Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
Nehezebb körülmények közölt, eredményes esztendő után Interjú Devcsics Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács elnökével Gyakran hallani napjainkban — én nem ok nélkül — hogy jelenünk, jövőnk kulcskérdése a gazdasági építőmunka feladatainak megoldása. A mögöttünk levő évben hogyan gazdálkodtak a nógrádi termelőegységek? — Nógrád megye, miként •z ország, eredményes évet zár, a legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai célok teljesültek. Az eredmények értékét növeli, hogy a feladatokat nehezebb, bonyolult körülmények között sikerült megvalósítani. Ipari, mezőgazdasági üzemeink alapjaiban eleget tettek a népgazdaság által velük szemben támasztott követelményeknek. Adottságaiknak és lehetőségeiknek megfelelően, javuló színvonalon igyekeztek hozzájárulni a népgazdaság fizetési mérlege javításához, az életszínvonal vívmányai társadalmi méretű megőrzéséhez. A tervezetthez közelállóan növekedett megyénk ipari üzemeinek termelése, elsősorban a termelékenység javulása eredményeként. Tovább korszerűsödött a termékszerkezet. A tavalyihoz képést újra emelkedett a tőkésexport. Az ipari üzemekben egyre inkább felismerik, hogy a nemzetközi és hazai piacokon csak akkor képesek verseny. b°n maradni, ha termékeik jó minőségűek, gazdaságosán értékesíthetők. Jó példa erre a salgótarjáni síküveggyár, * Romhányi Építési Kerámiagyár, a Salgótarjáni Ruhagyár. A teljesítmények között bizonyos különbségek is mutatkoznak. Ennek oka elsősorban az, hogy nem min- denütt sikerült megfelelően fókalmazkodni a szigorúbb követelményekhez. A párt megyei bizottsága a közelmúltban elemezte a gazdálkodás tapasztalatait, s többek között a termékszerkezet további korszerűsítésére, az export fokozására, a jövedelemtermelő képesség javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra hívta fel a figyelmet. Fontos követelmény valamennyi gazdálkodó egységgel szemben, hog^ minél kisebb ráfordítással. minél nagyobb eredményt érjen el. — A mcznsra^dasáffi űzetnek Is készülnek a zárszámadásra. Áz ágazat „bizonyítványába” milyen érdemjegyek kerülnek? — Legfontosabb feladataiknak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megyénkben is eleget tettek. A nógrádi mezőgazdasági üzemek termőhelyi adottságai közismerten kedvezőtlenek. Ilyen körülmények között nagyra értékelhető, hogy a búza hozama az idén a tervhez képest 26.7 százalékkal növekedett, az, egy tehénre jutó tejtermelés elérte a 4400 litert, ami megfelel az országos átlagnak. Jelentős szövetkezeteinkben a kiegészítő tevékenységből szármaró árbevétel és jövedelem aránya, aminek nagy szerepe van abban, hogy egy-két kivételtől eltekintve, a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete kiegyensúlyozottnak mondható. Továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy a közös gazdaságok termelésük szerkezetét adottságaikhoz igazítsák, csökkentsék a ráfordítás költségeit, jobban használják ki a szellemi tartalékokat, okos társulásokkal igyekezzenek helyzetüket stabilizálni. Azokban a közös gazdaságokban, ahol következetes munka zajlik —, mint a ka- rancslapujtői, nógrádmegye- ri, szécsényi termelőszövetkezetek, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság — az eredmények is jobbak. Az előttünk álló évben, a VI. ötéves terv utolsó esztendejében gazdasági egységeink legfontosabb feladata az éves tervek megvalósítása. Az ipari vállalatok, szövetkezetek önállósága és ezzel felelőssége is tovább növekszik. Az eddiginél körültekintőbb, rugalmasabb és átgondoltabb munkára van szükség. Az elmúlt időszakban is bebizonyosodott, hogy termelőegységeinknek a helyi adottságokból kell kiindulnia, s a lehetőségek szerint kell csatlakozniuk, országos programokban való részvételre. Az ezt szolgáló műszaki fejlesztések általában gyorsan megtérülnek. Fel kell készülniük és alkalmazkodniuk az új közgazdasági szabályozókra, amelyek a gazdaság- politika főbb törekvéseit, új elemeit közvetítik. A jövedelemérdekeltség növelése még inkább előtérbe helyezi, hogy a vállalatok döntéseiknél jobban figyelembe vegyék a népgazdaság igényeit, idejében megismerjék a lehetséges piacokat, azaz, saját jelenük és jövőjük sokkal inkább saját kezükbe kerül. — A tanács! gazdaságban, a településfejlesztésben mintha könnyebb lenne. A középtávú terv megszabja a főbb célokat, s aztán már csak a végrehajtás marad bátra... — Az ilyen összehasonlítás mindig „sántít”. A Nógrád megyei tanácsoknál a rendelkezésre álló anyagiakkal való ésszerű, takarékos gazdálkodás ugyancsak követelmény. A tervciklus elején a lehető legszélesebb körben mértük fel az igényeket, s próbáltuk összhangba hozni a reális lehetőségekkel. Abba az optimális helyzetbe, hogy minden valós kívánságot egyidejűleg megoldjanak a tanácsok. aligha kerülnek. Tehát marad a feladatok fontossági rangsorának megállapítása. Ezt a munkát a tanácsi testületek a tanácsi apparátus szakembereinek közreműködésével, felelősséggel elvégezték. A tanácsok 1984-ben 2.9 milliárd forinttal gazdálkodtak, amelyből 600 millió a fejlesztéseket szolgálta. A szűkebb pénzügyi helyzet miatt sem kellett eredeti főbb célkitűzéseinken változtatni. A tanácsi fejlesztési tevékenység középpontjában a tervciklusban a kiemelt társadalompolitikai programok megvalósítása áll. Melyek Az év vége nemcsak üzemi, szövetkezeti kollektívák, az egyes családok életében alkalom a számadásra. Devcsics Miklóst, az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottságának tagját, a Nógrád megyei Tanács elnökét kértük, foglalja össze: megyénkben miként sikerült 1984-ben az esztendő elején meghatározott célkitűzéseket valóra váltani, milyen fontos tapasztalatokra tehettünk szert, s melyek az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalói. ezek? Megyénkben is legégetőbb a lakásellátás. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítottunk és fordítunk a továbbiakban is az új otthonok építésére. 1984-ben több mint másfél ezer lakás épült megyénkben. A korábbihoz képest azonban vannak bizonyos módosulások. Előtérbe került a magánerős építkezés, amelynek legalapvetőbb feltételét, a megfelelő meny- nviségű és minőségű építési telkek biztosítását jelentős megyei támogatással a tanácsaink megoldották, örvendetes, hogy nagyobb településeinken kezdenek népszerűvé válni a korszerű csoportos családi házak. Gondot okozott viszont az építőanyagellátás. Másik kiemelt programunk az oktatás feltételeinek javítása. A demográfiai hullám hatását sikerült különösebb zökkenők nélkül levezetni az általános iskolákban, összesen 51 tanterem és 200 diákotthoni férőhelyet terveztünk és építettünk meg a tervciklusban az idén, a többi között Rimócon, Kállón, Nőtincsen. Már készülünk a középiskolai hálózat bővítésére Salgótarjánban és Balassagyarmaton. — Jelentős összegeket fordított a megyei tanács az egészségügyi ellátás korszerűsítésére Is... — Az elmúlt évben fs folytatódott a balassagyarmati kórház rekonstrukciója, a pásztói intézményben pedig elkezdődött a felújítás. Emellett a tíz tervezett új körzeti orvosi rendelői munkahely- lyel szemben tizenkettő lesz készen, s. a terveknek megfelelően eddig körülbelül 33 millió forint jutott az egészségügy színvonala javításához szükséges orvosi gépekre, műszerekre. Ugyancsak kiemelt programunk az ivóvíz- ellátás javítása. Bővült a víztermelő kapacitás, a számítottnál öt százalékkal több ivóvízvezeték épül meg, s ezzel a közműves ivóvízzel ellátott lakosság aránya ej- éri a 64 százalékot. Tíz településen terveztünk vízműtársulatot, ezzel szemben tizenkét újabb községben biztosítható az ivóvíz vezetékről. — A feladatok rangsorol*sa azt jelentette, hogy az ellátás e?yéb területeire jóval kevesebb jutott? — A célkitűzések meghatározásakor nagy figyelmet fordítottunk az alapellátás színvonalának kiegyenlítésére, az ezt meghaladó igények differenciált kielégítésére. Ebben az évben is sikerült megőrizni a kereskedelmi ellátás jó színvonalát, kiemelten a munkáslakta és a kistelepüléseken. 1984—85-ben a SZÖVOSZ és a megyei tanács jelentős támogatásával körülbelül 90—100 kereskedelmi egység korszerűsítésére, felújítására kerül sor. Emellett folytatódott az idegenforgalmi értékeink feltárása, a fogadás feltételeinek javítása is. A lakossági szolgáltatási igények mennyiségét az erre hivatott szervek, vállalatok mind jobban kielégítik, s a minőségi tényezők is előtérbe kerültek. Jól jelzi ezt, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel az országos átlagnál és a tervezettnél is dinamikusabban növekedett, de a mutatókat tekintve, még messze nincs okunk az elégedettségre. A fejlődés jeleiről beszélhetünk a környezetvédelemben is. A Salgótarjáni Ötvözetgyár porelszívó berendezésének üzembe helyezése javította a megyeszékhely levegőjét, több vállalat épített ipari szennyvíztisztító berendezést. A mezőgazdasági üzemek nagy részében megoldották a műtrágyák, növényvédő szerek környezetkímélő tárolását. — A megyei tanács legutóbbi ülésén a tanácstagok szóltak arról, hogy a településfejlesztési célkitűzések tervszerű megvalósítása, a társadalompolitikai programok időarányos teljesítése a megye lakosságának elismerését váltotta ki. Mely területen vannak az.onban égető gondok, hol keletkeztek új feszültségek? — Erőfeszítéseink ellenére, még mindig jelentős a lakás- igénylők száma a megvében. A helyi tanácsok a közelmúltban három évre szóló programot fogadtak el a fiatalok és a nagycsaládosok lakáshoz jutásának segítésére, a támogatás helyi formáit is rendeletbe foglalták. Amellett, hogy az említett társadalmi rétegek az átlagosnál nehezebb körülmények között vannak, a lakásépítés mérsékeltebb növekedése is indokolta, hogy a tanácsok jobban vegyék figyelembe a szociálpolitikai szempontokat. A tanácsok megkülönböztetetten támogatják az időskorúakat. Évente átlagosan harmincmillió forintot fordítanak szociális segélyezésre, ezzel több mint hatezer időskorú helyzetét igyekeznek me'gkönnyíteni. Nem szabad megfeledkeznünk a meglevő lakásállomány folyamatos felújításáról, intézményeink korszerűsítéséről sem. A közutak javítása a szűkösebb ányagiak miatt lelassult, a szennyvíz- hálózat bővítése is elmarad az igényektől. A vezetékes hírközlést a terveknek megfelelően csak szerényebb mértékben sikerült javítani, a távbeszélő-hálózatban számottevőek a lemaradások. A szolgáltatásban néhány nagyobb szervezet, elsősorban az autójavításban, nem tudott az új feltételekhez alkalmazkodni. A környezetvédelemben szintén akadnak gondjaink. A felszínhez közeli víz- rétegek szennyezése miatt tovább emelkedett az egészséges ivóvízzel nem rendelkező települések száma. — Miként Igyekeznek ezeken a feszültségeken enyhíteni? — A megyei tanács az országosnál két évvel korábban vezette be a pályázati rendszert, amelynek lényege, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközökből elsősorban oda ad támogatást, ahol a legtöbb helyi erőt teremtik elő hozzá. A gyakorlat jól szolgálja törekvésünket, azóta a pályázati rendszert kiszélesítettük. Ebben a formában telkeket alakítanak ki. énültek és épülnek falusi orvosi lakások, tornatermek, utak Jól jellemzi a pályázatok mozgósító erejét: 73 millió forint megyei támogatással a falvakban, városokban több mint 200 millió forint értékű feladat valósult meg. A lakosság, a helyi gazdasági egységek, a saját tanácsi bevételek jól egészítik ki a megyei támogatást. Ezzel a módszerrel valóban ott épülnek új létesítmények, ahol ezt igazán szükségesnek tartják, s ennek érdekében hajlandók áldozni is. — Aar elmúlt érékben a közhasznú társadalmi munkák országos összegzése során Nógrád megye kétszer Is az első három megye között szerepelt. Minek tulajdonítja az értékes sikert? — Elsősorban annak, hogy a nógrádiak nem csak szóban fejezik ki a szülőföld, a lakóhely iránti szeretetüket, hanem készek tenni is érdekében. A tanácsok, a társadalmi szervek egyre hatékonyabban működnek együtt, olyan célokat állítanak maguk elé, amelyek találkoznak az állampolgárok egyetértésével. s ezzel a végrehajtásra való mozgósítás legfőbb feltétele is megteremtődött. Ez az igényesség egyre több, szemmel látható fejlesztésben nyilvánul meg. Említhetném a balassagyarmatiak kezdeményezését, amelynek ered. ménye a város felújított főutcája. Korszerű fahiközpon- tok vannak kialakulóban ör- halomban, Érsekvadkerten, Endrefalván, de sorolhatnék más településeket is. A lakosság megértette, hogy a népgazdaság nehezebb helyzetében a lakóhely szépítésében, gyarapításában mindinkább nagyobb szerephez jut. — Az elmúlt esztendü elei jen került sor a közigazgatás korszerűsítésére. A járási hivatalok megszűnésével növekedett a községi tanácsok önállósága. Miként tudnak élni ezzel a helyi tanácsok? — Nem csak az önállóság növekedett, hanem a felelősség is. S ez a folyamat a következő esztendőben is folyj tatódik majd. Az egy év tapasztalatai mindenesetre ked-’ vezőek. A legtöbb helyen felkészült, hozzáértő emberek dolgoznak a tanácsi apparátusokban. az állampolgárok ügyeit növekvő színvonalon intézik. A testületek a legfontosabb kérdéseket tűzik napirendre, mindinkább a helyi politizálás fórumaivá válnak. — Melyek a megye gazdasági egységei, tanácsai elült álló legfontosabb feladatok 1985-ben? — Az elmúlt négy esztenJ dó alatt jó alapokat sikerült teremteni a VI. ötéves terv főbb feladatai teljesítéséhez. Erre építve a legfontosabb, hogy az éves tervek teljesüljenek, a vállalatok, szövetkezetek minél hatékonyabban használják ki termelőalapjaikat, növeljék az exportot; jobban helyezzék előtérbe a költségek csökkentését. Tanácsainknak nyíltabbá téve munkájukat, továbbra is érzékenyen kell reagálniuk a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdésekre, karolják fel az ésszerű kezdeményezéseket. javaslatokat. A tanács? fejlesztési célkitűzések kö-' zött változatlanul élen áll a társadalompolitikai programok megvalósítása, az élet-’ körülmények lehetőség szerinti javítása. A megyei tanács közelmúltban elfogadott terve szerint 1985-ben a megyében fejlesztési célokra hozzávetőleg 700 millió forint áll rendelkezésre. A feladatok megvalósítása során to-' vábbra is számolunk a lakosság alkotó közreműködésével, önzetlen munkájával. Készülünk a párt XIII.' kongresszusára, hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulójára, kialakulóban vannak a VII. ötéves terv elképzelései. Bízunk abban, hogy ezek a jelentős események megyénk minden településén cselekvő tenni akarással párosulnak. Engedje meg, hogy az alkalmat felhasználjam és a megye párt-, állami, tömegszervezetei nevében megköszönjem a nógrádi dolgozók szorgalmas munkáját, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények kollektíváinak erőfeszítéseit, eredményekben gazdag, boldog új évet kívánjak a megye minden lakójának! A megye párt- és állami vezetése bízik abban, hogy lakosságunk továbbra is aktívan kiveszi részét az országos. a helyi feladatok megvalósításából, a nehezebb körülmények között is hozzájárul a megye, a lakóhelyi környezet gyarapításához, fejlesztéséhez — fejezte be a beszélgetést Devcsics Miklós elvtárs. M. Szabó Gyula Rétság, a városi jogú nagykő zség egyre dinamikusabban fejlődik, a településközpontját mindinkább a városiasodás jellemzi. Kulcsár József felvi
