Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

A Salgótarjáni Tervező és Ép ítőipari Szövetkezet faipari r észlegébcn a saját beruházá­sokhoz készülő megrendelése k teljesítésén túl a TÜZÉP s zámára is készítenek nyílás­zárókat, közöttük a keresett boltíves ajtókat. A hatékony termelést az utóbbi két esz­tendőben vásárolt gépek jó kihasználásával érik el. Kép ünkön: nagy teljesítményű in­gafűrésszel a munkadaraboka t pontos méretre darabolja U brankovics István. —kulcsár— Kincsesbánya volt az ezüstvasárnap Nőgrádban Országszerte, tehát iádban is — nagy volt a for­galom ezüstvasárnap az üz­letekben, áruházakban. An­nál is inkább, mert idén csak. egy hét választja el a bevásárlóvasárnapot a ka­rácsonyi ünnepektől, és ilyen­kor már nem lehet halogat­ni az ajándékok beszerzését. — Az ellátási színvonalat ezüstvasárnap is sikerült megőrizni a vásárlók nagy íohama ellenére — hangsú­lyozta hétfőn Nyerges János, a Nógrád megyei Tanács ke­reskedelmi osztályvezetője. A Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 56 százalékkal, a sálgótarjáni Centrum Áruház 26.5 száza­lékkal nagyobb forgalmat bo­nyolított le, mint a tavalyi ezüstvasárnapon. Mi rejlik a számok mögött — kérdeztük Divéky László­tól, a Nógrád megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat igazgatóhelyettesétől. El­mondotta, hogy három áru­házukban, három salgótar­jáni és négy balassagyar­mati boltjukban, valamint a József Attila Művelődési Központba kitelepült szabad­idő-boltban megfelelő áru­alappal várták a vásárlókat. Az 56 százalékos túlteljesítés 3.5 millió forintos forgalmat jelent. Természetesen igen ke­resettek voltak az ajándék­cikkek. Emellett leginkább a férfiingeket, a női és gyer­mekkötöttárukat, a lemez­játszókat keresték. Játékokból rekordforgalmat bonyolítot­tak le. Nagyon sok tréning­ruhát, márkás sílécet, sport- ruházati cikket adtak el. Saj­nos nem volt elegendő szí- nestelevizió, olcsó lemez­játszó és LEGO-játék. Ta­pasztalat, hogy az jándékok- nál előtérbe került a hasz­nálhatóság. A salgótarjáni Centrum Áruházban — miként Sári Jó­zsef osztályvezető elmondot­ta — közel egymillió forint forgalmat bonyolítottak le. Kiemelkedő kereslet nyilvá­nult meg a lakástextíliák, a női fehérneműk, a haris­nyák. a zoknik, a kalapok, a szőrmesapkák, a kucsmák, a csizmák, a papucsok, a házi­cipők, a tálak és a faáruk iránt. Sokan vásároltak koz­metikai cikkeket és játéko­kat. A műszaki osztályon a háztartási kisgépeket, a csil­lárokat, a táskarádiókat ke- ’resték leginkább. Meglepően sok üdítő fogyott, de vásá­rolták a likőröket, pezsgő­ket és borokat is. A lakás­textilosztályon húsz száza­lék kedvezményt adtak, ezért nem csoda, hogy óriási ke­reslet nyilvánult meg az ágy­neműk és törülközők iránt. A tavalyihoz viszonyítva 216 százalék volt a forgalom. A szécsényi Palóc-Skála Áruházban a tavalyi ezüst- vasárnap 530 ezer forint ér­tékű árut adtak el, az idén 820 ezer forint ér­tékben forgalmaztak. Vagyis 150 százalékot produkáltak. Leginkább keresték a kötött­árukat, a lábbeliket és a hír­adástechnikai cikkeket. Ár- leszállítás is közrejátszott abban, hogy nagyon keresték a csizmákat, a sapkákat, a konfekcionált cikkeket, a la­kástextíliákat és a híradás- technikai cikkeket. Több színestévé, játék és lemezjátszó is elfogyott volna Nóg­Mafematikus a bányavállalatnál Tonnák és „kilobájtok" — Szokatlan, hogy az egye­temről kikerült friss észjárá­sú fiatalember nem ütközik bele a megrögzült gondolko­dási sémákba, hanem higgad­tan alkalmazkodik a körül­ményekhez. Egyéni erény ez, vagy a tanulással általánosan megszerezhető készség? — Az öt év alatt, amíg az egyetemen programozást ta­nultam, több vállalatnál vol­tam kint gyakorlaton. Többek közt az itteni számítóköz­pontban is, a Ganz-MÁVAG- nál is, sőt rövid ideig Moszk­vában is alkalmam nyílt gya- korlatszerzésre. Hasonló ta­pasztalatok alapján minden programozótól elvárható a tü­relem. Az itteni vezetők is intenek a türelemre, de már az egyetemen tanítottak, hogy egy rendszer elkészítése csak kis része a feladatnák. A be­vezetés ettől nagyságrendek­kel komolyabb teendő. Főleg ott, ahol még csak a kezdő lépésekről! van szó. Tisztában vagyunk vele, hogy egy át­fogó, tökéletes rendszer beve­zetése szebb lenne. De gon­dolni kelll arra, hogy a fel- készítetlen „emberi oldal” használhatatlanná teheti legtökéletesebb rendszert is... Oszlopos vaq Mindössze 25 éves, de már­is stabil oszlopa a Nógrádi Szénbányáknál alkalmazott számítástechnikának Galanits Tibor főelőadó. A jó erőben lévő fiatalember a>z ELTE-n szerzett programtervező ma­tematikusi diplomát s másfél éve keres; kenyerét első munkahelyén^ a megyénkbe!! bányajvállálatnál. Közvetlen mozgási körletében a szerve­zési és számítástechnikai osz­tályon már előkészítették a termet a jövő nyáron érkező számítógépnek, a mintegy húszmillió forintot érő TPÁ 11—48-asnaík. — A jelenlegi bonyolult in­formációs rendszerben nem lehet eligazodni „kézi eszkö­zökkel” — állítja Galanits. — Érzik ezt nagyon sokan a vál­lalatnál, és már az a gondo­lat, hogy lesz számítógép, ser­kenti a különböző vezetőiket. Egyre többen jönnek hoz­zánk, hogy ezt is szeretnék a számítógéptől, azt is szeret­nék. — Miben segítheti őket? — Sokáig lehetne sorolni. Taián kézzelfogható példa az, hogy megkönnyíti a személy­zeti nyilvántartást, áttekint­hetővé teszi a különjjöző be­osztásokhoz kellő biztonság­technikai vizsgák meglétét vagy hiányát, ezek számon­tartása jelenleg sok gondot okoz... Tárt karokkal? — örvendetes, ha várako­zással fogadják a-z új mód­szert, mert megkönnyíti a be­vezetést. De említett példái­nak inkább azok örülhetnek, akik bent az aktáikat babus­gatják. Miben könnyíti meg a komputer azok dolgát, akik a bányai frontokon és vágatok­ban fáradoznak? — A számítógép nem olyan, mint egy bányai berendezés, aminél viszonylag könnyeb­ben kimutatható, hogy ennyi­vel meg ennyivel növeli a termelést — érvel kipróbált indokokkal a remek dip­lomáciai érzékkel megáldott a Galanits. — Ennék haszna ne­hezebben megfogható. De a bányai munkahelyéken is sok­szor közvetlenül érezhető az előny. Lényegesen javítja a gép például az anyaggazdál­kodási rendszert. Ha most a bányában elromlik egy gép, akkor a helyettesítő gépet vagy a javításhoz kellő alkat­részt csak igen nehezen ke­rítik elő. A gép segítségével Viszont azonnal megtudható, hogy a keresett gépből, alkat­részből pontosan hol, mennyi áll rendelkezésre. A fenn­akadás hamar elhárítható. — Tehát nyilvánvaló, hogy az új technikát az egész vál­lalatnál térit karokkal fogad­ja mindenki... — Nemcsak nálunk, hanem mindenütt megfigyelhető, hogy az új módszertől azok idegenkednék, akik érzik, tud­ják, hogy ennek hatására be­osztásuk, munkakörük átala­kulhat — fogalmaz pontosan és gondosan a fiatalember. — Mi azt a taktikát alkalmaz­zuk. hogy először mindenütt csak részfeladatokat bízunk a gépre, azaz kisebb, de bő­víthető rendszereket alakítunk ki. így próbáljuk mindenütt vonzóvá tenni a módszert, mert ezáltal lesz nyilvánvaló az az előnye, hogy kis fárad­sággal sok adathoz juthatunk. Ezután a rendszerek bővítése már gyorsabban haladhat. A pártban, az ifjúsági szö­vetségben is tevékeny Gaia- nits Tibor büszkén említi, hogy egy KGST-fejlesztésben, az INTERASZUUGOL-ban a honi bányavállalatok közül egyedül a nógrádi „rendszer- gazda”. Az itteniek — köztük Galanits — dolgoznak a „Bá­nyászati javítóüzem számító- gépes automatizált irányítása” című témán. Mégpedig: nagy egyetértésben! — Ezzel azt akarja mondani, hogy nincs emberek, vagy cso­portok közt olyan feszültség, ami jobb teljesítményre ösztö­kélne” — Épp attól lesz az ember feszültségmentes, hogy meg­próbálja az adott feladatot a legjobban megoldani, ugyanis később nem tehet önmagának szemrehányást — bocsátkozik lélektani fejtegetésbe a fiatal­ember. — Tehát a versenyszellem minit hajtóerő ki van iktatva... — Nem mondhatnánk, hogy ki van iktatva. Itt is dolgoz­nak teamék. amelyeknek megvan a saját feladatuk. A verseny talán abban áll, hogy ki-ki szeretné a saját teendő­jét jobban megoldani. Persze, nehéz az összehasonlítás.. Ez nem 200 méteres futóverseny, ahol jól kimutatható, ki ért előbb célba. Nekem szebb! — Jó ösztönzés — tárja fel belső indítékait —, ha egy feladatat sikerül megoldani. Egy jó program nagy siker­élmény, és ez ösztönöz. És ösztönöz az is, ha az osztá­lyokról idejönnek, érdeklőd­nék és az igényeiket bejelen­tik. Ment ez már elismerés­nek fogható fel. — Tehát olyan szép munka ez, minit egy szobrászé, festőé, köl tőé, hogy önmagáért is érde­mes a legjobban csinálni? — Nékem szebb, mint az említettek! Molnár Pál L ca t o b o t A jövőben egy kis radar­készülékkel helyettesíthetik a vakok botját. A furtwagen- beni (NSZK) szakiskola azt a célt tűzte ki, hogy viszony­lag olcsó és egyszerű készü­léket épít az NSZK-ban élő mintegy nyolcvanezer vak ember számára. A közönséges zseblámpába épített készülék a hajók radarkészülékéhez hasonlóan működik, de nem eleklromagnelikus. hanem csak az ultrahangok tartomá­nyába tartozó hullámokat bocsát ki. A vakok radarja a visszaverődő jeleket ahhoz a kis vibrátorhoz továbbítja, amely annál erősebben és gyorsabban rezeg, minél kő-’ zelebb van az akadály. A készülék használója a gumiból készült érintkezőn tapintással észleli a jeleket, s a lámpa elmozdítása révén már kétméteres távolságból is felismeri az akadályok magasságát és szélességét. Nógrád megye jelszabadítása 15. Egy kudarcba fulladt kísérlet Heves fegyverdörgést és csatazajt sodort a decemberi szél 20-át követően megyénk nyugati végei felé is. Az ezt követő napokban ugyanis súlyos harcok dúltak az ak­kor közigazgatásilag Nógrád megyéhez tartozó szobi ( járás területén. A szovjet csapatok tervezett támadásának célja Budapest keletről és északról való bekerítése, és a — Du­nántúlon ugyanakkor észak felé támadó — 3. ukrán front csapataival való kaD- csolatfelvétel, az ország fő­városának teljes körbezárása volt. Az ellenség mindenáron meg akarta akadályozni a fő­város körbezárását. Ezért a német szárazföldi csapatok főparancsnoksága, az OKH utasította Kirchner táborno­kot. a XVII. páncéloshad­test parancsnokát- hogy á rendelkezésére álló erőkkel vesse vissza a szovjet csapa­tokat a Börzsöny mögé. és Balassagyarmatnál állítsa helyre az összeköttetést a 6. és a 8. német hadsereg kö­zött. Céljuk érdekében rend­kívül nagy erőket összponto­sítottak az Ipoly-kanvarba. Az itt védelemben levő 357. német gyaloghadosztály, a 2. magyar náncéloshadosztály, a 8. német páncéloshadosz­tály, és a Szécsényből ide átcsoportosított 18. SS pán­célgránátos hadosztály meg­erősítésére Guderian tábor­nok ide vezényelte a dunán­túli Margit-vonalból a 3. és 6. páncéloshadosztály gyalog- erőit (az ún. páncélgránátos ezredeket), sőt az október­ben felállított, és legkorsze­rűbb fegyverekkel felszerelt magyar „Szent László” had­osztályt is. Malinovszkij marsall azon­ban megelőzte a németeket. Befejezte az erői átcsoporto­sítását, a 6. gárda harckocsi­hadsereg mellé és mögé fel­sorakoztatta a 7. gárdahad­sereg magasabb egységeit, és bár a Plijev-csoport még mozgásban volt, december 20- án megindította támadá­sát a német vonalak ellen. A 25. és 27. hadtestek hadosz­tályai viszonylag gyorsan át­törték az ellenség hevenyé­szett védelmi vonalát. Kós- pallagon és Márianosztrán keresztül délről és északról megkerülték a Börzsönyt és 21- én estig kijutottak az Ipolyhoz. Az ellenség csupán egy hídfőt tudott megtarta­ni Ipolydamásd. Letkés, Je- lemba körzetében. A harcko­csi- és gépesített dandárok Déméndnél törték át a vé­delmet és estig 32 kilomé­tert megtéve, már az első hadműveleti napon elfoglal­ták Lévát, azután Nagykál- nál menetből átkeltek a Ga- ramon, és benyomultak a Kisalföldre. December 22-én azonban váratlan fordulat történt. Kirchner tábornok Ipolysza- kálas térségéből a 6., 8. és 3. német és a 2. magyar pán­céloshadosztállyal, mintegy 150—200 harckocsival és ro- hamlöveggel ellencsapást mért Ipolyság irányában, és a pán­célosékek megközelítették Kistompát, Viskovicet, Ber- necebarátit és Parassa-pusz- tát. Kistompánál azonban a még átcsoportosításban levő Plijev-csoport 4. gárda gépe­sített hadteste megállásra kényszerítette a német LVII. páncéloshadtest egységeit. Kirchner tábornok harcba vetetté az időközben beérke­zett magyar „Szent László” páncéloshadosztályt is, de a kitűzött célt — Ipolyság visszavételét — 23-án sem tudták megvalósítani, sőt helyzetük kritikussá vált, mert bal szárnyuk fedezetlen maradt. Malinovszkij marsall jól felismerte a szovjet Csapa­tok számára kedvező helyze­tet, és nem is késlekedett kihasználni... December 24- én este utasította Kravcsen- ko vezérezredest, hogy a 6. gárda harckocsi-hadsereg biz­tosítsa magát a Garam felől, főerőivel pedig 25-én, 10 óra­kor mérjen csapást Eszter­gom általános irányba, és a 7. gárdahadsereggel együtt­működve semmisítse meg az ellenséges erőket Ipolysza- kálas körzetében, és dunai átkelőhelyek birtokbavételé­vel és biztosításával teremt­sen kapcsolatot Tolbuchin marsall Dunántúlon előretö­rő csapataival, Budapest teljes körbezárása érdekében. A parancs értelmében de­cember 25-én Kravcsenko páncélosai Léva térségéből déli irányban indították meg támadásukat, és az Ipoly és Garam völgyében heves küz­delem bontakozott ki. A né­meteknek számos ellencsapás­sal 25-én ugyan még sikerült a szovjet páncélosok támadá­sának ütemét lelassítani, másnap azonban már lehetet­lenné vált a LVII. német pán­céloshadtest helyzete. A 6. gárda harckocsi-hadsereg erő­teljes csapással a németek hátába került, és az 5. gárda harckocsihadtest kijutott Ki- csind térségébe. Sumilov 7. gárdahadseregének egységei ugyanez idő alatt Ipolytöl- gvesnél átkeltek az Ipolyon. és harcok közben előnyomul­va 26-án Esztergomnál el­érték a Dunát, melynek túl­partján a 18. harckocsi­hadtest dandárai ugyanaznap foglalták el Esztergomot. A 2. és 3. ukrán front — december 20-án egyidejűleg indított — összehangolt tá­madását, tehát teljes siker ko­ronázta. Kijutottak a Duná­hoz, felvették a kapcsolatot, és kialakították a budapesti csoportosítás bekerítésének belső arcvonalát. A Duna mindkét oldalán megkezdőd­hetett tehát az elfoglalt te­rület ellenséges erőktől való megtisztítása, és a csapatok felkészülése a főváros ostro­mához. Kudarcba fulladt tehát a fasiszta hadvezetés utolsó kí­sérlete is, hogy Nógrád me­gyébe benyomulva — Balas­sagyarmatnál — helyreállít­sák az összeköttetést a 6. és 8. német hadsereg között... Mindezt betetőzte, hogy Ma- nagarov tábornok 53. hadse­„... Fegyverdörgést és csata-' zajt sodort a decemberi szél...” regének a Mátránál indított általános támadása reményte­lenné tette a német 8. had­sereg helyzetét is. (Folytatjuk) Dr. Gáspár János NÓGRÁD - 1984. december 18., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents