Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

Emlékezés A Nógrád megyei mozik — községeik felszabadulási dátumán — a Nagy Honvédő Háborúról szóló filmekkel köszöntik a 40. évfordulót. A történelmi események ínindmáig legszuggesztívebb megjelenítése a film, amely sajátos eszközeivel jelentősen hozzájárulhat a történeti lá­tásmód. a korhű szemlélet kialakításához. Főleg akkor a ^legfontosabb művészet'’ szá­munkra, ha olyan korszak- alkotó eseményekről szól, mint a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, vagy a má­sodik világháború, amikor az emberiség jövőjéért, az el­nyomott népek felszabadítá­sáért vívott küzdelem ábrá­solása és mementója a vál­lalt feladat. A második világháború a Szovjet filmgyártásban is ha­talmas próbatételt jelentett, a „Mindent a frontnak!” jel- azót a filmesek is komolyan '»ették. Ennek a korszaknak Wmészetes eszmei igénye Volt a leleplező és harcba szólító agitációs igazság. A negyvenes években készült filmek szinte kivétel nélkül a fasizmus elleni harcra, a ren­díthetetlen ellenállásra buzdí­tottak. A játékfilmek mal’elt számos kisfilm, híradó és do­kumentumfilm kísérte a fel­szabadító küzdelem útját. A háborús téma tehát fegv- Verzajban született, és a győ­zelem fényében érte el első virágkorát. A győzelem kró­nikásának szerepét töltötte be a háború utáni évek egész sor partizánfilmje, a maga idejében újszerűségével is ható TOVARIS ”P”, a XÓJA, az IFJŰ GÁRDA és a TÁMADÁS 6.25-KOR, hogy csak a legismertebbeket em­lítsük. Sajátos dokumentum- játékfüm műfajként készültek • Nagy Honvédő Háború leg­fontosabb epizódjait ábrázoló alkotások, az ORELI CSATA, a DÖNTÖ FORDULAT, A HARMADIK CSAPÁS. A SZTÁLINGRÁDI CSATA, a NAGY VOLGÁI CSATA, a TALÁLKOZÁS AZ ELBÁN. A történelmi események demonstráló tükrözése és az úgynevezett „hiba nélküli hő­sök” példaképül állítása után az ötvenes évek közepétől új ábrázolási lehetőség kínálko­zott a szovjet filmesek szá­mára: az emberközelség, a nagy fordulatok kis emberi sorsokon keresztül való be­mutatása. Ez volt a máso­dik virágkor, és ettől kezdve beszélhetünk a háború — r.z egyetemes filmtörténet szem­pontjából is kiemelkedő je­lentőségű — művészi ábrázo­lásáról. A szovjet „újhul­lám” hősei már nem eleve hősök, a művészeti folyamat feladata éppen az, hogy meg­mutassa: hogyan válnak az­zá. A figyelem a hőstettről a hőssé válásra tevődik át. Kalatozov a SZÁLLNAK A DARVAK-ban visszahelyezi jogaiba a háborús lírát. Ér­zelemgazdagon szól a háború különböző útvesztői között bukdácsoló emberekről, a harctereken és a lelkekben dúló küzdelemről. Bondarcsuk EMBERI SORS-ának fősze­replője sem kivételes ember. Képességei átlagosak, jelle­mében kisebb-nagyobb szep- lők is akadnak, s mégis ez a sok csapást ért férfi igazi hőssé emelkedik azokban a pillanatokban, amelyek való­ban próbára teszik öt és az eszményt is, amelyre egysze­rű szovjet hazafiként feles­küdött. Csuhraj BALLADA A KATONÁRÓL című film­költeményének kiskatonája tulajdonképpen gyávának is tekinthető, hiszen fél az el­lenségtől. menekül a német tank elől. A rémület és a halálfélelem azonban hőssé avatja: legyőzi a gépszörnye­teget. Szegelj A BÉKE EL­SŐ NAPJÁ-ban olyan szov­jet tisztet ábrázol, akinek hő­si halálában — bár becsü­lettel végigverekedte a hábo­rút — nem annyira a kato­na, mint inkább az ember tragédiája döbbenti meg a nézőt. Tarkovszkij IVÁN GYERMEKKORÁ-nak tizen­két éves kisfiúja ádáz gyűlö­lettel és „felnőtt”-gondola- tokkal száll szembe az ellen­séggel, de álmában. mert csak akkor van rá ideje, gye­rek még ő a maga bájával és tisztaságával. A háborús tematika har­madik virágkora a hetvenes évek elején kezdődik, és kü­lönböző műfajokban az elő­ző korszak pszichológiai áb­rázolását követi a háborút el­szenvedő ember lelki folya­matának még mélyebb analí­zisével. Larisza Sepityko KÁLVÁRIÁ-ja gyökeresen szakít a régebbi patetikus partizánromantikával, és fő­hősének áruláshoz vezető út­ját megrázó emberi tragédiá­vá teszi. A Borisz Vejz'Tjev kisregényéből készült Rosz- tockij-film. a CSENDESEK A HAJNALOK leányalakjai nem hősökként érkeznek a front mögé, sőt megmosolyog­tató ellentétben állnak a front szigorával, veszélyei­vel, a fegyverek és a kato­nai szabályzatok komorságá­val. És éppen ebben az el­lentétben fejeződik ki egy mélyebb mondanivaló: a bé­ke. az otthon, az élet fáj­dalmas üzenete. Hasonló áb­rázolásmód érvényesül ez idő­szakban a téma filmművésze­ti szempontból kevésbé jelen­tős műveiben is (LÁNYOK AZ AKNAMEZŐN, ÉJSZA­KAI BOSZORKÁNYOK). A HAZÁÉRT HARCOLTAK című Solohov-regényben a front közelsége, az ember és a háború viszonya a részle­tek gazdagságával van jelen, s a belőle készült Bondarcsuk rendezte film mindezeket ijesztő és sokkoló hitelesség­gel tárja elénk. A dokumentum- és riport­film sajátos formáját valósí­totta meg Csuhraj az EMLÉ- KEZÉS-ben. „Mit jelent ez a szó: Sztálingrád, a ma em­berének? Hogyan emlékez­nek a sztálingrádi csatára? Emlékeznek-e egyáltalán: S az új nemzedék? Azok, akik a második világháború után születtek? Mit tudnak ők ró­la?”. Ezek a kérdések izgat­ták a világhírű rendezőt, ami­kor kis stábjával elindult, hogy feleletet kérjen a leg­különbözőbb nemzetiségi em­berektől, nőktől és férfiaktól, felnőttektől és kamaszoktól, szerte egész Európában. A FELSZABADÍTÁS és a SZABADSÁG KATONÁI cí­mű sokrészes filmeposzok alkotói arra vállalkoztak, hogy egyidejűleg mutassák be a honvédő háború egyéni tra­gédiáit, s ugyanakkor a mo­numentális átfogó harcokat. Jurij Ozerov rendező, vala­mint Jurij Bondarev és Osz­kár Kurganov forgatókönyv­írók a szemtanúk hitelességé­vel, szinte a teljesség idényé­vel tárták fel a legfontosabb hadműveleteket: A SZABAD­SÁG KATONÁI-ban magyar vonatkozású események is helyet kaptak: Kádár János, Rajk László, Kállai Gyula és Apró Antal mozgalmi tevé­kenységéből láthatunk fontos epizódokat. Lesz-e virágkora a hábo­rús témának? Ügy látszik, igen. Több szovjet alkotó ma azt vizsgálja: mi történik a háborúviselt nemzedékkel a győzelem után. Két kiemelkedő példa: Andrej Szmirnov BELORUSZ PÁLYAUDVAR című filmje a már jelenben élő múltat idézi négy volt frontharcos barát huszonöt éves találkozá­sa kapcsán. Todoroszvszkij HACTÉRI REGÉNYÉ-nek csak az első képsorai játszódnak a fronton, de a túlélők háborús „élményei” ott vibrálnak min­den későbbi jelenetben. Mind­két jelentős film példázza, hogy a négy évtizede befeje­ződött háború „kimeríthetet­len ösztönzője ma is az er­kölcsi, életformabeli próba­tételek korszerű átgondolásá­nak, értelmezésének.” Negyven év választ el ben­nünket a háborús események­től, és ez idő alatt a hábo­rús tematika meg-megújuló virágzásának voltunk és va­gyunk szemtanúi. Miért ez a nagy termékenység? Csuhraj említett riportalanyai, akik gúnyosan mosolyognak a ka­merába, akik elfelejtették a múltat, a háborút, az áldoza­tokat, erre a kérdésre is vá­laszt adnak. Mert felejteni lehet, de elfelejteni nem. A történelem tanulságai időt állóak. Kocsis László A Nógrádi Szénbányák részére több ezer darab alkatrészt készítenek bérmunkában a 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet esztergályosdiákjai. A felvételen: az első éves gépiforgácsolók csillefogó-alkatrészt gyártanak. —bp— HAZAI TÁJAKON Tata, a tavak városa Budapest és Győr között, az M 1-es főútvonal mentén található Tata, a természeti adottságokkal gazdagon meg­áldott fürdő- és üdülőváros. A magyar történelem régi városát hosszabb ideig a ma­gyar királyok birtokolták. Sajnos a török hódoltság más­fél évszázada alatt — hol tö­rök, hol magyar kézen lévén — nagyrészt elpusztult, de a török kiűzése után, az 1700-as években barokk köntösben megújult. Tata újjáépítését megköny- nyítette, hogy Fellner Jakab személyében tehetséges és szorgos építészt kapott a vá­ros. Több kiváló alkotás fű­ződik a nevéhez, például a Nepomucenus-malom (ezt Fellner magának építette, a homlokzat fülkéjében álló Nepomuki Szent János szo­borról kapta a nevét), az egykori Esterházy-palota (ma városi kórház, történetéhez tartozik, hogy I. Ferenc oszt­rák császár Napóleon elől menekülőben három hónapot e kastélyban töltött, s 1809. október 14-én e kastély- to­ronyszobájában irta alá az úgynevezett schönbrunni bé­két). Jórészt Fellner alkotása a szép későbarokk nagytemp­lom is. (Előtte áll Fellner Jakab 1940-ben felállított szobra.) Fellner (1722—1780) Morvaországból került Ta­tára, az itteni építkezésein túl más magyar városok, így Eger, Veszprém, Pápa sok szép barokk épülete is az ő fantáziáját és kezét dicséri. — Teljesen reménytelen a helyzetem, Kovács bá­csi — panaszolta a szom­szédjának Iregi, a nyálszí­vó. hivatalnok. — Negyven­éves koromra nem vittem többre a sóhivatali előadó­iágnál. öt éve nem emelték a fizetésemet. A tető évek óta beázik a fejem fölött, és a feleségem pipogya fráternek nevez neveletlen gyerekeim füle hallatára. Vettem öt levél Kalmopy- rint. Este, ha lefekszem, mind beveszem, és nem éb­redek föl többé. — Hülyeség — mondta nemes egyszerűséggel az öreg. — Inkább tanulja meg a varázsszót. Holnap reggel menjen be a főnö­kéhez, és mondja meg neki, hogy üdvözli. a Kovács elvtárs. — Maga ismeri a főnö­kömet, Jani bácsi? — Ismeri a fene, de a főhatóságnál bizonyosan van egy olyan Kovács, aki­től fél a főnöke. Találjon ki hozzá egy szép mesét, aztán majd meglátjuk... Másnap reggel sugárzó arccal, kopogás nélkül nyi­tott be rettegett főnöke aj­taján Iregi Kázmér. — Kovács elvtárs üd­vözletét küldi. Bár nem Kovács elvtárs azt üzente... hatalmazott föl rá, gondo­lom, nem fog nagyon meg­haragudni, ha elpletyká­lom, hogy két hét múlva revizorokat küld hozzánk. Szeretné, ha mindent rend­ben találnának. — Hogyne... hogyne... két hetet mondott, ugye? Hol találkozott vele? — Nem dicsekvésként mondom, de telekszomszé­dom a Duna-kanyarban. Utólagos engedelmével át­adtam neki Rókaházi elv- társ üdvözletét. Sóügyek­ben nagyon jó szakember­nek tartja magát, csak... — Csak? — No jó, elmondom, de köztünk maradjon. Szóval a káderutánpótlást nem tartja túlzottan jónak. — Hm... — gyöngyözött ki a verejték Rókaházi homlokán. Magam is sokat tépelődtem ezen álmatlan éjszakáimon. Mondd, kér­lek, Kázmérkám, nem lenne kedved elvállalni a keserűsócsoport vezetését? Kapsz hozzá 1500 forint fizetésemelést. — Örömmel, Robi bá­tyám, ha ezzel szolgálatot tehetek neked, és termé­szetesen Kovács elvtársnak is. — Akkor, hát elsejétől te leszel a keserűsócsoport vezetője. Az IKV főmérnöke ke­zéből kiesett a toll Kovács elvtárs nevének hallatára.., — Mi, kérem, mindent megteszünk az állagmeg­óvásért, de ugye azt Kovács elvtárs is tudja, hogy a keret nem kimeríthetetlen kút. — Igen, ezt nagyon jól tudja a Kovács elvtárs is — hagyta helyben Iregi. — Csak az a baj, hogy a múltkor éppen hullott a harmat, amikor fönt járt nálan}, és nem hozott ma­gával esernyőt. Bőrig ázott szegény Kovács elv- társ. Talán még meg is hűlt. Nagyon szégyelltem magam, hiszen már évek óta... — Egy szót se többet, Iregi úr! Kovács elvtars egészsége nem tűr halasz­tást. Még ma kiküldőm a tetőfedőket. Két nap múlva vadontúj tető díszelgett Iregiék há­za tetején, s a táskájában ott lapult a keserűsószagú csoportvezetői kinevezés. — Szerelmem! — ugrott a nyakába a felesége. — Te vagy a legnagyszerűbb ember a világon. Te vagy a föld legvonzóbb férfia. ölelj, hadd olvadjak el a karjaidban! Mondd, hogy tudtad mindezt elintézni? — Nem én — felelte sze­rényen Iregi. — Kovács elvtárs üzente. — Ki az a Kovács elv­társ? — Nem mindegy, szí­vem? Lényeg az, hogy si­került. Aztán becsönpetett a szomszédba. — Jani bácsi! Üdvözli a főnököm, az IKV főmérnöke, meg az asszony. A Kalmopyrint azért megtartom, hátha meghűl valamelyik, és majd elviszem neki Kovács elvtárs ajándékaként. T. Ágoston László óratorony az Országgyűlés téren. Maga a város a ■ 400 ka- tasztrális hold kiterjedésű Nagy-, vagy öreg-tó mentén terül el, a nyugati és az észa­ki oldalon Tata, a keletin pe­dig Tóváros. A tatai tórendszer (a két legnagyobb tavon, az öreg­tón, és a Cseke-tón kívül még több kisebb állóvíz van Ta­tán, melyeket száznál is több forrás vize táplál) a XVIII. század közepén keletkezett, amikor is Mikovinyi Sámuel, a kor neves magyar mérnö­ke lecsapolta Tata környéké­nek kiterjedt mocsarait, s kialakította a mai tórend­szert. Egy másik mérnök, Böhm Ferenc hozta létre 1873-ban az Esterházy család 46 hektáros angolkertjét, a mai népparkot. A változatos, sok távoli, egzotikus faállo­mányú parkban, ebben az ideális környezetben készül­nek a magyar élsportolók nagy versenyeikre. Itt van az Országos Testnevelési és Sportszövetség olimpiai edző­tábora, a Fellner építette ké­sőbarokk kerti lak ma az él­sportolók lakásául szolgál. Kissé távolabb, a barokk korban divatos „műrom” áll, a francia Charles Moreau építette 1^01-ben. (Egy há­romhajós’templomromot utá­noz, eredeti román kori mű­vészi faragványok, s két domborműves római sírkő van beleépítve.) A tatai Öreg-vár az 1950- es évek közepe óta a Kuny Domokos Múzeum otthona. A kiállítás Tata város és Ko­márom megye történeti em­lékeit mutatja be az őskor­tól napjainkig. Igen gazdag a múzeum fajanszgyűjteménye. Tata a magyarországi kerá­miakészítés egyik központja volt, a múzeum névadója, Kuny Domokos is e szakma híres művelője volt. Érdekes a török kori anyag, s a ró­mai kőtár; a római emlékek Szőnyből, a hajdani Brige- tió légiós táborából kerültek Tatára. Az országban egyedülálló kiállítás a tatai antik máso­latok múzeuma, a helyreállí­tott zsinagógában. A buda­pesti 'Szépművészeti Múzeum görög és római szobrainak eredeti méretű másolatai lát­hatók itt. A városka harma­dik múzeuma a nemzetiségi néprajzi múzeum. A Tatára és környékére a XVIII. század­ban betelepített németség tárgyi emlékeit — népi ke­rámiákat, festett német kor­sókat, a szőlőkultúra emlé­keit — őrzik itt. Tatai nevezetesség az Éder József ácsmester által 1763- ban készített óratorony. A torony felső, fából készült ré­szében egyetlen darab vas­szög sincs. Hasonlóképpen fi­gyelmet érdemel a Cifra­malom, a városka legrégebbi műemléke, 1587-ből. A Kálvária-dombon áll a szabadtéri geológiai múze­um. A domb két kőfejtőjé­ben szinte az egész földtör­téneti középkor, a triász, a jura és a kréta valamennyi rétegét megszemlélhetjük. Az itt emelkedő Fellner Jakab- kilátó teraszáról szép pano­rámában gyönyörködhetünk. B. J. i // Doktor találós kérdés" A találós kérdésekből dok­torált Mándoki László nép­rajzkutató, aki a világ leg­nagyobb találóskérdés-gyűjte- ményét hozta létre Pécsett, összehasonlító kutatásai alap­ján az egyes szóbeli rejvé- nyeknek a magyar és a nem- zeközi folklórban való meg­jelenését, elterjedését vizsgál­ta a disszertációjában. Világ­szerte ritkaságnak számit, hogy valaki ebből az érde­kes. ósi műfajból szerez tu­dományos fokozatot. A Janus Pannonius Múzeum osztály, vezetője egyetemi hallgató ko­rában kezdett foglalkozni a verses és prózai rejtvények­kel, s 1966 óta tudományos módszerekkel folytatja gyűj­tésüket, rendszerezésüket, ösz- szehasonlitó vizsgálatukat. Mándoki László most a magyar találós kérdések gyűj­teményének összeállításán dolgozik, A kéziratban levő és nyomtatásban már megje­lent találós kérdések száma 18—20 ezerre tehető, ezek kö­zül azonhan sok ugyanannak a rejtvénynek a változata. A pécsi kutató szerint a ma­gyar törzsanyagot körülbeüli 4000 találós kérdés alkotja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents