Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

ROMHÁNYI MEGEMLÉKEZÖK Szerte a megyében meg­kezdődtek és javában tarta­nak a felszabadulási megem­lékezések, s mint ahogyan az alább is olvasható- ez alka­lomból a megyei úttörőelnök­ség pályázatot hirdetett a leg­jobb tudósítások számára. Nos, Oláh Beatrix és Kosik Rita, a romhányi általános iskola hetedik osztályos ta­nulói a helyi eseményekről küldtek beszámolót. 1944. december nyolcadi­kén szabadult föl Romhány — írják, s az évforduló meg­ünneplésére nagyon készül­tek a helybeliek, diákok, ta­nárok, lakosok egyaránt. Sok-sok ünnepi program gaz­dagította a megemlékezést: irodalmi műsor, sportbemuta­tó, történelmi és egészség- ügyi vetélkedők, s termé­szetesen megérkezett a sza­badság lángja. Itt is rendez­tek ünnepélyes csapatgyűlést s megkoszorúzták a szovjet hősök emlékhelyeit. NEMCSAK JÁTSZOTTÁK Az endrefalvai Kovács Krisz­tina a helyi általános iskola egyik ünnepi műsorának „ku­lisszatitkairól” szól: — Osztályunk nemrég a KMP megalakulásának évfor­dulójáról emlékezett meg, amelyre nagy izgalommal ké­szültünk. Pedig az első pró­bák nem voltak valami fé­nyesek... nem tudtuk rende­sen a szöveget, el-elakad- tunk... Később aztán egyre inkább kezdett érdekelni ben­nünket maga a történet, a párt megalakulása, a mene­külések, a harc, a küzdelem... szinte mi is együtt éltünk nagyapáinkkal... Eljött aztán a nagy nap. Remegő térdek­kel vonultunk be a terembe, ahol voltak olyanok is, akik annak idején részt vettek az illegális mozgalomban. Köny- nyes szemmel hallgattak ben­nünket. Mi, akiknek még a szülei sem éltek azokban az években, úgy gondolom, ta­lán ugyanolyan szenvedély- ivei szavaltunk, énekeltünk, mint ők néhányan hatvanöt évvel ezelőtt. Azt hiszem, osztályfőnökünk, dr. Szerémi- né Forgács Irén tanár néni nemcsak megtanította nekünk a szerepeket, hanem meg is értette velünk ezeket az ese­ményeket. ÉRSEKVADKERTI KRÓNIKA „A Vük őrs örököseként eb­ben az évben én szeretnék tudósítani az itteni úttörő­életről” — kezdi levelét Antal Gusztáv, az Érsekvadkerti Általános Iskola krónikása, majd folytatja: Hulladékot gyűjtöttünk már kétszer is. Újdonság, hogy ez­úttal jó néhány üres üveget is összeszedtünk a padlások­ról... Névadón segédkeztünk, köszöntöttük a helybeli ktsz dolgozóinak gyermekeit, va­lamint énekkarunk a helyi termelőszövetkezet béke­nagygyűlésén lépett föl... Ez utóbbi kapcsolatnak köszön­hető, hogy a téesztől kap­tunk egy vadonatúj csapat­zászlót, melyet községünk fel- szabadulási évfordulóján, de­cember 9-én avattunk fel... A kisdobosok sem maradnak ki a programokból. Ők gyak­ran ellátogatnak az öregek napközi otthonába, verssel, dallal köszöntik az időseket. ifiéget. PÄLYA VÁLASZTÁS E két témakör köré csopor­tosították tudósításaikat a karancslapujtő’ek: Fénvsza­rusy Zsuzsa. Tóth Cecília és Fodor Krisztina. Mint írják, a nyolcadikos úttörők a bal­lagás után is szeretnének visz- szajárni az iskolába, éppen ezért ifivezetői képzést tar­tottak, amelyen sok hasznos ismerettel gyarapították tu­dásukat. Megtanulták, ho­gyan kell akadályversenyt, vetélkedőt rendezni. Ez utób­biban például osztatlan sikert aratott az a feladvány, mely szerint be kellett mutatni, hajdanán hogyan udvarolt az ősember? De a Hamupipő­ke-játék is sok derültséget keltett, a versenyzőknek nem volt könnyű a búzát, a ku­koricát és a hamut szétvá­lasztani... A végzősök ellátogattak a — remélhetően — leendő is­kolájukba. a salgótarjáni Bo­lyai János Gimnáziumba, leg­alábbis, akik oda készülnek. Bekukkantottak egy orosz- és egy földrajzórára is. s szá­mos érdekességet hallottak, majd tájékoztották őket az iskolai életről, a követelmé­nyekről. Sok élménnyel in­dultunk haza. írják tudósító­ink, de remélhetően nem utoljára jártunk az iskola fa­lai között. Sikeres felvételit kívánunk valamennviötöknek! ŐRIZZÜK AZ EGÉSZSÉGET! Demkó László, a salgótar­jáni Petőfalvi Lajos Általá­nos Iskola negyedik osztályos kisdiákja egy egészségügyi vetélkedő eseményeit rótta papírra. Mint írja, egy dok­tor bácsi és két gyógyszertá­ri dolgozó is közreműködött; a napokban szó esett a fo­gak ápolásáról, rendbentartá- sáról is. majd következett a vetélkedő, amelyen az 5 a-sok és a 8 d-sek bizonyultak a legjobbaknak. Budai Ildikó, a káliéi kör­zeti általános iskolából arról ír, hogy nemrégiben össze­jöttek a nyári nagymezői gyermekaktivista-képző tá­bor résztvevői, megtudják egymásról, mi történt azóta, hogyan hasznosították a ta­pasztaltakat. Nagyon hasz­nos volt a találkozó, amely­nek létrehozása Tari Gyulá- nénak és Kádárkúti Józsefné úttörővezetőknek köszönhető, hiszen fölfrissítettük az em­lékeket. az ismereteket, s to­vábbi lendületet adott a mozgalmi munkához — feje­zi be levelét Budai Ildikó. Most pedig, többek kérésé­re újra közöljük a két hét­tel ezelőtt meghirdetett pá­lyázatot, melynek célja, hogy minél többen küldjenek írá­sokat! Pályázat! Pályázat! Pályázat! TÉMA: A FELSZABADULÁSI ÉVFORDULÓ Nógrád megye ’84. úttörő- csapatában több mint har­mincezer pajtás készül e na­pokban', hetekben, hónapok­ban arra, hogy méltóan meg­ünnepeljék hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulóját. Egykori résztvevőket, vete­ránokat hívnak maguk közé a gyerekek, hogy az akkori eseményeket együtt idézzék föl, kiállításokat rendeznek, melynek tablói a felszabadu­láshoz kötődnek, illetve az eltelt négy évtized eredmé­nyeit tükrözik, továbbá ve­télkedőket. versenyeket, ki­rándulásokat szerveznek, hogy tettekkel is bizonyítsák szolidaritásukat azokkal az eseményekkel, amelyeket nem éltek át. csak a történelem- könyvekből, újságokból is­mernek. A Magyar Úttörők Szövet­ségének Nógrád megyei úttö­rőelnöksége és lapunk arra kéri legifjabb olvasóit, szá­moljanak be azokról a ren­dezvényekről. amelyek kap­csolódnak hazánk felszaba­dulásának évfordulójához. Olyan rövidebb-hosszabb írá­sokat várunk, amelyek az adott. iskolai közösség, úttö­rőcsapat rendezvényeiről, tu­dósítanak, s szívesen látjuk azokat a beszámolókat is, amelyek a község, a telepü­lés történetével, lakóival, az elmúlt négy évtized fejlődé­sével kapcsolatosak. Kérjük, az úttörővezetőket, pedagógu­sokat, iskolaigazgatókat, hogy adjanak a gyermekeknek eh­hez biztatást, segítséget, tá­mogatást ! A legszorgalmasabb tudó­sítóinkat, közösségeket könyv- jutalomban. emléktárgyak­ban részesítjük. Közülük a legjobbakat meghívjuk a nyári snlgóbányai nemzetközi út­törőtábor sajtórajába. A be­küldött írásokból, a beszámo­lókból folyamatosan közlünk, az eredményhirdetésre pedig 1985 áprilisában kerül sor. Várjuk leveleiteket! MEGFEJTÉS — NYERTESEK — FELADVÁNY Legutóbbi feladványunk he­lyes megfejtése: Tüzesen süt le a nyári nap sugára / Az ég tetejéről a juhászbojtárra. A szerencse az alábbiaknak kedvezett: Oláh Ervin, Bá- tonyterenye, Rózsa Ferenc út 2. II/5., Vicsi Tímea. Csécse, Ady Endre út 14. Tuza Er­vin, Pásztó, Arany János út 9. Gábor Zsolt, Buják, Kos­suth Lajos út 32. Romhányi Nóra, Karancskeszi, Széchenyi út 69. Nyereményüket — a könyv- jutalmat — postán küldjük! Az alábbi feladványunk megfejtéseinek beküldési ha­tárideje: december 31. Cí­münk: Űttörősarok, NÓGRÁD szerkesztőség, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Elszakadt láncszemek Ha az elszakadt láncszemeket helyes sorrendben egymás mellé fűzitek, a betűpárokat összeol­vasva, egy közmondást kaptffk megfejtésül. Hogy szól a köz­mondás? Közösségi érdek a tűzvédelem Bes7é*q8?és S Ha Gázával, a meivel tüzoltóp»rancsnok^al Az ember felkapja a fejét, amikor meghallja a tűzoltó­autók szirénájának hangját. Szívesen lemondana épületek, erdők pusztító tüzének látványáról. Milliókra tehetők a tűzvész okozta károk, amit nemegyszer emberi gondatlan­ság okoz. Megyénk tűzoltói a megelőzéssel, a tüzek gyors el­hárításával igyekeznek minél kisebbre csökkenteni a vesz­teségeket. Hogy milyen sikerrel, erről beszélgettünk a többi között Bállá Géza tűzoltó alezredessel, a tűzoltóság Nógrád megyei parancsnokával. tunk volna! Az előírások be­tartatására rendelkezésre állnak olyan népszerűtlen eszközök, mint a szabálysértési felje­lentés, s el kell mondanom, hogy a tűzvédelem érdekében következetesen eljárunk a rendelkezések megszegőivel szemben. — Drága-e a tűzoltás? — Mi jellemezte az idén a tűzvédelem helyzetét Nógrád- ban, miként tettek eleget fel­adataiknak a nógrádi tűzoltók? — Ha értékelni akarjuk a megye tűzvédelmi helyzetét és a tűzoltóság munkáját, meg­állapíthatjuk, hogy a tűzvéde­lem érdekében tevékenykedő szervek — beleértve a tűzoltók mellett a gazdálkodó egysége­ket, a közigazgatási feladato­kat ellátó szerveket, tűzvédel­mi szervezeteket és önkéntes segítőink népes táborát — az utóbbi évekre jellemző nehéz­ségek közepette is megfeleltek a velük szemben támasztott követelményeknek. Sikerült megőrizni, sőt néhány terüle­ten fejleszteni a megye tűzvé­delmének színvonalát. Ismerve a népgazdaság te­herbíró képességét, a szűkös fejlesztési lehetőségeket, tuda­tában vagyunk annak: a tűz­védelem valamennyi jogos igényét maradéktalanul és rö­vid időn belül nem lehet ki­elégíteni. Éppen ezért is he­lyeztük tevékenységünk kö­zéppontjába a tűzvédelem em­beri tényezői kibontakoztatá­sát. Természetesen azt is tud­juk, hogy eredményt bármiféle szemlélet megváltoztatásában elérni csak hosszabb távon lehet. Ezért, ha elégedetlenek is vagyunk, türelmetlenek nem! Kedvező, hogy javult a tűzvédelemben érintett szer­vek és szervezetek közreműkö­dése alapvető feladataink ellá­tásában, a tűzvédelem egyre inkább társadalmi üggyé kezd válni. Ennek látszólag ellent­mond, hogy amíg 1979-ben 290, 1980-ban 167 tűzeset volt me­gyénkben, az idén október 31-ig 265 esetben fordult elő tűz. Országos tendencia, hogy a tüzek által okozott kár emelkedik. Nógrádban 1982- ben például elérte a 11 millió forintot, az idén túl van ötmillión. Eben nem szere­pelnek azok a veszteségek, amelyek a termeléskiesésekből származtak. — Miben látja döntő okát annak, hogy a tüzek száma lényegesen nem mérséklődik? — A legnagyobb gondot az jelenti, hogy hem sikerült megfelelő mértékben javítani a tűzvédelmi fegyelem hely­zetén. Számos intézkedés elle­nére sem tartjuk megfelelőnek az v állampolgári fegyelmet. Olykor megdöbbentő az embe­rek felelőtlensége, könnyelmű­sége, tudatlansága. Tragédiák sora bizonyítja ennek határ­talanságát. Megyénkben évente 4—5 ember hal meg tűz kö­vetkeztében, 25—30 szenved különböző fokú égési sérülése­ket. Természetesen tovább kell javítani a technológiai fegyelmet is, hiszen a tüzek jelentős része a nem megfe­lelően végzett munka miatt következik be. Példaként em­líthetem. hogy egy szabályta­lan tarlóégetés következtében 15 hektár lábon álló gabona vált a lángok martalékává és közvetlenül veszélyeztettek még 315 hektárt. Tapasztalataink szerint ja­vult a gazdasági egységek ve­zetőinek felelősségérzete, azon­ban néhány helyen továbbra is ..albérletbe” adják az irá­nyításuk alá tartozó termelő- egység tűzvédelmének szer­vezését, irányítását. Más ve­zetők arra hivatkoznak, hogy a nehezebb gazdasági hely­zetben kevés anyagi eszköz jut a tűzvédelem javítására. Figyelmen kívül hagyják, hogy a tűzvédelem fejlesztése a biztonságos termelés feltételei­hez tartozik. — A megyei parancsnokság szakemberei rendszere$ ellen­őrzéseket tartanak. Milyen ta­pasztalatokkal? — Megyékben háromszáznál több létesítmény szerepel nyil­vántartásunkban, ahol folya­matosan ellenőrizzük, eleget tettek-e a tűzvédelemre vonat­kozó rendelkezéseknek. Szo­morú tapasztalat: nem volt olyan ellenőrzés, ahol vala­milyen hiányosságot ne talál­— A kérdés így aligha ve­tődhet fel. A tüzet el kell ol­tanunk. Kerül, amibe kerül! A megye tűzoltói rendelkeznek azokkal, a nem olcsó eszközök­kel, annyagokkal, amelyekkel a feltételezett, előfordulható tü­zeket rövid idő alatt és haté­konyan képesek eloltani. Mit jelent a hatékonyság? A tűz­oltásnak többféle módja van. Ezek közül kell a legcélrave­zetőbbet kiválasztani, tekin­tettel arra is, hogy minél ke­vesebb kárt okozzunk. — Mit tartanak az elkö­vetkező időszak legfontosabb feladatainak? — Az elmondottakból kitű­nik, hogy a tűz elleni véde­kezés emberi tényezőinek elő­térbe helyezésekor önmagá­ban nem elegendő az önkéntes jogkövetésre hagyatkozni. A statisztikai adatokat értékelve megállapíthatjuk, hogy a fel­világosításra és meggyőzésre való törekvésünk nem hozta meg a várt sikert. Ezért a tűzvédelmi szabályok meg­szegőivel szemben a jövőben sokkal következetesebben és szigorúbban kell fellépnünk. Természetesen nem mondunk le a propagandamunkánk ja­vításáról, az ifjúság tűzvéde­lemre való neveléséről és szá­molunk munkánkban továbbra is társadalmi segítőink pótol­hatatlan közreműködésével, akiknek azúton is szeretnék köszönetét mondani. Bízunk abban, hogy mind többen is­merik fel: a tűzvédelem a kö­zösség érdeke, s magatartá­sukkal járulnak hozzá ahhoz, hogy minél kevesebb kárt okoz­zanak a tüzek a társadalmi, a személyi tulajdonban, az em­beréletben. Személyi állomá­nyunk politikai, erkölcsi és szervezeti felkészültsége jó, de a tűzvédelemért vala­mennyiünknek felelősséget kell éreznünk — fejezte be a beszélgetést Bállá Géza tűz­oltó alezredes. M. Sz. Gy. ] Döntött o Legfelsőbb Bíróság Mi történik ha elmarad a rehabilitáció ? A virágpor haszna A virágpor, akárcsak a méz, a természet egyik nagyszerű aján­déka. Méhek milliói gyűjtik össze a nyíló virágokról, s vi­szik a kaptárakba. A virápornak a növények megtermékenyítésé­ben van elsődleges szerepe. Elő­mozdítja a gyümölcs és a mag kialakulását, ezáltal pedig az új növények kifejlődését. Ezt a tápanyagokban gazdag anyagokat, a virágport használják fel a méhek ősidők óta utódaik felnevelésére. A tápértéke olyan nagy, hogy a hatnapos fejlődési időszakban több százszoros súly- gyarapodást eredményez. Nap­jainkra már az is kideríilt, hogy miként lehet ezt a csodálatos hatást az ember egészségének szolgálatába állítani. A virágpor a benne levő fe­hérjék, ásványi anyagók, hor­monok, életfontosságú vitami­nok révén jól illeszkedik be modern táplálkozásunkba. Élén­kíti és regenerálja a beteg, le­romlott szervezetet. Természetes tápanyag. amely szabályozza a belek működését, igen gyorsan növeli a vér he­moglobintartalmát. Üj erőt, ener­giát ad a túlfeszített munkában megfáradt szervezetnek. Vérszegény gyermekeknél a virágporral való kezelés a vö­rös vértestek gyarapodását ered­ményezi. Idősek és gyengélke­dők súlya gyorsan gyarapszik, erejük helyreáll, általános egész­ségi állapotuk és közérzetük javul. A kutatók évek óta tartó megfigyelései azt igazolják, hogy a virágpor erősíti a szív és az agy véredényeit, serkenti a nö­vekedést, javítja a látóképessé­get — a riboflavin vitamin révén. A kéntartalmú aminosav (szisz- tin) használ a hajhullás ellen. A virágpor segít az egyik gya­kori férfibetegségben, a proszta- tatűltengésben szenvedőkön is. A virágpor fogyasztható önmagá­ban, de tejben vagy gyümölcslé­ben elkeverve is. Az aiánlott mennyiség naponta egy-két ká­véskanálnyi. 1952-től dolgozott a felpe­res gépészként az alperesi vállalat kezelésében lévő B. moziban. 1981-ben és 1982- ben huzamosabb ideig táp- rénzesállományban volt. Ezt követően a társadalombizto­sítási igazgatóság a dolgozó munkaképességének csökke­nését 50 százalékban állapí­totta meg. A vállalat veze­tőitől a doigozó ígéretet ka­pott, hogy könnyebb munká­ra helyezik át. Ez azonban r.em történt meg. Ezért 1983 januárjában a vállalat igaz­gatójához fordult, és kérte a modern K. moziba azonos munkakörbe történő áthelye­zését,. mivel ott jobbak a munkakörülmények. Kérését elutasították s ez ellen a dol­gozó kérelmet nyújtott be a vállalati munkaügyi döntő­bizottsághoz. A döntőbizottság azzal uta­sította el a kérelmet, hogy a K. moziban megerőltetőbb a munka, mint a dolgozó ere­deti munkahelyén. Emellett a B. mozi átépítése folya­matban van, s a korszerűt­lenségből adódó hiányossá­gok a jövőben megszűnnek. A dolgozó keresete alapján a munkaügyi bíróság a döntő- bizottsági határozatot hatá­lyon kívül helyezte, mert megállapította, hogy a fel­peres kérelme azonos telep­helyen belül más munka­helyre való beosztásra irá­nyul. Ez a jog pedig kizáró­lag a munkáltatót illeti meg, és a munkáltató kizárólagos mérlegelési jogkörébe tartozó kérdésben nem lehet munka­ügyi vitát kezdeményezni. Törvényességi óvás alap­ján a Legfelsőbb Bíróság megállapította: tévedett a munkaügyi bíróság, amikor úgy vélte, hogy a dolgozó ezen kérelmének elbírálása nem tartozik a munkaügyi vitát eldöntő szervek hatás­körébe. Az eljárás adataiból ugyanis egyértelműen kitű­nik, hogy a dolgozó a más munkahelyre való beosztását rehabilitációs intézkedésként kéne, miután munkaképes­ség-csökkenése 50 százalékos, és az ügyével a rehabilitá­ciós bizpttság is foglalkozott. A megváltozott munkaké­pességű dolgozók foglalkozta­tásáról és szociális ellátásá­ról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM. számú rendelet alapján a munkáltató köte­les a megváltozott munkaké­pességű dolgozót működési kórén belül a dolgozó egész­ségi állapotának, korának és képzettségének figyelembe­vételével megfelelő munka­helyre áthelyezni. Ugyanezen rendelet rendelkezik arról is, hogy ha a munkáltató az in­tézkedést elmulasztotta, ak­kor a dolgozó a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kérelemmel élhet. Erre tekintettel az ügyet érdemben keli elbírálni. __ -L r? ZS 25 ’ •» k — l'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents