Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

Számvetés Bes7é!qetés Péter Balázzsal, a munkásőrség megyei parancsnokával Rövidesen megyénkben is megkezdődik a munkásőr-egy- séggyülések sorozata, ahol az elvégzett munkáról, a jövő feladatairól szólnak az egységparancsnokok. Mint minden évben, ezt megelőzően az idén is megtörtént az a beszá­moltatás, amely az egységgyűléseket előzi meg, ahol a me­gyei parancsnok adott számot az idei év munkájáról, Bor­bély Sándor országos parancsnoknak a munkásőrök tevé­kenységéről és feladatairól. Az értékelésről folytattunk be­szélgetést Péter Balázzsal, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnokával. Elsősorban is arról kérdeztük, hogyan ér­tékelte a munkát az országos parancsnok? Robotok kézfogása Ezek az érdekes robotok a szimferopoli kiállításon láthatók. A kiállításon be­mutatott valamennyi szer­kezetet a krími szakközép­iskolások készítették. A távirányítható robotok járnak és kezüket mozgat­ják, de dallamokat is megszólaltatnak. Az egyik robot mellén elhelyezett képernyőn filmek látha­tók. — Az 1984. évi tevékeny­ségünkről szóló beszámoló jelentésünket olyan időszak­ban tettük meg, amikor me­gyénk kommunistái és a pár- tonkívüliek együtt készülnek a párt XIII. kongresszusára és felszabadulásunk 40. év­fordulójára. amikor a párt- alapszervezetekben összegzik a XII. kongresszus óta el­végzett munka helyi tapasz­talatait. Az a tény, hogy a megye munkásőreinek csak­nem 80 százaléka pártunk tag­ja. egyértelműen kifejezi, hogy számvetésünk szerves része a pártszervekben folyó értékelésnek. Az ez évi mun­ka reális és kritikus megíté­lésével együtt arra a kérdés­re is választ adtunk, hogy mit végeztünk, mit tettünk annak érdekében, amit közel öt éve a megyei pártérte­kezlet határozatban rögzített: „A munkásőrállomány poli­tikai és fegyelmi helyzete szi­lárdult, pártmegbízatásuk­nak felelősséggel tesznek ele­get. A munkásőri szolgálat társadalmi megbecsülése, rangja emelkedett”. Az or­szágos parancsnok úgy fog­lalt állást, amelyet a me­gyei pártvezetés is megerősí­tett, hogy a megyei parancs­nokság az igényeknek meg­felelt, ebben az évben is terv­szerű, javuló minőségben és eredményesen elvégzett mun­káról adhatott számot. A Nógrád megyei munkásőrök céltudatosan vesznek részt a dolgozók szemléletének ala­kításában, kommunista helytállásuk középpontjában a közérdek tiszteletben tartá­sa és szolgálata, a munka be­csületének növelése, a közös­ségi szellem erősítése áll. ön­zetlenül dolgoznak a közös­ségért, áldozatkész munká­juk, példaadó magatartásuk elismerést érdemel és köve­tésre méltó! — Megítélése szerint * pírt po­litikai tevékenysége hogyan tes­tesül meg a munkásotok munká­jában? — A megye munkásőrei cselekvő egyetértéssel támo­gatják pártunk politikáját, különösen a nehezebbé vált nemzetközi politikai és gaz­dasági körülmények közepet­te tanúsított szilárd eltökélt­séget, amellyel biztosítani tudta, hogy a XII. kongresz- szuson megjelölt fő irányban haladunk előre. A szavak és tettek egységének megvalósí­tásával, a párt politikájának közvetítésével, a maguk kö­rüli olyan légkör megterem­tésével, ahol a becsületesen dolgozók hangulata jó és csak az önmaguk érdekeit hajhá- szók, ügyeskedők érzik rosz- szul magukat, úgy vélem, je­lentősen hozzájárulnak a párt vezető, irányító szere­pének gyakorlásához. A mun­kásőrök csaknem 70 százaléka tagja a szocialista brigád­mozgalomnak. Minden hato­dik munkásőr szocialista bri­gádvezető. Állományunk 7 százaléka rendelkezik kima­gasló termelőmunkájáért az Elnöki Tanács által adomá­nyozott kitüntetéssel és 20 százaléka kapott példás mun­kájáért miniszteri kitünteté­seket. A munkásőri pártmeg­bízatás mellett a munkásőrök 27 százaléka felelős választott párttisztséget is betölt és számosán vesznek részt a tanácsok, tömegszervezetek, politikai mozgalmak társa­dalmi funkcióiban. Ezzel kap­csolatban állapította meg az országos parancsnok, hogy a Nógrád megyei munkásőrök fegyelmezettek, amit tesznek, eszmeileg értik, és meggyőző­désből teszik. — Hogyan látja a párt vezető szerepének érvényesülését a me­gyei munkásőrség munkájában? — Testületünkben követ­kezetesen érvényesül a párt politikája, erősödött a párt vezető szerepe, folyamatos a pártirányítás és -ellenőrzés. Parancsnoki állományunk és a pártszervezetek elvi alapon álló együttes tevékenysége je­lentősen hozzájárult a kikép­zés és a szolgálattervezés tö­kéletesítéséhez, a rendelkezé­sünkre álló anyagi, technikai és pénzügyi eszközök ésszerű felhasználásához, munkánk hatékonyabb végzéséhez. Ezt a kommunisták biztosítják és erősítik azzal, hogy hirde­tői és végrehajtói a politiká­nak, ugyanakkor helytállnak a termelőmunkában és a közélet minden területén. El­ért eredményeink a párt ve­zető szerepének érvényesíté­sére kialakított kedvező gya­korlatról tanúskodnak. Az or­szágos parancsnok értékelése szerint a megyei parancs­nokságnál rend van, a felfo­gás egységes, a végrehajtás következetes. — Hogyan ítéli meg a megyé­ben az állomány-utánpótlást? — A megyei munkásőri lét­szám évek óta teljes. Az az álláspontunk, hogy nálunk egyetlen ember sem felesle­ges, mindenki becsületes mun­kájára számítunk. Sajnos, az élet törvénye, hogy minden évben néhány elvtársunktól el kell köszönnünk, helyükre újabb generációk lépnek. Pa­rancsnokságaink és a párt- szervezetek együttes munká­jával, s nem utolsósorban a munkásőrök személyes jó példájának hatására ebben az évben az átlagostól na­gyobb mértékben növekedett a munkásőrségbe felvételüket kérők érdeklődése. Ez évben 24 további gazdasági egység­nél láttuk biztosítottnak a feltételeket ahhoz, hogy új munkásőrbázisokat alakít­sunk. Megyénkben az egysé­gek összetétele kifejezetteb­ben munkásjellegű, a munká­sok aránya 3,6 százalékkal meghaladja az országos átla­got. Az a törekvésünk, hogy a jövőben e kedvező arány fenntartása mellett az értel­miség növekvő társadalmi sze­repével arányosan emelked­jék a szellemi foglalkozásúak részvétele is a munkásőri pártmegbízatás vállalásában. Nálunk a három generáció szilárd összeforrottságban tel­jesíti munkásőri feladatait. Büszkék vagyunk arra, hogy 7 százalékuk alapító, akik erejükhöz mérten tevékeny­kednek, életútjukra fiatalabb munkásőrtársaik és környe­zetük tisztelettel tekint. Ez évben bővült az állományszer­vezésbe bevont fiatalok és a pártonkívüliek köre. Az eredményes közéleti tevé­kenységet végzők párttaggá nevelését fejezi ki, hogy a megyében évenként felvett új párttagok 5,7 százaléka tag­ja a munkásőrségnek. Ezzel kapcsolatosan Borbély Sán­dor úgy minősítette munkán­kat, hogy a tervezett állo­mány-utánpótlásnak a me­gyében emberi arculata van. — ön szerint, hogyan fejlődött a kiképzés, a munkásőrök harci feladataikra történő felkészítése? — A kiképzői munka ha­tékonyságának növelését, szín­vonalának emelését és a munkásőrök igénybevételé­December 2-án — lényegé­ben ugyanakkor, amikor Ma- linovszkij csapatai már fel­sorakoztak megyénk határai előtt a támadásra — Szege­den a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemok­rata Párt, a Független Kis­gazda Párt, a Nemzeti Pa­raszt Párt. a Polgári Demok­rata Párt, és a szakszerve­zetek megalakították a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. A függetlenségi front ma­gáévá tette a Magyar Kom­munista Párt által — az új magyar államiság, a népi de­mokratikus Magyarország megteremtésére — kidolgo­zott programot, mely szerint minden már felszabadult helységben meg kell alakíta­ni a MNFF helyi szervét, a Nemzeti Bizottságot, majd a bizottságok és a demokratikus szervezetek választott képvi­selőiből alkotmányozó nem­zetgyűlést kell összehívni, amely megválasztja az Ideig­lenes Nemzeti Kormányt. A kibontakozó népi de­mokratikus forradalom terü­leti bázisa elsősorban a legko­rábban felszabadult Tiszántúl volt. December 5-én megala­kult a Nemzeti Bizottság Deb­recenben, amit a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front rno^hízottai — minteev de­mokratikus örökségként — az „Ideiglenes Nemzetgyűlés” és 23. Hz ideiglenes nemzetgyűlés az „Ideiglenes Nemzeti Kor­mány” székhelyéül jelöltek ki. December 13-án Debrecen­ben megalakult a bizottság, amely előkészületeket tett a képviselők megválasztására, a nemzetgyűlés összehívására és a kormány megalakítására. Az Előkészítő Bizottságra és a szovjet hatóságokra is ko­moly feladat várt. A debre­ceni előkészületeket a legna­gyobb titokban kellett tarta­ni, az arcvonal úgyanis vi­szonylag közel volt, és a né­metek repülőgépekkel köny- nven elérhették a tiszántúli városokat. Minden eszközzel meg kellett tehát akadályoz­ni. hogy a fasiszták esetleg bombazáporba fojtsák az ösz- szeülő Ideiglenes Nemzet- gyűlést. Az Előkészítő Bizottság tag­jai a Vörös Hadseregtől ka­pott lovas kocsikon és teher­autókon sorra járták a fel­szabadított területek városa­it és nagvobb községeit, hogy ott segítséget nyújtsanak a helyi bizottságok -megalaku­lásához és a kéoviselők meg­választásához. Az idő sürge­tett. és december 20-án egy­más után érkeztek vissza a teherautók az Előkészítő Bi­zottság tagjaival és a válasz­tott képviselőkkel Debrecen­be. December 21-én — tehát alig egy nappal azután, hogy Nógrád megyében megindult a salgótarjáni iparmedence felszabadításáért —, illetve a megyétől nyugatra a budapes­ti ellenséges csoportosítás be­kerítéséért a támadás — Deb­recenben, a százados hagyo­mányokat őrző református kollégium oratóriumában ösz- szeült az Ideiglenes Nemzet- gyűLés 230 szabadon válasz­tott képviselője, és már az el­ső napon ,.Szózat”-ot fogadtak el a magyar néphez. Ebben az Ideiglenes Nemzetgyűlés... ....... ünnepélyesen kijelen­ti. hogy kezébe veszi a gaz­dátlanul maradt ország ügyei­nek intézését, mint a nemze­ti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa.” K itért a Szózat a még né­met megszállás alatt levő or­szágrész felszabadítására is. Hangsúlyozta: „Nem szabad ölbe tett kéz­zel nézni, hogy a magyar ha­zát egyedül az orosz hadsereg szabadítsa fel a német járom alól! A szabadságot, a függet­lenséget csak úgy érdemeljük meg igazán, ha magunk is cselekvőén, minden erőnkkel kivesszük részünket saját fel­szabadításunkból: álljon talp­ra a nemzet a szent szabad­ságharcra a német elnyomók ellen!” Az Ideiglenes Nemzetgyűlés külön felhívással fordult a még fel nem szabadított terü­leteken harcoló katonákhoz is: „Honvédek! Nincs más pa­rancs számotokra, mint a nemzet parancsa! Az Ideigle­nes Nemzetgyűlés a nemzet nevében parancsolja: fordítsá­tok fegyvereiteket a német elnyomók ellen, támogassátok a felszabadító Vörös Hadsere­get, csatlakozzatok a magyar szabadságharchoz, a szervező­dő új magyar nemzeti had­erőhöz!” Másnap, december 22-é.n, a nemzetgyűlési képviselők megválasztották az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A kor­mány a nemzetgyűléstől ka­pott felhatalmazás alapján de­cember 23-án fegyverszünetet kért az antifasiszta szövetsé­ges hatalmaktól és kijelentet­te, hogy kész as Egyesült Nemzetekkel vállvetve részt venni a hitleri Németország elleni háborúban. * A megye küldöttekkel még nem képviseltethette magát a nemzetgyűlésben, pár napos késéssel azonban mégis je­lentkezett. Szamszonyenko Tanja, a Nógrádi-partizánegység rádió­sa december 24-én örömteli hírt fogott készülékén: „Deb­recenben megalakult az Ide­iglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány.” Vette a „Szózat”-ot is, amit parancs­nokuk december 25-én napi- parancsban ismertetett az egységgel. Utána az egység partizánjai a politikai biztos előtt felesküdtek az Ideiglenes Nemzeti Kormányra. majd szikratávírón a következő üzenetet küldték Debrecen­be: ..A Nógrádi-partizánegység tisztjei és katonái, a magyar szabadság régi harcosai, nagy lelkesedéssel fogadták az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának hírét, és a mai napon felesküdtek, hogy mindhalálig hűen teljesítik a Nemzeti Kormány parancsa­it. A német rablók által még megszállt területen állva foly­tatják a harcot az ellenség teljes megsemmisítéséig. (Vége) Dr. Gáspár János nek csökkentését alapvető fel­adatként kezelve határoztuk el, hogy a munkásőri kikép­zést a korábbi évek gyakor­latától eltérően, több napon át összevontan tartjuk meg. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy ezen a területen igazod­junk a mindennapi élethez, a magasabb követelmények­hez, s nem utolsósorban időt és energiát takarítsunk meg. Az összevont kiképzési forma igazolta, hogy a hatékonyság növelésének ez a legjárha­tóbb útja. amely a felkészü­lés minőségének javulása mel­lett, az emberi tényezők, a kollektív érzés, a bajtársias- ság, az együvé tartozás terü­letein jelentett pótolhatatlan értékeket. — A beszámoltatáson sző voll a parancsnoki munkáról is. Ezt hogyan ítélték meg? — A parancsnok munkájá­nak két fő pillérét emelem ki.' Az egyik a parancsnoki ál­lomány vezetőkészségének állandó javítása, a másik a szervezett állomány-utánpót­lás, kádernevelés biztosítása.' Véleményem szerint megfele­lő érvényesülésüket a szemé-' lyes példamutatáson alapuló követelménytámasztás, a pa­rancsnoki állomány stabilitá-J sa, felkészültségük folyama­tos biztosítása segíti elő. A1 parancsnoki, vezetői munka eredményességéhez az irá­nyítás egysége, a hozzáértés,’ a következetesség és szerve­zettség jelentősen hozzájárult.’ Itt említem meg, hogy a me-i gyei parancsnokság és a kü­lönböző szervek, fegyveres testületek közötti együttmű­ködésben kifejtett tevékeny­ségünk elismerést és köszöne­tét váltott ki. Számunkra is öröm és megnyugtató az or­szágos parancsnok értékelése, mely szerint a Nógrád me­gyei parancsnoki állomány fo­lyamatos fejlődéssel felnőtt a feladatok ellátásának maga­sabb szinten történő végre­hajtásához. Ügy érzem, nem tűnik szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy nagyon jól­eső érzéssel hallottuk az or­szágos parancsnok munkánk­ról adott minősítését, amikor az 1984. évben végzett tevé­kenységünket kiválóra érté­kelte és a megyei parancs­nokság vezetését országos pa­rancsnoki dicséretben részesí-' tette. — Ügy tudjuk, hogy ezen a jelentéstételen szó esett a testvé­ri csehszlovák népi milícia és a Nógrád megyei munkásőrök együttműködéséről is? — Igen. Az értékelésre most éppen a felszabadulás 40. év­fordulója ad nagyszerű lehe­tőséget. A munkásőrség or­szágos parancsnoka és a csehszlovák népi milícia törzs­parancsnoka úgy döntött, honv országaink felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a két nép barátságának elmé­lyítésében. a haza fegyveres szolgálatában, a két fegyveres testület közötti együttműkö­désben kiemelkedő munkát végzett csehszlovák beszter­cebányai területi népi milí­cia és a munkásőrség Nógrád megyei kollektívái részére kölcsönösen egyszeri alka­lommal a 40 év emlékeit mél­tóképpen kifejező csapatzász­lót adományoznak. A csapat­zászlók átadására ünnepélves külsőségek között politikai nagygyűléseken kerül majd sor. Ügy tervezzük, hogy a jövő év január közepén Sal­gótarjánban rendezzük meg az ünnepséget. — Végezetül engedje meg, hogy ezt az alkalmat is fel­használjam arra, hogy köszö­netét mondjak munkásőri személyi állományunknak, az odaadó szolgálat teljesítéséért, hozzátartozóiknak, különösen a munkásőrfeleségeknek, meg­értő és segítő közreműködé­sükért, az irányító pártszer­veknek és pár tál apszer veze­téknek. valamint a gazdasági üzemek, az állami, a társa­dalmi, a politikai szervek, társfegyveres erők és testüle­tek vezetőinek, a munkánk­hoz nyújtott sokoldalú támo­gatásáért — fejezte be a be­szélgetést Péter Balázs me­gyei parancsnok. Somogyvárl I,ászló NÓGRÁD - 1984. december 30., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents