Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

Megdicsértük-i A köztiszteletben álló Szilvási Tibor 51 éves törzsgárdatag, a Volán 2. sz. Vállalat személy- forgalmi üzemegység autóbusz­vezetőié. Munkáját szorgalom­mal, kellő odafigyeléssel végzi. Rendkívül sokat tesz a menet­rendszerűség pontos betartásá­éi. Többszörös kiváló dolgozó. 1934-ben kapta meg a 750 ezer balesetmentes kilométer után járó kitüntetést. Példamutató magatartása és a lelkiismeretes munkavégzés alapján a Volán­igazgatóság tanácstagjává vá­lasztották. Zobolyák Sándor helyi já ro-ti eutóbuszvezető 1963 óta van a Vo Ián 2. sz. Vállalat alkalma­zásában. Jelenleg a személyfor­galmi üzemegységen, mint he­lyijárati autóbuszvezető végzi nagy felelősséggel járó munká­ját. Kiváló dolgozó. Idáig 831 ezer 954 kilométert teljesített balesetmentesen. Az utazókö­zönség elégedett magatartásá­val. Udvarias, segíteni kész em­berként ismerik. Jellemző rá, hogy munkavégzése során foko­zott figyelmet fordít a közleke­désben a gyermekedre, öregek­re, testi fogyatékosokra, a lát­hatóan „kezdőkre". Bakos Gyula 44 éves, a Volán 5. sz. Vállalat személyforgalmi üzemegységnek megbecsült dol­gozója, 1964 óta dolgozik a vál­lalatnál. Munkáját közmegelé­gedéssel végzi. Két esetben ré­szesült kiváló dolgozó kitünte­tésben, 1984. november 7.-e al­kalmából kapta meg a 750 ezer balesetmentes kilométer után járó kitüntetést. Tóth József H. az egymillió balesetmentes kilométert teljesí­tők táborához tartozik. Jelenleg o Volán 2. sz. Vállalat személy- forgalmi üzemegység helyijórati gépkocsivezetője. Csak a meg­becsülés hangján szólhatunk munkájáról. Munkáját legjobb tudósa szerint, fegyelmezetten végzi. A gondjaira bízott autó­buszt nagy szorgalommal igyek­szik mindenkor üzemképes álla­potban tartani. A vállalat kiváló dolgozója. Udvarias, tiszteletűi- tJó emberként ismeri.^, . , u Egymillió kilométer — balesetmentesen Javítsuk a közüli közlekedési fényeimet! Géqénv István rendőr őrnaqv nyilatkozata Az utóbbi időben lapunkban egyre több tudósítást kellett közölnünk közúti közlekedési balesetekről. Valóban ilyen rossz a helyzet? Erről, a balesetek alakulásáról, azok okai­ról és a megelőzés feladatairól kértünk nyilatkozatot Gé- gény István rendőr őrnagytól, a Nógrád megyei Rendőr-fő­kapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályvezetőjé­től. — Milyennek ítélhető je­lenleg a megye közlekedés- biztonsági helyzete? — Sajnos, nem a legked- vezőbb. Ezt elsősorban a bal­esetek magas száma bizo­nyítja. ugyanis ez év eddig eltelt 11 hónapjában 13,3 szá­zalékkal több baleset követ­kezett be. mint az elmúlt év hasonló időszakában. A bal­esetek kimenetele szerinti megoszlását tekintve kedve­zőbb. hogy a halálos kimene­telű balesetek száma 34-ről 23-ra csökkent. Az már gon­dot okoz. hogy a súlyos sé­rüléssel járók 145-ről 162-re, a könnyű sérüléseké ennél is nagyobb mértékben, 155-ről 194-re növekedett. — Miben léfia az emelke­dés befolyásoló tényezőit? — Feltétlenül említést kell tenni arról, hogy az idei ősz meglehe'ős°n hosszúra nyúlt, így a közútjaink telítettek, a forgalom sűrűsége az ilyen­kor megszokottól nagyobb. Ugvanakkor megvénk föld­rajzi helyzetéből adódóan közút.iainkon nagv a pérale- csanódás és a ráfagvás lehe­tősége. A járművezetők egy része — tisztelet a kivétel­nek — mindezeket a körül­ményeket sajnos, nem veszi figyelembe. Ezenkívül a köz­lekedési fegjtelem lazulásá­nak számos más jelét is ta­pasztaljuk. Többek között: gyalogosok ittasan az úttes­ten fekszenek le. Ilyen bal­esetek történtek a közelmúlt­ban Mizserfán, Karancsla- pujtőn, hogy csak a legfris­sebbeket említsük. Vasúti át­járóban a tilos jelzésen va­ló áthaladás kockázatának vállalása. Korlátozott látási viszonyok mellett a kivilágí­tás elmulasztása, ami befo­lyásolja az észlelhetőséget és megnehezíti a baleset elhárí­tását. Az útviszonyoknak nem megfelelő sebességmegválasz­tás, amely növeli a felboru­lás, pályaelhagyás veszélyét, az összeütközés lehetőségét. Az irányváltoztatásra, előzés­re vonatkozó szabályok meg­sértése. Az ittas járműveze­tések növekvő számú előfor­dulása, amely szinte minden vizsgált jelentősebb baleset­ben szerepet játszott. Az előforduló cserbenhagyások, segítségnyújtások elszapo­rodása. — Melyek a balesetek be­következésének leggyakoribb okai? , — Változatlanul a gyors­hajtás, ezen belül is az úgy­nevezett relatív gyorshajtás, amikor a járművezető jár­művét nem az út-, időjárási és látási viszonyoknak meg­felelő sebességgel vezeti. A következő ok a figyel­metlen, gondatlan vezetés. Törik a kocsikat Változatlanul magas az el­sőbbségi jog meg nem adása nvatt bekövetkezett balesetek száma (49—50). Ezt követi a gyalogosok hibája, amely a korábbi év hasonló időszaká­hoz viszonyítva majdnem a duplájára emelkedett (27—46). Említést érdemel még az előzés szabályainak megsze­gése is, amely miatt 18-ról 21-re emelkedtek a balese­tek. A többi baleset termé­szetesen más okok miatt Kö­vetkezett be. Ezek közül csak néhányat említenék, mint például szabálytalan kanya­rodás, szabálytalan haladás, műszaki hiba stb. — Az előzőekben említette a gyalogosokat is. Hogvan ítélhető meg az ő magatar­tásuk? — A gyalogosok többsége általában fegyelmezetten közlekedik, a szabályokat be­tartják. Az általuk okozott baleseteket elemezve, vi­szont megállapítható, hogy azok jelentős része nem ki­jelölt gyalogátkelőhelyen tör­tént, hanem az úttesten, ahol a gyalogosnak nincs áthala­dási elsőbbsége. Gyakori a körültekintés hiányával pá­rosuló hirtelen lelépés az út­testre, továbbá a szabad ki­látást gátló akadály — gép­jármű mögül való kilépés. Szintén gyakori, hogy lakott területen kívül nem a me­netiránnyal szemben közle­kednek. a gyalogosok közle­kedésére kijelölt útpadkát még akkor sem veszik igény­be, ha az közlekedésre alkal­mas. A fentiekből következik, hogy magatartásukkal igen sok esetben megzavarják, vagy éppen megtévesztik a járművezetőket. Közlekedé­sükre sokszor a váratlan, ki­számíthatatlan magatartás a jellemző, amely komoly bal­eseti veszélyforrás. Különö­sen a gyermekekre és az időskorúakra. Sajnos, az utób­bi időben több olyan gyalogos­elütés is bekövetkezett, ame­lyek a kijelölt gyalogos-átkelő­helyeken történtek. Ez utóbbi­akból — amelyek a sajtóban is megjelentek — arra lehet következtetni, hogy a jár­művezetők és gyalogosok partneri kapcsolata nem ki­elégítő. Még nem vált álta­lános gyakorlattá „Járművel, vagy gyalog, az úton társak vagyunk” jelmondat. — Szólna arról, hogy a balesetek megelőzése érdeké­ben mit tesz a rendőrség? — Szívesen. A rendőri ál­lomány a közlekedés állandó és folyamatos segítője, és ter­mészetesen ellenőrzője. Az utóbbi időben — ezt a köz­lekedők tapasztalhatták — lé­nyegesen növeltük a közúti ellenőrzéseink számát és az ezzel kapcsolatos intézkedé­seinket. Október hónapban fokozott közúti közlekedésel­lenőrzési hónapot tartottunk, amelynek tapasztalatai el­szomorítóak. Erről Balya Pál rendőr ezredes e lap hasáb­jain tájékoztatást adott. Fo­lyamatosan értékeljük, ele­mezzük helyzetünket, és en­nek függvényében teszünk in­tézkedéseket. Sajnos, több embert kellett felelősségre vonni különböző szabályok megszegése miatt, de ezek sem hoztak látványos ered­ményt. — Minden közlekedő mel­lett nem állhat rendőr. Vá­zolná röviden, hogy mit vár­nak el a közlekedőktől? — Természetesen. Kérjük a közlekedés valamennyi résztvevőjét — gyalogost, utast, járművezetőt egyaránt —, hogy igyekezzenek meg­ismerni a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat és betartani azokat. A téli köz­lekedésben legyenek óvato­sabbak és körültekintőbbek, hiszen az úttest, a gyalogjár­da gyakran csúszik, a látási viszonyok pedig sokszor még nappal is korlátozottak. Az autóklubok, gazdasági egy­ségek, intézmények illetékes vezetői a hivatásos járműve­zetők részére szervezett to­vábbképzésekbe vonják be a magán-gépjárművezetőket is. — Az ittasság megyénkben is kaoesoléflik a társadalmi gondokhoz? — Az ittas vezetés köztu­dottan kedvezőtlenül hat a közlekedés biztonságára. Pél­dául szeptemberig bezárólag a balesetet okozók 23,2 szá­zaléka volt ittas, ami meg­haladja az országos átlagot. Most a disznóölésekre, az egymást követő többnapos ünnepekre tekintettel, még inkább kérjük a járművön közlekedőket, tartózkodjanak a szeszes ital fogyasztásától. A rokonok, barátok értsék meg, hogy tilos ittasan jár­művet vezetni, ezért ne kí­nálják a szeszes italt. A gya­logosan közlekedők ne fo­gyasszanak olyan mértékben alkoholt, hogy annak hatása alatt az úttestre kerüljenek. Végül, hogy a biztonsági öve­ket az előírásnak megfelelő­en használják. — Most év vége van, az ajándékozások és jókívánsá­gok ideje. Mit kívánna a közlekedés résztvevőinek? — A sok ajándék és jókí- vánság mellé természetesen azt, hogy minél kevesebbet kelljen a mentőautók és rend­őrségi járművek szirénáinak megszólalni, baleset miatt. Hogy, aki elindul, épségben érje el úticélját, és ugyanúgy térjen vissza szerettei köré­be. — Boldog új évet! Es, hogy a témánál maradjunk: balesetmentes közlekedést — fejezte be nyilatkozatát Gé- gény István rendőr őrnagy. Somogyvári László Negyed századdal ezelőtt, alig kétéves gépjárművezetői engedéllyel a zsebében ko­pogtatott be Temela János az akkor még Balassagyarmaton székelő Nógrád megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat munkaügyi vezetőjéhez, hogy gépjárművezetői állást vállaljon. Nyomban alkalmaz­ták is az akkor még fiatal, nyugodt természetű gépkocsi- vezetőt a vállalat személy­autójára. Az alig negyvenhét éves — azóta többszörösen ki­tüntetett Kiváló dolgozó cím birtokosa egymillió kilométert vezetett balesetmentesen. — Mi a titka annak, hogy a földgolyót az egyenlítő mentén huszonötször kerülte volna meg balesetmentesen — kérdem a kiváló gépkocsi- vezetőt. — Annak idején, amikor én kezdtem a szakmát, közel sem futott a közutakon any- nyi gépjármű mint most. Ez még mindig nem lenne baj, ha a közutakon közlekedők betartanák az erre vonatkozó szabályokat. A balesetek zöme a közlekedési szabályok meg­szegése következtében adódik. Jómasam nr'nd'ig igyekeztem a KRESZ előírásainak megfe­lelően közlekedni, és ha vala­mennyien betartanánk, lénye­gesen kevesebb lenne a köz­úti baleset és — gondolom — több lenne a balesetmentesen közlekedő „milliomosok” szá­ma. — A jogosítvánnyal rendel­kezőknek ismerniük kell a közlekedésre vonatkozó ren­delkezéseket. Ha valaki meg­szerzi a gépkocsivezetői enge­dő! vt, nem biztos, hogv az közlekedni is tud a közuta­kon. Harmincórás vezetői gyakorlat után, — amikor megszerzi valaki a jogosít­ványt — sajnos sokan ver­senypályának tekintik a köz­utakat, és pár perc előny megszerzéséért képesek saját és mások életét kockára ten­ni. Az előzési manőverekről jobb nem beszélni. — A szabályok megszegése láttán szokott-e bosszankod­ni ? — Nyugodt természetű va­gyok. de a volán mellett ülő felnőtteknek sok esetben job­ban át kellene érezniük egy- egy baleset súlyát. Engem mindig megdöbbent, ha látok egy karambolt és ez még na-! gyobb odafigyelésre sarkall. — Szabad idejében mivel foglalkozik? — Hétvégeken bemegyek a garázsba és a kocsi körül mindig találok valami mun­kát. javítanivalót. Kereske­dőikkel a hátam mögött já­rom az országot, Nyíregyhá­zától Mosonmagyaróvárig, Sze­gedtől Mislkolcig. Ritka ha rövidebb utakra megyek. Hogy a hosszú utakat bírja a motor és útközben ne hagy­jon cserben, rendszeres szer­vizt kíván. Azt pedig én sa­ját masam szeretem megcsi­nálni. Úgy érzem, hogy az a biztos. Szerelőműhelybe csak főjavításkor állok be. de azt is csak a ielenlétemben ha­gyom csinálni. Mindezeken túlmenően, ha van szabad • időm, mivel kertes házban la­kom Érsekvadkerten. a ház körül tevékenykedek. Egy-egy hosszabb útra csak pihenten szabad elindulni, és ha jól számolom, mire a nyugdíj- korhatárt elérem, a másfél: millió kilométeres baleset- mentes vezetésért járó pla­kettet szeretném megkapni. Mégpedig ennél a vállalatnál, mivel nincs szándékomban más vállalathoz elmenni, meg egy kedvezőbb ajánlat esetén sem. A vállalat hétvégi házának udvarára, melynek egyelőre csak körvonalai rajzolódnak 1 s társadalmi munkában ott tevékenykedik, begördül egy betonnal megpakolt autó és leengedi. Temela Jánosnak, a sokszoros kiváló dolgozó­nak a szeme az autóról le­hulló betonra irányul és el­köszön. Pár percig még né­zem. még nézem, amint kő­műves-szakértelemmel rakja a betont a helyére. Kukely Mihály Növekedett a kifizetett összeg Az utóbbi két hét időjárása nem kényeztette el sem a gép­járművezetőket, sem a gya­logosokat. A hosszasan tartó ködös időjárás, az utakon ta­pasztalható páralecsapódás, lefagyás, a hó, az utak síkos­sága sok baleset forrása volt. Az időjárásváltozás lénye­ges többletmunkát okozott az Állami Biztosító gépiármű- kár-rendezési fiókjánál. Meg-" szaporodtak a csúszások, ösz- szekocoanások miatt bekövet­kezett káresemények. A ba­lassagyarmati körzetben le­hullott ónos eső miatt példá­ul 47 gépjármű szenvedett ki- sebb-nagyobb károsodást. A foséiul megválasztott sebes­ség is közrehatott a balesetek bekövetkezésénél, ugvanis a gépjárművezetők nem alkal­mazkodtak megfelelően a megváltozott útviszonyokhoz. A legutóbbi pásztói szemlena­pon 16, a szécsényi gépjármű­szemlén 27 káreseményt ren­deztek a gépjárműkár-szakér­tők egy-egy nap alatt. A gyermekek örömére meg­érkezett az igazi tél. Nagy pelyhekben hullott az első idei hó Salgótarjánra és me- gyészerte. Pár napja már la­tyakos, síkos utak nehezítik a gépjárműforgalmat, a gya­logosközlekedést. Egyre több­ször látni árokba csúszott autókat, mint például hétfőn a 21-es úton egy. Trabant és egy Wartburg került „tévút­ra”, Maconkán egy Zsiguli vette egyenesen a kanyart és közelítette meg a templomot a csúszós út miatt. A megcsúszások, összekoc­canások miatt a gépjármű- kár-bejelentések 