Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

Remények egy sikeres úton Új nézőket hódit a ha assagyarmati Madach Imre Fiimszinhíz Azt mondják a Nógrád megyei Moziüzemi Vál­lalatnál. hogy egyre jobban működik a balassagyar­mati Madách Imre Filmszínház, S ha átböngésszük a filmforgalmazási adatokat, tényleg megerősíthet­jük a véleményt. Amíg a nyolcvanas évek elején körülbelül 130—138 ezér nézője volt évente a válla­lat saját kezelésű mozijának, addig ma ez 25—30 ezerrel több, s így már mégis rokonszenvesebb az „ábra”, amikor a nézőszámot a lakosságéhoz viszo­nyítjuk. Persze növelték az előadásszámot is. Tavaly még rendkívülinek számított a harmadik előadás, az idén már rendszeresnek tekinthető. Aztán évente számos bérlet is elfogy; az ifjúságiból eladtak hétezret, az óvodásból 412-t, a nyugdíjasból 324-et. . — Igyekszünk jó kapcsola­tot tartani az oktatási intéz­ményekkel és az üzemekkel — magyarázza Tóth Endre mozi­üzemvezető, aki belső ellenőri beosztásban korábban éveket töltött a moziszakmában Két éve vezeti — szécsényi lakos­ként — a balassagyarmati filmszínházat. — Készséggel hiszem el a kapcsolatok minőségét. ám megkérdezem, mert tudom, hogy egyetlen kapcsolat sem lehet azonos intenzitású: mely Intézményekkel alakult ki a leggyümölcsözőbb együttmű- dés? — Ha válaszolok erre a kér­désre, egy kicsit mindenkép­pen igazságtalan leszek.. Egyébként is nem szívesen helvezek senkit a másik elé. Annyi biztos, hogy a Szántó Kovács János Szakközépisko­lában rendkívül komolyan kezelik a filmet: külön soro­zatokat kérnek, és megvitat­ják rendszeresen a látottakat. Igyekeznek az ipari szakmun­kásképző intézetben is hasz­nosítani a vizuális kultúra nyújtotta lehetőségeket. El­járnak vetítéseinkre a keres­kedelmi szakiskola, az Ifjúság úti és a Bajcsy úti Általános Iskola — de másoké is — di­ákjai. Az óvodák háromhe­tenként rendszeresen elhozzák növendékeiket, s ezek a ve­títések mindenkor külön él­ményt jelentenek. — Az elmondottakból úgy trzem, komoly választékkal állnak az érdeklődök rendel­kezésére. .. — Választékunk igazodik a közönség életkorához, foglal­kozásához, igényeihez. Termé­szetesen a külön előadásokra gondolva. A napi három elő­adás nagyon gyakran azt je­lenti, hogy háromféle filmet kínálunk. így kiválaszthatja a programból mindenki a ma­gának megfelelőt. Ennek tu­lajdonítható, hogy az elmúlt években visszahódítottuk az értelmiség egy részét, akik úgy érzik, újra érdemes moziba járni. Persze ehhez az is kel­lett. hogy bizonyos mértékben változtassunk a szemléletün­kön. magatartásunkon, azaz — összefoglalóan — emeljük a mozi kulturáltságának a szín­vonalát. És ez azért is fon­tos, mert nem kerül pénzbe, teljesen rajtunk, itt dolgozó­kon múlik, ugyanakkor mér­hető, pontosan, a pénztári forgalmon. — Olvashatjuk a plakáto­kon: Borsalino, Canterbury mesék — és így tovább. Mind olyan film, amilyet eddig nem lehetett látni a széles forgal­mazásban, csak Budapesten, a Filmmúzeumban. Megtört a jég? — Az utóbbi időben szeren­csére lehetővé vált nálunk is a muzeális filmek vetítése. Nem régiségekre gondolok el­sősorban, mindenki tudja, ha­nem olyan művekre, amelye­ket a budapesti Filmmúzeum­ban bemutattak. A soros mű­sorba beépítve, tavaly ősszel vetítettünk először ilyen fil­meket. Korábban belőlük csak egy szűk körű, éjszakai elő­adás volt. Azt tapasztaltam, erdemes volt ettől eltérni... Az emberek igénylik ezeket a művészileg értékes filmeket. No és sikere van a „Munka es művelődés” sorozat magyar filmjeinek is. az Angi Verá­nak. A tizedes meg a többi- eanek, a Te, a rongyos élet­nek. Aztán a szovjet filmek látogatottságára sem panasz­kodhatunk. De még jobb ered­ményekről adhatnék számot, legalábbis úgy érzem, ha fesztiváljukat időben kiterjesz­tenénk. Mi azon gondolko­dunk, hogy jövőre már októ­berben is szervezünk külön vetítéseket a szovjet filmek­ből. A balassagyarmati Madách Imre Filmszínházban az üzemvezető mellett egy' gé­pész. két segédgépész, öt jegy­kezelő, úgymond másfél pénz­táros, két fűtő és egy takarí­tó dolgozik. A sikerek ková­csai ők. Nyolcvanhárom ja­nuárjában újjászerveződött a brigád, és sikeresen vesznek részt a vállalati munkaver­senyben: május elsejére el­nyerték a kiváló munkabrigád címet. Jó passzban van a mozi — ahogyan sportnyelven mond­ják, de még korántsem merí­tettek ki minden lehetőséget. Ezt nem csak a vállalatnál is­merik. jól tudják helyben is. — Közönségünk jogos igé­nye, hogy a vetítés körülmé­nyein tovább javítsunk. Kor­szerűsíteni kell a technikát, a világítást, ruhatárat. szesz­mentes büfét kell kialakítani, nagyobbítani a színpadot, pénztársort építeni. Tartalmi szempontból azt hiszem jó úton járunk, ezen kell tovább mennünk. Aztán többet törőd­hetünk a filmkultúrával, úgy, hogy filmes kiadványokat, hanglemezeket árulunk. Ha terveinket sikerül valóra vál­tani, hiszem, hogy még több nézőre számíthatunk. S ebből a hitből így aligha­nem — persze az idő majd eldönti — valóság lesz. Sulyok László Kameraközeiben Búrt Lancaster Ki hinné, már elmúlt het­venéves! Talán mert az utóbbi időben készült film­jeit nem láttuk, talán mert van valami nem öregedő a lényében — tény, nehéz el­hinni magas korát. Pedig Purton Stephen Lancaster 1913. november 2-án szüle­tett. Pályáját artistaként kezdte. Barátjával, Nick Cravattai a harmincas években „Lang és Cravat”-ként járta az orszá­got, lépett fel cirkuszi sát­rakban és zenés szórakozóhe­lyeken. 1941-ben egy baleset /vetett véget az artistaéletnek. Ezután volt bútoreladó, áru­házi detektív és egy koncert- ügynökség alkalmazottja. A háborúban amerikai front- Bzíniházakban játszott Észafc- Afrikában és Olaszországban. Eiső színpadi sikerét 1946- fcan aratta, és azonnal meg­nyílt számára az út Holly­woodba. Első filmszerepét Robert Siodmak irányításával ját­szotta Hemingway elbeszélé­séből készült A gyilkosban, 1946-ban. Sorra kapta a sze­repajánlatokat, főleg kaland- és cirkuszirímekben, de nem akart bennragadni ebben a skatulyában. Valószínűleg ez ösztönözte, hogy olyan filme­ket készíthessen, amelyék ne­ki tetszenek. Ettől kezdve te­hát gyártott, játszott és ren­dezett is. Ö volt a producere 1955-ben a Martynak, amely Oscar-díjat és oannes-i Arany Pálmát kapott. Franciaország­ban forgatta 1963-ban A co- nat című antifasiszta alkotást, eljátszotta a fasiszta Ernst Janningot Stanley Kramer Ítélet Nürnbergben című vi­lágsikerében. Volt Az Esőcsi­náló, artista A trapézban, Salina gróf A párducban, 1960-ban Oscar-díjat kapott az Elmer Gantry címszerepé­ért. Lancaster kevés politizáló filmet készített, de közismert demokrata beállítottsága, tá­mogatta Robert Kennedyt és Martin Luther King mozgal­mát. 1978-ban narrátora volt Az ismeretlen háború című televíziós dokumentumfilm­sorozatnak — nálunk is su­gározták —, amely szovjet— amerikai közös produkcióban kéázült. Roman Karmen ren­dezésében. Január 6-án este 20 óra 05 perckor mutatja be televízi­ónk 1-es programja a Tűz és íj című amerikai filmet, Búrt Lancaster főszereplésével. A történet a 12. században ját­szódik, Lombardiában. A né­met császár helytartója zsar­nokoskodik, a falvak népe pedig az erdőkből támad a várúr ellen... (erdős) Terefere a tízperces szünetben a bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola új épületében. Ipari műemlékeink Amikor a világ első mű­szaki múzeumát létrehozták Párizsban az 1700-as évek vé­gén, célja nem a régi gépek, műszerek megőrzése volt, ha­nem a legújabb technikák bemutatása, demonstrálása Ilyen elképzeléssel alakultak sorra Európa más nagyváro­saiban is a műszaki múzeu­mok. Csak a múlt század kö­zepére épültek olyan — a mű­vészeti múzeumokhoz hason­ló létesítmények —. ame­lyekben már az ipartörténeti emlékek megőrzése volt a fel­adat. ahová bevitték és kiál­lították az ipar korábban használatos berendezéseit, gépeit, szerszámait. Az ipartörténeti, műszaki, tudománytörténeti szempontú gyűjtés, őrzés, megőrzés szá­A Nyugati pályaudvar A hortobágyi kilenclyukú híd vadunkban és napjainkban kap különös jelentőséget. Az ipari épületek megőrzésének gondolata az ötvenes évekből Angliából származik — bár kísérletet tettek gyárépület, üzem műemlékké nyilvání­tására korábban is. Az ipar- történeti, műszaki. tudo­mánytörténeti emlékeinkre muzeális értékeinkről szóló törvény is kitér. Védelmet élveznek a tár­gyi és írásos emlékek, mű szaki jellegű tárgyak (léte­sítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szer­szám, műszer, kísérleti esz­köz, modell stb.), amelyek a fejlődés, a technikatörténet, vagy a műszaki oktatás szempontjából jelentős em­lékek. Ilyen ipari műemlékkel — használatban levő és haszná­laton kívüli épülettel, gép­pel, berendezéssel — az or­szág számos vidékén talál­kozhatunk. Egy részük mű­emlékké nyilváníttatott (Szé­chenyi Lánchíd. Herendi Por­celángyár, hortobágyi kilenc- lyukú híd, a szentendrei úti római kori vízvezeték), más részük műemlék jellegű ob­jektum. (Pápai kékfestő­üzem, zebegényi vasúti via­dukt. olasz! iszkai csúcsíves kőhíd). Vannak városképi je­lentőségű objektumok (mar­gitszigeti víztorony. Zugligeti úti egykori villamos-végállo­más). S egész sor olyan ipar- történeti emlékünk is van, amelyet egyik kategóriába sem soroltak, mégis védendő, óvásra, megőrzésre érdemes. Igen sok híd, pályaudvar, állomás szél- és vízimalom, mozdony, kohászati üzem, ol- vasztómű, bánya gyarapítja történeti, muzeális értékével nemzeti kincseinket. Köztük, olyan ismert és látogatott lé­tesítmények, mint a Ruda- bányácska középkori arany­bányája. a fertőrákosi kőfej­tő, Ganz Ábrahám kéregön­tödéje (mai öntödei múzeum),' az idegenforgalmi látványos- ságú Hámori-tó, a kiskundo- rozsmai szélmalom, a sárvádi vár feljárója, vagy a tatai Nepomucenus vízimalom. De megemlíthetjük a ma is ere­deti funkcióját betöltő budai alagutat, a budapesti Közvá- góhidat, a ferencvárosi gőz­malmot, a káposztásmegyeri vízműveket, a Margit-hidat. Olyan ipari komplexumo­kat, mint a pécsi (Zsolnay) porcelángyár, a kelenföldi erőmű, a pécsi uránbánya, a gánti bauxitbánya. Az épületek egy részét az Országos Műemléki Felügye­lőség jóvoltából helyreállítva látogathatjuk. Többet az or­szágos, vagy a megyei mú­zeumi szervezetek vettek bir­tokukba, s használják fel mu­zeális kiállítási célokra. Ne­hezebb a régi épület, beren­dezés megóvása ott, ahol használják az épületet, mű­ködtetik a berendezéseket, s, ahol még nem tudatosult az Ipar emlékeinek műemlék ér­téke. Pedig az ipar, a tech­nika múltját tanúsító emlé­kek. Miként a salgótarjáni föld alatti bányamúzeum is. KOSSUTH RADIO: *.15: Mat kulturális programok s.25: Családi tükör 8.55: Reklám 9.00: Színes népi muzsika >9.05: Mesterségünk címere M.3S: Beethoven: I. szimfónia 11.03: A muzsikáról... 