Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

Nógrád egyilc éléskamrája Megvolt és megvan a szükséges árualap HIVATÁSUKNAK MEGFELELŐEN Nenn az ez évi zárszámadás Sérvével, csupán nagykeres­kedői szemmel vizsgálva me­gyénk áruellátását, voltam k váncsi a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat salgótarjáni raktár­bázisa igazgatójának. Kor­bár Ottónénak a véleményé­re Összességében igen — A rétsági járás kivételé­vel üzletpolitikai céljaink­nak megfelelően. bízva az ipar előzetes ígéreteiben, az idén az ellátás szintentartá- sát. illetve lehetséges javítá­sát. a választék bővítését, a kistelepülések kiemelt ellátá­sát, az új szállítási rendsze­rek bevezetését vállaltuk — érzékelteti munkájuk leglé­nyegesebb vonásait a raktár- igazgató. — A fenti céljaink megvalósításához eddig is megvolt és most is megvan a szükséges árualap. A piaci keresletnek megfelelően élel­miszerből és vegyi árukból összességében eddig is ki­elégítettük az igényeket. Még akkor is igaz ez, ha elisme­rem, hogy voltak és vannak hiánycikkek. Sajnos, ezzel a jövőben is számolnunk kell. Ezek lehetnek átmenetiek, vagy tartósak. Ilyenkor he­lyettesítő cikkeket aján­lunk... Az alapvető élelmi­szereknél az értékesített mennyiség eléri a tavalyi szintet, de hátravan még az Igazi csúcs, a karácsonyi for­galom. Az előző évhez ké­pest a megye lakossága töb­bet vásárolt egyes konzervek- ből. Az édesipari termékek­nél pedig az évek óta tartó 5—6 százalékos emelkedést az idén is elérjük. A nehezebbé vált életlehetőségek, az élet- színvonal stagnálása miatt a fogyasztói igények az ol­csóbb termékek irányéba to­lódtak el. Ennek megfelelően bővítettük ezek választékát. Minőségük ugyanolyan, mint a drágábbaké, csupán csoma­golásuk igénytelenebb. Az előbbieken kívül az ABC norinbergi termékeink is a választék bővítését szolgál­ták és szolgálják. Árukíná­latunkon belül 30-féle mono­polterméket forgalmazunk. — Ha árnyalati eltérések­kel is, de a fogyasztók véle­ménye lényegében megegye­zik az ön által közöltekkel. Nem merném ezt állítani, vi­szont a vegyi termékeknél. — Százmilliós készlettel rendelkezünk, amelyből 55 százalékot képvisel a vegyi áru. Ebbe az árufőcsoportba tartozó cikkek közül a koz­metikai, testápoló szereket — beleértve a külföldieket is —, az ellátás jó. Minden réteg­igényt ki tudunk elégíteni, sőt kínálati pozícióban va­gyunk. Ami viszont a festék- ellátást illeti, itt valóban változó az ellátás színvonala és megbízhatósága. Bizo­nyos tőkésalapanyagok hiá­nya, illetve késői beérkezése miatt, egyes áruk hosszabb vagy röviriebb ideig valóban nem találhatók meg raktá­runkban. Az előbb említett hiányosságok ellenére állí­tom. hogv kint az üzletekben nem tudják azt a választékot ajánlani. ami nálunk, itt bent megtalálható. Mert nin­csenek meg hozzá a raktáro­zási feltételek, ugyanakkor a boltosokat a készletgazdálko­dás szigorú előírása is arra kényszeríti, hogv jól gondol­ják meg, miből, mikor és mennyit vásárolnak — állít­ja Korbár Ottóné. Közösen, kedvezményekkel Mivel a kollektíva jövede­lemérdekeltségi rendszerben dolgozik, ezért keresve a le­hetőségeket, azon fáradozik, hogy minél nagyobb legyen a forgalmuk, ugyanakkor ész­szerűen mérsékeljék az áru- szállítással kapcsolatos költ­ségeket. Nyolc üzletszerző járja a megye 1200 üzletét, boltját. A szakemberek nem­csak a rendeléseket veszik fel, hanem tanácsot adnak, bemutatják az új árucikke­ket, ismertetik azok előnyös tulajdonságait, egyúttal in­formálódnak a fogyasztói ke­reslet változásáról. Az áru­kínálatban jelenleg 15 szá­zalékot képvisel az új cik­kek aránya. Mint mondják, a fogyasztók és a megrende­lők nem idegenkednek a számukra első pillanatban is­meretlen, de később kedvelt cikkektől. — A legnagyobb ipari szál­lítókkal közösen, rendszere­sen rendezünk árubemu­tatókat, amelyeket esetenként kóstolóval is egybekötünk — kér ismét szót a raktárigaz­gató. — Máskor pedig nye­reségünk terhére kedvezmé­nyes vásárokat tartunk. Ilyen címen, ebben az esztendőben hárommillió forintot adtunk vissza a fogyasztóknak. Rak­tárbázisunk árubemutató mintaterme pedig jó eligazí­tást nyújt mindenkinek, igé­nyes vásárlásához. A jöve­delmező gazdálkodás érde­kében bevezettük a tranzit- szállítást, ami azt jelenti, hogy a gyártól a megrendelő­höz szállítjuk ki az alapvető élelmiszereket. E módszer előnyös a vásárlónak is, mert bizonyos engedmények­hez jut. Vevőpartnereinkkel való előzetes megbeszélés alapján a jövőben is tovább kívánjuk bővíteni ezt a mód­szert. A salgótarjáni áfész- szal és a Budapesti Szállítási Vállalattal közösen üzemel­tetjük az ismert és kedvelt mozgóboltot. Mi biztosítjuk ide a szükséges árukat és vállaljuk a szállítási költség egy részét is. — Ha már szóba került a költséggazdálkodás, akkor folytassuk egy korábban elég gyakran kifogásolt költség- csökkentést érintő területtel — a kiszállítással. Mi most a jelenlegi helyzet? — Vevőinknek már meg­küldtük jövő évi túratervün­ket, amelyet áttanulmányoz­nak, s azt követően egyeztet­jük közös elképzeléseinket. Ennek alapján szállítjuk ki majd a kívánt árukat. A je­lenlegi gyakorlat szerint a nagyobb boltokba — ABC-k — hetenként egyszer, a köze­pes nagyságúakba havonta kétszer, a kisebb települése­ken levő üzletekben pedig havonta háromszor jelennek meg áruval megrakott teher­gépkocsijaink. Örömmel mondhatom, hogy a közösen egyeztetett túraterv hatására kiegyensúlyozottabbá vált a kiszállítás üteme. — Érdekelne, hogy a meg­rendelt tételek közül általá­ban mennyit képesek önök teljesíteni ? Közelebb a vevőhöz — Hatvanöt-hetven száza­lékot. A gyorsabb kiszolgálás, valamint a szállítási költsé­gek csökkentése, a vevőkhöz való közeledés érdekében Szécsényben egy önkiszolgáló vegyiraktárt nyitottunk meg, ahol 200 napicikket kíná­lunk a boltosoknak, akik rög­tön el is vihetik, s ebben az esetben engedményt kapnak. Balassagyarmati leraka tün­kön. ugyancsak a'jobb el­látás érdekében bővítjük a vegyi áruk kínálatát. Ameny- nyiben vevőink igénylik, ak­kor a hónap második felében előszállításra is vállalkozunk — mondja határozottan a raktárigazgató. A gondokra, nehézségekre való utalások egyúttal azt is érzékeltetik, hogy a kifogás­talan áruellátás nem mindig rajtuk múlik. Egy dolog azonban - egyértelműen ki­világlik: hivatásuknak meg­felelően igyekeznek megol­dani áruszállítási feladatai­kat. Ezt bizonyítja, hogv idei tervüket, amely eléri az 1 milliárd 200 milliót, 5—6 szá­zalékkal szárnyalják túl, s ez bizony manapság nem kis erőfeszítéseket takar. — venesz — Á cukorfogyasztás változásai A cukor világpiaci ára nap­jainkban kevesebb, mint egy- tizede az 1974-es tonnánkénti 1300 dolláros árcsúcsnak. A cukor árcsökkenésének az oka, hogy a bőséges kínálat­tal szemben a fogyasztás mérséklődött. A fejlettebb or­szágokban az utóbbi években stagnál a fogyasztás, itt a népességnövekedés alacsony rátája mellett a magasabb életszínvonallal járó egészsé­ges táplálkozási szokások is ebbe az irányba hatnak. (Egy lakosra évi kb. 40—50 kilogrammos fogyasztás jut) A fogyasztás stagnálása ez ipari országokban annak is a következménye, hogy egyre gyorsabban terjed a nagy fruktóztartalmú kukorica­szirup és a mesterséges éde­sítőszerek fogyasztása (1983- ban például kb. 5 millió ton­na nyerscukornak megfelelő egyéb édesítőszert használtak fel az USA-ban és Japánban, amikor a világtermelés cu­korból 96 millió tonna volt). A fejlődő országok fogyasz­tását az alacsony árak ösz­tönzik, csak a fizetési gon­doktól mentes fejlődő orszá­gok növelték felhasználásu­kat. Noha az élelmiszer-ellátás alapja hazánkban a gabona- termesztés és az erre épülő állattenyésztés, és az is igaz, hogy a cukorrépát, a gaboná­hoz viszonyítva, lényegesen kisebb területen termesztik — jelentőségét mégsem sza­bad lebecsülni. A cukor vi­lágpiaci árának rohamos csökkenése, majd emelkedése, s újabb csökkenése után meg­született a határozat, hogy a hazai szükséglet fedezésére itthon kell megtermelni a cukorrépát, attól függetlenül, hogy miként alakul a világ­piacon a cukor ára. A hazai szakemberek sze­rint a termelés- és feldolgo­zástechnológiában van még annyi tartalék, amely kihasz­nálásával ellensúlyozni lehet a kedvezőtlen árhatásokat. Ennek egyik eszköze a mind nagyobb fokú gépesítés. Teljesítette idei tervét a téglaipar A Tégla- és Cserépipari Tröszt legfrissebb termelési adatai szerint az iparág gyá­rainak dolgozói teljesítették idei téglagyártási előirányza­tukat: összesen 1960 nrllió kisméretűnek megfelelő tég­laterméket állítottak elő. Így december végéig várhatóan 130—140 millió téglát gyárta­nak tervükön felül. A túl­teljesítés egy részét műszáki­fejlesztési és munkaszervezé­si intézkedésekkel alapozták meg, s a többletből mintegy százmillió tégla a szombat­vasárnapi munka eredménye. December végéig az idén elő­irányzott százmillió darabos tetőcserép-gyártási tervüket várhatóan 105 millióra telje­sítik. Kedvező az is, hogy az év végén előreláthatóan száz­millióra gyűlik a gyárak téglakészlete, az egy évvel ez­előttinek több mint kétszere­sére, s így a jövő év első negyedében biztonságos ‘égla- ellátással számolhatnak a ma­gánlakás-építők. A NAGY IDŐK TANÚI Megbeszélésen Malinovszkijnál — Ön huszonhét éves ko­rában miniszterekkel tárgyalt, vállalati főmérnök volt, fon­tos ügyekben egy város ér­dekeit képviselte. A mai hu­szonhét évesek mérföldekre vannak hasonló cselekvési le­hetőségektől. Szerencsésnek érzi magát ebből a szempont­ból? — Hát akkor ugye az egész vezető garnitúra „kivonult ’. Itt a városban összesen két bányamérnök maradt, még kettő hamar visszajött. így lettünk összesen négyen. Azokra kellett támaszkodni, akik jelen voltak. Megköny- nyitette a dolgomat, hogy tu­lajdonképpen nem is nagyon tudtam felmérni, mekkora felelősséget vállalok... * Nem várt újságíróit kérdé­sekre, hogy beszámoljon a „nagy időkről” Lassan József, 66 éves salgótarjáni bánya­mérnök. Idén jelent meg szép külsejű könyve: „A nóg­rádi szénbányászat felszaba­dulás utáni műszaki törté­nete” címmel. Pontosabban a kétkötetes mű első része lá­tott napvilágot, az ősz férfi most dolgozik a második kö­teten. — Hasonló könyvet Doro­gon is kiadtak — veszi le könyvvel körülépített dolgo­zószobájának „.falából” a kar­csú, fekete kötetet Lassan Jó­zsef. — De az 1781-ben kezdi a feldolgozást, és a bányá­szat kezdetének kétszázadik évfordulójára jelent meg. Az én könyvemnek a témája is, jellege is más, így a szerke­zete is eltér. Helytörténeti könyv itt Nógrádban 1.943-íg tárgyalja a bányatörténetet; de csak a SKB Rt-ét — és a tapasztalt bányamérnök ha­mar kézügybe helyezi ezt is, Dzsida József munkáját, amely szemmel láthatólag megviselt állapotban van. — 1944-ben’ jelent még, akkor már eléggé felfordult világ volt Néni folyt normális ter­jesztés, de nekem sikerült szereznem néhány példányt. Lényegében én ennek a könyvnek a folytatását szán­dékoztam kiadni. — Miért nem 1943-tól foly­tatja akkor, s miért 1945-től? — Egyrészt 1942-től 1944­ig igen kevés adat áll ren­delkezésre, másrészt a máso­dik kötet egyik fejezete ez­zel az időszakkal fog foglal­kozni. Harmadrészt 1945-től egészen új élet kezdődött. Hiszen a háború utolsó hetei­ben a legfontosabb gépek motorjait, értékes alkatrésze­it leszerelték és elszállítot­ták. December végén, amikor a. harcok elvonultak, áramse volt, mert felrobbantották a vízválasztói erőművet. Mind­ez óriási problémát okozott, sok mindent szinte újra kel­lett kezdeni. * Lassan József nemcsak le­véltárakból ismeri ezt a kor­szakot: ott volt a „tűznél”. Komlói bányászcsaládban szü­letett. Mint tehetséges mun- kgsgyereket karolták fel: Pé­csett közép-, Sopronban fő­iskolát végzett. Egy év rózsa- szentmártoni gyakorlat után — mivel itt égetően kevés volt a mérnök — került át Salgótarjánba, az SKB Rt- hez. Ez 1943-ban történt. Ak­kor aknavezetőként dolgozott. A harcok elvonulta után azonban ő lett a vállalat fő­mérnöke. Jól hangzana ma, ha olyan legenda terjedne el: személyesen Malinovszkij ne­vezte ki erre a posztra. Azon­ban Lassan József példamu­tatóan rgaszkodik a valós lényekhez. Az akkor 27 éves fiatalember ott volt ugyan az acelárugyári irodában, ami­kor a szovjet generális átfo­gó intézkedéseket tett a kör­nyék gazdasági helyrebillen- tésere. De ő csak az igazga­tót, a hatvan-egynéhány éves Schreiner Jánost „javasolta’ a vezetői posztra. (Schreiner bányamérnökként az öblös- üveggyár igazgatója voii, később ipari államtitkárként vonult nyugdíjba.) A főmér­nököt már a friss igazgató szemelte ki. Még ma is jó állapotban van az a hivata­los levél, amelyben „Lassan József mérnök urat” főmű- szakivá nevezik ki. (Nem történelmi, „csak” személyes jellegű sorsmozzanat, hogy a levelet az a fiatal nő gépel­te, aki hat-hét év múlva Las­san József né lett,..) * A műszaki helytörténész pontos adatokat sorol: mikor indult be az acélgyári, később a vízválasztói erőmű, s hol kezdődött el a termelés a ki­fosztott bányákban és gyá­rakban. — Hogy az élet viszonylag gyorsan megindulhatott, ez köszönhető azoknak a kiváló munkásainknak, akik fon­tos motorokat, berendezése­ket elrejtettek a bányában —• volt, amelyiket berebbantás- sal tettek megtalálhaíatlanná — és ezek az eszközök a front áthaladása utáni napokban előkerültek. Persze ez is ke­vés volt: mindent bénított az óriási motorhiány. Ezen több­féleképpen próbáltunk enyhí­teni. Az egyik megoldásként kínálkozott, hogy a javításra váró motorokat hamar meg­javítottuk. Rendelkezésünkre állt egy kitűnően felszerelt, nagyszerű szakemberekkel el­látott külszíni szerelőüzem. Onnan rövid idő alatt kike­rültek a javított motorok. Ezenkívül Budapestről lehe­tett — megfelelő helyisme­rettel — motorokat hozni, a lebombázott gyárakból. Ek­kor volt felbecsülhetetlen ér­ték a rafinált anyagbeszerző, aki értett a csereberéléshez. A lényeget tekintve cserében kaptunk húsz motort az öb­lösüveggyár új igazgatójától — aki Schreiner Jánoshoz ha­sonlóan remek, nagyszerű ember volt —, Jermendi-Vi- sienger Károlytól. Ö szerette volna beindítani minél előbb a termelést, ehhez azonban szénre volt szüksége. Csak­hogy szenet akkor csak kor­mánykiutalásra lehetett kapni, annyira kevés volt belőle. Ezért mi —, ahogy ma mon­danánk — „feketén” nyitot­tunk Mizserfán egy olyan bányát, aminek a telepe „ki- búvásos” volt, tehát néhány méter meddőréteg lefejtése után hozzájutottunk a szén­hez. Innen kapott Jermendi napi húsz vagon szenet, „il­legálisan”, azaz központi ki­utalás nélkül. Lassan József izgalmas könyvet írhatna akkor is, ha vizsgálódását nem korlátozná a műszaki részletekre. Ponto­san idézi fel mozzanatait an­nak az utazásnak, amellyel 1945 elején városi küldöttkéné jutott el a Debrecenben szé-- kelő kormányhoz, s jelenteti be igényt Faragho Gábor köz-í ellátási miniszternek. Tisztán! él emlékében a megbénított vasúti szállítás lélektani ha­tása: amikor a tornyosuld szénhegyek tövében biztattál^ az elvtársakat még nagyobb kitermelésre. Számára csalt epizód, ám korántsem min­dennapi eset, amikor egy napi ismeretlen férfi állított be a a irodájába, és bemutatkozott^ „Takács Ferenc iparügyi mH niszter vagyok”. Mivel d kormánytisztviselő az akkori) időkben nem tudott megte-4 lelő szállodára bukkanni, d néhány napig — míg a körű nyékbeli állapotokat fölmérta — Lassan József legénylakáJ sában szállt meg a szociálű demokrata politikus. „Ezek valóban nagy időit voltak!” — bólint a kétkedő kérdésre az ősz férfi. Bízói nyítékul a termelés gyarapo^ dásának adatait is elősoroljad A háború miatt 1944-ben naJ pi több mint 500 vagonról kevesebb mint 50 vagonra csökkent a kibányászás. Da az utána jövő években fokoi zatosan nőtt a teljesítményi} A csúcsra 1951-ben értek: eb­ben az évben 2 millió 20(1 ezer tonna szenet adott aa országnak a medence. Csak-! nem félszáz bányaüzem tar­tozott ekkor a vállalathoz,' amelynek főmérnöke Lassar» József volt. E poszton 1956-ig állt. A vállalattól tizenegy éve, ötvenöt éves korában vonult nyugdíjba, utolsó aktív évei­ben tanácsadóként foglalkozó tatták. Azóta szakmai dolgoza­tokat és könyveket ír, szép házában. Az intelligens férfi csak nehezen fogja vissza in­dulatait, amikor a pályafutá-' sában őt később ért igazságta-' lanságokat idézi föl. Életében nemcsak a most felvillantott egy esztendő volt „nagy idő”} * — Könyve, vállalati kiadási ban, a megyénkben nyomda-' vállalat munkájaként mind­össze ezer példányban jelent meg. Nem kevés ez? — Nézze, ez majd öt-hat év múlva fog kiderülni. — ön milyen hasznát vette annak idején a Dzsida József- könyvnek? — Sok adat, ismeret szere-} pel benne, például a medence-! geológiai viszonyokról, a száll lítási lehetőségekről, a mun­kamódszerekről. Ezenkívül egy műszaki ember intelligen­ciájához hozzátartozik, hogy ismerje a munkahelye törtéi netének fontosabb részleteit. Egyetértve Lassan József érvelésével hasznos idézni Kapolyi László ipari minisz­ternek a könyvért küldött válaszlevelét, melyet így zárj „Érdeklődéssel várom a folyj tatást”. Molnár Pál , Mi a titka a kiváló címnek? 1968-tól dolgozik a Váci Kö­töttárugyár kazári gyáregy­ségében a dorogházai Bakos Cs. Lászlóné, akit november 7-én Kiváló dolgozó kitün­tetéssel jutalmaztak. Varró­nőként vesz részt az export­melegítők készítésében, mű­szakonként 210—220 darab termék „fordul meg” a keze alatt. Mi a titka a kiváló cím elérésének? „— Én, csak azt teszem, amit elvárnak tőlem. Ha a szállítások miatt túl­órázni kell, még a szombati, vasárnapi műszakot is válla­lom. Megértem és segítem a fiatalokat, szeretem a mun­kahelyemet.’’

Next

/
Thumbnails
Contents