25—30 száza­lékos emelkedésére számíta­nak a gépjármű-szakértők. Idáig 3643 gépjárműkár-beje- lentést rögzítettek a gépjármű- kár-rendezési fiók ügyfélszol­gálatánál. A gépjárműkárok- rí kötelező gépjármű-felelőssé­gi biztosítás alapján kifizetett kártérítés megközelíti a 12 millió forintot, ami 2 millió forinttal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Gépjárművezetés hidegben A hőmérséklet csökkenése, a téli klíma közvetlenül hat a gépjárművezetők teljesítőképességére. Orvosi vizsgálatok bizonyították, hogy a huzamosabb hideg hatására csökken az agysejtek teljesítőképessége, mivel mérséklődik az oxi- génanyagcsere-folyamat. Márpedig a volán mögött vagy a motorkerékpár nyergében ülő vezetőnek percenként átla­gosan 40 döntést kell hoznia, és 30 cselekvést kell végre­hajtania a közúti forgalomban. A hidegnek a gépjárművezetőkre gyakorolt hatásával kapcsolatos kísérletek eredményei a kutató orvosokat és pszichológusokat is meglepték. Kiderült ugyanis, hogy már a hőmérséklet viszonylag csekélyebb csökkenése is a látás élességének romlására és a látótér beszűkülésére vezethet. Ezenkívül megnyúlik a reakcióidő, vagyis annak az időnek a hossza, amely az úton felbukkanó akadály észlelése és a fékezés megkezdése ■ között telik el. Tartósabb utazáskor a szervezet hőháztartásában okozott változás az izmok vér­ellátásában is változásokat idéz elő. Ha a gépjárművezető­nek hirtelen fékeznie kell valamilyen oknál fogva, az izmok nem engedelmeskednek elég gyorsan, és ez a legrosszabb következményekkel járhat. Mit tehetünk a veszélyek leküzdésére? Az orvosok azt tanácsolják a motorvezetőknek, hogy ősszel és télen, ha vezetnek, mindig védjék a fejüket és főleg a homlokukat a hidegtől. A kísérletek bebizonyították, hogy a homlokagyi rész erős lehűlése könnyen okoz kieséseket az észlelésben, a gondolkodásban. Azok az autóvezetők — és itt főleg a tehergépkocsi- és munkagépvezetőkre gondolunk, — akik­nek a járműve nincs megfelelően fűtve, jól teszik, ha a hosszabb téli utakra termoszban valamilyen forró italt — tejet, kávét, teát — visznek magukkal, hogy megfelelően fölmelegedhessenek. Ugyanezt a célt szolgálhatják az órán- ként-kétóránként tartott néhány perces pihenőszünetek is, amelyek alatt erőteljes szabadgyakorlatokkal felfrissíthetik; a vérkeringésüket, biztosítva az agy megfelelő oxigénellá­tását. A hidegre forduló idő gyakran okoz meglepetést a ko­csifűtésnél. Gyakorta már a fűtés kapcsolóját sem sikerül nyitott helyzetbe állítani. Az ok többnyire az, hogy a nyári hónapokban nem működtetett elzárószelep elrozsdásodott. Különösen akkor fordul ez elő, ha a hűtőközeg nem speciá­lis hűtőfolyadék volt, hanem víz. A szelep általában nem javítható, tehát cserélni kell. Hasonló a helyzet a hibás termosztáttal is, amely ugyancsak okozhat fűtési elégtelen­séget. Amennyiben alacsonyabb hűtőfolyadék-hőmérsékjet- nél nem zár le, a motor túlhül, és ezzel csökken a fűtés hatásfoka is. Kiszerelt termosztát esetében sem lehet hatásos fűtésre számítani, eltekintve attól, hogy hiánya a motor élettartamát is befolyásolja. Előfordulhat, hogy az említett hibák egyike sem áll fenn, a fűtés mégis gyenge. Ez többnyire a motor túlhű- tését jelzi. Ezért már a fagypont körüli hőmérsékletnél ajánlatos hűtőtakarót alkalmazni, amely gyorsítja a motor fölmelegedését és javítja a fűtés hatásfokát is. NÓGRÁD - 1984. december 29., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents