Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
NIKLA Berzsenyi Dániel faluja Kis falu Belső-Somogybán Nikla. Neve azonban ismerősen cseng az irodalomkedvelők fülében. Itt élt 1804-től haláláig, 1836-ig a klasszikus óda legnagyobb magyar mestere, Horatius követője, Berzsenyi Dániel. Ha Somogy nem is vallhatja szülöttjének — a Vas megyei Egyházashetyén látta meg a napvilágot —, mégis sajátjának tekinti, hisz három évtizeden át Niiklán lakott anyai birtokától övezett kúriajáfban. Itt is halt meg, itt van a sírja. Berzsenyi sóik verssora szállóigévé vált, ódái elevenen élnek ma is. Ki ne ismerné s dúdolná a Kodály megzenésítette „Forr a világ bús tengere, ó magyar!” kezdetűt? És sorolhatnánk ismert sorait. amelyeket mind abban a niklai udvarházban vetett papírra, amely még ma is ugyanolyan, amilyen Berzsenyi életében volt. A hosszú, sok szobás, jellegzetesen középnemesi kúria fatomácán üldögélve ugyanabban a kertben gyönyörködhetett, amelyben a mai látogató. Az égjük fenyőóriás csonka csúcsán gólyafészek. Bent Berzsenyi használati tár- svai, bútorai. Csaknem óév, ahogyan annak ideién. 1034 óta múzeum. Az emlékszobákat végigiárónak egy Berzsenyi-leszármazott a kalauza. Az egyik falon, rámában, a költő útlevele, Berzsenyi egyetlen ismert személyieírá- sával: „Állapotja Földes Űr. 55 esztendős, köpczös, alacson termetű. Arczája tellyes és piros. Haja fekete, kezd őszülni. Szeme fekete. Orra egyenes. Bajusza fekete. Mé- gyen maga kocsiján és lovain. ..” 1830-tól nem írt több verset. csak esztétikai tanulmányokat, irodalmi kritikákat, filozófiai dolgozatokat. Mint gyakorlati mezőgazdász—maga igazgatta ezerholdas birtokát —, nagy értekezést írt A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól. Ügy látja, hogy a parasztság meggazdagodásának legjobb útja a közös gazdálkodás lenne. A gondosan rendben tartott hosszú udvarház mögötti, gyümölcsfákkal teleszórt kertben, amely a Berzsenyiek családi sírboltjáig húzódik, mintha emberemlékezet óta megállt volna az idő. Mint magában az épületben is, amely hűen vigyáz nagy lakójának, a Dunántúl poétájának élő emlékére. Szinte hafeni súlyos lépteit, s az emiber önkéntelenül skandálja verseit. Niikla, egy jó kőhajítás a Balaton déli oldalától. Érdemes rászánni néhány órát. Dr. Csonkaréti Károly Lukács Margit Lukács Margit civilben Be kell vallanom: elfogult vagyok Lukács Margittal. Szeretem őt csodálatos hangjáért, megjelenéséért, azért, hogy amióta vissza tudok emlékezni, ugyanolyan a frizurája, azért, mert fiatalságom egyik legemléke- retesebb színházi élménye hozzá fűződik. Vele láttam először Az ember tragédiáját, Évája örökre belém vésődött. És mert — legalábbis én így látom — megmaradt olyannak, amilyen akkor volt: szépnek, elegánsnak, nagyszerű színésznőnek. A színiakadémián Góth Sándor, Ödry Árpád, Kiss Ferenc tanította. Harmadéves volt, amikor meghívták a Magyar Színházba. Nem ment, azt mondta: vagy a Nemzetiben játszik, vagy nem lesz színésznő! Aztán Tőkés Anna megbetegedett, és ő ugrott be Lady Macbeth szerepébe a Nemzetiben. Sikere volt, szerződtették. Ma is a Nemzeti Színház tagja. Először „csak” azzal hódított, hogy dekoratív, és szép ®z orgánuma. Ma már Kos- suth-díjas, érdemes és kiváló művész, Jászai Mari-díjas. Amikor ezelőtt tíz évvel megkapta a kiváló művész címet, így nyilatkozott: „Aki" civilben nem teljes ember, az színpadon sem lehet az. Én hiszek abban, hogy a mi munkánk közéleti feladat, és ennek felelősségét tudnunk és vállalnunk kell”. Hogy milyen teljes ember ő, azt nem egyszer volt alkalma bizonyítani. Talán kevesen tudják róla, hogy színpadainkon ő játszotta a legtöbbször Madách csodálatos nőalakját. Előtte Fáy Szeréna volt a „rekorder”, ő 120 alkalommal volt Éva. Lukács Margit négyszerte annyiszor, kilenc rendező irányításával. Hét Lucifer játszott mellette és hét Ádám: Abonyi Géza, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor. Ladányi Ferenc, Leho- tav Árpád, Szabó Sándor. És hányszor volt királynő! Kleopátra és az Éj királynője, Gertrudis, Klötaimnészt- ra. És volt a Ványa bácsi Jelenája, az Ármány és szerelem Lady Milfordja, Beatrice a Két úr szolgájában, Angélica a Glembay családban, A kedves hazug Mrs. Campbellje, a Veszélyes forduló Fredája... Táncolt, mint a Peer Gynt Anitrája, és táncolt a Dankó Pista című filmben. És énekelt, és verset mondott, rádiózott, tévézett. Aztán jött a csend... Lukács Margit eltűnt a színpadról. De —, ahogy a Tükör írta 1977-ben — „színháza valamennyi premierjén megjelent, ö nem szégyenkezett, inkább azokat szégye- nítette meg, akik mellőzték.” „Kiöregedett a stílusa” — hangzott az ítélet. A közönség azonban nem így vélekedett: tovább szerettük. Műsort állított össze Méregből és mézből címmel, ezzel járta az országot. Hogyan is mondta a feleség Csák Gyula Együtt egyedül című darabjában: „A reménytelenség nem tudta megölni bennem a reményt”. És győzött a remény. 1982- ben a Glória című Zsurzs Éva-film egyik főszerepét Lukács Margit játszotta. És 1982 őszétől ismét a Nemzeti Színházban lép a közönség elé. Űjabb filmszerep, a Te, rongyos életi-ben. Tavaly az Egy kis hazai műsorában Bu- day Dénes sanzonjait énekelte, azokat, amelyeket valaha Sólyom Janka, Rácz Vali. Forró sikere volt. Mint, ahogy forró sikere van a Nemzetiben a Metresz szereoében a Freudban, a Várszínházban pedig a Teakúra Bertájaként. Erdős Márta 4 NÖGRÄD — 1934. december 30., vasárnap A Propagandista legú/obb száma Kötvényből kultúra...? A z, hogy Balassagyarmaton megépül egy kulturális centrum — eldöntött dolog. Ez a kulturális centrum alkalmas lesz sportolásra, helyet kap ott egy középiskola, hatalmas méretű színház- és koncertterem... Gyönyörű lesz! Márpedig lesz. Csakhát az ember olyan: amit nagyon szeretne, azt késznek akarja tudni már tegnap, pedig ma még hozzá sem jogott. Így vannak ezzel a balassagyarmatiak. Hogy mi kell egy tekintélyes építkezéshez? Montecuccoli tábornok szerint a háborúhoz volt csupán három dolgra szükség, úgymint először pénz, másodszor pénz és persze harmadszor pénz. Pontosan ez a három dolog kell a balassagyarmati kulturális centrumhoz, avagy ahogy mostanában nevezik: a nevelési központhoz. Lesz-e? — Lesz, lennie kell — szögezi le lakonikusan Berta Róbert, a városi tanács osztályvezetője. — Erre a megyei és a városi „pénztárcában”, ott lesz a megfelelő összeg, épp ezen munkálkodunk most. Nagy szükségünk van már — régóta tudjuk — erre a jövendő épületegyüttesre. most jutottunk el odáig, hogy meg is építhessük, természetesen több lépcsőben, ahogy a pénzünk engedi. A terület, ahol építkezni fogunk, többnyire már előkészített. — ön azt mondja, hogy együtt lesz a pénz az építkezéshez. Most mégis kötvény- kibocsátására határozta el magát a város tanácsa. — Nincs ebben semmi ellentmondás. A kötvény csupán gyorsítja a munkák menetét, hiszen a tanácsi költségvetés jogos és fontos szabályozottsága nem mindig engedhet teret a városlakók sürgetésének. A nevelési központ építésének meggyorsításához most a lakosság is hozzájárulhat és egy kicsit talán jobban érezheti maid magát tulajdonosnak, ha elkészül. Több százmilliós beruházásról van szó, mi csupán húszmillió névértékben adunk el értékpapírokat. Töredék összeg, de segít. Kötvény? Ma még idegenkedünk tőle Kötvény, amiből kultúra lesz? Egy darab papír, ami pénzt ér? Holes Imre számára, aki a Cserhátvidéke Körzeti Takarék- szövetkezet igazgatóságának elnöke ez a szó egy a sok szakmai kifejezés