték, a légkör fagyos, a v\ a közöstől feszült volt. Fe­szült, mert tudta mindenki, hogy a rendkívüli küldöttgyű­lés összehívásának nem ez az oka. Neon, hanem új elnökvá­lasztása. De miért? A második napirendnél a figyelem fokozódott. Fokozó­dott, mert a küldöttéket érde­kelte, hogy mi és mennyi az igazság abból, amit a volt el­nökről a szelek fújdogáitak, a varjak károgtak. A körülötte bonyolódó ügyről pontos ké­pet nem kaphattunk, mert a szövevényes ügyben a kihall­gatások, a nyomozások még folynak. Annyit megtudtunk, hogy a felvásárló üzemág te­rületén nem tiszta eszközök­kel folyt a ténykedés, s ez több közösségnek milliós ká­rokat akozott. Azaz tisztesség­telen haszonszerzés a közös­ségék és az érintett szemé­lyek részére. Az arcokon a csalódottság, az elítélés ráncai gyűrűztek. Joggal, mert az elmúlt évek­ben sokat ostoroztuk a leltár­hiánnyal záró alkalmazotta­kat s most az első számú ve­zető mutatott példát a szabá­lyok megsértésében. Elszomo­rító esst, hogy tudjon egv ve­zető a kisebb hiányosságok ellen küzdeni, ha maga na­gyobbakat követ el. Amott tízezrek voltaik, itt milliók lettek. Pedig milyen határo­zottan mondja Berzsenyi: „Minden állam támasza és talpköve a tiszta erkölcs...” Fogadjuk meg e dörgő szava­kat! Másrészt, miért kell ebben az országiban tisztességtelen úton emelni a jövedelmet, amikor „szükség” erre senkit nem kényszerít? Mindenki dolgozhat, s aki munkaszere- tő, a megszerzett javaikat be is tudja osztani, az egyre jobb körülményeket tud teremteni övéinek, országának is. Űj elnöknek szavaztunk bi­zalmat. A szövetkezet anyagi­lag nem rendült meg. Az er­kölcsi tőkén ugyan jelentős csorba esett, de a küldöttek mégis azzal a optimizmussal mentek haza, hogy a nagy többség becsületes dolgozó, is­mét magasra emelik a szövet­kezeti zászlót. Vcrebélyi András Tisztelt szerkesztőség! Gyógyított a lézer Nem tudom hány bizonyí­tott eset keli ahhoz, hogy vég­legesen fel-, illetve elismerjék hazánkban a „lézer”-sugár óriási gyógyító erejét. Nem tudóik erről hallgatni azért sem, mert a közelmúltban raj­tam kívül még két salgótarjá­ni „sorstársam” lábát hozta rendbe az Orvostovábbképző Intézet lézerkollektívája. Kö­rülbelül három hónapja sem­mi problémánk nincs. A ke­zelést megelőzően éveken ke­resztül megjártuk az összes ajánlott itteni gyógymódot. Kenőcsök sokaságát, terápiás kezelést is kaptunk. Az ered­mény az volt,, hogy legfeljebb átmenetileg nem terjedt a se­bünk, de gyógyulni nem gyó­gyult. Ezúton köszönet a bőr­gyógyászat orvosainak, hogy lehetővé tették számunkra a pesti kezelést. Felkerestem az OTKI keretén belül működő lézer­csoport vezetőjét, professzor Mester Endrét, akit a világ minden táján elismertek, (saj­nos már nincs többé), csak a saját pátriájában nem. Mi an­nak köszönhetjük életkedvün­ket, hogy elfogadtak bennün­ket és kb. 30—35 kezelés meg­gyógyította sebeinket, meg­szüntették fájdalmainkat. Bár a televízió különöskép­pen foglalkozik ezzel a kér­déssel, hisz három esetben volt jelen a kezeléseken, de azt is látta, hogy azon a kis folyo­són 60—80 beteg gyűlik össze a keddi és pénteki napokon, ahol 2—3 pádon kívül ülő- alka:matosság nincs. De azért ott vannak az ország minden tájáról segítséget remélve és találva. Azért próbálok a két volt „sorstársam” nevében és hozzájárulásával (Kadlót Já­nos és Hudálk József) szólni, hogy minél hamarabb a meg­illető elismerés érje azokat a személyeket, akik másodállás­ban azon fáradoznak, hogy édesapjuk „közjóért” kifejtett tevékenységét továbbvigyék. És e tény fontosságához hí­ven még nagyon sok, derűs, életvidám embert lássanak maguk körül. Országos vi­szonylatban nem tudom a szá­mukat, akik velem együtt nem győznek hálával gondol­ni azon személyekre, akiik hozzásegítették ahhoz, hogy kálváriánknak vége szakadt. Ezek szerint erre is felhasz­nálható a lézer, nem csak az emberiség elpusztítására! T. B. Salgótarján, Schuyer F, u. 20. Diliért néni? Nem vagyok JevélírótípusJ de amikor a január 5-i NÖG- RÄD-ban megjelent „Iskolák és kórházak környékén tilos az italmérés” c. cikket olvas­tam, felháborodva kénysze­rültem e levél megírására^ Ugyanis a cikk arról tájékoz­tat, hogy több mint hétéves az a belkereskedelmi mi­nisztériumi rendelet, amely •megtiltja, többek között az egészségügyi intézmények 200 méteres körzetében az italmé­rést. Nos, nem tudom, hogy az illetékesek, akik feladata a rendelet maradéktalan végre­hajtásának az ellenőrzése napjainkig merre jártak? Miért nem vették észre a kór­házunkkal szemben:, rendelő- intézetünk szomszédságában levő zavartalan italmérést? Ez bizony jóval 200 méteren be­lül van. Jószolgálatot tesz az alkoholelvonóra bevonulók- nak, onnan távozóknak, a szakvizsgálatra jövőknek, be­teglátogatóknak, kórházunk rekonstrukcióján dolgozó munkásoknak és még néhány kórházban dolgozónak is. Ki­ki zavartalanul, jól feltöltheti magát! Nem értem, hogy ez ideig a rendeletnek miért nem lehe­tett érvényt szerezni? Kinek, kiknek áll érdekében e szennyfnlt üzemeltetése a ren­delet ellenére is? Az illeté­kesek miért nem járnak el a rendelet szellemében? Sze­retném az illetékes vélemé­nyét tudni. Dr. Kövér Imre kórházi főorvos Balassagyarmat ! Kutya a szemétdombon Mint kisterenye-bányatelepi la­kos, a tanács és üzem között működő, társadalmi munkát koor­dináló bizottság tagja, és ezek­nek a munkáknak a szervezője ragadtam tollat, hogy elmondjam felháborodásom okát: A fúrókúthoz vezető felső föld­út — most csak ilyen van — mindkét oldalán megtalálható mindenféle szemét. A múlt év elején szocialista brigádjaink nem kis költség árán már eltúrattátó az akkor hasonlóan kihordott szemetet. Alig telt el néhány nap és azóta megint odahorda­nak olyan szemetet is, amit ott­hon nyugodtan el lehetne égetni. Nem lehet az esetleges kifogást,- a szemétszállítást intézményesen végző üzem rovására írni. Ami végképp írásra késztetett, az váltotta ki belőlem, nogy megláttam a lakásból kihozott szeméttel együtt, egy nagy ku­tya tetemét. Soroljam tovább? A más intézmények által elkészí­tett ülőpadokat az „erős embe­rek” feldöntik, hogy az elkészí­tett nyársalót 2 nap után ellon- ták, nagy súlyú gépkocsikkal sá­ros időben bemennek stb. Gondolom, hogy egy szemét le­rakását tiltó tábla, vagy egv be- haitani tilos tábla a figyelmét felhívná. Ha azonban mi. teleoí lakosok így védiük környezetün­ket. és ígv bánunk vele. felme­rül az emberben a gondolat: va­jon eléggé érettek vagvunk-e ahhoz, hog^ váró«** váljunk? Csorna Béla Bátonyterenye, Tarjáni út 22. A Ganz-MÁVAG Acélszer­kezeti Gyár mátranováki gyáregysége 1984. évi gazda­sági tevékenységének ered­ményes megvalósítása, a fél­milliárdos készárú gyártása, rendkívül nagy erőfeszítése­ket jelentett kollektívánk számára, amelyen belül 270 millió volt az exportfeladat. Szervezeti egységünk ebben az évben többek között 100 db forgóvázat és több mint 5 db vasúti hidat gyártott Egyiptomba, illetve a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság megrendelésére. Exportfeladatunk sikeres teljesítéséhez nem elegendő csupán a termékek gyártása. Alapvető követelmény, hogy határidőre a felhasználási helyre kerüljön. Munkánk eredményességé­hez jelentős megértést, elv­társi segítséget nyújtottak a Magyar Államvasutak kom­munistái. vezetői, és mun­káskollektívái abban, hogy a hidak acélszerkezeteihez 60 darab, a vasúti forgóvázak kiszállításához 38 darab va­gont biztosítottak, kellő üte­mességgel a határidőben tör­tént) teljesítéshez, Munkáskollektívánk, poli­tikai és gazdasági vezetésűnk nevében megköszönjük egész évben nyújtott kiemelkedő segítségüket, a salgótarjáni külső pályaudvar, a Salgó­tarján—Somoskőújfalu határ­állomás, a kisterenvei vasúti csomópont és a mátramind- szenti vasútállomás vala­mennyi dolgozójának lelkiis­meretes munkáját, amely- ivei hozzájárultak 1984. évi exportfeladataink sikeres tel­jesítéséhez, a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulójá­ra szervezett szocialista mun­kaverseny célkitűzéseinek megvalósításához. Egész éves munkájukhoz gratulálunk. A gyáregység valamennyi dolgozója neve- ben kívánok önöknek ered­ményes, boldog új esztendői! Dr. Máté László gyáregységi igazgató Összeállította: Tóth Jolán A NÓGRÁD 1985. január 10-i számában megjelent Szó­vá tesszük Amíg nem késő... —tj — aláírással megjelent észrevételhez szeretnék kap­csolódni és egyetértésemet tol­mácsolni. Már csak azért is mivel területünkön is hason­ló esuteKKel taialKozunií. va­lóban az állattartásra kiadott rendeleteknek a gyakorlatban érvényt kell szerezni. Tisztelettel: Nyitrai József Bátonyterenye, Lenin út 2#1 Kilenc éve üzemel megyénkben a Mozgó Patyolat. Hetcnj ként egyszer teszi meg a községekhez vezető utat meg az ily zord hidegben is. — BP — NÓGRÁD - 1985. január 17., csütörtök jj / Levelezőink írják Visszhang m Állati gond Köszönd a Magyar Államvasutak dolgozóinak!

Next

/
Thumbnails
Contents