9Í.30: Déli zeneparádé 13.20: Népzenei példatár 13.30: Év végi számvetés >4.10: A hét embere 14.20: Irodalmi figyelő 14.50: Régi híres énekesek mű­sorából: Gyenge Anna operaáriákat énekel 15.10: Új Zenei Újság 16.05: Jelet hagyni? 16.45: A Camerata Hungarica együttes felvételeiből 17.00: Eeo-mix. Gazdasági ma­gazin 17.30: Népszerű szimfonikus zeno 19.15: A karmester 20.05: Kórusmuzsika 20.19: A Rádió Dalszínháza? Cigányszerelem 22.15: Európa hangverseny- termeiből 23.35: Todor Mazarov operaáriá­kat énekel 0.10: Nagy mesterek fúvós- műveiből PETŐFI RADIO: *.11: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Jó ebédhez szól a nóta 4 MÓGRÁD - 1984. december 29., siómból ] 13.05: Kenguru. Sportműsor gye­rekeknek 14.00: Magunkat ajánljuk 16.03: Tanzániai találkozások 17.05: Felvételeiből válogat: Ferencz Éva 17.30: 4x4 — Játék 18.38: Hosszú hajú veszedelem 19.05: Nótaest 20.07: Jövőnk árnya 21.05: A Shadows együttes felvé­telei, XXX/24. rész 21.45: Morrícone filmzenéiből 22.00: Bagoly 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El sze­retném mondani... Paulovits Ágoston jegyzete — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30; Szemle az Eszak-Magyarország a Heves me­gyei Népújság, valamint a NOG- yag&raftpi wamatiQd, MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10: Ecranul nostru 8.30: Szünidei matiné. 1. Arany- gyümölcsök, 2. Mindent tudni akarok. 3. Mi hár­man és a kutya. 4. Har­lekin. 5. Szinte hihetet­len. V/4. rész 10.30: Hogyan működik? VI/4. rész: A zár 10.45: Parádé 11.40: Képújság 14.30: Újévi attrakció. 15.25: Hírek 15.30: ,.Én táncolnék veled” 6. rész: A rumba (ism.) 15.45: Sorstársak 16.15: Képújság 16.20: Mitiők. Tinirandevú. Gála ’84. 17.30: MAFiLM-magazin 17.40: Reklám 17.45: Gegparádé dióhéjban. Intim szféra” 18.10: Bűvös kockázat 18.35: Diagnózis 18.55: Reklám 18.1(1,; Te vétóm* ­19.15: Esti mese i 19.30: Tv-niradó 20.00: Vers mindenkinek 20.05: Zene—Tánc—Zene 2l.oo: Puccini: Bohémélet 22.05: Az Állami Népi Együttes műsorából 22.10: Marcel Carné-sorozat. Furcsa dráma. Francia film 23.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.33: Képújság 18.40: Gólyavári esték 19.30: Méreg a fegyverük (ism.) 20.00: ,,Tükörben”, önismereti sorozat. IV rész 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Puccini: Bohémélet 22.45.: Képúiság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00. Nászút. Tv-komédia 21.25: Einkessel Buntes. NDK tv-revü. 23.25: Marlowa, a detektív. Angol bűnügyi fümsoiosot fciSá üllek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-mradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00; Szilveszteri legenda 21.10: Halló, itt a hírszer­kesztőség ! 21.25: A cigánytábor az égbe megy. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 2-től: Árvácska. Magyar film. 4-től: 101 kiskutya. Színes, szink­ronizált amerikai rajzfilm. H*» romnegyed 6 és 8-tól: Egy bün­tetett előéletű könyv nyomált Lady Chatterley szeretője. íi8f — Kohász: Pereputty. (15) Spi­nes szovjet filmvígiáték. — Sí. lassagyarmati Madách. Jim Craig. Színes. szinkronizált ausztrm western. — Pásztói Mátra.- A va­don szava. Színes, szinkronizált angol kalandfilm. — Nagybátonv« Bányász: A szerelem csapdája. (14) Színes, szinkronizált mexi­kói film. — Szécsényi Rákóczi; Játszani kell! Színes USA— ma- srvar ffutt^rr*etA ’'gr­ri^rem. . SZtne^. kosz*üm;'' ........szt­f ilm. — Karancslapujtő: OJ* ROojau Színe« NDK kalandtüi». J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents