Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-18 / 296. szám
Dr o 1 Akik látták a Nagyon különleges ügyosztály című amerikai filmsorozat szombat esti darabját, emlékeznek még azokra a ..méreten felüli” fickókra, akik elvetemült módon. erőszakos eszközökkel kívántak érvényt szerezni akaratuknak. de a borsot nem ök. hanem az ő orruk alatt törték meg a rend derék őrei. Ilyen robosztus alakokat nemcsak ebben a krimiparódiában láthatunk, feltűnnek valamennyi komoly vagy komolykodó, (mert önmagát túlságosan komolyan veszi) bűnügyi történetben, melyeikből van aztán bőven a Magyar Televízióiban: ök a dromedá- rok. (meg az egypúpú tevék), és néha zavarba jövök, ami- ko" arra a kérdésre felelnék: Miért olvan sok televíziónkban a krimi? A magyar rendőrség m f~t-.<ból. el ret ten téslkén- p?n, r ntosságra intőn: ide- juthattok. ha nem vigyáztok; vagv a dromedárokébói. ak'k a félelemre alapozzák megélhetésüket. Feleségem az Ájtatos manó című angol bűnügyi tévéfilm második részének vetítése után, gondosan tanulmányozta arcvonásait a tükör előtt, s kíváncsiságom többszöri kísérletére sem válaszolt. Csak nézte, nézte magát, mint Vera, az embereket halálba kergető „ájtatos manó”. Aztán meg remegett, mint Bea, mikor megtudta, hogy férjecské- je és a már említett Vera céltudatos megfontolással az életére törnek. S ekkor ijedtem meg én. Mert igaz, hogy Bea eredendően a sexszet szerette, ez azonban nem gátolta abban, hogy felébredő bosszúszornját rafinált praktikákkal mindörökre csillapítsa, ájtatosab'b és mamóbb legyen a véletlen adta tanítómesterétől, Verától. Ügy látszik, a manók rokonok a vámpírokkal, mert vámpír is úgy lesz valakiből, hogy előbb kiszívják a vérét, ahogyan azt Werner Herzog ,, főivámpír” megmutatta nekünk a Nosferatu című filmben (novemberben láthatta a salgótarjáni közönség). Persze félelmem oktalan volt. Feleségem remegését és önvizsgálatát a film megrázó ereje hívta elő, s kedélyének felikorbácsodtsógát. döbbenetét képtelennek bizonyult leplezni. m e d á Magam jól aludtam, csaik a reggeli felkelés előtti percekben jelent meg hunyt pilláim mögött két kancsal dromedár, és szét akarta lapítani a fejemet. Pedig nekem nem volt se műbaletitintézetem, se ci- pőboltom, se egyebem, csak egy nemrégiben vásárolt szövetkezeti lakás havi részleteit törleszteni. A dromedároknak nem hagytam magam, vitatkoztam velük, ahogyan a filmekben látom, s ők gúnyosan nevettek rajtam. Végül alaposan kihoztak a sodromból, mert a fejükhöz vágtam, hogy ha nem hagyják abba a fenyegetőzést és nem takarodnak, akkor kihívom a rendőrséget. Tán említenem sem illik, hogy még inkább röhögtek rajtam. Azt mondták, annyi baj legyen kiskorpám, nincs semmi bizonyítékod, kapunk legfeljebb néhány pofont, de téged kicsinálunk... Ékkor aztán úgy felébredtem, hogy tüstént kiugrottam az ágybéli, és mindjárt kérdéseket kezdtem megfogalmazni. Emígyen: Normális vagyok. vagy csak a krimiinvázió zavarja meg a lelkivilágomat? Keli-e nékün.k az a sok jó, még több rossz krimi? Tényleg azoknak van igazük, akik szerint a krimi semmiféle értékelhető, lényeges hatással nincs az emberekre? Vagy inkább azoknak, akik szerint ebben a töménységben már káros? Nem vállalhatom magamra a döntőbíró szerepét, mert nincs hozzá hatalmam, képzettségem, a véleményemet azoribíin előadhatom. Egy: A jó krimi megzavarja a lelkivilágomat, de katartikus élményt nyújt. Kettő: A bemutatandó krimik között erősebb szelekciót lehetne érvényesíteni. Három: Az emberekre való hatás nélkül még a krimi sincs, és negatív hatását éppen azokban fejti ki, akik a legkevésbé felkészülteik, azaz akik a legkönnyebben keverik össze az illúziót és a valóságot, a lehetségest, a tiltottat és a kívánatost... De mi a helyzet félelemmel? Hadd idézzem Benedek Istvánt, aki erről előadást tartott november közepén Olaszországban, egy nemzetközi találkozón, s mondandóját közölte az Elet és Irodalom legutóbbi száma: r o k „...Egy kis neurózis hozzátartozik az egészséghez. A neurotikus mindenesetre kellemesebb és elviselhetőbb a társadalomban az agresszor- nál; azon az áron. hogy ö fél, kevésbé kell félni tőle . Csöppnyi szorongás, csekély kisebbrendűségi érzés, valamelyes gátoltság nélkülözhetetlen a humanizmushoz... így, ha viszonylag egészséges emberiségre vágyunk, ne vigyük túlzásba a tudattalan felszabadítását, ne nyissunk szabad utat a gátlástalanság- nek." S nem ezt bizonyh- ják-e a fajirtások, szerte a világban zajló jogtiprások?! A Stúdió ’84 egyik riportjában Balogh Béla néplan- cost láthattuk, hallhattuk. A fiatalember tévésvetélkedőt nyert, ma egy országos hírű, hivatásos táncegyüttes tagja. Cigány. Tele szorongással, akarással, reménnyel. Falujában különbözött a többiektől, különbözik a táncegyüttesben is, de itt — mivel ismerik egymás értékeit, s az értékek oldaláról közelednek egymáshoz — mindkettőjükön múlik, milyen ésmedd'g lesz táncos Balogh Bélából. Akinek kívánsága: az országon belül ne legyen . olyan különbség az emberek között, szeressük egymást. Rokonszenves, ám egyelőre illúzió. Hiszen megvalósulásához a táncegyüttes légkörét, szellemét kell társadalmi méretűvé dagasztani. S a tetteknek — nem önhibánkból — még ugyancsak a kezdeténél tartunk. írásomat részben — bevallhatom — Cserháti János salgótarjáni olvasónknak is szánom, akitől a héten hozott levelezőlapot címemre a posta. Egy gondolatára azonban még reflektálnom kell (másokat is érdekelhet): az is lehet kritika, ha valamiről nem ír az ember; de előfordulhat, hogy azért nem ír, mert nem látta egyáltalán vagy végig, a napilap tévékritikusa végtére is nem „leláncolt Prometheus”. Vajon miért maradt era. Illetlenül Rajnai András rendezésében Brecht A szecsuá- ni jólélek című tévéjátéka? (sulyok) Aforizmák Az alvó emberek nem termékenyek. Ezért akadályoz, zák az értekezletek a gondolatok természetes szaporodását. (Ludwik Hinszfeld) * Valamilyen javaslatot csak ekkor tartunk felháborítónak, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy elég határozottan szembe tudtunk vele szállni, és tulajdonképpen érezzük, hogy könnyen kísér, tésbe lehetett volna minket vinni. (Thomas Mann) * Ha pogány lennék, az energiának emelnék szobrot és térden állva imádnám. (Mark Twain) * Az új káosz gyakran nevezi magát űj rendnek. (Robert Karpacz) Műemlékvédelem — villanypásziorral Ezentúl villanypásztorral védik a galamboktól a comói székesegyházat; vékony villanyvezetéket feszítenek ki a templom köré, s gyengeáramot kapcsolnak rá. Más olasz városokban szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a galambok igen tanulékonyak, s a legrövidebb időn belül elkerülik a nekik áramütést okozó vezetéket. Karácsonyi dalok és más ajándékok Szörényi Levente és Sebestyén Márta lemezéről „A nemzet muzsikájában él;. .. A hangok természeti jelei az indulatoknak; azoknak harmóniája kifejezi a szív gerjedelmét. A muzsika gyönyörű hangzatja, mely mintha álomból vonná ki pislogó tüzünket, és belénk új lelket önt, — szívet olvaszt, lelket emel, és ha Nemzeti, vissza ragad ősz Eleinkhez.. ", hangoztatja máig szóló érvénnyel tanulságos felismerését Mátray Gábor nemrég szerencsére újra kiadott Zenetörténetében. Szörényi Levente eddigi zeneszerzői munkásságát nem tudnám találóbban jellemezni, mint a fenti idézet szellemiségéhez való állandó közeledést. A legutóbbi lemeze, melyen a jeles napok és a karácsonyi ünnepkör magyar népzenei anyagából készült feldolgozásai jelentek meg összegyűjtve, ékes bizonyítéka ennek a törekvésnek. Az előzmények között mindenképpen meg kell említeni, hogy már az űn. „Illés-korszakban” is foglalkoztatta a zeneszerzőt, vajon miként lehetne az eredetét tekintve idegen beatzenéi formákat gazdagítani a magyar népzene néhány jellegzetes elemével (pentatónia, dalszerkezet, dallamfordulatok, hang- szerelés stb.). A későbbiekben ez a zeneszerzői magatartás mind „szervesebbé” vált, gondoljunk a Szondi két apródjá- ra, vagy a Kőmíves Kelemen színpadi zenejére, hogy az István, a királyban mindezen tapasztalatok korábban ismeretlen minőségben kamatozhassanak. Persze ahhoz, hogy ez a zeneszerzői fejlődés ilyen irányban is képes legyen kiteljesedésre, nem szabad elfelejteni a magyar hangszeres népzene nagy feltámadását, mely a hetvenes évek táncházmozgalmában ért tetőpontjára. A stílus elterjesztésében és népszerűsítésében a mozgalom résztvevői maradandót alkottak. A meglepetésekre mindig képes zeneszerző, pedig megtanulta e zenei áramlattól, ami megtanulható. Ezúttal a karácsonyi népi hagyományok betle- hemes játékaira, regösénekeire, kántálásáira, dicsőségmondásaira esett a szerző választása. A lemez hallgatása során elkerülhetetlen, hogy ne lapozzuk fel a „lelőhelyek” alapműveit: a Magyar népzene tára II. kötetét, Erdélyi Zsuzsa pogány levegőjű imádsá- goskönyvét, Kerényi Ferenc, Lajtha László, Ág Tibor. Kallós Zoltán és mások gyűjtéseit. A „tiszta forrás”, melyből a lemez készítői és közreműködői merítettek, szerencsére kiapadhatatlannak bizonyult. Betlehemes köszöntéssel kezdődik az első oldal, a különös intonációjú gyermekhangok szokatlanságával eleve figyelemfelkeltően. A karácsonyi köszöntők, dicséretek közül énekel a továbbiakban Sebestyén Márta. A már-már szokatlanná vált dallamvilág finoman kidolgozott, érzékeny hangú előadása tovább fokozza a hallgató (kíváncsiságát. A „Paradicsom mezeibe” című archaikus ima feldolgozása reneszánsz pompájával a lemez egyik legjobban sikerült anyaga Szörényi Levente jól ismert hangia itt is szinte varázslatra kénes. A hangszerelés telitalálata a fényes trombitaszóló. Ezután ismét gyermekek következnek, egy csokorravalót bemutatva hajdanvolt kortársaik kantáiból, köszöntőiből, farsangi játékaiból. Csak dicsérni lehet ezt a kísérletet, melynek eredményeként tiszta gyermekhangok szólaltatják meg e mondókákat és énekeket, hiszen e „fésületlen” természetes gyermekének ez esetben a hiteles és megragadó. Itt kell kiemelni Cserepes Károly munkáját, aki a népdalok zenéjét és szövegét úgy gondozta, hogy a korszerű és lemezre vehető előadáshoz a megfelelő folyamatosságot és előadásmódot biztosította, az eredeti hangzó anyag fényének és hitelének megsértés« nélkül. Ez a művészi alázattal végzett munkája az egész lemezanyagra jellemző, és a sikeresség egyik kulcsmotívumának tartom. Sebestény Márta kivételes szépségű •— és ez idáig még szinte egyáltalán nem énekelt — apokrif imákat és éneket ad elő Erdélyi Zsuzsa gyűjtéséből. Ezek közül is kiemelkedik az Apokrif és a Piac középen. Az előadóművész e nehéz zenei feladatot hibátlanul oldja meg. Csak megemlítjük azt a hihetetlen nehézséget, amit a parlando ruba- tó éneklési követelmény, és a szigorúan kidolgozott hangszeres ritmuskíséret közötti egység megteremtése jelent. A későbbiek során még lehet vitatkozni a kísérő hangszerek összeállításán (Apokrif), a feldolgozás módján (Jézus az asztalnál eszik) stb. Miként fontosnak tartottam volna a lemezborítón a válogatás alapjául szolgáló gyűjtemények felsorolását. Annyi azonban bizonyos, hogy napjaink „stillenachtos”, műhavas, souvenir jellegű, reklámzsű- foltsáeú karácsonyainak zavaros világában ennek a lemeznek felszabadító hatása van. Gyermekeink —, ha máshol nem — legalább a lemezjátszó mellett egy kis szülői segítséggel megtanulhatják a varázslatosan gazdag kántáló- szövegeket és dicséreteket. Ugyanakkor talán a jövőben a „Télapó-ünnepélyek” agyonkoptatott dalanyagát és hovatovább discoegyvelegét is felfrissíti majd a lemezen hallott magyar népzene, új feladatokra késztetve a tanárok és gyerekek valódi értékekre vágyó népes táborát. Szörényi Levente a közelmúltban a televízióban úgy nyilatkozott, hogy előadóművészi pályafutását a zeneszerzői kiteljesedés érdekében fejezi be. Legújabb karácsonyi lemeze meggyőzően igazolja, hogy jól választott. Német János István | A balassagyarmati városi kö nyvtár 1950 óta áll az érdé klődők rendelkezésére. Jelenleg közel háromezer beiratko zott olvasója van. A művelő dni vágyók hetvenezer kötet között válogathatnak a közel múltban felújított létesítmén yben. Dénes Klára középiskolai tanulmányai befejezése u tán szeptember elején kezdte el könyvtárosi munkáját, melyet már otthonosan végez a könyvrengeteg között. —Gyurkó-felv.—■ KOSSUTH RADIO J 8.a0: Társalgó 9.44: A gyermekek válogatta J. s. Bach 10.05: Mesterségünk címere ío.35: Éneklő Ifjúság 10.52: Magyar művészek operett- felvételeiből *1.36: Barabás Tibor novelláiból J2.30: Ki nyer ma? 12.45: Hangverseny délidőben Kb. 13.45: Népi hangszeres muzsika 14.10: Magyarán szólva 11.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódlák 15.00: Élő világirodalom 15.19: Kórusainknak ajánljuk! 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Társadalom és Iskola 17.30: Farkas Ferenc: Magyar Capriccio 17.45: A Szabó család 19.15: Kilátó 20.00: A zene nem Ismer határokat 21.00: Grace Bumbry operaáriákat énekel. 21.30: Az egészségügy világközpontjában 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusmuzsika 22.50: A közjó szolgálatában 23.00: Dózsa György. (Részletek). 0.10: Michel Legrand zenekara játszik. PETŐFI RADIO I 8.08: Slégermúzeum 8.50: Pekingben azt beszélik. I. rész. (ism.) 9.05: Napközben Közben: 10.00: Sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, ha11ott.uk 11.25: Válaszolunk hallgatóinknál; 12.10: Behár György fúvósmüveiből. 12.30: Népdalok 13.05: Pophullám 14.00: Zenés délután 14.15: A párizsi Raphaele hangversenyzenekar Ofíenbach- felvételelből. 14.40: Zeneiskolásoknak Kurtág György: Játékok. 15.05: Zsákai Piros László klari- nétozik 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: „Csak azért sem” 20.21: Balogh Albert népi zenekara játszik. 21.05: Hosszú hajú veszedelem VI/3. rész. 21.31: A Rádió Dalszínháza. A kinevezés. 23.23: A tegnap slágereiből 24.00: Éjféltől hajnalig. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek időjárás. 17.05: Művészportrék színháztörténeti érdekességek. Dr Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő; Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv. 8 20: Deltácska 8.40: Német nyelv 9.00: Környezetismeret 9.15: Magyar Irodalom 9.35: Híres spanyol operaénekesek 10.30: A vándor. Japán tévéfilm 11 50: Képújság 14.30: Iskolatévé. Érettségizőknek ajánljak! 15.10: Nefelejcs. Az alsó tagozatos magyar irodalomhoz. 15.25: Adni. kapni jó 15.40: Evolúció. (A 8. osztályos biológiához). 16.15: Hírek 16.20: A világ nagy városai. Párizs. 17.25: Eletet az éveknek! 17.55: Reklám 18.05: Egv évszázad után új otthonban 18.45: Képúiság 18.50: Mini Stúdió '84. 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Forró szél. X/2. rész: A taxis. 21.05: Stúdió '84. 22 05: Tv-tükör 22.15: Kockázat 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 16.50: Képújság 16.55: MLSZ teremlabdarúgótorna. Közvetítés a Budapest Sportcsarnokból. 19.00: Mi és a komputer. 19.30: A tánc világában 20.00. Kotkai tengeri napok, . 1984. 20 45: Tv-híradó 2 21.05: Reklám 21.10: Horváték 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 20.00: A remény hosszú Ideje. 2. rész. 21.00: Csehszlovákia, 1984. 22.00: F.z történt 24 óra alatt 22.15. Mustca vtva. Zenei magazin 23.00: Hírek 2. MŰSOR.• 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30; Időszerű események 22.00: Izvesztyija-díj. Jégkorongtorna. Csehszlovákia— Finnország. MOZIMŰSOR: Salgóitrjáni November 7.: Három órától: Mérkőzés (16). Színes magyar film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Három fivér (14). Színes, olasz—francia filmdráma. — Kohász: Vassza, I—II. (14). Színes szovjet film. — Tarján vendéglő: Egy zsaru bőréért (16). Szinkronizált, francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Twist lllvér (14) Színes, szinkronizált. angol film. MESEMOZI: Kacsakórus. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6-tól: Altatódal nászágyon (16). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: Forróvél ű kísértet. Színes, szinkronizált, olasz filmvetítések. — Nagybátn- nyi Bányász: Biclklitoluajok. Olasz film. — Rétság: A gonosz Lady (16). Színes, szinkronizált, angol történelmi kalandfilm. — Kistereiével Petőfi: Halálcsanda (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Jobbávyi: A kicsi kocsi újra száguld. Színes. szinkronizált, amerikai film- vigjátek. 4 NÓGRAD - 1984. december 18., kedd
