Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
Követelmények és lehetőségek Törvényt alkotott az or- Iszággyűlés, elfogadta az 1985. évi állami költségvetésről beterjesztett javaslatot. Megszokott, minden esztendő végén időszerű feladata ez a képviselőknek, ám most — igazolta a törvényjavaslat vitája — az elvárhatónál, az ilyenkor tapasztaltnál is fokozottabb volt a figyelem, a felelős mérlegelés. Fokozottabb volt, mert 1985. egyszerre befejező esztendeje a hatodik ötéves tervnek és előkészítő éve a hetedik középtávú programnak. Olyan időszak, amikor lehetőségeink és feladataink körvonalai élesebben kirajzolódnak abban a helyzet- és teendő- tükörben, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára kibocsátott irányelvei tártak •lénk. Ezek tudatában, valamint • törvényjavaslatot bevezető expozé és a felszólalások ismeretében megállapíthatjuk, az 1985. évi állami költség- vetés a realitások tiszteletére alapozódott, olyan tennivalókat határoz meg, amelyekhez a feltételek rendelkezésre állnak, illetve — kemény munkával — folyamatosan megteremthetők. Biztató jelekkel és gondokkal egyaránt szolgált az utolsó munkanapjainál tartó 1984-es esztendő. Ezek a biztató jelek — mint amilyen a nemzeti jövedelemnek az előirányzottnál némileg nagyobb ■növekedése, az ipari termelésnek a tervezettet meghaladó mértéke — elengedhetetlen feltételeivé váltak annak, hogy a jövő évben több tekintetben előre, s nemcsak előre, hanem felfelé is léphessünk. Ilyen összetett lépés a beruházások és a reálberek csökkenési folyamatának megállítása. Mindezt persze osak kemény munkával, s okosabb, ésszerűbb gazdálkodással tudjuk elérni. Énnek útját- rnódját is meghatározta az országgyűlés, amikor kimondotta, hogy az ipar a jelenleginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a külgazdaság! egyensúly további javításához, a behozatal bővülését kétszeresen maghaladó gyarapodás a kivitelhez. Ilyen és hasonló kockái vannak annak a mozaiknak, amely az 1985-ben megteendő út képét tárják elénk. Amint látjuk szó sincsen arról, mintha súlyuk vállakat, inakat roppantana. Lehetőségeink reális, felelős felismeréséről van szó t— és ezt a képviselők véleménye, pozitív és negatív előjelű tapasztalatok sorolásával jól érzékeltette — arról, hogy igenis mód van a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozására. Elhangzottak jó példák és meghökkentő esetek a parlament ülésén forrásaink értő és balkezes kezeléséről, szinte filmként pergetve le előttünk mindennapjaink ellentmondásos gyakorlatát. A törvényjavaslatot indokoló expo- sé, az ahhoz kapcsolóló — terv- és költségvetési bizottsági — véleményezés sem szűkölködött olyan, megfogható tényekben. amelyek azt mutatták, lehetnénk — legyünk! — jobb sáfárai javainknak, a társadalmi vagyon termelésre fogható részének. Hiszen igaz, a fejlett tőkésországok piacain sokféle hátrányos megkülönböztetésben van részünk, igaz, hogy — egyetlen részpéldára utalva — ötszáz dollárral csökkent egy tonna marhahús exportára, ám, az is igaz ■— és erről mintha a kelleténél halkabban esnék szó —, hogy az idén kivitelre került ipari termékek között az először gyártott, azaz új és lényegesen korszerűsített áruk aránya csupán öt százalékot ér e'l... Aminek látszatra m.-.csen sok köze ahhoz, az elképzeléseknek megfelelően felépül-e 1985-ben a költség- vetésben szereplő nyolcszáz általános iskolai tanterem, megteremtődik-e a fedezet a (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA - í XL. ÉVF„ 299. SZÁM ÄRA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 21., PÉNTEK Ülésezett a Nógrád megyei Tanács Javult a tanácsok és a lakosság kapcsolata Ülést tartott a Nógrád megyei Tanács tegnap Salgótarjánban Illés Miklós, általános tanácselnök-helyettes elnökletével. Az eseményen jelen volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szakali József, a kormány tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Gampel István, a Központi Bizottság munkatársa. A tanács elsőként a testület 1981—85. évi munkaprogramjának megvalósításáról, elsősorban a népképviseleti tevékenységről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló beszámolót és a jövő évi megyei fejlesztési terv és működési költségvetés tervezetét tárgyalta. Az ösz- szevont napirendhez Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke fűzött szóbeli kiegészí test. zott. A döntés-előkészítés demokratizmusa növelésének következtében a testületek és szakigazgatási szervek kapcsolatában az előbbiek a meghatározóak, jobb a társadalmi és tömegszervezetekkel való együttműködés. Javult a tanács és a lakosság kapcsolata. A lakosság elismeri aktivitásával is az életkörülmények jobbítása érdekében kifejtett tevékenységet. A kapcsolatokat jól segítették a lakóhelyi demokrácia fórumai: a tanácstagi beszámolók, a rétegtaláiikozók, egyéb lakóterületi rendezvények, de elsősorban a falugyűlések, amelyekkel kapcsosa than a megyei tanács elnöke. s más felszólalók is kifejtették, célszerűbb lenne a helyi tanácsi tervek elfogadását megelőzően tartani. A tanácstagi beszámolók sikerét sok- szer akadályozza,, hogy nem megfelelő a lakosság mozgósítása, a beszámolók nem ösztönöznek érdemi vitára. A munkaprogram végrehajtását. taglaló beszámoló kifejtette, hogy a szakigazgatási szervek működése törvényes, a járások megszűnésével a közigazgatás átszervezése eredményesen befejeződött, a lakosság ügyéit ott intézik, ahol azok keletkeznek. Néhány hatósági területen azonban az átlagosnál lassabb a fejlődés, még találkozni bürokratikus jelenségekkel A tanácsok fontos törekvése volt. a négy év alatt az ifjúságról. az időskorúakró! való gondoskodás, megkülönbözA beszámoló a többi között megállapította, hogy a nehezebb gazdasági viszonyok között, a tanácsi munka iránt megnövekedett a közérdeklődés, a lakosság fokozott figyelme kísérte az életkörülményeket befolyásoló tanácsi döntéseket. A testületek a legfontosabb kérdésekre igyekeztek összpontosítani, célszerűen felhasználni a rendelkezésre átló eszközöket. Az elmúlt négy esztendőben a tanácsok népképviseleti tevékenysége tovább fejlődött. A fórumokon jobban felszínre kerülték a különböző érdekek, ám a testületek valóságos döntési lehetőségeit olykor hátrányosan befolyásolta a pénzeszközök felhasználásának kötöttsége, a szakapparátusnak az indokoltnál nagyobb befolyása. A megyei tanács dón léseiben egyre inkább érvényesül a lakosság, a tanácstagok véleménye. A lakosság életkörülményeit befolyásoló jelentős tervek, kérdések testületi tárgyalása előtt társadalmi vitákat kezdeményeztek, a tanácstagok is aktívabb részesei a döntések előkészítésének és meghozatalának. Továbbra is gond azonban, hogy a testületi munkában sok a formális, a tényszerűséget mellőző (felszólalás A tanácsi bizottságok véleménye megalapotetten foglalkoztak a falun élő pedagógusok élet- és mun- . kakörülményének javításával. I Fejlődött a testületek gazdaságszervező tevékenysége, javult az ellátás, a legfontosabb társadalompolitikai programok — a lakásépítés, egészségügy, oktatás feltételeinek javítása, az egészséges ivóvízhez jutás lehetőségeinek szélesítése — időarányosan teljesültek. A pályázati rendszer jói szolgálta az alapellátás javítását, mozgósította a helyi tartalékokat. A vitában dr. Győri Sándor tényekkel bizonyította, hogy a tanácsok a lakosság véleményére építve hozzák meg döntéseiket, s hangsúlyozta, hogy az eddiginél nyitottabbá kell tenni a testületi munkát. Ozsvárt Sándor jónak tartotta. hogy a tanács elé kerülő előterjesztésiben alternatív meg oldás ok szerepelnek, kiemelte, hogy a meglévő eredményekről is gyakrabban kellene szót ejteni. Marczinek István a korábbinál jobbnak, tervszerűbbnek ítélte a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács együttműködését, s kevesellte a tanácstagi munka elismerésének lehetőségeit. Márton Vilmos a testületi munkában jelentkező új elemekre irányította a figyelmet, s a tár- ta'ékok mozgósításának szükségességéről beszélt, Ellenbach Istvánná kiemelte, hogy javult a tanácsi munka színvonala, de a községekben gyakran a szakapparátus véleménye az elsődleges, kevés az olyan tanácsi határozat, amely a tanács tagjainak konkrét feladatot adna. (Folytatás a 2. oldalon) Ez év májusától új épületben helyezték el a Nógrád megyei l evéltár balassagyarmati részlegét. \ korábbi hely háromszorosára emelkedett a polcokon való tárolás lehetősége, a kilencszáz méterből egyelőre hatszáz méternyit foglalnak el azok a történeti értékű iratok, amelyek a kutatók és érdeklődők számára hozzáférhetők. A különlegességek között tartják száprion azokat a; XIV. és XV. századból ránk maradt családi okiratokat, amelyek az országos hírű Nagy Iván történész és akadémikus" gyűjteményéből került Balassagyarmatra. Képünkön dr. Petiik Jánosné levéltáros Károly Róbert-korából való birtoklevelet tanulmányoz. —kulcsár— Ipari szövetkezetek belső tartalékai Véget ért a kemerovói küldöttség nógrádi tanulmányútja Befejezte Nograd megyei látogatását a kemerovói kulturális delegáció. A Kolesz- nyikov Valerij Fjodorovics Kemerovo megyei pártbizottság tudományos-oktatási osztályvezető-helyettes vezette küldöttség ma reggel utazik el Salgótarjániból. Csütörtökön azonban még gazdag programot bonyolítottak le vendégeink, akik elsősorban megyénk közoktatási tapaszt a la taivai ismerkedtek egyhetes itt-<tartózkodásuk során. Tegnap reggel a ka- raocsberényi partiizánmúzeu- mot tekintették meg, majd a salgótarjáni párttoizot tságon találkoztak a megyeszékhely párt- és tanácsi apparátusának képviselőivél. A város ideológiai életéről Szilágyi Tibor, az MSZMP salgótarjáni bizottságának titkára adott tájékoztatást, a kulturális élet jellemzőit pedig dr. Balogh Miklós, a városi tanács elnökhelyettese vázolta. A városi pártbizottságról a TIT Nógrád megyei szervezetének székházába látogatták vendégeink. ahol, Horváth József, a társulat megyei titkára volt a házigazda. Ebéd után a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát kereste fel a delegáció, és —, mint vezetőjük mondotta — az intézmény életébe tett rövid bepillantás is hasznos ismereteket. nyújtott. A Nógrád megyei Tanács székházában a művelődési osztály vezetői fogadták a vendégeket, Dr. Horváth István osztályvezető vázolta az osztály munkatársainak feladatkörét és helyetteseivel egyetemben válaszolt a szovjet delegáció tagjainak érdeklődő kérdéseire. Hosszas eszmecsere alakult ki a szak- felügyeleti rendszer nógrádi és kemerovói tapasztalatairól. Erről főiként Bublik Nyina Va- sziljeva, a Kemerovó megyei Tanács közművelődési osztályvezetője faggatta nógrádi kollégáit, míg Iljin Nyikolaj Fokanovics, a Kemerovó megyei Tanács szakmunkásképzési osztályvezetője főként szakterületének nógrádi helyzete felől kérdezősködött. Találkozott vendégeinkkel Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke is. Tanulmányút ju'k utolsó helyszínén a delegáció tagjai két zászlót nyújtott át a házigazdáknak. melyeket — vándorzászló gyanánt — a tanévet legeredményesebb nósr^'t •zéofokú oktatási inté «íenyei számára ajánlottak fel. Tanácskozott a KISZQV megyei küldöttközgyűlése A Nógrád megyei ipari szövetkezetek belső tartalékainak feltárásáról tanácskozott tegnap Salgótarjánban a KISZÖV megyei küldöttközgyűlése. Húsz ipari szövetkezet, illetve kisszövetkezet képviseletében mintegy negyven küldött vett részt a fontos összejövetelen, melynek témája különösen napjainkban, a szigorú gazdasági, piaci környezetben nyert különös jelentőséget. A megye ipari szövetkezetei az utóbbi három esztendőben — néhány területtől eltekintve — számottevően fejlődtek. A termelési érték korábbi csökkenését sikerült megállítani, majd a megfontolt termékszerkezet-yáltás következtében oly módon növelni, hogy annak, mértékét a jövedelmezőség jóval meghaladta. A jövedelmezőséget jelző mutató 1981-ben és 1982-ben is nőtt, sőt az utóbbi évben mind az országos szövetkezeti, mind a népgazdasági átlagot szinte valamennyi szövetkezetnél meghaladta. Tavaly valamelyest csökkenés következett be, ami figyelmeztetően utalt a technikai eszközök nem., kellő kihasználására, az élőmunka magas aranyára és drágulására. Idén a szövetkezetek piaci Helyzete, gazdálkodási stabilitása tovább differenciálódott, s ennek fő oka a különböző adottságokban keresendő. A termelési érték valamennyi iparágban lemaradásban van. A létszám — elsősorban a fizikai dolgozóké — fogyatkozik. Az év folyamán több szövetkezet küzdött kapacitáslekötési gondokkal. Azok, melyek erre időben felfigyeltek, s a változó helyzetnek megfelelő intézkedéseket tettek, enyhíteni tudták a kedvezőtlen hatásokat. Az önhibájukon kívül. nehezebb helyzetbe került szövetkezetek átmeneti megsegítésére az OKISZ támogatást adott. Áltálában megállapítható, hogy a már korábban is jól szervezett, megfelelő stratégiával, piaci ismeretekkel, technikai színvonallal és képzett dolgozókollektívával rendelkező ipari szövetkezetek időben tudtak a körülmények változásaira , válaszolni, sőt felkészültek a nehezebb gazdálkodási viszonyokra is. Az idei esztendő azt is bizonyítottá. hogy a kisszövetkezet igen eredményes gazdálkodási forma, képes a magasabb bérekkel arányban álló teljesítmények produkálására. Tovább bővült az ipari szövetkezetek kooperációja. A munkák jellegében a közös gyártás, a bérmunka a meghatározó. A partnereket tekintve, még ma is a megyén kívüli vállalatoké a döntő súly. de gyarapodik a nógrádi vállalatokkal, illetve szövetkezetekkel való' kapcsolat is. Javult az ipari szövetkezetek beruházásainak "a szerve- ' zettsége. A gépi beruházások aránya meghaladja az ötven százalékot, ezek korszerűsítik a termelésűi ésszerűbbé teszik az energiafelhasználást, valamint üzemi rekonstrukciókat és szintentártó gépi beruházásokat foglalnak magukba-. ' A szabályozó rendszer további szigorodása ismét- s-ür- « getően veti fel a gazdálkodás legkedvezőbb formáinak keresését. Amennyiben lehetőség nyílik rá, s a gazdasági számítások is igazolják, célszerű újabb kisszövetkezetek alakítására gondolni, a szolgáltató' jellegű szövetkezeteknél ,pedig kisebb egységek létrehozására. További komoly tartalék a termelő, nem termelő létszám helyes arányának megszabása. A műszaki fejlesztés ugyancsak a ta-rta- lékoík sorába tartozik, még akkor is. ha a fejlesztési lehetőségek beszűkültek. Az építőiparban a hatékonyság növelése irányába hatnak a>z élőmunkát kiváltó kisebb fejlesztések, a kisigépesítés, a korszerűbb anyagok alkalmazása, az energiatakarékos eljárások bevezetése. A jó vál-' ialkozáspolitika megteremték sén túl jelentős tartalék az újítómozgalom, melyet eddig alig-alig használtak ki az ipari szövetkezetek. V
