Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
a III ö gr ad megyei Tanacs Tovább bővül a KGST belkereskedelmi árucsere-forgalom cselekvő tenni akarás Gtczi János: Bizalom és A megyei pártbizottság első titkára elöljáróban arról beszélt, hogy aktív, politizáló légkör jellemzi megyénket is ebben az időszakban. A beszámoló taggyűlések, a felszabadulás negyvenedik évfordulójával kapcsolatos eddigi események arról tanúskodnak: az emberek bíznak a párt politikájában, elismerik a nehezebb körülmények között született eredményeket. Bizalom és cselekvő tenni akarás nyilvánul meg a munkahelyeken és a közéletben egyaránt. Lakosságunk bízik abban, hogy képesek leszünk megbirkózni a reánk váró, nehezebb feladatokkal. Kedvezőnek tartotta Géczi János, hogy nem hallgatjuk el munkánk gyengeségeit sem, mindenütt keresik a fejlődés helyi, újabb lehetőségeit. Elismeréssel szólt az előterjesztésről, reálisnak, tényszerűnek, élethűnek és gondolatokban gazdagnak tartva. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés határozata szellemében a tanácsok népképviseleti tevékenységének fejlesztése összefügg a társadalmi viszonyok, a politikai intézményrendszer, a szocialista demokrácia fejlődésével. Hosz- szú folyamatról van szó, «melyben az állami életet is iúj minőségi elemek jellemzik. Az elmúlt időszakról szólja kifejtette, hogy a megyében elért eredményekben jelentős a szerepe a tanácsoknak. A testületek a legfontosabb kérdésekkel foglalkoztak, keresték a széles körű együttműködés lehetőségeit, értelmes célok kialakítását segítették elő, hatékony munkára ösztönöztek. Arról is beszélt, hogy mindezek mellett kell a népképviseletet pnnden vonatkozásban fejScipiades Iván, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Giu- lio Andreotti olasz külügyminiszter. Az olasz diplomácia feje délután találkozott lengyel kollégájával, Stefan Ol- szowskival, majd kezdetét vette a két miniszter által vezetett olasz és lengyel tárgyalóküldöttség plenáris ülése. Varsóban nagy jelentőséget tulajdonítanak a látogatásnak, s a lengyel—olasz kap- esolatok normalizálódását várják tői*. A két ország leszleni, jelentősek a tartalékok e területen is. Hangsúlyozta a jogok, a kötelezettségek és a lehetőségek komplex értelmezését, az adottságokat jobban figyelembe vevő területfejlesztést, a döntések következetesebb végrehajtását és ellenőrzését. Ajánlotta a megyei tanács testületének, hogy még inkább váljon az aktívabb politizálás állami fórumává, tagjai nyíltan, bátran tárják fel az eltérő érdekeket, jól határozzák el a megyei és a helyi feladatokat. Ehhez viszont a megyei tanács tagjainak az eddiginél szélesebb körű információkra van szükség. Géczi János, a jövő évi megyei fejlesztési terv és működési költségvetés előirányzatát reálisnak, gondosan előkészítettnek tartotta. Nyilottlian kell mikioM Timmer Zoltán hangsúlyozta, hogy megyénkben a tervciklusban a kiemelt társadalompolitikai programok megvalósultak, s arra figyelmeztetett: az állami ellenőrzést ott erősítsék, ahol hiányok mutatkoznak, mint például a TÜZÉP-telepek kereskedelmi gyakorlata. (Elnöki összefoglalójában Devcsics Miklós javasolta a tanácsnak, hogy az építőanyag-kereskedelem megyei helyzetének vizsgálatát vegye jövő évi munkatervébe.) Papp Vendel, a város környéki bizottságok és a megyei tanácstagok csoportjai együttműködéséről beszélt. Kielégítőnek tartotta az interpellációra adott válaszokat. kapcsolatai a 60-as, 70-es években nagyon jók voltak. 1977-ben legmagasabb szintű lengyel küldöttség tett látogatást Rómában. Az utána következő évek azonban hanyatlást hoztak, elsősorban a növekvő lengyel gazdasági nehézségek miatt. Róma később, a lengyelországi szükségállapot bevezetését követően, a NATO-ban elfogadott álláspontnak megfelelően korlátozta kapcsolatait Varsóval, csatlakozott az Egyesült Államok által életbe léptetett gazdasági szankciókhoz is, amelyek tetemes károkat okoztak a lengyel népgazdaságnak. Sarló Béla, a szakszervezetek és megyei tanács együttműködésének tapasztalatait elemezte. Z achar Kázmér, a tanácstagok és a választópolgárok kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta, és javasolta megyei tanácstagi alap létrehozását. Dr. Szépvölgyi János, a megye egészségügyi ellátásában végbement fejlődést méltatta, s a fogorvosok anyagellátási problémáit említette. Devcsics Miklós összefoglalójában a többi között hangsúlyozta, hogy a lakosság hangulatában nincs 'kis kérdés. Az eddiginél is nyitottabban kell munkálkodniuk a tanácsoknak ahhoz, hogy a mai kedvező politikai légkör megmaradjon. A megyei tanács a munka- program teljesítéséről szóló beszámolót és a megye jövő évi fejlesztési tervét és költségvetését egyhangúlag elfogadta. Az elkövetkező évben Nógrádban a tanácsok 714 millió forinttal rendelkeznek fejlesztési célokra, a működési költségvetés összege pedig meghaladja a 2,2 milliárd forintot. A tanács jóváhagyta a megyei tanács jövő évi munkatervét, a megyei NEB ellenőrzési tervjavaslatát. A testület, saját kérésére, — nyugállományba vonulása miatt —, végzett munkája, érdemel elismerése mellett felmentette tisztségéből Kispál József, a megyei NEB-elnököt, akinek Szakali József a Minisztertanács Kiváló dolgozó kitüntetését és a KNEB emlékplakettjét adta át. Megyei NEB-elnöknék Németh Pé- ternét, eddigi elnökhelyettest választotta meg. A megyei tanács ülése Interpellációkkal ért véget. M. Sz. Gy. Attól kezdve, hogy 1983. augusztusában a Craxi vezette ötpárti koalíció került kormányra Rómában, lassan javulásnak indult a lengyel— olasz viszony. Amikor ez év júliusában Varsóban széles körű amnesztiát hirdettek, az olasz kormány a kapcsolatok rendezése mellett döntött. Varsói értékelés szerint Andreotti útjának nemzetközi jelentősége is van. A látogatást az újjáéledő kelet— nyugati párbeszéd egyik örvendetes mozzanatának tartják. Jövőre több mint tíz százalékkal bővül —, s ezzel meghaladja a 300 millió rubel értéket — hazánk és a többi KGST-ország belkereskedelmi választékcseréje, amely immár negyedszázada jól egészíti ki a külkereskedelmi áruforgalmat. A közszükségleti cikkek cseréje bővíti a partnerországok üzleteinek áruválasztékát, illetve csökkenti a hiányokat. A Magyar Belkereskedelmi Minisztérium a partnerekkel — az NDK kivételével — az elmúlt hetekben, napokban írta alá a jövő évre szóló megállapodásokat. Az NDK partnerrel a szerződést várhatóan januárban kötik meg. A legintenzivebben a jól bevált áruházi csereforgalom növekszik, gyakoribbá válnak Budapesten és vidéken a nemzeti áruházi napok, hetek. Jövőre több mint 200- szor jelennek meg áruházainkban a szokásosnál nagyobb mennyiségben és választékban a szocialista országokból származó termékek, s ugyanennyi alkalommal mutatják be külföldi városokban áruházaink kínálatát. Az áruházi hetek, napok egyben piackutatási célt is szolgálnak, hiszen mód nyílik arra. hogy a bemutatott kínálatból a legkeresettebb termékeket később a külkereskedelemben, vagy a belkereskedelmi árucsere-forgalomban nagyobb mértékben szállítsák egymásnak a partnerek. A Belkereskedelmi Minisztérium arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a cserelehetőségeket mind jobban kiaknázzák olyan cikkek beszerzésére, amelyekből a hazai ipar nem tud elegendőt biztosítani a belkereskedelem számára, * amelyekből az importlehetőségek is szűkösek. Ne a luxusigényeket kielégítő termékekből bővítsék a választékot, hanem igyekezzenek olyan cikkeket beszerezni, — például televíziókat, hűtőszekrényeket, radiátorokat, automata mosógépeket, — amelyekkel a hiányokat tudják enyhíteni. Csehszlovákiával jövőre 27 százalékkal növekszik a belkereskedelmi csereforgalom, s oldalanként megközelíti a 130 millió rubel értéket. A csehszlovák konfekcióáruk, tapéták, kozmetikai termékek, porcelánok, cipők, csillárok, játékok, elektromos háztartási gépek, radiátorok, valamint ajtó- és ablakkeret ellenértékeként a magyar belkereskedelem egyebek közt pvc padlóburkolót, necc- harisnyanadrágot és ugyancsak kerámiát, kozmetikai termékeket, valamint háztartási eszközöket szállít Csehszlovákiába. Mindkét országban 60 alkalommal rendeznek áruházi hetet a partner állami és szövetkezeti vállalatok. Mintegy 10 százalékkal növekszik jövőre a magyar— szovjet belkereskedelmi csereforgalom. A két ország belLengyel—olasz külügyminiszteri tárgyalások Varsóban Követelmények | (Folytatás az 1. oldalról) tervezett — elsősorban a nyugdíjasok, a nagycsaládosok körét érintő — szociálpolitikai intézkedésekre, valójában azonban mindannyian tudjuk, nagyon is szoros a kötődés, logikus a kapcsolat a két dolog, valamennyi tervezett teendő között. Aligha lehet eléggé hangsúlyossá tenni azt a sorrendet, hogy először a nemzeti jövedelem előállításában kell feljebb jutni, változatlanul elsőbbséget szükséges adni az ország külső pénzügyi egyensúlya javításának, s csak azt követőien, kellő fedezet bir2 NÓGRÁD = J984. és lehetőségek tokában kerülhetnek sorra a lakossági fogyasztáshoz, az egy főre vetített reáljövedelemhez fűződő elképzeléseink, terveink, céljaink. Meglehet, nem kellemes ezt a sorrendet tudomásul venni — és ennek halk felhangjai olykor beleszövődtek a parlament realista tárgyalási hangnemébe is —, ám éppen a közös érdekeltség teszi elkerülhetetlenné. Az a közös érdekeltség, melynek egyszerre kell látnia az 1985-ös év kiviteli többletét és a felépítendő 74—75 ezer lakást, az anyag- és energiagazdálkodás fokozott tempójú ésszerűsítését és a lakossági alapellátás 21., péntek szerény javítását, különös tekintettel a kistelepüléseken élőkre. Amik persze pusztán kiragadott mozzanatok az országgyűlési tanácskozás jelképezte, elemezte jövő esztendei gazdálkodási feladatokból, de talán megfelelően érzékeltetik, először termelők vagyunk — kell, hogy legyünk —, csak utána következhet fogyasztói szerepünk, bár bizonyos, ez az utóbbi szerep sokak számára kedvesebb. Az ülésszakot megelőző bizottsági tanácskozásokon 34 képviselő mondta el véleményét a törvényjavaslat vitájában. A pénzügyminiszteri expozét követően tizenhármán kértek szót. Lakásgondok, iskolaépítés, tanácsi gazdálkodás, az időskorúak helyzete — így váltakoztak a témák, amint a tervezett lépések is — túl a termelés körén, például a gyermek- gondozási díj bevezetésével, a táppénzrendszer átalakításával, a három és több gyermek után fizetendő családi pótlék emelésével — váltakozva állítják elénk a teendőket és hasznukat, a fedezet létrehozását szolgáló erőfeszítéseket és a fedezetre támaszkodó eredményeket. A jövő évi költségvetésben — a felszólaló miniszterelnökhelyettes szerint — a legutóbbi esztendőkénél nagyobb követelmények fogalmazódtak meg és több a kockázat is benne. Mégis, mindkettőt vállalni kell. Mert csakis ezek vállalásával — és a követelmények teljesítésével — érhető el a szerény haladás 1985-ben, ami azonban már alapja lesz a hetedik ötéves terv kezdetének, a fejlődés meggyorsítását ígérő fél évtizednek. kereskedelme kölcsönösen mintegy 53 millió rubel értékben szállít fogyasztási cikkeket. A Szovjetunióból hűtőszekrények, konyhai és kerti szerszámok, közkedvelt órák, ezüsttárgyak, halkonzervek és pezsgők, valamint kerékpárok érkeznek. Több kerül a magyar üzletekbe hordozható színestelevízióból, jövőre kapható lesz a szovjet nagyképernyős szines-tv is. A magyar belkereskedelem írószereket, tapétákat, kozmetikai cikkeket, bútorokat, autóülés-huzatokat, húskonzerveket, fürdőszobai felszereléseket és logikai játékokat szállít a Szovjetunióba. A magyar—bolgár árucserében több mint 20 millió rubel értékű fogyasztási cikket szállítanak egymásnak, ennek mintegy felét áruházi hetek keretében. A partnerek kölcsönösen negyven nemzeti napot, illetve hetet rendeznek jövőre. Bulgáriából zöldség- és gyümölcskonzer- vek, halkészítmények, sós fogkrém, porcelánok, népművészeti tárgyak, világítótestek, valamint fonott demizso- nok kerülnek a magyar üzletekbe. Belkereskedelmünk ellentételként campingcikke- ket, kuktaedényeket, fürdőszobamérlegeket, autó-gvúitó- gyertyát, elektromos kávédarálót, lámpákat és kozmetikumokat szállít a partnernek. A magyar—lengyel forgalomban jövőre 27.6 millió rubel értékű áru cserél gazdát. Lengyelországból az ideinél mintegy 7 százalékkal több áru — moped, campingkerék- pár, üveg. és kristályáru, valamint műbőr és bőrcipő érkezik, a magyar belkereskedelem pedig ugyanennyivel több konzervet, italárut, lakásfelszerelési cikket, kozmetikai és ruházati terméket szállít Lengyelországba. A Romániával kötött megállapodás értelmében mindkét ország belkereskedelme 22 millió rubel értékű árut juttat partnerének. Romániából bútorok, játékok és ruházati termékek kerülnek a magyar üzletekbe; kozmetikai cikkekért, írószerekért, kuktaedényekért és ruházati termékekért cserébe. A megállapodások alapján jövőre Kubával másfél millió rubel értékű árut cserél a magyar belkereskedelem. Az árulista jelentősen bővül annak a kubai hétnek az eredményeként, amelyet nemrégiben rendeztek á budapesti Flórián üzletközpont, illetve Győr Centrum Áruházában. Az ott nagy sikert aratott áruk, köztük szabadidő-ruhák, bőrcikkek, népművészeti és kerámia dísztárgyak, függőágyak, édességek és gyümölcsök, valamint italok jövőre már szélesebb körben lesznek kaphatók a hazai üzletekben. Magyarországról konfekcióárut, kozmetikai cikkeket, méterárukat és háztartási eszközöket szállítanak Kubába. A Vietnami Szocialista Köztársasággal a Konsumexen keresztül cserélik ki áruikat a hazai belkereskedelmi vállalatok. A forgalom jövőre mindkét oldalon várhatóan mintegy X millió rubel értékű lesz. Csoportértekezletek az országos békekonferencia után Az Országos Béketanács tagjai az elmúlt hetekben megyei csoportértekezleteken vettek részt, hogy megvonják a X. országos békekonfe rencia munkájának mérlegét, s az ott elfogadott állásfoglalás alapján együttesen gondolkodva jelöljék ki a soron következő feladatokat. A közelmúltban befejeződött megbeszélések tapasztalatait összegezve, az Országos Béketanácsnál az MTI munkatársának elmondták: a tanácskozásokon megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nemzetközi helyzet alakulására, a világpolitikai fejleményekre, s a vélemények megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek januári eszmecseréje hozzájárulhat a kétségkívül meglevő feszültségek enyhítéséhez. Üdvözlendőnek tartották a minap befejeződött athéni békekonferencia eredményeit is, amelyen a helsinki záróokmányt aláíró országok békemozgalmi képviselői voltak jelen. Itt megvitatták — többek között — az együttműködés bővítésének lehetséges formáit, s megerősítették a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán alapuló további tárgyalások fontosságát. Hangsúlyozták: az országos béke- konferencia októberi állásfoglalása ugyanebben az irányban határozta meg a magyar békemozgalom nemzetközi feladatait, s ennek jegyében alakítja, mélyíti munkakapcsolatait a békemozgalmakkal, békeszervezetekkel. Az országszerte megrendezett békemozgalmi tanácskozásokon emlékeztettek arra is, hogy 1985-ben lesz a fasizmus felett aratott győzelem 40., illetve a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulója, s nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy az ezekről az évfordulókról való méltó megemlékezés a magyar és a nemzetközi békemozgalom kiemelkedő feladata. Az eszmecseréken megerősítették a bekemozgaloca ezető testületének azt a törekvését, hogy az OBT tagjai folyamatosan együttműködjenek azokkal a közösségekkel, amelyek bizalmából részesei lehetnek a tervek ki-, alakításának és megvalósításának. A kapcsolatok elmélyítése annál is inkább indokolt, mert a békemozgalom, hatósugarának kiszélesítésére törekedve, minél több állampolgárnak kíván alkalmat teremteni arra, hogy közéleti feladatokat vállaljon, teljesítsen. A közvetlen találkozások rendszeresítésével az eddiginél is élénkebb információáramlás jöhet létre; olyan javaslatok születhetnek, amelyek hatásosan mozdíthatják elő a békemozgalmi célok megvalósítását. Ennek jegyében szorgalmazták például, hogy — az orvosokhoz hasonlóan — a pedagógusok is indítsanak mozgalmat a béke szolgálatában. Az ő közreműködésük új színt hozhat a békemozgalmi munkába, segítségükkel még szorosabbá válhatnak a kapcsolatok a felnövekvő nemzedékekkel, a tanulóifjúság széles köreivel. v A csoportértekezleteken annak az igénye is megfogalmazódott, hogy az eddiginél jobban építsenek az ipari munkásokra. A tudósok, a művészek, az írók részvételét is fokozaodónak tartották, s a néhány évvel ezelőtti biztató kezdeményezések folytatását sürgették, örvendetes jelenségként méltatták az ifjúságnak a békemozgalom iránti érdeklődését is. s arra az álláspontra jutottak, hogy a X. országos békekonferencia friss lendületet adott újabb békeklubok, békeközösségek létrejöttéhez. (MTI) |