közül, számára teljesen világos mit jelent. — A Balassagyarmati városi Tanács bennünket bízott meg a húszmillió forintot érő kötvények kezelésével, mi végezzük az ezzel kapcsolatos összes pénzügyi és adminisztrációs teendőt. — Hogy lesz egy darab papírból pénz? — A nevelési centrum megépítéséhez kibocsátott kötvények négyféle névértékben jegyezhetők minden magyar állampolgár számára. Szövetkezünknél jegyeztetheti magának bárki a számára legszimpatikusabbat az ezer, ötezer, tízezer vagy az ötvenezer forintosok közül. Kifizeti, megkapja a bemutatóra szóló kötvényét és kész. Csupán évente föl kell vennie a tizenegy százalékos kamatot. — Hány esztendőre köti le így az ember a pénzét? — öt. De évente megkapja a kamatot. — Jó üzlet ez? — Hivatalból is igennel kéne felelnem, de gondolja meg. Az évi tizenegy százalékos kamat a legmagasabb a takaréklevelekre kifizethetők közül, * illetve még azt is meghaladja két százalékkal. Adómentes, tiszta jövedelem. És törvényes, hiszen a visszafizetést az állam szavatolja. Tehát nem fordulhat elő, hogy öt év múlva, amikor az ügyfél a befektetett összegének első részletéért, a húsz százalékért jelentkezik, akkor mi nem tudunk fizetni. Ez kizárt. Fizetünk. — Szóval jó üzlet? — Még nem győztem meg? Bemutatóra szólnak a kötvények. Tehát bárkire átruházhatók, elajándékozhatok, megvásárolhatók, és így tovább. Az országos kamatátlag hat százalék körül mozog! — Én arra gondoltam, hogy a szövetkezetnek jó üzlet-e? — Amint márciustól valaki nálunk befizeti a jegyzett kötvény árát, mi azt azonnal átutaljuk a városi tanács számlájára. Az ilyen ügyletek jutaléka a bonyolítónak az összeg másfél százalékával egyenlő. Mi fél százalékot számítunk föl. Ezzel járulunk hozzá a környéket is kiszolgáló nevelési központ megépítéséhez. Nem nagy összeg, de ez is segítség. Egyébként kölcsönösen „tartozunk” ennyivel a tanácsnak, hiszen segítséget kaptunk mér és adtunk is. — ön szerint eladható húszmillió forint értékű kötvény Balassagyarmaton és környékén? — Már Balatonföldvárról is jelentkeztek! Aki gondolkodik, érdeklődjön nyugodtan szövetkezetünk bármelyik fiókjánál, de telefonon és levélben is állunk rendelkezésre. Eddig körülbelül kétmillió forintos kötvényre van előjegyzésünk. Nem aggódom. Az igen kedvező feltételek miatt — tartok tőle — lesz olyan, akinek egyszerűen nem jut már. Űjabb kötvényt pedig nem bocsát ki a városi tanács. Tehát az új esztendő januárjától mór jegyezhetők a kötvények, márciustól szeptemberig pedig vásárolhatók. Azt hiszem annak, akinek olyan gondolata támadt, mely szerint ebbe a kötvénybe fekteti tőkéjét, annak igyekeznie kell. A címben föltett kérdésre tehát ez a válasz. A kézzelfogható, a látható válasz persze majd az lesz, ha fölépül a város múltjához, kulturális hagyományaihoz méltó épület- együttes. Balassagyarmaton és környékén nagyon sokan várják ezt a kézzel fogható választ. h. z. Á spanyol iskolás gyermekek örömére tilos a házi feladat és a vizsga Spanyolországban az iskolás gyermekeknek minden okuk megvolt az örömre a nyári szünet végén: azonnali hatállyal megszüntették a házi feladatot. Vizsgákkal nem fogják többé „zaklatni” őket, mivel ezt már az elmúlt tanévben is folyamatos megfigyeléssel és a dolgozatok osztályozásával helyettesítették. Jose Maria Maravall közoktatási miniszter „újításokban gazdagnak” nevezte az új tanévet. Űj a koedukációra való fokozatos áttérés is, ami 1985—86-tól teljes lesz. Teremtenek továbbá 100 000 új és 160 000 javított helyet az elemi iskolások számára, továbbá 6000 újabb tanerőt állítanak be. Ezzel azonban Spanyolország messze a múltba visszanyúló iskolaproblémája távolról sincs megoldva. Nem teljesítették még az alkotmánynak azt a kikötését, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz, és az elemi oktatásnak kötelezőnek és ingyenesnek kell lennie. Főleg a kis falvakban kevés az iskolai eszköz, a sportolási lehetőség, vagy egyáltalán az iskolaépület. Csak nemrég vált ismertté egy tanulmányból, hogy az elemi elvégzése után a tanulóknak még a fele sem rendelkezik az írni-olvasni tudás minimumával. Most a tanítók képzését és fizetését javítják jelentős mértékben. A vallási és világi magániskolák — az összes iskolák 30 százaléka — hivei ebben fenyegetést látnak. A propaganda- és az agitá-’ ciós munka szoros egységben vállalkoznak arra a feladatra, hogy sajátos eszközeikkel mind eredményesebben segítsék elő a szocialista tudat térhódítását, a párt politikájának megvalósítását. Szomszéd Imre áttekinti az információ és az agitáció kapcsolatát. A nemzetközi gazdasági erőviszonyok a társadatmi-törté- nelmi fejlődés következtében állandóan és folyamatosan módosulnak. Palánkai Tibor elemzi az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat. A gazdaságpolitikai propagandamunka ma leggyakrabban emlegetett kifejezése — a hatékonyság. Zentai Gábor tájékoztat azokról az intézkedésekről. amelyeket a TUNGSRAM Rt-n' belül tettek a hatékonyság és a termelékenység emelése, a gazdálkodási stabilitás megteremtése érdekében. Az egyes nemzetgazdaságok áruk és szolgáltatások exportja és importja révén kapcsolódnak a világgazdasághoz. Losoncz Miklós a strukturális, s a földrajzi és a versenyképességi tényező oldaláról vizsgálja Magyarország bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Kreiter Mária az ideológiai nevelés Győr-Sopron megyei ta oasztala taival foglalkozik, különös tekintettel arra, hogy Győr-Sopron megye lakosságát földrajzi helyzetéből és történelmi múltjából adódóan a többi megvénél nagyobb mérvű és intenzívebb_ külső hatások érik. Balogh Sándor áttekinti a magyarországi népfrontmoz- galom történetét a második világháború utáni időszakban feltárva az érdekek találkozását és különbözőségét. A felszabadulást követő koalíció baloldali pártjai voltak a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt. Izsák Lajos eredeti dokumentumok alapján bemutatja programjaikat. Németh József megvilágítja a műszaki értelmiség helyzetét a népi demokratikus forradalom 1944-től 1948-ig tartó periódusában. Barbi Balázs Japán politikai aktivizálódásáról és délkeletázsiai gazdasági-politikai terjeszkedéséről ír. A kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer megingott a 70-es évek elején, amikor az Egyesült Államok egyoldalúan és önkényesen felfüggesztette a dollár aranyra válthatóságát. Csáki György a kiváltó okokat kutatja. Steir Miklós a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak és a szakszervezeteknek az ellenforradalmi rendszer első évtizedlében végzett nevelő munkájáról ír. műsor KOSSUTH RÁDIÓI 7.17: Baráti köre 7.45: A Közönségszolgálat tájékoztatója 8.05: öt kontinens hét napja 8.20: Énekszóval, muzsikával 8.55: Reklámközpont 9.00: Az ,,Aranykert” gyermekei 10.10: Nagy mesterek — világnírű előadóművészek 11.00: Gondolatjel. 12.05: Harminc perc alatt a föld körül 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Bakonyi Péter jegyzete 12.50: Erdélyi Miklós operafelvételeiből 13.20: Az élő népdal / 13.30: Az utak összefutnak 14.10: Művészlemezek 14.59: Kancsal és a démonok 16.05: Évszázadok mesterművei 17.00: Két pesti tanyán. Riport 17.30: Népdalelőadók hangalbuma 18.14: Az aranyfogú királyfiak 18.40: Diákkönyvtár hangszalagon. Iliász. 19.53. Kedves zeneműveim 20.43: Cherbourgi esernyők. 21.00: A zene nem ismer határokat 22.10: Sporthíradó 22.25: Emlékezetes hangversenyek 0.10: Rudolf Lamy énekegvüt- tese Marenzio-madrigálo- kat énekel PETŐFI RADIO: 6.00: Népszerű muzsika koránkelőknek 7.05: A római katolikus egyház félórája 7.35: Vasárnapi orgonamuzsika 7.52: Torna 8.05: A három rabló 8.51: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel 9.05: Ritmus! 9.35: Szivárvány 11.05: Reklám 11.10: Vasárnapi koktél 12.03: Jó ebédhez szól a nóta 13.05: Mit hallunk? 13.30: Fehér fák. 14.00: Többet ésszel 15.05: Táskarádió 16.00: Poptarisznya 18.50: Sportösszefoglaló 20.00: Slágermúzeum 21.05: Társalgó 22.30: A szép Galathea 23.30: Victor Máté szerzeményeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 8.00: Jó regeit, jó szórakozást, jó pihenést! Információs, szolgáltató és szórakoztató műsor. — Vasárnapi krónika. — Lapszemle. 8.20: Hallgassuk meg újra! Válogatás az elmúlt hónap műsorából. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. 9.10: Táncritmusban. 9.20: Sport. 9.25: Műsor-összefoglaló. 9.30: Szlovák nemzetiségi műsor. (Hírek. — óév-búcsúztató. — Zenés percek.) Szerkesztő: Maria Tóthová. 9.55—10.00: Műsor- összefog’aló és az esti program ismertetése. 18.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 18.05: Mérkőzésen. versenypályán. Vasárnapi SDortm^azin. Szerkesztő: Tóth Zoltán. 18 27—18.30; Műsor-összefoglaló és a hétfői program ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.05: Tévétorna 9.10: Sísuli, V12. rész 9.30: A hótündér 10.45: Hírek 10.50: Hogyan működik? VI/5. rész 11.00: Forró szél, X/3. rész 13.30: A Közönségszolgálat tájékoztatója 13.35: Játékos időtöltések, 13/10. rész: Pápua Üj- Guinea 14.05: Idesüss! 14.30: Képújság 14.35: Zenebona (ism.) 15.15: Hazárd megye lordjai 16.05: Reklám 16.10: Műsorainkat ajánljuk! 16.35: Bús szívből énekelni 17.00: Leg... leg... leg.,, 18.00: Delta 18.25: Reklám 18.40: Tévétorna 18.45: Esti mese 19.00: A HÉT 20.00: Hírek 20.05: Isten hozta Mr.... Amerikai film (14 éven felülieknek) 22.10: Randevú a IV. stúdióban 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Zágráb ’84. Tudósítás a VI. animációs filmek világfesztiváljáról 21.05: Reklám 21.10: jelena Obrazcova dalestje 22.10: Az áldozat. Magyar film (14) 23.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradó 20.00. Vasárnapi vers. (Tsm.) 20.10: Mentőautó. Tv-sorozat, 8. rész 21.10 Gólok, pontok másodpercek 21.25: Zenés szórakoztató műsor 22.10: Oké, főnök! Francia bűnügyi filmvígjáték 23.30: Revü- és folklórműsor 0.15; Hírek 2. MŰSOR: 19.1$: Esti mese. (Ism.) 19.30. Tv-hiradó 20.00: Könnyűzenei összeállítás 21.00: Híradó 21.15: Évszázadok humora. 2. rész. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 2-től: Árvácska. Magyar film. Fél 4-től: 101 kiskutya. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Egy büntetett előéletű könyv nyomán: Lady Chatterley szeretője. (18) — Kohász: Ezüstnyereg. Színes olasz western. — József Attila: du. 2-től: Balfácán. Színes, szinkronizált francia filmvígiá- ték. — Ifjúsági Művelődési Ház: Mesemozi; Kacsakórus. Színes magyar mesefilmsorozat. — Balassagyarmati Madách. Jim Craig. Színes ausztrál western. — Rétsági Asztalos János: Hófehér. (14) Színes magyar raiz- film. — Kisterenyei Petőfi: Má- ria-nap. (14) Színes magyar film. — Érsekvadkert: Egy tiszta n*/. I—TI. (14) — Nagvlóc: Harctó"i regény. (14) Színes szovjet fPm. — Karancslapn itő: Felszabadít á* TIT. ..A főcsapás iránya.” S^ín^ szovjet filmenosz. — Jobbágyi» Kémek a lokálban. (16) Színes francia—olasz bűnügvi filmvígiá- ték. — Szécsényi Rákóczi: Gagyogó karrierem. Színes, kosztümös ausztrál film. — Nagvhátn- nyi Petőfi: Perenutty. (141 Színes szöviet fiimvfgiá+ék. — Hánv-Se?* A szerelem csaodáta (H\ Színei. czinkBnpWált mexikói film. t»a«.-Hói TVT ’tra: * ,7adon szavn, Szfn«s szinkronizált »ngol Landfilm.
